Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám, péntek

A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práce és a Práca olvasóinak sajtóértekezlete a Munka Törvénykönyve Novellájáról (3) A kérdésekre Vladimír MARfK, a CSSZSZK munka- és szociális ügyi miniszterének helyettese, illetve Jifí NEUBERT, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára válaszol. A válaszok első részét e héten kedden és szerdán jelentettük meg. Ma további válaszokat közlünk. Milyen változások érintik a kollektív szerződéseket? Frantiáek ŐULÍK, Prága 8. Erőteljesen növekszik a kollektív szerződések jelentősége és kötelező jogi ereje. Ez következik már a gazdasági mechanizmus átalakításának elveiből is, s főként az állami vállalatok és más szervezetek önálló jogállásából, amelyek lehető1 séget kapnak számos olyan kérdés eldöntésére, melyeket eddig a felettes szervek intéztek. A Munka Törvénykönyve Novellája is a korábbinál nagyobb teret kíván nyújtani a kollektív szerződéseknek. Ez összhangban van a szakszervezetek ors2ágos konferenciájának határozataival is. Nagy jelentőséggel bír főleg az a tény, hogy a kollektív szerződés már a jogszabályok kifejezett felhatalmazása nélkül is megalapozhat bérigényeket, illetve más munkajogi igényeket, bár természetesen a jogszabályokkal összhangban, vagyis akkor, ha a jogszabály feltételezi a munkáltató szervezet jogkörében történő szabályozás lehetőségét. A bérezés formáit és a munkabér összetevőit a munkáltató szervezet belső szabályzataiban, illetve a kollektív szerződésben is szabályozhatja a bérrendeletekkel összhangban. A kollektív szerződésben kell ezentúl meghatározni a munkabér egyes összetevőire a béralapból fordítható eszközök terjedelmét, s intézkedéseket arra az esetre, ha a béralapból hiányoznának a szükséges eszközök. A novella bővíti a vezetők felelősségét a kollektív szerződésekkel való munkával kapcsolatos kötelességeik teljesítéséért. A munkáltató szervezet és a dolgozókollektíva szükségletei szerint egytől öt évig terjedő időszakra teszi lehetővé a kollektív szerződés megkötését. A kollektív szerződést a dolgozók nevében a szakszervezet munkahelyi szerve, a munkáltató szervezet nevében pedig annak vezetője köti meg. A Munka Törvénykönyve Novellája alapján most készül a CSSZSZK kormányának rendelete a kollektív szerződések megkötéséről, tartalmáról és ellenőrzéséről, illetve a kollektív viták elintézéséről. Ez a jogszabály az 1989-es év folyamán jelenik meg a Szakszervezetek Központi Tanácsával való megállapodás után úgy, hogy az 1990-es évre szóló kollektív szerződések már ennek alapján készüljenek. Az idén még a CSSZSZK kormányának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a törvénytárban a 119/1985. szám alatt kihirdetett alapelvei szerint kell eljárni bizonyos eltérésekkel, melyeket a közeljövőben hirdetnek ki. Változik a szakszervezetek jogköre a bérezésben? Václav HRUSKA, Olomouc Bővül a szakszervezetek jogköre. Ez a Munka Törvénykönyvében rögzített azon alapelvből ered, hogy a munkáltató szervezet önállóan dönt a bérformák érvényesítéséről. Általánosan kötelező erejű jogszabályok részletesen csupán a tarifabérekről és az. egyes pótlékokról rendelkeznek. A munkabér további összetevőit és az egyes bérformák fajtáit csak keretszerűen határozzák meg, a további szabályozás már a szervezet dolga. Mivel a szakszervezeti szerveket az ilyen szabályok elfogadását illetően közös döntéshozatali jog illeti meg, jelentősen szilárdul a helyzetük, de ugyanakkor növekszik a felelősségük is. Kívánatos, hogy a szakszervezeti szervek és a munkáltató szervezetek teljes mértékben kihasználják az adott lehetőségeket a javadalmazás nagyobb differenciálása és a münkaérdemek fokozottabb elismerése érdekében a bérezésben egyenlösdire törekvő tendenciák felszámolására. Új rendelkezés a Munka Törvénykönyvében az, hogy amennyiben a munkahelyi szakszervezeti szerv nem adja előzetes beleegyezését olyan bérintézkedések elfogadásához, amelyekben közös döntéshozatali jog illeti meg, úgy a munkáltató szervezet a fölérendelt szakszervezeti