Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám, péntek

JSZÚ 5 19. II. 17. et értelme Az é Szopó Lászlót a csicseri (Cicarovce) Vörös Zászló Egységes Földműves- szövetkezet termény raktárában, különböző kimutatásokba, könyvelésekbe mélyedve találtam. Az aznapi bevételt, kiadást összegezte, bár a vacsoraidőt már rég elharangozták. Szenvedéllyel beszél nemcsak munkájáról, de mindenről, ami érdekli. És rengeteg dolog érdekli. Sorsának alakulásában a mezőgazdaság évtizedei tükröződnek. Eddigi élete összefonódik a szövetkezet fejlődésével, kudarcai­val, eredményeivel.- Amikor dolgozni kezdtem, mint gépjavító - mert ez a szakmám - so­ha nem gondoltam, hogy egyszer a szövetkezet vagyonának nagyobb részére kell majd ügyelnem. A mű­helyből traktorra kerültem, majd nyolc évvel később a zöldségter­mesztési részleg vezetésével bíztak meg, ott tizenhárom évig dolgoztam. Gyerekkorától a természet, a me­ző vonzotta, de szerette a gépek zakatolását is. Kénytelen volt azon­ban munkát változtatni. így vall erről:- Hogy ide, a terményraktárba kerültem, annak részben a betegsé­gem az oka. Ugyanis 1983-ban volt egy kisebb infarktusom. Az orvosok könnyebb munkát javasoltak. Azt azonban nem állítom, hogy ez itt könnyebb az előbbinél. Korán reggel a takarmány, a vetőmag kiadásával kezdődik a nap, majd következnek a további teendők. Ide tartozik a szárító is, ahol hat fős személyzet váltott műszakban dolgozik. Ne tűn­jék ez panasznak. Szívesen dolgo­zom itt. Amikor ezt az állást felaján­lották, azt mondtam: nincs elég ta­pasztalatom ehhez. Félek, hogy nem tudok a feladatnak megfelel­ni... A pártszervezet azonban úgy látta, hogy igen. Környezetének egybehangzó vé­leménye szerint Szopó Lászlót a legkiválóbb és legmegbízhatóbb dolgozók között tartják számon a szövetkezetben. Szakmai tapasz­talatait, tájékozottságát dicsérik. Mind a szövetkezet volt pártelnöke­ként, mind most, a szövetkezet ve­zetőségi tagjaként a gazdasági irá­nyítás javítására törekszik. Folya­matosan kereste és keresi az újat, a korszerűt, s igyekszik azt munká­jában is kamatoztatni. Igazolja ezt az is, hogy aTőketerebesi (Trebisov) járásban ők az egyedüli szójater- mesztők, és a termék minőségét tekintve évek óta nem voltak gondja­ik a felvásárlással. Ez részben az ő érdeme is, mivel a szója kezelése, ipari feldolgozásra való előkészítése gondos és körültekintő munkát igé­nyel és azt itt végzik a raktárban.- Arra nagyon odafigyelünk, hogy az előtisztítás, illetve az esetleges utószárítás szakszerűen történjen. Anyagi szempontból jól jövedelmező vállalkozás a szója termesztése. Be­takarítása után rajtunk is múlik, mennyivel gyarapítja közös kasz- szánkat. Úgy mondják, nemcsak a szövet­kezetben, hanem a közéleti tevé­kenységben is fáradhatatlan. A helyi nemzeti bizottság titkáraként (ma ta­nácstag) például az ö szívósságá­nak is köszönhetően épültek a köz-' ség labdarúgó-pályáján öltözők és zuhanyozók, kaptak aszfaltborítást a községi utak és épült fel a hatvan gyerek ellátását, nevelését biztosító óvoda, kapott új lendületet a falufej­lesztés. Ez a lendület még ma is érezteti hatását. Azóta megépült a község vízhálózata is. Jelenleg a falu vezetői - köztük Szopó Lász­lóval - már a gázművesítés ügyében szorgoskodnak.