Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám, csütörtök

Kapcsolataink a marxizmus-leninizmus, az önállóság, az internacionalizmus és az egyenjogúság jegyében fejlődnek---------------------- VARSÓI SZERZŐDÉS ---------------------­Mu nkatalálkozó Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) Mindkét főtitkár hangsúlyozta, hogy mind a CSKP, mind pedig az MSZMP önállóan dolgozza ki politi­káját, s a két párt tevékenységéért népüknek tartoznak felelősséggel. Egyetértettek abban, hogy a szocia­lizmus építése terén szerzett új ta­pasztalatok alapján az eddiginél részletesebb eszmecserét kell foly­tatni a helyzet közös, a marxizmus -leninizmus elvein alapuló megítélé­séről és az elvtársi együttműködés elmélyítéséről. Nyíltan szóltak a meglevő nehézségekről s a prob­lémák megoldásához vezető utakról. A CSKP KB főtitkára és az MSZMP főtitkára megállapította, a kétoldalú együttműködés a marxizmus-leninizmus, az internacionalizmus, az önállóság és az egyenjogúság elvei alapján fejlődik, szi­lárd alapot képez a CSSZSZK és az MNK, a két ország népei közti viszony további gazdagításához. Hangsúlyozták, további lehetőségek is rejlenek ezekben a kapcsolatokban. A kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés terén határo­zottan kell érvényesíteni az olyan új for­mákat, amelyek a hosszú távú együttmű­ködést minőségileg magasabb szintre emelnék. Mindenekelőtt a szakosodást, a kooperációt és a tudományos-műszaki együttműködés további elmélyítését célzó tevékenységet kell intenzívebbé tenni. Hangsúlyozták a gazdasági szervezetek közti közvetlen kapcsolatok bővítésének, a közös vállalatok alapításának, a harma­dik piacokon való együttműködésnek a je­lentőségét, valamint a testvérkerületek és megyék, a testvérvárosok közti kontaktu­sok hatékonysága növelésének fontos­ságát. Milos Jakes és Grósz Károly állást foglalt a két párt közti hatékony és rend­szeres tapasztalatcsere mellett a szocia­lista társadalom megújításának legfonto­sabb kérdéseiről. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a nyilvános tájékoztatást, a tömegtájékoztató eszközök szerepének és felelősségének jelentőségét. A két ország közti közeledésben jelen­tős szerepet játszik az állampolgárok köz­ti kapcsolatok, a kulturális cserék bővíté­se és az idegenforgalom feltételeinek ja­vítása. A CSKP és az MSZMP a lenini nemzetiségi politika elveiből indul ki, a jö­vőben is folytatja az együttműködést és elősegíti a feltételek megteremtését a két ország területén élő nemzeti kisebbségek sokoldalú fejlődéséhez, kultúrájuk gazda­gításához, nemzetiségi identitásuk és nyelvük megőrzéséhez. Mindkét fél arra törekszik, hogy a nemzetiségi politika a jövőben is hozzájáruljon a két ország népe közti barátság megszilárdításához. Mindkét államférfi szorgalmazta a KGST mechanizmusának és struktúrá­jának átalakítását oly módon, hogy a szo­cialista országok sokoldalú együttműkö­dése a gazdasági fejlődés hatékony esz­közévé váljon. A nemzetközi helyzet időszerű kérdé­seiről folytatott véleménycsere során megállapították, a világpolitika fő kérdé­seit illetően egységesek nézeteik és ál­lásfoglalásaik. A CSKP és az MSZMP legfontosabb feladatának a nukleáris há­ború veszélyének elhárítását, a béke megőrzését és a nemzetközi biztonság megszilárdítását tartja. Megállapították, Az MSZMP főtitkárának elutazása előtt Milos Jakes és Grósz Károly nyilatkozott a csehszlovák és a magyar újságíróknak. Mindkét főtitkár először a baráti mun­kalátogatást értékelte. Grósz Károly el­mondta, a találkozó nagyon nyílt tárgy­szerű légkörben