szervhez fordulhat, s kérheti ennek az álláspontnak a felülvizsgálatát. Erre a felülvizsgálatra a szákszervezeti szövetség szerve lesz az illetékes, amelynek jogában lesz a beleegyezést önállóan megadni. Ez tulajdonképpen új szabály a gazdasági vezetés és a szakszervezet vállalati vagy üzemi bizottsága között felmerülő viták intézésére, melyeket kizárólag a szakszervezet szervei döntenek majd el. Mi a különbség a mellékfoglalkozás és a munka elvégzéséről szóló megállapodás között? Mindkettőhöz szükséges a munkáltató beleegyezése? Josef NÓVÁK, Liberec A munka elvégzéséről szóló megállapodás ugyanúgy, mint a munkatevékenységről szóló megállapodás a dolgozók foglalkoztatásának kivételes formája. Ilyen megállapodások csak akkor köthetők meg, ha az adott feladat munkaviszonyban vagy mellékfoglalkoztatásban történő elvégeztetése nem lehetséges, nem célszerű vagy nem gazdaságos. A munkaviszonyban, illetve a mellékfoglalkozásban alkalmazott dolgozókat bizonyos garantált szociális kedvezmények és biztonságok illetik meg, mint például a szabadság vagy a fizetett munkaakadályok. A munkaviszonyon kívül végzett munkáról szóló szerződések alapján tevékenykedő dolgozókat az ilyen jogigények csak akkor illetik meg, ha ebben kifejezetten megállapodtak. A munka elvégzéséről szóló szerződés alapján nem jár táppénz és nyugdíjbiztosítás sem. A munkatevékenységről szóló megállapodás ezeket az igényéket bizonyos feltételekkel állapítja meg. Az ilyen szerződések alapján a munkafeladat elvégezhető a családtagok segítségével is, ha ebben a felek megállapodtak. Ezek a munkaviszonnyal szembeni különbségek az említett szerződések céljából következnek. Annak a munkáltatónak a beleegyezése, amelynél a dolgozó főállásban van, nem szükséges sem a munka elvégzéséről szóló megállapodás megkötéséhez, sem pedig mellékfoglalkozás létesítéséhez. Az utóbbi esetben a dolgozónak bejelentési kötelezettséget kell teljesítenie. Lehetséges az, hogy a fő munkaviszonnyal rendelkező dolgozó a munkáltatójánál mellékfoglalkozást is létesítsen? J. NOVOTNÁ, Prága 8. Lehetséges, ha a mellékfoglalkozás keretében másfajta munkát végez, mint amely a fő munkaviszonyát létrehozó munkaszerződésben szerepel. Miként büntethető az a dolgozó, aki nem értesíti a munkáltatóiát arról, hogy mellékfoglalkozásba lépett? Ladislav HOUBA, Zbiroch Ha a dolgozó nem teljesíti rendesen, azaz fölösleges halasztgatás nélkül (s ezt az időmeghatározást célszerű lesz a munkarendekben pontosan körülhatárolni) bejelentési kötelezettségét az előirt írásbeli formában, s hiánytalanul a bejelentés törvényes tartalmi kellékeinek szempontjából, a munkáltató szervezet utasítást adhat a dolgozónak arra, hogy szüntesse meg mellékfoglalkozását. Az utasítást írásban kell adni és fel kell tüntetni benne az indokát is (ilyen esetben a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztását), különben érvénytelen. A bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása ugyanakkor a munkafegyelem megsértése, számolni kell tehát az ebből eredő következményekkel. Számol a noveliizáit Munka Törvénykönyve azzal, hogy a párhuzamos munkaviszony jellegű mellékfoglalkozásból származó keresetet figyelembe vegyék a nyugdíjigénynél is? A. KOLÁR mérnök, Uherské Hradisté Egyáltalán nem a Munka Törvénykönyve, hanem a társadalombiztosítási jogszabályok határozzák meg, hogy a dolgozó mely jövedelmeit kell beszámítani a nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló havi átlagkeresetbe. A párhuzamos munkaviszonyból származó keresetet mindig beszámítják, a munkatevékenységről szóló megállapodás alapján végzett munkáért kapott keresetet csak akkor, ha az a dolgozó munkajövedelmének egyetlen forrása. Lehet mellékfoglalkozásom vagy párhuzamos munkaviszonyom (otthon végzett munkáról lenne szó), ha gyermekgondozás indokából rövidített munkaidőben dolgozom? Eva JANDOVÁ, Prága Ha a munkaszerződése megkötésekor rövidebb munkaidőben állapodtak meg, illetve ha a fómunkáltatója a kérésére engedélyezte a rövidebb munkaidőt, az otthon végzett munkáját illetően megállapodhat egy másik szervezettel párhuzamos munkaviszony létrehozásában. Nincs kizárva az sem, hogy az otthon végzett munkáját illetően a főmunkáltatójával megállapodva létesítsen párhuzamos munkaviszonyt; ebben az esetben viszont feltétlenül másfajta munkáról kell szó legyen, mint amelyet a főmunkáltató munkahelyén végez (vagyis melléktevékenységről lenne szó). Például a rövidebb munkaidővel rendelkező előadó (akinek munkakörében nem szerepel a gépírás) megállapodással létrehozhat párhuzamos munkaviszonyt azokra a másolási munkákra, melyeket otthon végez el. Korlátozva lesz bizonyos óraszámmal a mellékes munkatevékenység? Vojtech BRATKO, Bratislava A mellékes munkatevékenység másféle munka elvégzése ugyanazon munkáltató számára a munkaidőn kívül. Ha mellékfoglalkozás keretében végzik, nem lehet teljes munkaidőben (teljes munkakötelezettségben) végézni. A munkatevékenységről szóló megállapodásban csak a munkakötelezettség felének terjedelmében végezhető, a munka elvégzéséről szóló megállapodásban pedig naptári évenként 100 órai terjedelemben. Ha a dolgozó a szervezetben rövidített munkaidejű munkaviszonyában végez egyfajta munkát, másféle munkát is végezhet munkaviszonyban, mégpedig vagy rövidített, vagy pedig teljes munkaidőben. Miért nem szükséges a munkáltató beleegyezése a mellékfoglalkozás létrehozásához, amikor ugyanakkor elkerülhetetlen a bejelentési kötelezettség? Frantiáek ÖERVENKA mérnök, Prága 8. Az új szabályozás célja az, hogy kihasználja a dolgozók kezdeményezését a mellékfoglalkozásban anélkül, hogy ebben a főmunkáltatójuk előre akadályozhatná őket az előzetes beleegyezés bármiféle indoklása nélküli elutasításával, esetleg a társadalmi érdekekkel ellentétben is. A főmunkáltatónak azonban időben tudomást kell szereznie dolgozója mellékfoglalkozásáról, hogy jobban odafigyeljen a dolgozónak a főmunkaviszonyában nyújtott teljesítményére, esetleg éljen a Munka Törvénykönyvében foglalt jogosultságaival az olyan munka-, egészségügyi vagy más indokok esetében, melyek társadalmilag nemkívánatossá teszik a .mellékfoglalkozást. Ezzel megszünik'a korábbi bonyolult adminisztrálás is, mivel a dolgozó a bejelentési kötelezettségét egyszerűen csak azzal teljesíti, hogy a fömunkáltatójának átadja a mellékfoglalkozást létrehozó munkaszerződésének másolatát. Mik a vállalat kötelességei az anyasági szabadságáról visszatérő nővel szemben? Milada KRIVOŐEJOVÁ, Sumperk Ha a dolgozó nő az anyasági szabadság (az ún. fizetett anyasági szabadság a Munka Törvénykönyve 157. § (1) bekezdése értelmében) befejezése után tér vissza munkájába, a munkáltatója köteles őt az eredeti munkájára és arra az eredeti munkahelyére beosztani, amelyről anyasági szabadságra ment. Ha ez nem lehetséges, mivel ez az eredeti munka megszűnt vagy időközben felszámolták a munkahelyet, a munkáltatónak más, de a munkaszerződésnek megfelelő munkára kell öt beosztania. Ha a dolgozó nő a gyermekgondozási szabadságáról tér vissza, a munkáltatója a munkaszerződésnek megfelelő munkára köteles öt beosztani. (A következő részt holnapi számunkban közöljük.) Szaporodó részvénytársaságok Mind ez ideig még kevéssé elterjedt vállalkozási forma hazánkban a részvénytársaság. Alapítása korábban inkább csak kivételesnek számított, pedig törvényadta lehetőségei már 1949 óta léteznek. Leggyakrabban a külkereskedelem területén (Martimex, Transakta...) találkoztunk vele, ám legújabb változatában (Avex) a külföldi tőkebefektetés is fellelhető. Együttvéve azonban ezek csak egyedi példák. A részvénytársaságok elterjedéséhez, gyakoribb alapításukhoz az új gazdasági mechanizmus teremt feltételeket. Úgy számol velük, mint szükséges vállalkozási formákkal az átalakítás folyamatában, lehetővé teszi célszerű kihasználásukat. Egyelőre tehát nincs sok részvénytársaság hazánk területén. Legutóbb éppen a Prago-Union vált azzá, ám a Szövetségi Kohászati, Gépipari és Elektrotechnikai Minisztérium reszortjában további 4-6, a cseh ipari tárcához tartozó termelési szférában 3-4 alapításával számolnak a közeljövőben. Valószínűleg áprilistól részvénytársaság