- Amióta itt dolgozom, valamivel kevesebb idő jut a közéleti munkára, de ha egy mód van rá, nem hagyom ki azt sem. Dolgos, konokul akaró emberek a csicseriek. Ez gondolom, a falu képén is meglátszik, hát van miért... A raktáros párt- és tanácstagként is vitázik, érvel, agitál, s meggyőző­déssel, jó szívvel adja át tapasztala­tait a fiatalabbaknak, elsősorban kö­zépiskolás lányának és fiának. Az utóbbi apja nyomdokait követve me­zőgazdasági szakközépiskolában tanul. , Gondolkodtam, hogyan tegyem fel a kérdést, megérte-e az önmagát égető igyekezet. Hiszen az infarktus figyelmeztette, véges az emberi erő. De ő - elébevágott a kérdésnek és így búcsúzott tőlem:- Azt hiszem, csak addig van ér­telme az életnek, amíg az ember úgy érzi, hogy szükség van rá, s hogy másokért is tehet valamit. Hát én azt szeretném, ha sokáig lenne értelme az életemnek. KATÓCS GYULA Mivel a vese vérellátása fekvő helyzetben a legjobb, ezért bizonyos idült vesebetegségeknél az éjjeli ki­adós pihenésen kívül, napközben is ajánlott az 1-2 órás fekvés. Szigorú nyugalom betartására van szükség az idült vesebetegségek rosszabbo­dásakor. A vesebeteg nem végezhet nehéz testi munkát és megerőltető sportokat sem űzhet. Fontos tudni­való, hogy minden heveny légúti betegség (influenza, hurut, angina stb.) kiválthatja a vesebetegség rosszabbodását, amire legtöbbször a kóros vizeletlelet figyelmezteti az orvost. Ezért lényeges a vesebete­geknek az enyhe megfázások ese­tén is orvoshoz fordulniuk, hogy a vi­zelet ellenőrzése után megkülön­böztetett kezelésben részesülhes­senek, melynek célja a veseműkö­dés további rosszabbodásának megelőzése. „ A vesebeteg életvitelének fontos része a megfelelő diétás étrend. A táplálék helyes összetételével, megfelelő mennyiségű folyadék fel­vételével sokat segíthetünk a beteg vese munkájában. Ellenkező eset­ben a vesét fölöslegesen leterheljük, ami meggyorsíthatja a benne jelen­lévő kóros folyamatok további fejlő­dését. A vesebetegeknél előírt diéta nem túlságosan szigorú és lehetővé teszi, hogy a beteg kedve szerint válogasson a megengedett éte­lekből. A folyadékfelvételt nem szabad korlátozni, vagyis a beteg szom­júságérzete alapján kell szabá­lyozni. Ha a beteg az éjszaka folya­mán sok vizeletet ürít, lényeges, hogy a kiválasztott folyadékmennyi­séget mindjárt pótolja, hogy a szer­vezet ne szenvedjen vízhiányban. A közhiedelemmel ellentétben nem minden vesebetegnek tilos a sós ételek fogyasztása. A legtöbb vese­betegségnél ugyanis a normálisan sózott étrend ajánlatos, mivel a só kiválasztást a vesében nem tudjuk fékezni, s a sótlan diéta idővel a szervezet sóhiányát váltaná ki. A sótlan étrend csak azoknál a ve­sebetegeknél kötelező, akiknél vize- nyő alakul ki és a magas vérnyomás is jelen van. A fehérjefelvétel a betegség álla­potától függ. Ne feledjük azonban, hogy a fehérjék az emberi test egész sor fontos anyagának az alapele­mei, s ezért a legkomolyabb vese­betegségeknél sem nélkülözhetők teljesen. Ez a létfontosságú fehérje­mennyiség 0,75 gramm 1 kg súlyra naponta. A fehérje napi megenge­dett mennyisége a veseműködés ál­lapotától - a nitrogéntartalmú anya­gok kiválasztásának készségétől - függ, melynek meghatározása után a beteg az étrendjét a fehérje - mennyiségeket feltüntető táblázatok alapján állítja össze. Az ételek elkészítésének techno­lógiája nem különbözik a racionális táplálkozásban alkalmazott alapel­vektől. Kerülni kell a borsot, paprikát de megengedett a kömény, majo­ránna, ecet, petrezselyem, kapor és a hagyma. Dr. RÁCZ GÁBOR Valamennyiünk érdekében A POLGÁRI VÉDELEM IDŐSZERŰ FELADATAIRÓL A Varsói Szerződés tagálla­mainak katonai doktrínájáról 1987. május 28-án Berlinben közzétett dokumentummal és az új nemzetközi helyzettel kapcsolatban részben meg­változott Csehszlovákiában a polgári védelem tevékenysé­ge. Időszerű feladatairól be­szélgetett a Rudé právo mun­katársa Jindrich Nejezchleba ezredessel, a CSSZSZK Polgá­ri Védelme politikai osztályá­nak parancsnokával, aki töb­bek között kijelentette: Eddig legfontosabb feladatát emeltük ki - azt, hogy szavatolnia kell a lakosság és a népgazdaság védelmét fegyveres konf­liktus esetében. Továbbra is ez a feladat a döntő. Ugyanakkor tovább kell javíta­nunk a lakosság felkészítését a polgári védelemre. Napjainkban előtérbe kerül a polgári védelemnek a békés életben betöltött szerepe. Pótolhatatlan feladatok hárulnak rá az ipari haváriák, az elemi csapások, a természeti katasztrófák és járványok következményeinek felszámolásában. így például a tavalyi kiképzési évben egysé­gei több mint 50 millió korona értéket mentettek meg. Különösen eredménye­sen léptek fel a rudnanyi és a kralupyi kaucsukgyárban keletkezett tűz felszá­molásában, a Berounka és Vitává áradá­sakor, különféle üzemzavaroknál. A pol­gári védelem tagjai segítettek a Mecen- zéfből (Medzev) Kassára (Kosice) vezető vízvezeték lefektetésében. A következő időszakban nagyobb figyelmet szentelünk például az atomerőműveknek, a gázgyá­raknak és a vegyi üzemeknek, a vegyi anyagok szállításának stb. • Mit jelent ez konkrétan a polgári védelem számára?-Az említett munkahelyek dolgozóit és az ilyen gyárak közelében élő állam­polgárokat fel kell készítenünk. Ez sem­miképpen sem jelenti, hogy az említett létesítmények biztonsága nem felelne meg a követelményeknek. A többszöri biztosítás ellenére azonban, sohasem zárhatjuk ki a tüzek és haváriák eshetősé­gét. Ezzel összefüggésben feladatunk, hogy megcáfoljuk az egyes részlegek alacsony szintű biztonságára vonatkozó alaptalan nézeteket. További kérdés a vegyi anyagok, főleg az ártalmas anya­gok szállítása. Az ilyen szállítást követke­zetesebben kell egybehangolni, úgy, hogy ne folyjon egyszerre és egyidőben a nagyvárosokban és vasútállomásokon, így baleseteknél megelőzhetők a na­gyobb ökológiai katasztrófák. • Több vállalat és gazdálkodó szerve­zet problémákkal küzd a tervteljesítés­ben. Nem vezet ez a polgári védelem lebecsüléséhez?- Az üzemzavarok, a természeti ka­tasztrófák nagy anyagi károkat okoznak, emberéleteket követelnek s ez figyelmez­tetést jelent mindazoknak, akik lebecsülik a polgári védelem szerepét. Azokban az esetekben, amikor valaki nem érti meg igényeink jogosságát, konkrét példákon mutatjuk be, hogy munkánk végered­ményben mindenki számára hasznos. így például a ruzomberoki Lenin Pamutipari Művekben a tűzvédelmi gyakorlatot egyúttal arra is kihasználták, hogy kipró­bálják, hogyan van az épület a nedves­séggel szemben szigetelve. Ma már hosszú ideig raktározni tudják az alap­anyagokat, anélkül, hogy félniük kellene a károsodástól. ORVOSI TANÁCSADÓ Vesebetegek életvitele A Morva-karszt barlangjainak rend­kívül kedvező klímája gyógyítóan hat a légúti allergiás megbetegedé­sekre. A sloupi gyógyintézetben há­romhetes turnusokban fogadják a beteg gyermekeket, akik napi 3,5 órát töltenek a barlangban. Évente hétszázukat gyógyítják ilyen módon. Felvételünk a barlangban készült: a kötelező pihenő