valósult meg. „Beszél­tünk mindazokról a kérdésekről, amelyek a jelen időszakban pártjainkat érdeklik. Tájékoztattam a CSKP KB főtitkárát a Magyar Szocialista Munkáspárt min­dennapi életéről, s egyben megismerkedL tem azokkal a tapasztalatokkal, amelye­ket a CSKP szerzett az átalakítás folya­matában. Megbeszéléseink érintették az MSZMP és a CSKP, a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közti együttműködés to­vábbfejlesztését úgy politikai, mint nem­zetközi téren - folytatta Grósz Károly. Beszéltünk a gazdasági együttműködés konkrét kérdéséről. Ezzel összefüggés­ben támogattuk azokat a konzultációkat, melyeket az idén február 6-án Budapes­ten folytattak a két kormány alelnökei. Azoknak a feladatoknak a megvalósításá­ról van szó, amelyek a közös vállalatok és más vállalkozói formák által a jövőben tervezünk. Foglalkoztunk az idegenforga­a szocialista országok és a világ más realisztikus erői erőfeszítéseinek köszön­hetően a nemzetközi kapcsolatokban fo­kozatosan tért hódít az új gondolkodás- mód, melynek középpontjában az általá­nos emberi értékek és a környezet meg­őrzése terén való haladás elérése áll. Megelégedéssel szóltak a szovjet­amerikai rakétaszerződés teljesítéséről. Hangsúlyozták a készülő, a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csök­kentéséről szóló megállapodás, valamint a vegyi fegyverek betiltását és megsem­misítését célzó egyezmény jelentőségét. Rámutattak, rendkívül jelentős, hogy megkezdődött az európai hagyományos fegyverzet csökkentésének és leszerelé­sének folyamata. Erre vonatkozóan rend­kívüli jelentőségűek azok a szovjet intéz­kedések és javaslatok, melyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke terjesztett elő az ENSZ- közgyűlés 43. ülésszakán, valamint a töb­bi szocialista ország indítványai. Ezt az összeurópai leszerelési folyamatot ked­vezően segítik a CSSZSZK és az MNK egyoldalú intézkedései a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére. A két fél vezető képviselői méltatták az európai kapcsolatok kedvező alakulását és üdvözölték a bécsi utótalálkozó sikeres befejezését. A CSKP és az MSZMP nagy jelentőséget tulajdonít az európai bizton­sági és együttműködési folyamat elmélyí­tésének, amihez elkerülhetetlenül szük­séges az ENSZ Alapokmányába és a hel­sinki Zárónyilatkozatba foglalt elvek tisz­teletben tartása és érvényesítése. A felek támogatják Csehszlovákia ja­vaslatát, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak érintkezési vona­lán a bizalom, az együttműködés és a jó­szomszédi kapcsolatok övezetét hozzák létre, támogatják továbbá a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, az Olasz Szocialista Párt és a Finn Szociáldemokrata Párt közös kezdeményezését a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok együttműködésére vonatkozóan, valamint azt a javaslatot, hogy a Csehszlovákiával szomszédos országok miniszterelnökei tartsanak Prágában tanácskozást az öko­lógiai kérdésekről. Véleménycserét folytattak a kommu­nista és munkásmozgalom jelenlegi fejlő­désének kérdéseiről és hangsúlyozták valamennyi haladó erő együttműködése fokozásának jeletőségét. Rámutattak, a más pártokkal való szoros együttműkö­dés időszerű választ adhat korunk elmé­leti és gyakorlati kérdéseire. Milos Jakes és Grósz Károly tárgyalá­sai nyílt, elvtársi, konstruktív légkörben folytak. Az MSZMP főtitkára látogatásra hívta meg a Magyar Népköztársaságba a CSKP KB főtitkárát, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Grósz Károly a kora esti órákban befe­jezte csehszlovákiai baráti munkalátoga­tását és hazautazott. A Ruzynéi repülőté­ren a vendégtől elbúcsúzott Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára, a CSKP KB Elnök­ségének tagjai: Jan Fojtík, a KB titkára, Jozef Lenárt, a KB titkára, Miroslav Őté- pán, a prágai városi pártbizottság vezető titkára, Karéi Urbánek, a csehországi pártmunkával foglalkozó bizottság elnö­ke, továbbá Michal Őtefanák, a CSKP KB osztályvezetője. Jelen volt a két ország nagykövete. lom időszerű kérdéseivel is és értékeltük a két állam nemzetiségi politikáját. Figyel­met szenteltünk a gabcíkovo-nagymarosi vízmű építésével összefüggő kérdések­nek. Úgy vélem, a néhány órás találkozó után a jól végzett munka tudatában térhe­tünk haza." Milos Jakes a két ország együttmükö- dése fejlesztésének távlati terveiről feltett kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy ez a problémakör a fő tárgyalási témák közé tartozott. Nemcsak tapasztalatcsere volt a cél, hanem annak felmérése is, hogyan folytatható az útnyitás a sokoldalú együttműködés irányába.- Természetesen a gazdasági együtt­működés játssza a kulcsfontosságú sze­repet, amint arról előttem már Grósz elv­társ beszélt - mondotta. - Nézetem sze­rint, és az eddigi tapasztalatok ezt alá is támasztják, jók a feltételek a kapcsolatok fejlesztéséhez, de mindenekelőtt új for­mákat kell találnunk. Gazdasági téren a kooperáció bővítéséről van szó, amely­nek aránya alacsony, mintegy 11 száza­lék, közös vállalatok létrehozásáról - itt már vannak konkrét javaslatok - és pél­dául kapitalista országok részvételével való háromoldalú együttműködés lehető­ségéről.-A kulturális kapcsolatok továbbfej­lesztéséhez - folytatta Milos Jakes - pél­dául hozzájárulhat a két ország kulturális intézményeinek aktivizálása. Néhány nappal ezelőtt Budapesten megnyitották az új csehszlovák kulturális központot. A kulturális együttműködés magas szín­vonalat ért el, de értékelése során megál­lapítottuk, hogy nagy tartalékaink vannak. Most az illetékes állami szervek és társa­dalmi szervezetek dolga, hogy az eddigi­nél aktívabban használják ki őket. A fiata­lok közti kapcsolatok és az ifjúsági csere­akciók elmélyítésére is törekszünk. Milos Jakes alátámasztotta az MSZMP főtitkárának arról tett kijelentését, hogy a nemzetiségi kérdéseket illetően teljes mértékben egyetértünk, és mindent megteszünk azért, hogy nemzeteink és nemzetiségeink az egyes országokban teljes mértékben érvényesülhessenek. Közölte, hogy a találkozón a nemzetközi helyzet kérdéseivel is foglalkoztak. Példá­ul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa keretében kifejtett együttműködés aktivizálásával és fokozásával, a harma­dik piacokon való közös megjelenéssel, a valutáink beválthatóságához vezető utakkal és a nemzeti valuták felhasználá­sával. A CSKP KB főtitkára kifejezte meg­győződését, hogy a látogatás jelentős mértékben hozzájárul a sokoldalú együtt­működés továbbfejlesztéséhez. Fontos­nak nevezte a CSKP és az MSZMP kapcsolatait, mivel azok a tapasztalatok, étmelyeket a két párt a most születő új dolgokból s a megoldásra váró problé­mákból merítenek, rendkívüli jelentősé­gűek a hibákra való figyelmeztetésre s a társadalomnak a kitűzött célok elérése érdekében történő egyesítésére nézve. Hangsúlyozta, arról van szó, hogy a szo­cializmus a korábbinál vonzóbb legyen mind hazai, mind pedig nemzetközi vi­szonylatban is, hogy az emberek építésé­ben aktívan részt vegyenek. A Magyar Rádió kérdésére, hogy a megbeszéléseken a csehszlovák fél miképp fogadta a többpártrendszer kere­tében megvalósuló pluralizmusra vonat­kozó nézetet, Grósz Károly azt válaszolta, hogy Csehszlovákiát ez a kérdés nem lepheti meg, mivel itt már ez működik.- Amint már kapcsolatainkban szokássá vált - folytatta a csehszlovák elvtársak ezt a magyar fél belügyének tekintik. Azonban elmondhatom, hogy nagy ér­deklődéssel és figyelemmel hallgatta meg a csehszlovák fél nézeteinket, amelyek alapján konkrét lépésekre szántuk el ma­gunkat és az új szocialista modellhez vezető utat keressük. Úgy éreztem, hogy a csehszlovák fél megértett bennünket. A Csehszlovák Televízió munkatársa azokról a fő feladatokról tett fel kérdést, amelyek a magyar társadalomra, az MSZMP KB legutóbbi ülése után a politi­kai és gazdasági problémák megoldása terén hárulnak. Válaszában Grósz Károly hangsúlyoz­ta: ezek közé mindenekelőtt a párt egysé­gének a reformfeladatok megvalósítása érdekében úgy politikai, mint gazdasági téren történő megszilárdítása tartozik.- Egy reformprogram sem valósítható meg tervszerű irányítás és a párt vezető szerepe nélkül - folytatta. - Előre kell lépnünk, nem pedig hátra, ezért engem egyre jobban foglalkoztat pártunk köz­ponti bizottsága következő ülésének elő­készítése. A tanácskozáson az új alkot­mány kidolgozásával összefüggő kérdé­sekkel foglalkozunk, ami a következő idő­szakra nézve a politikai reform egyik leg­jelentősebb lépése. A következő ülés to­vábbi fő napirendi pontja a párt új mező- gazdasági politikája lesz. Az utóbbi évti­zedben az MSZMP éppen ezen a terüle­ten érte el a legjobb eredményeket. Aki Magyarországra látogat, meggyőződhet erről. Azonban e téren már kimerítettük lehetőségeinket, és tovább kell lépnünk. Ez egész társadalmunk érdekében tör­ténik. Az MSZMP főtitkára ezután a politikai és gazdasági reform kapcsolatáról szólt. Elmondta, hogy e két folyamat között összefüggések és kölcsönhatások vannak és ezért nagyon káros lenne, ha az egyik elmaradna a másik mögött. Nagyon ne­héz összhangba hozni őket, már csak abból az okból is, mivel a gazdaságot csak a gazdasági törvényszerűségek alapján lehet korszerűsíteni és a politiká­nak szintén meg vannak a maga törvény- szerűségei. - Gyorsan előre kell halad­nunk, mivel bizonyos mértékben lemarad­tunk - némely területen több évtizeddel is de meg kell tartani a fegyelmet. Feladatunk, hogy megtartsuk ezt a har­móniát, az MSZMP és a kormány részéről ez nagy figyelmet, a közvéleményéről pedig jelentős támogatást követel meg - szögezte le Grósz Károly. (ŐSTK) - Moszkvában tegnap munkatalálkozót tartottak a Varsói Szerződés tagországainak honvé­delmi miniszterei és a szövetséges hadseregek vezérkari főnökei. A tanácskozáson részt vett a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és vezérkari főnöke. A találkozón áttekintették a Varsói Szerződés tagországai fegyveres erői egyoldalú csökkentésének megvalósításáról s a Magyarorszá­gon, a Német Demokratikus Köztár­(Folytatás az 1. oldalról) útján történő eléréséért vállalt fele­lősséget. Feladatul adta a szlovák kormány tagjainak, a kerületi nem­zeti bizottság elnökeinek és Bratisla­va főpolgármesterének, hogy az elemzésből adódó határozatokat bontsák le intézkedési programokba s fokozatosan szüntessék meg a gazdasági szervezetek kis teljesít­ményét és alacsony munkahaté­konyságát okozó tényezőket. Fel­adatul adta a Szlovák Terv- és Tu- dományos-Műszaki Fejlesztési Bi­zottságnak, valamint az illetékes mi­nisztereknek, hogy az intézkedése­ket rögzítsék az 1990. évi állami végrehajtási tervben és költségve­tésben, továbbá a 9. ötéves terv s a 2005-ig terjedő hosszú távú fejlesztési terv kidolgozásához út­mutatóul szolgáló irányelvekben. A továbbiakban a szlovák kormány intézkedéseket hagyott jóvá az új gazda­sági mechanizmus elvei 1990. január el­sejétől történő érvényesítésének ütemter­vére vonatkozóan. Az ütemterv s a vele összefüggő munkaprogram tartalmazza mindazokat a legfontosabb feladatokat, amelyek az 1990. évi állami tervnek s a vállalatok jövő évi tervének, valamint a különféle jogszabályoknak a kidolgozá­sával, továbbá a termelési, műszaki, tu­dományos, kutatási és kereskedelmi alap átalakításának június elsején történő be­fejezésével függenek össze. A kormány feladatul adta tagjainak, hogy működje­nek együtt az illetékes szervekkel a prog­ramban foglaltak végrehajtása terén. A szövetségi kormány feladatul adta tagjainak és a központi szlovákiai állami­gazgatási szervek vezetőinek, valamint a tudományos és kutatóintézeteket irányí­tó szervezeteknek, - az egyes kutatóinté­zetek munkájának hatékonyságával kap­csolatban jóváhagyott határozathoz kö­tődve -, hogy csak azokat a kutatóintéze­teket alakítsák át állami vállalatokká, amelyek eredményeik révén szemmel lát­hatóan hozzájárulnak a termelés s a ter­mék műszaki-gazdasági színvonalának emeléséhez. Egyidejűleg arra is kötelezte őket, hogy szüntessék meg azokat a ku­tatóintézeteket, amelyek profilváltással sem érnek el olyan teljesítményt és haté­konyságot, amely lehetővé tenné az önel­(ŐSTK) - Lengyelország gazdasági problémáival foglalkozott a szejm tegnapi ülése. A résztvevők megvitatták az idei állami költségvetés tervezetét, valamint a népgazdaság konszolidálásának felté­teleivel és néhány törvényben eszközölt változtatással kapcsolatos törvényjavas­latot. Jerzy Szreter megbízott munka- és szociális ügyi miniszter keddi sajtótájé­koztatóján elmondta, az ár- és bérintéz­kedésekkel, valamint a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó albizottságok ta­nácskozásával folytatódtak a kerekasztal- megbeszélések. Az első albizottság a „Szolidaritás“ és az ellenzék javaslatát tűzte napirendjére, nevezetesen, hogy a megélhetési költségek növekedésével párhuzamosan emelkedjenek a bértarifák is. Megvalósításuk azonban problemati­kus, mivel a vállalatok bérpolitikájának önállóságát sértenék. Jerzy Urban, a kormány szóvivője keddi sajtóértekezletén ugyancsak foglal­kozott a kerekasztal-megbeszélésekkel. Bevezetőben elmondta, hogy az elmúlt évben jelentős változások történtek az ország gazdasági modelljében, s a LEMP keretén belül szintén érlelődik a politikai irányvonal átértékelése. Mint mondotta, a kerekasztal-megbeszélések is ezt bizo­nyítják. Hangsúlyozta azonban, az átlag­állampolgárra az utóbbi időben lavina­ként zúdultak a nyilatkozatok és különbö­ző felszólalások, miközben egyre nehe­zebb megérteni, ki mit akar és mit beszél. A párt- és állami szervek eközben a prob­lémák komplex megoldásának javaslatá­val álltak elő. Ha a gazdasági nehézségek saságban, a Lengyel Népköztársa­ságban és a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságban állomásozó szovjet alakulatok létszámcsökken­tésével kapcsolatos gyakorlati kér­déseket. A találkozó napirendjén szerepelt a szövetséges hadseregek átszer­vezését és a védelmi jellegének erő­sítését célzó intézkedések, valamint a szövetséges fegyveres erők szo­kásos tevékenysége. A találkozó a kölcsönös megértés légkörében zajlott le. számolás elvének érvényesítését. A fela­datoknak a műszaki fejlesztés állami ter­vébe történő besorolása terén a megha­tározó kritériumokat mindenekelőtt a ha­zai paramétereknek külföldi mutatókkal való összehasonlíthatósága képezi. Ezután a testület jóváhagyta a brati­slavai fő közlekedési vonalak rendszerét rögzítő, 2000-ig szóló terv kidolgozásá­nak és gyors ütemű végrehajtásának kon­cepcióját. A hálózat kiépítésének célja, hogy fokozatosan megszűnjenek a fővá­rosi közúti közlekedésben jelenleg ta­pasztalható legnagyobb aránytalanságok, beleértve a tranzit közlekedést is, s eköz­ben érvényesüljenek a környezetalakítás és -védelem elvei. A továbbiakban áttekintette és jóvá­hagyta a Szlovák Terv- és Tudományos- Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Szlovák Pénz-, Ár- és Bérügyi, Oktatá­si, Ifjúsági és Testnevelési, Egészség- és Szociális Ügyi, Belügy- és Környezetvé­delmi, Kulturális és Igazságügyi Minisz­térium szervezeti szabályzatára vonatko­zó javaslatot - amely március elsejével lép érvénybe. Az egyéni hétvégiház-építésben ta­pasztalható törvénytelenségek megszün­tetéséről szóló jelentést megvitatva elé­gedetlenségét fejezte ki a kerületi nemzeti bizottságok elnökeinek, az SZSZK erdő- gazdasági, vízgazdálkodási és faipari mi­niszterének, valamint az SZSZK fejleszté­si és építőipari miniszterének, hogy nem teljesítik a törvényellenesen felépített hét­végi házak felszámolásáról 1985-ben ho­zott kormányhatározatot. A CSKP KB 12. ülésének határozatai­ból kiindulva a szlovák kormány intézke­déseket hagyott jóvá határozatai teljesíté­se ellenőrzésének fokozására. Feladatul adta a minisztereknek, hogy a kormány és elnöksége határozatainak következe­tes teljesítése, valamint az egyes ágaza­tokban végzett ellenőrzések minőségi ja­vítása érdekében hatékony döntéseket hozzanak. Végezetül jóváhagyta a szlo­vák kormány munkájáról tájékoztató bul­letin kiadására vonatkozó javaslatot. En­nek célja, hogy a felsőbb szintű tisztség- viselői aktíva gyorsabban tájékozódhas­son, és pontosabb képet kapjon a kor­mányzati munkáról s a kormányhatároza­tokról, főleg azokról, amelyek a nemzeti bizottságok munkáját érintik. és a folyamatos politikai változások során keretmegállapodás születik az együttmű­ködésről, a legalizált szakszervezeti és politikai pluralizmus teljesíthetné konst­ruktív feladatát - mondotta Urban. Ezzel összefüggésben viszont bírálta az ellen­zék álláspontját, mivel egyes képviselői­nek szélsőséges kijelentései csak nehe­zítik a helyzetet, ugyanakkor nem szolgál­nak sok új javaslattal. A kormány számos programját az ellenzék követeléseiként terjesztik elő. Ezért felszólította az érintet­teket, hagyjanak fel eddigi taktikájukkal, s ne próbálják a „falhoz szorítani“ a párt­ós állami szerveket. Mieczyslaw Rakowski lengyel kor­mányfő kedden munkalátogatásra Párizs­ba érkezett, ahol Michel Rocard kor­mányfővel, Francois Mltterrand államfő­vel, valamint több más politikussal tár­gyal. Baker tárgyalásai (ŐSTK) - James Baker amerikai kül­ügyminiszter és Ciriaco DeMita olasz miniszterelnök Rómában megtartott ta­nácskozásán a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok, a közel-keleti rendezés, va­lamint a világ gazdasági helyzetével kap­csolatos kérdések szerepeltek napiren­den. Baker megerősítette, az új washing­toni kormány Ronald Reagan külpolitiká­ját kívánja folytatni. Az amerikai külügymi­niszter a délután folyamán Madridba ér­kezett. Felipe Gonzalez spanyol kor­mányfővel és Francisco Fernandez Or- donez külügyminiszterrel a közép-ameri­kai helyzetről folytatott megbeszélést. Milos Jakes és Grósz Károly nyilatkozott a sajtónak Közlemény az SZSZK kormányának üléséről Gazdasági kérdések a lengyel szejm ülésén Albizottságokban folytatódtak a kerekasztal-tárgyalások ÚJ SZÚ 2 1989. II. 1t

Next

/
Thumbnails
Contents