lesz a Slovakotex, Szlovákia textilés ruhaiparának eddigi vezérigazgatósága. Más ágazatokban sem zárják ki ennek a vállalkozási formának a bevezetését. Legtöbb helyen azonban tapasztalatok nélkül fognak hozzá, sok bizonytalanság, kérdés merül fel már a kezdeti lépéseknél. Számos esetben abból adódóan, hogy a részvénytársaság a korábbi megítélés szerint a szocializmustól idegen volt, s a jelenkori kapitalizmus velejárójaként rögződött tudatunkban. Az valóban igaz, hogy a kapitalizmus szerkezetében nagyon elterjedt vállalkozási típus, ám mai megítélésünk szerint itthon is van létjogosultsága. Ennek mind több jelét láthatjuk. A részvénytársaság alapelvei a szocializmusban sem változnak. A tőke, illetve a pénzeszközök olyan összevonásáról van szó, amely a részvényesek befizetésével történik|i miközben értékpapírokat - részvényeket vásárolnak. Ennek arányában veszik ki részüket az irányításból és a létrehozott értéktöbblet elosztásából. A részvénytársaságnak van közgyűlése és vannak vezető szervei, akárcsak a kapitalizmusban. Mindegyik önkéntes alapon, a részvényesek elhatározásából jön létre. Egész tevékenységüknek az a lényege, hogy vállalkozzanak és értékesítsék azokat a forrásokat, amelyeket a részvényesek tőkéjéből nyernek. Mindez összhangban van az állami vállalatról szóló törvénnyel és az új gazdasági mechanizmus feltételei között létrehozott gazdálkodó szervezetek küldetésével. Nem történhet meg, hogy a részvénytársaság átveszi a korábbi középszintű irányítási láncszem, a vezérigazgatóság feladatát. Persze ez nem zárja ki szakmai és káderállományának felhasználását. Elófordul(hat): éppen a korábbi vezérigazgatóság dolgozói alkotják majd a részvénytársaság irányítási apparátusának gerincét, s maga a társaság belső felépítésében állami vállalatokból áll össze. Mire terjedhet ki tevékenységük hatósugara? Egyértelműen tilos számukra a bank-, pénz- és devizaműveletek lebonyolítása. Mást - termelést, munkavállalást, szolgáltatást - viszont végezhetnek, ha gazdasági szerződésük van rá, megállapítható annak ára, rendesen kiszámlázható és áttekinthetően nyilvántartható. Mivel bármilyen csehszlovák szervezet és külföldi cég is lehet részvénytulajdonos, részvénytársasági tagsága is lehetséges. Egy részvényes egyszerre több vállalkozásba is bekapcsolódhat. Ám nem bízhatnak rá az állami terv konkrét feladataiból, ezt csak az alapítókkal szemben foganatosíthatják. Mindegyiknek közvetlen kötelezettségei vannak az állami alapokba és a nemzeti bizottságok költségvetésébe való juttatás terén. Vagyis a pénzgazdálkodás általában érvényes előírásai vonatkoznak rájuk. Nyereségüket, akárcsak az állami vállalatok, elsősorban a költségvetésbe való elvonásokra és befizetésekre fordítják, ezenkívül alapjaik dotálására és a fennmaradó mennyiséget nyereségrészesedés gyanánt szétosztják a részvényesek között. Könyvelési és bérelöírásokban szintén nem élveznek kivételt. Hogy az állami vállalat tagja lesz-e a részvénytársaságnak, arról a szocialista önigazgatás szerve dönt. Ez már önmagában jelzi: a szocialista gazdálkodó szervezetek összetételében nem idegen, sőt egyre gyakoribb lehet a részvénytársaság. Tevékenysége egyáltalán nem törvényellenes. Sőt elősegíti az újonnan alapított állami vállalatok kezdeményezésének és vállalkozásának kis&k&ítését. J. MÉSZÁROS KÁROLY A prostéjovi Agrozet vállalat rozsnyói (Roznava) üzeme tavaly ötven darab Mt-8-065 típusú kerti traktort gyártott. A gép nullszériájának gyártását 1987 végén kezdték meg. Ezt követően 40 műszaki módosítást hajtottak rajta végre. Az alkatrészhiány és megmunkálási nehézségek miatt nem tudták legyártani a tervben előirányzott 250 darabot. A termeléskiesést más területen pótolták be, kistraktorokhoz való különböző tartozékokat, forgókapákat, hóekéket, földgyalukat gyártottak, s ezekből 26 millió korona értékben exportáltak Magyarországra, az NDK-ba, a Szovjetunióba és Lengyelországba. A felvételen (balról) Ondrej Ambruz, Ján Hlaváő és Ivan Lehotsky szerelők az Mt-8-065-öst szerelik. (Jozef Vesely felvétele - ŐSTK) ÚJ SZÚ 4 1989. I. 13.