alatt mesét hall­gatnak a gyerekek. (Igor Zehl felvétele - ÖTK) A vese a vizeletkiválasztáson kí­vül a szervezet belső egyensúlya megőrzésének legfőbb szerve. A környezeti hatásoknak megfelelő­en a szervetlen anyagokat sűrűsített vagy hígított oldat formájában képes kiüríteni. A folyadék-anyagcserén kívül a vese, a szervezet szükségle­teinek megfelelően, képes különbö­ző elektrolitok és nem elektrolitok kiválasztására is. Ugyancsak a szer­vezet belső egyensúlyát szolgálja, hogy a vérkeringés valamint a vér­nyomás szabályozásában, a szom­júságérzés kiváltásában és a vörös- vérsejtek képzésében is részt vesz. Ez a páros szerv a hashártya mögött, a gerincoszloppal párhuza­mosan a 12 bordaív magasságában helyezkedik el. A domború felszínét borító vékony tok alatt a vese kéreg­állománya található, amely ráborul a velőállományra, s ennek belső rétege a kehelyrendszerben folyta­tódik. A kelyhek tölcsérszerűen el­helyezkedve a vesemedencébe nyílnak, s innen a kiválasztott vizelet a húgyvezetéken keresztül a húgy­hólyagba, majd időszakosan a húgycsövön át a külvilágba jut. A vizeletkiválasztás alapegysége egy vékony falú üregben elhelyez­kedő érgomolyagból és a hozzá tar­tozó vizeletvezető csatornák rend­szeréből áll. Az érgomolyagok na­ponta kb. 180 liter, ásványi sókban és a szervezet egyéb bomlástermé­keiben gazdag folyadékot szűrnek meg, melyből a vizeletelvezető csa­tornákban visszaszívódnak a szer­vezet számára még hasznosítható anyagok: a víz, az oldott ásványi sók nagy része, a fehérjék, a cukor, s így a naponta kiválasztott vizelet meny- nyisége kb. 1,5 literre csökken. A normális veseműködés tehát biztosítja a szervezetben jelenlévő egyes anyagok állandó mennyisé­gét, valamint a szervezet számára fölösleges és káros salakanyagok folyamatos kiválasztását. Működés­beli zavara esetén a szervezet só­víz háztartásának egyensúlya fel­bomlik. Megváltozhat a testnedvek térfogata, sűrűsége, ionösszetétele, vegyhatása. A vesebetegségeket gyakran kíséri magas vérnyomás, anyagcserezavar és másodlagosan a központi idegrendszer zavara. Egész sor olyan vesebetegséget is­merünk, melyek lezajlásuk után a vesén maradandó elváltozásokat hagynak. Az ilyen értelemben káro­sodott veséjű betegnek néhány olyan életviteli megszorítást kell fi­gyelembe vennie, amely megköny- nyíti a vese munkáját. Az életvitel természetesen, a veseváltozás faj­tájától és mértékétől függően, külön­böző, de bizonyos alapszabályok ál­talánosan érvényesek. Nagyobb felelősséggel Megszoktuk már, hogy párt és állami vezetőink általában szeptemberben, a sajtónap alkalmából méltatják a tömegtájékoz­tató eszközök társadalmi szerepét, jelentőségét. Tekintsük tehát rendhagyó esetnek azt, hogy ezúttal február 9-én tartottak összejövetelt a csehszlovák sajtó, rádió és televízió vezető beosztású dolgozói? Talán rendkívüli, de nem véletlen az, hogy a CSKP KB Politikai Főiskoláján Prágában a legfelsőbb pártveze­tők részvételével összejöttek a legfontosabb problémák megvi­tatására. Az a helyzet ugyanis, amely az országban a mélyreható társadalmi és gazdasági változások következtében előállt, szük­ségessé tette a sajtó, a rádió és a televízió feladatainak átgondo­lását, bizonyos vonatkozásban pedig az újrafogalmazását. Nem csupán az vált szükségessé, hogy a tömegtájékoztató és propa­gandaeszközök dolgozói tudatosítják ezeknek az eszközöknek a megváltozott szerepét, hanem a közvélemény egészének is árnyaltabb képet kell róluk kialakítania. Saját tapasztalatomból hozhatok föl példát arra, hogy gazda­sági vagy társadalmi szervezetek felelős vezetőinek is olykor egészen sajátos elképzelésük van a sajtóról és a tömegtájékoz­tatás más eszközeiről. Nem is olyan régen történt, hogy az egyik üzemről, illetve annak szocialista brigádjáról szerettem volna írni. Amikor a sokadik hívásra a telefonvonal túlsó végén végre jelentkezett az igazgató; fölényes, elutasító hangneme ugyan­csak lehűtötte lelkesedésemet. Kérésemre adott válaszát tömö­ren így összegezhetném: Nincs és belátható időn belül nem is lesz ideje velem társalognia. Különben is a tervet az üzem nem teljesíti, tehát nincs miről nyilatkoznia. Szerencsére az ilyen esetek egyedüliek, de az információt gyűjtő riporter udvarias elutasítása vagy a tájékoztatás kötele­zettsége alóli kibúvás nem ritka, főleg olyan gazdasági szerveze­tekben, amelyek nem teljesítik termelési tervüket, vagy valami­lyen egyéb problémával küszködnek. Nem a tájékoztatástól való rideg elzárkózás bántó az említett esetben, inkább az a lehangoló, ahogyan a sajtó szerepét ítélik meg egyesek. Úgy vélik, hogy csak a sikerekről szabad tudomást szereznie a világnak. Ez a balhiedelem sajnos túlságosan mélyen gyökerezett meg a köztudatban. Örökség ez, társadalmi­gazdasági fejlődésünk egy korábbi szakaszából, amikor a hír­közlő szerveknek csupa szép dolgokról: „az országépítésben elért nagy eredményekről“, a „munka frontján végrehajtott hőstettekéről illett csupán tájékoztatni. A mélyreható gazdasági és társadalmi átalakítás korszaka ennél többet, minőségileg egészen mást vár a tömegtájékozta­tási eszközöktől. Figyelmeztetve arra, hogy a kor egyre többet követel, az említett február 9-i értekezleten Miloé Jakeé elvtárs, a CSKP KB főtitkára így határozta meg az elvárásokat: „A tömegtájékoztató és propaganda eszközöknek az átalakítás és a demokratizálás eszközeivé kell válniuk, ki kell venni részüket a szervezésből, biztosítaniuk kell az objektív, nyílt tájékozta­tást... érthető formában kell a gazdaságban és a társadalmi életben végbemenő forradalmi változásokat magyarázni, szilárdí­taniuk kell az embereknek a párt, a Nemzeti Front és a szocialista állam politikájába vetett hitét.“ Mindezeket a feladatokat csak úgy teljesíthetik, ha a gazda­sági és társadalmi szervek vezetőitől nemcsak az eredményekről kapnak tájékoztatást, hanem a bajokról és a gondokról is. Ha a nyilatkozók egy-egy élesebb bíráló észrevételhez nem teszik mindjárt hozzá, hogy „de ezt ne írja meg“. Csak úgy válhatnak a hírközlő eszközök a különböző nézetek ütköztetésének fóru­maivá, ha helyt adnak minden olyan kritikus nézetnek, amely a szocializmus érdekeit szem előtt tartva veszi célba a hibákat. Semmi sem akadályozza azt, hogy bennük teret biztosítsanak az ellentétes nézeteknek, köztük a polemikus jellegűeknek is; min­den olyan becsületes egyén hangjának, aki új utakat akar keresni, hozzá akar járulni szocialista társadalmunk további feladatainak megoldásához és a szocialista értékek megszilárdí­tásához. Szükséges azonban, hogy minden vitát, polémiát és párbeszédet a kellő politikai kultúra és annak tudatosítása jellemezzen, hogy országunk szocialista fejlődése visszafordít­hatatlan“ - hangoztatta Miloé Jakeé elvtárs. MORVAY GÁBOR KOMMENTÁLJUK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents