Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1989. II. 2. MEGSZÁLLT TERÜLETEK Izrael az „elrettentés“ módszerét alkalmazza Samir Camp Dávid példájára képzeli a rendezést Határkő (ÖSTK) - Gázában kedden az izraeli katonai törvényszék egészen öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélt hat fiatal palesztint azért, mert állító­lag kövekkel dobáltak meg izraeli katonákat. Ezt az izraeli rádió jelen­tette tegnap, megjegyezve, hogy a megszállt területeken már máso­dik éve zajló felkelés kezdete óta ezek a legsúlyosabb büntetések. Az egyik elítélt 15, a másik 16 éves. A törvényszék azzal indokolta ítéle­tét, hogy „bizonyos körülmények között a kő éppen úgy halált okozhat mint a lőfegyver“. Ezenkívül a tör­vényszék „elrettentésként“ szabta ki a kemény büntetést. Jicchak Rabin hadügyminiszter már az elmúlt hónapban közölte, hogy a hadsereg „energikusabban“ fog fellépni a tüntetőkkel szemben. Csak kedden 24 polgári személyt sebesítettek meg az izraeli katonák. Február végén esedékes hivata­los franciaországi látogatása előtt a Le Monde francia lapnak adott nyilatkozatában Jicchak Samir iz­raeli miniszterelnök kijelentette, el­képzelhetetlen, hogy a palesztinok­nak saját államuk legyen, ez sosem fog bekövetkezni. Elmondta, meg akarja győzni Mitterrand elnököt, hogy tegyen le szándékáról, ne ta­lálkozzon Jasszer Arafattal, „mivel ez nem szolgálná a békét“. Mégis­Gorbacsov júniusban az NSZK-ba látogat (ÖSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke június 12 és 15 között a Né­met Szövetségi Köztársaságban tesz látogatást - közölte tegnap Moszkvában Vagyim Perfiljev kül­ügyi szóvivő. A legfelsőbb szovjet vezető hiva­talos látogatásával viszonozza Hel­mut Kohl nyugatnémet kancellár ta­valy októberi moszkvai útját. Pontosabban Berecz Jánosnak, az MSZMP PB tagjának, a KB titkárának arra a kijelentésére, hogy az MSZMP nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítá­sára. A másik nyilatkozatot Pozsgaylmre, a PB tagja, államminiszter tette a rádió 168 óra című szombati műsorában. Öve­zeti az MSZMP KB történelmi bizottságát, amely a felszabadulás utáni korszak elemzésével foglalkozik. Pozsgay Imre többek között kijelentet­te: „... az albizottság a jelenlegi kutatá­sok alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt: egy oligarchisztikus és nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek.“ Végül szólt arról: a bizott­ság az eddigi történelmi dokumentumo­kat, a munka részleteit eddig azért nem tárta a közvélemény elé, mert még nem készült el vele. Ahogyan folyamatosan, az új történelmi ismeretek birtokába jutnak, úgy azokat még a központi bizottság ülései előtt nyilvánosságra akarják hozni. Erre utalva Grósz Károly kijelentette: „Azt, hogy a tudományos értékelésből milyen politikai konzekvenciákat vonunk le, előre nem lehet eldönteni, mert a politi­kai konzekvenciát nem egy ember, nem egy bizottság vonja le, hanem a központi bizottság. Ezt a KB-nak kell megtárgyal­nia, amely kiküldte a munkacsoportot. A munkacsoport nem a politikai bizottság­nak tartozik jelenteni, hanem a központi bizottságnak... Úgy gondolom, hogy Pozsgay Imrének és a bizottságnak talán vannak dokumentumai, amelyekre építik ezt a megállapítást - én ilyen dokumentu­mokkal eddig népi találkoztam." S hozzá­fűzte, nem kizárt, hogy „új ismeretek birtokában új tudományos, és ennek alap­ján új politikai minősítést fogalmazunk meg." Arról, hogy a párt képes-e a folyama­tok irányítására, az MSZMP főtitkára le­szögezte: „Ha egy politikai párt nem akarja befolyásolni a politikai folyamato­kat, akkor lemond fő feladatáról. Létjogo­sultságát épp az adja, hogy a társadalom érdekében a politikai folyamatokat befo­lyásolja.“ Elmondta még, hogy a KB feb­ruári ülésén kell meghatározni a politika fő mételte javaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a megszállt területe­ken rendezendő választásokról, s hogy ott fokozatosan „széles körű, szabad, ideiglenes autonómiát“ hozzanak létre. Úgy vélekedett, a Camp David-i megállapodások vo­nalán képzelhető csak el a politikai rendezés. Egyben határozottan elle­nezte a nemzetközi békekonferen­cia összehívását. Ugyanilyen hatá­rozottan utasított el mindennemű kapcsolatfelvételt a PFSZ-szel. xxx Genfben folytatódott az ENSZ emberi jogok bizottságának 45. ülé­se. Napirendjén a megszállt arab területeken az emberi jogok Izrael általi megsértésének esetei szere­pelnek.-A küldöttek az ezzel foglal­kozó különbizottság helyszíni jelen­tését vitatják meg. A bizottság meg­állapította,- hogy a felkelés kitörése óta több száz palesztint lőttek le és ezrek sebesültek meg. Nabil Tam- lavi, a PFSZ megfigyelője háborús bűnöknek és az emberiesség elleni bűntetteknek nevezte Izrael jogsér­téseit a megszállt területeken. (ŐSTK) - Az SZKP Központi Bizottsá­ga plenáris ülésének előkészületei kere­tében Moszkvában kedden értekezletet tartottak a nemzetek és nemzetiségek közötti kapcsolatokról, a tagköztársasá­gok gazdasági és szociális helyzetéről. Nyikolaj Szlunykov, a politikai bizott­ság tagja, a KB titkára bevezetőben hang­súlyozta, a KB-ülésre való felkészülés során a pártbizottságoknak alaposan ele­mezniük kell a nemzetiségi kérdésekben alkalmazott politikát. Ennek az elemzés­nek tükröznie kell egyrészt az elért sikere­ket, másrészt az időszerű problémákat, s egyben meg kell mutatniuk a megoldás módjait is. Az értekezleten elsősorban azt vitatták meg, hogyan járulhatnának hozzá az tartalmát, vagyis „az MSZMP viszonyát a többpártrendszerhez, a választási rend­szerhez, valamint a különböző alternatív mozgalmakhoz". A párt úgy döntött ugyan, hogy szerveiben lehetővé teszi a platformszabadságot. Arra a kérdésre, meddig terjed a platformszabadság, hi­szen a párttagság már nem is tudja követ­ni, hogy mi valójában a politika, Grósz Károly ezt válaszolta: „Először is ez nem platformszabadság, ez az önfegyelem hi­ánya. A platformszabadság azt jelenti, hogy a testületen belül nézetkülönbségek képviselhetők. .. De még a testület újra nem dönt, az van érvényben, amit kialakí­tott és elfogadott." Németh Miklós kormányfő is hétfőn foglalkozott e kérdéssel a gazdasági ka­mara elnökségi ülésén. Kijelentette: „Ha valamit a múltból meg kell tanulnunk, akkor az az, hogy nagy hiba és még nagyobbakhoz vezet, ha a történelem mindig rendkívül összetett jelenségeit vagy folyamatait egyszavas ítélettel minő­sítjük. A történelmi események soha nem egyneműek! Ezért 1956 októberét igazán csak a legellentétesebb fogalmak együt­tesen képesek kifejezni. Az értékelésben a népfelkelésnek éppúgy helye lehet, mint a nemzeti tragédiát okozó, szocializmus­ellenes terrorlázadásnak. Mert egész más volt az eleje, mint a vége." A Népszava interjút készített Tőkei Ferenccel, az említett KB-bizottság tagjá­val, aki arra a kérdésre, hogy ki, vagy mi kínálja az elfogadható megoldást, ezt vá­laszolta: ,,... szerintem Lukács György kínálja az elméletileg és ideológiailag egyaránt helyes megoldást... Lukács György az 1956-os eseményeket felke­lésnek tartotta, amelyet épp az különböz­tet meg a forradalomtól és az ellenforra­dalomtól, hogy nincs világosan megfogal­mazott célja, miközben forradalmi és el­lenforradalmi gondolatok egyaránt kava­rognak benne. Ez a gondolat nem egy­szerűen politikai kompromisszum, hanem a történelem nagyon mély ismeretén nyugszik... a végső következtetéseket csak a még alaposabb kutatás és a még nagyobb távlat alapozhatja meg." (kr) Az utóbbi napokban kormányelle­nes tüntetések sorozata volt a dél-koreai fővárosban. A meg­mozdulások részvevői Amerika- ellenes jelszavakat is hangoztat­tak. Felvételünkön: szöuli diák- tüntetés kemény rendőri beavat­kozással. (Telefoto: ÖSTK) egyes köztársaságok az egész állam gaz­daságának fejlesztéséhez, hogyan lehet­ne javítani a köztársaságok közötti vi­szonyt, összehangolni érdekeiket az egész állam érdekeivel. A részvevők sík- raszálltak a köztársaságok gazdasági önállóságának lényeges növeléséért, s azt hangoztatták, az erős központ mel­lett szükség van az erős köztársaságokra is. Mitterrand Indiában (ÖSTK) - Négynapos hivatalos látoga­tásra szerdán Indiába érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. Tárgyalásokat folytat Ramaszvami Ven- kataraman államfővel és Radzsiv Gan­dhi miniszterelnökkel. Látogatása alkal­mával Calcuttában és Bombayben Rad­zsiv Gandhival közösen nyitja meg a fran­cia fesztivált. Svéd cáfolat (ÖSTK) - A svéd kormány elhatárolta magát Bengt Schuback admirális, a ha­ditengerészet főparancsnoka nemrégi ki­jelentéseitől, miszerint a svéd felségvize­ket ismeretlen, feltételezések szerint szovjet tengeralattjárók sértették meg. Jan Nygren hadügyminiszter-helyettes kedden egyértelműen kijelentette, ezt az állítást nem támasztják alá bizonyítékok, és semmilyen esetben sem szabad felté­telezésekre alapozni a vádakat. N apjainkig az egyik legtitokza­tosabb, legismeretlenebb, leghozzáférhetetlenebb terület, Bel- ső-Ázsia, s egyben a világ legna­gyobb kiterjedésű magasföldje. - Ti- bet. A másságok hazája: sajátos építészetével, időszámítási rend­szerével, népszokásaival a szüle­téstől a temetésig. Társadalmi be­A láma rendezkedése még a hatvanas évek küszöbén is inkább hasonlított az európai középkor viszonyaihoz, mint századunk ázsiai társadalmaihoz. A tibetológusok szerint évszázado­kon át virágzó teokratikus társadal­ma egyedülálló az emberiség törté­netében. A tibeti műveltséget meg­határozó vallás, a lámahit pedig úgyszintén saját termék: a buddhiz­mus Tibetben kialakított egyedi vál­tozata. A Himalája által körülhatárolt „vi­lág teteje“ bár nagyon sokáig zárt, háborítatlan világ volt, mára már nem megközelíthetetlen többé. Sőt, az utóbbi idők eseményei révén a politika kellős közepébe csöppent bele. Annak ellenére, hogy időről időre még mindig furcsa szenzáció­ként kezelik az egykori feudális ural­kodónak, az emigrációban élő, ám magát továbbra is a közigazgatás fejének tekintő dalai lámának a kínai kormánnyal való összetűzéseit. A három évtizede hangoztatott kö­vetelései nyomán tavaly kirobbant így értékelte az iráni diplomácia vezetője Ladislav Adamec szövet­ségi miniszterelnök háromnapos lá­togatását az Iráni Iszlám Köztársa­ságban. S valóban, ez a rövid ven­dégeskedés sok újat hozott a kétol­dalú kapcsolatokban, melyeknek pedig gazdag hagyományai vannak, hiszen Irán és hazánk több mint hatvan éve, 1927-ben vette fel a dip­lomáciai kapcsolatokat. Az együtt­működés már a második világhábo­rú előtti időszakban fellendült, ha­zánk már akkor tévekenyen részt vett Irán iparának fejlesztésében, s lényegében már akkor jó nevet szerzett itt magának, amire a most befejeződött látogatás során is több­ször utaltak a teheráni vezetők. A vi­lágégés éveinek megtorpanása után Teherán ismét igényelte a csehszlo­vák ipari, műszaki részvételt Irán fejlesztésében, s az ekkor beindult töretlen fejlődés az öböl-háború éveiben sem szünetelt, bár érezhe­tően lelassult. Határkövet jelent a mostani láto­gatás a kétoldalú kapcsolatok törté­netében annak ellenére, hogy eddigi eredményei is nagyon jelentősek: több Iránban felépült cukorgyár, gépipari komplexum, erőmű stb. bi­zonyítja ezt. A kölcsönös árucsere értéke tavaly 92,6 millió dollár volt (ezen belül az exporté 48 millió, az importé 44,6 millió dollár). Az együtt­működés pozitív tendenciáinak továbbfejlesztését szolgálja a tavaly januárban létrehozott gazdasági és tudományos-műszaki vegyes bi­zottság, ugyanakkor megállapodá­sok szabályozzák a kulturális együttműködést is. A mostani tár­gyalásokon rámutattak arra, hogy ezen a téren - a kultúra, az oktatás, a tudomány, a sport területén - nagy lehetőségek vannak a tapasztalat- cserére. Ez egyben előmozdítaná a két ország népeinek jobb kölcsö­nös megismerését, ennek alapján az egymás iránti bizalom növekedé­sét, ami a jó kapcsolatok egyik alap- feltétele. Iránnak nem kevés gondja-prob- lémája van a háború nyolc éve után, a harcok jelentős károkat okoztak gazdaságában, most ezek helyreál­lítása és a további fejlesztés a leg­főbb feladat. A teheráni vezetés sze­retné - éppen az eddigi pozitív ta­pasztalatok alapján - ha hazánk is részt venne az újjáépítésben. Erő­művek, gumi-, cement- és cukor­gyárak építéséhez kér műszaki se­gítséget, de más ágazatok fejleszté­sében is számít a csehszlovák rész­vételre. „ Természetesen ügyesek­nek és gyorsaknak kell majd len­nünk, mivel ma Iránban más ipari nagyhatalmak is jelen vannak. Pél­dául Japán és Franciaország egy nagy atomerőművet épít, de egy sor nagyszabású zavargások már egyre kevésbé hatottak az újdonság erejé­vel. Annyiban változott a helyzet, hogy míg a tibeti kérdés még a kö­zelmúltban is a diplomáciai élet mar­gójára szorult, addig a legutóbb már államközi kapcsolatokban játszott szerepet. Egyes amerikai körök ugyanis azon túl, hogy támogatá­halála sukról biztosították a dalai lámát, az emberi jogok ürügyén Kínabelügyei- be próbáltak beavatkozni, amit Pe­king nem nézett jó szemmel. Nem vitás, hogy a dalai láma által szorgalmazott függetlenség követe­lése, egy önálló állam létrehozásá­nak ismételt sürgetése vallási színe­zetű. Hiszen a csúcsokon elszigetelt földdarabon szilárd alapokon kiépí-. tett kolostorrendszer jelentette a fő erőt -, a szerzetesek földjén gyakor­latilag minden ember vallásos. A lá­mák birodalmának elszakadása azonban - annak ellenére, hogy Ti- bet 1965-ben lett az öt kínai auto­nóm terület egyike, a legnagyobb közülük - nem indokolt, hiszen már a hetedik századtól dinasztikus kap­csolatban volt a kínai uralkodókkal, végvárként állta a-mongol hódítók rohamait. Ebben a kérdésben egyértelműen a pancsen láma, Tibet második szá­mú vallási embere volt az, aki a va­lós helyzetből indult ki. A dalai lámá­val ellentétben nem az önállóságot, NSZK-beli cég is tevékenykedik itt“ - mondotta Ladislav Adamec a csehszlovák tömegtájékoztató eszközök különtudósítóinak a tár­gyalások után adott nyilatkozatában, hozzáfűzve: a konkurencia nagy, az fog győzni, aki világszínvo­nalú termékeket fog szállítani“. Nagy figyelmet szenteltek a felek a nemzetközi helyzet megvitatásá­nak is, hiszen ez nemcsak közvetve, hanem sokszor nagyon is direkt mó­don befolyásolja a kétoldalú viszony alakulását. Ezért megelégedéssel nyugtázták, hogy a nemzetközi hely­zet alakulásában az utóbbi időben a pozitív tendenciák kerültek előtér­be, megerősödött az ENSZ szerepe, mindenekelőtt a regionális konfliktu­sok megoldásában, amire jó példa az Irán és Irak közti tűzszünet tavaly augusztusban történt elrendelése. A megbeszélések érintették az Irán közvetlen szomszédságában zajló másik két helyi konfliktust is: Afga­nisztán ügyét és az arab-izraeli vál­ságot. A miniszterelnökök egyet­értettek abban, hogy Afganisztán­ban mielőbb be kell szüntetni a har­cokat, s nagyra értékelték a helyzet politikai megoldására irányuló sok­oldalú erőfeszítéseket. Úgy véleked­tek, Afganisztánnak - a nép akara­tával összhangban, minden külső beavatkozás nélkül - független, bé- keszerető, el nem kötelezett ország­gá kell válnia. Elítélték Izrael maga­tartását a megszállt arab területe­ken, hangsúlyozták annak szüksé­gességét, hogy Izrael azonnal ves­sen véget Dél-Libanon megszállá­sának, s felszólítottak az ország egységének megőrzésére. Érthető, hogy az iráni diplomácia figyelme mindenekelőtt ezekre a re­gionális konfliktusokra összponto­sul, ám ugyanakkor figyelemmel kí­séri például az európai történéseket is. Az iráni kormányfő az európai országok s a világ valamennyi álla­ma közti kapcsolatok konszolidálása irányába tett pozitív lépésként érté­kelte azt a csehszlovák komplex kezdeményezést, amely bizalmi öve­zet létrehozását indítványozza a Var­sói Szerződés ésaNATOtagállamai- nak érintkezési vonalán. Mindkét fél szorgalmazta a tömegpusztító fegy­verek felszámolását, s elítélte a vegyi fegyverek alkalmazását. Leszögezhetjük tehát, hogy mi­niszterelnökünk háromnapos láto­gatása valóban nagyon hasznos volt, a konstruktív tárgyalások kitér­tek a kétoldalú viszony legfontosabb területeire, megalapozták a sokolda­lú együttműködés további fejleszté­sét. Mindezeket összévetve feltétle­nül egyet lehet érteni Velajati kül­ügyminiszter értékelésével. GÖRFÖL ZSUZSA hanem a tibeti-kínai egységet he­lyezte előtérbe, figyelembe véve, hogy a mostani kínai vezetés az első, amely komolyan veszi Tibetet, s anyagiakat nem sajnálva munkál­kodik gazdasági és kulturális fel­emelésén. A pancsen láma szoro­san együttműködött Pekinggel. Csak így múlt időben, merthogy az 51 éves lámát (világi nevén Csud- zsi-Gelcent) a tibeti Sigace város­ban egy restaurált kegyhely megnyi­tásán érte a múlt hét végén szívro­ham. Halála ismét okot adhat a za­vargások fellángolására. Egyben vi­szont lehetőség a rendezésre is. Hiszen csak bízni lehet benne, hogy a Peking által elismert pancsen láma illetékességét tagadó dalai nem gondolja komolyan „Nagy-Tibettel“ kapcsolatos elképzeléseit, s élve a Peking adta lehetőséggel, vissza­térhetne Lhasszába, ahol élvezhet­né eredeti státusát is. (Az autonóm terület határain kívül Indiában, Bhu­tánban, Nepálban összesen három­millió négyzetkilométeren él tibeti et­nikum, így kérdés, milyen realitása lehet az önálló és független „Nagy- Tibetnek“.) M indez találgatás, s feltétele­zés. Egy azonban biztos: a pekingi kormány s a tibeti papok közti legfőbb közvetítőként számon- tartott pancsen láma (a pekingi par­lament alelnöke, s a kínai buddhista szövetség tiszteletbeli elnöke is volt) tevékenysége hosszú ideig hiányoz­ni fog. FÓNOD MARIANNA A párt egysége mindenekelőtt Grósz Károly az 1956-os események körüli vitákról A magyar sajtó az utóbbi napokban rendkívül sokat foglalkozik a jelenlegi helyzetben a párt stratégiájával, az 1956-os események értékelésével és a reform alakulásával. A napilapok kedden tették közzé Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának interjúját, ebben reagált a magyar pártvezetés két tagjának legutóbbi nyilatkozataira. Erős köztársaságokra van szükség Értekezlet Moszkvában a nemzetiségi kérdésekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents