Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám, péntek

ÚJ szú 3 1989. 1.13. A párizsi fórum ösztönzéseit a genfi leszerelési konferencián kell kihasználni Viktor Karpov a vegyifegyver-ellenes tanácskozás eredményeiről Luandában búcsúztatják a kubai internacionalistákat (Telefoto: ŐSTK) Angolai rendezés Hazaindult a kubai kontingens második csoportja (ŐSTK) - A vegyifegyverek betil­tásáról megtartott párizsi konferen­cia meggyőzően bizonyította, hogy e fegyverek elutasítása mindinkább nemzetközi normává válik az álla­mok magatartásában - jelentette ki Párizsban Viktor Karpov külügymi­niszter-helyettes, aki a tanácskozá­son a szovjet küldöttségvezető he­lyettese volt. Karpov szerint a konferencián el­fogadott zárónyilatkozat bizonyítja, hogy ma már valóban más helyzet alakul ki, lehetőség nyílt arra, hogy egyszer s mindenkorra felszámoljuk e tömegpusztító fegyvert. A párizsi fórum ösztönzéseit a genfi leszere­lési konferencián kell kihasználni, s arra törekednünk, hogy mielőbb elkészüljön a nemzetközi megálla­podás szövegtervezete. Ehhez megvannak a reális feltételek. A pá­rizsi tanácskozás légköre azt mutat­ta, tekintet nélkül a vitákra, a részt­vevők körében túlsü[yban . volt az a vélemény, hogy ideje már konkrét (ŐSTK) - Rónáid Reagan ameri­kai elnök tegnapra virradó éjszaka mondta el utolsó beszédét, és ezt az egész USA-ban közvetítették a té­véállomások. A várakozásoknak megfelelően inkább volt személyes búcsú az amerikai néptől, mint politi­kai nyilatkozat. A beszéd keveréke volt a nyugati demokrácia ünneplé­sének, az amerikai nacionalizmus hangsúlyozásának, s ugyanakkor bizonyos nosztalgia is volt abban, ahogy megpróbálta kiértékelni nyolc­éves munkáját, természetesen főleg azokat a dolgokat említette, amelye­ket ő -sikernek tart. Külpolitikai téren - bár az egyes kommunistael­lenes jelzőket sem hagyta el - első­(ŐSTK) - Kabulban folytatódik a szovjet csapatok kivonása utolsó szakaszának az előkészítése. Mint ismeretes, a genfi megállapodás ér­telmében február 15-ig minden szovjet katonának el kellene hagy­nia Afganisztánt. A Bahtar hírügy­nökség tegnap közölte, hogy a ka- buli szovjet katonai kórház épületét az afgán erők vették át. A korszerű­en felszerelt kórházról, amelynek berendezése több mint 18,5 millió afgani értéket tesz ki, az afgán tévé is riportot készített. Az afgán külügyminisztérium saj­tóközpontjának munkatársa arról tá­jékoztatott, hogy a közeli napokban sok külföldi újságíró érkezik Kabul­ba, s lehetőségük lesz, hogy az ország egyes területein megismer­kedjenek a helyzettel, és figyelem­Crna Gora Normalizálódott a helyzet (ŐSTK) - Mint arról már beszámoltunk, lemondott Crna Gora párt- és állami ve­zetése. Ezzel összefüggésben szerda es­te Titográdban rendkívüli ülést tartott a Crna Gora-i Kommunisták Szövetségé­nek Központi Bizottsága és egyhangúlag elfogadta a KB Elnökségének kollektív lemondását. Egyben a KB tagjaival létre­hozott egy héttagú munkacsoportot, amely a köztársasági pártszervezet új vezető szerve megválasztásáig fog tevé­kenykedni. A plenáris ülés egyetértett a további vezető tisztségviselők lemondá­sával is, és döntött a köztársasági párt- szervezet rendkívüli, X. kongresszusának összehívásáról. A tegnap érkezett hírek szerint a párt- és állami vezetők lemondása után Tito­grádban normalizálódott a helyzet. A köz- társasági parlament épülete előtti tér a le­mondás bejelentése után kiürült. Előzőleg harminchat órán át tartott itt kb. 50 ezer ember tiltakozó tüntetést. A Crna Gora-i helyzettel szerda este foglalkozott a jugoszláv államelnökség is. Hangsúlyozta, feltétlenül meg kell tartani a törvényességet, biztosítani kell a köz­rendet, a vállalatok és szervezetek nor­mális működését. intézkedéseket elfogadni, amelyek következtében a vegyi fegyverek szóbeli elítélésétől át lehet térni a konkrét lépésekre. Karpov a leszereiési folyamat egyéb vonatkozásairól szólva annak a reményének adott hangot, hogy márciusban két európai fórum is megkezdi munkáját, az első a fegy­veres erők és fegyverek csökkenté­sével, a másik a bizalom és bizton­ságerősítő intézkedésekkel fog fog­lalkozni. Annak a reményének adott hangot, hogy ezeken a tárgyaláso­kon is konszenzusra fognak töre­kedni a résztvevők, hiszen az ered­mények valóban fordulatot jelente­nének az európai helyzetben. Az aszimmetriák, aránytalanságok megszüntetése, a NATO és a Varsói Szerződés fegyveres erői támadó jellegének kiiktatása a legközelebbi években lehetővé tenné a haderők és fegyverzetek valódi korlátozását Európában. A két katonai tömb erőit fokozatosan át lehetne építeni, s tel­sorban az amerikai-szovjet kapcso­latok jelentős javulását, a kelet-nyu­gati közeledést emelte ki, amely el­vezetett az első atomleszerelési szerződés megkötéséhez, az általá­nos nemzetközi légkör javulásához. Ami a belpolitikát illeti, főleg a munkanélküliség és az infláció utóbbi években tapasztalható csök­kenését említette. Kormányának bí­rálói ugyanakkor a hatalmas költ­ségvetési deficitet, az USA eladóso­dottságát hangsúlyozzák. Ez súlyos örökségként maradt a Reagant kö­vető Bush kormányra. Ronald Reagan kétségkívül nép­szerű politikusként távozik a Fehér Ház éléről. mel kísérhetik a szovjet egységek hazatérését is. Kandahar dél-afganisztáni tarto­mányból, ahol a szélsőséges fegy­veresek már fél éve sikertelenül tá­madják az azonos nevű várost, az utóbbi napokban olyan hírek érkez­tek, hogy egyes ellenzéki csoportok elfogadják a kormány tüzszüneti ja­vaslatát. Mint ismeretes, a kabuli kormány január elsejével egyoldalú tűzszünetet hirdetett meg. Ennek eredményeként az említett térség­ben eddig a fegyveres ellenzék húsz egysége szüntette be a harcokat. De ugyanebben a tartományban van­nak jól felfegyverzett és nagy létszá­mú olyan csoportok is, amelyek foly­tatják a harcokat. A kormányerők január elseje óta a válaszlépések során 150 szélsőségest megsemmi­sítettek, s több mint 90-et megsebe­sítettek. jesen kizárni a támadóképességet. A Szovjetunió megkezdte ennek a feladatnak a teljesítését a Varsói Szerződés tagállamai által 1987- ben elfogadott doktrína alapján. Az atom- és űrfegyverekről folyta­tott szovjet-amerikai tárgyalásokról szólva Viktor Karpov elmondta, hogy az új amerikai kormánynak nyilván­valóan időre lesz szüksége ahhoz, hogy kidolgozza s ellássa konkrét utasításokkal saját tárgyalóküldött­ségét. A szovjet fél reméli, a jelenle­gi szünet nem lesz túl hosszú, s kész a párbeszédet folytatni bár­mely pillanatban. Úgyszintén reméli azt is, hogy a tárgyalások még az idei évben elvezethetnek a hadá­szati támadófegyverek 50 százalé­kos csökkentését kimondó szerző­dés körüli problémák megoldásá­hoz, emellett természetesen tiszte­letben kell tartani az 1972-es ABM szerződést. Végezetül arra emlékeztetett, hogy továbbra is érvényben van Mi­hail Gorbacsov 1986. január 15-én tett nyilatkozata az atomfegyverek nélküli világ megteremtéséről. E cél megvalósítása már elkezdődött, az elért eredményeket szilárdítani kell és továbbfejleszteni, hogy azok a hagyományos, a vegyi és a nukle­áris fegyvereket illetően gyakorlati intézkedések formájában csapódja­nak le. Budapesten befejeződött az Országgyűlés ülésszaka (ŐSTK) - Budapesten szerdán este befejeződött a magyar Országgyűlés ülésszaka, amelyen részt vett Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára és több más vezető. A képviselők jóváhagyták az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényeket és megvitattak több más kér­dést is. Az ülésen rámutattak: a politikai pluralizmus és a szocialista demokrácia további elmélyítése szempontjából az új törvények fontos lépést jelentenek. Berecz János, az MSZMP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára el­mondta, a tavaly májusban megtartott or­szágos pártkonferencia adott ösztönzést az új törvények kidolgozásához. Ormény-azerbajdzsán „csúcstalálkozó“ (ŐSTK) - Moszkvában szerdán ta­nácskozást tartottak Örményország és Azerbajdzsán vezetői a térség helyzeté­nek normalizálásáról. A két köztársaság kommunista pártja központi bizottságai­nak első és másodtitkárai, a parlamentek és a minisztertanácsok elnökei vettek részt az ülésen. Hangsúlyozták, haladék­talanul hatékony intézkedéseket kell fo­ganatosítani mindkét köztársaságban a helyzet megoldására. Kiemelték annak a fontosságát, hogy lehetővé kell tenni a menekültek hazatérését és garantálni kell az emberek biztonságát. Megkülön­böztetett figyelmet szenteltek a rémhírek terjesztése elleni harcnak. (ŐSTK) - Az Angolában állomá­sozó kubai kontingens második cso­portja, hozzávetőleg ezer fő, szer­dán reggel hajózott ki a luandai kereskedelmi kikötőből, s tér vissza hazájába. Erről az MPLA-Munkapárt Központi Bizottságának osztályve­zetője tájékoztatta szerdán az új­ságírókat. A mostani csoport annak a háromezer fős egységnek a része, amelyet április 1-ig - tehát még a 435-ös BT-határozat teljesítésé­nek megkezdéséig - vonnák ki. E héten ez már a második ilyen jelentés, hiszen az első, 450 fős csoport kedden távozott Angolából. Angolában hozzávetőleg félszáz­ezer kubai katona tartózkodik. Ápri­lis elseje után fokozatosan északra (ŐSTK) - A nicaraguai belügymi­nisztérium engedélyezte, hogy az ellenzéki politikai pártok vasárnap, január 15-én Managuában felvonu­lást tartsanak. Az úgynevezett tizen- négyek csoportja igy lehetőséget kapott arra, hogy megrendezze első legális akcióját. Az ellenzéki vezetők elmondták, a felvonulással Pedro Joaquino Chamorróra, a La Pren- sa című napilap egykori igazgatójára emlékeznek, akit Somoza diktátor utasítására 1978. január 8-án meg­gyilkoltak. Ez lesz az ellenzéki pártok tagjai­nak első felvonulása a múlt év július 10-én Nandaimében lejátszódott események óta. Akkor, mint ismere­tes, a nicaraguai Demokratikus Ko­ordinációs Bizottság pártjai Richard Méltón amerikai nagykövet irányítá­sa alatt provokatív akciót rendeztek, melynek során 14 rendőr megsebe­sült. A Guatemalai Munkapárt (PGT) telepítik át őket, ahonnan ugyancsak folyamatosan térnek haza - huszon­hét hónapon belül. Amikor Angolában már a második csoportot búcsúztatták, akkor üdvö­zölték Havannában az első csoport katonáit. A Cacahual emlékmű mel­lett megtartott ünnepségen Raul Castro, a forradalmi fegyveres erők minisztere kijelentette: a mostani ki­vonás bizonyítja Kuba politikai eltö­kéltségét, hogy teljesítse a magára vállalt kötelezettségeket. Remé­nyét fejezte ki, hogy a másik fél is ezt fogja tenni. Felszólította a haza­tért katonákat, hogy kapcsolódjanak be Kuba gazdasági fejlesztésébe. Az ünnepségen jelen volt az ország legfelsőbb vezetője, Fidel Castro is. javasolta, hogy a belső fegyveres konfliktus rendezése érdekében tár­gyalásokat kellene kezdeni a Guate­malai Nemzeti Forradalmi Egység (URNG), a kormány és a hadsereg között. Az első hasonló háromoldalú ta­lálkozóra 1987 októberében Madrid­ban került sor. A kormány és a had­sereg ösztönzésére a tárgyalásokat anélkül szakították meg, hogy meg­állapodás született volna. A sajtóban nyilvánosságra hozott közlemény szerint a Guatemalai Munkapárt szorgalmazta, hogy az összes érdekelt fél részvételével kezdjenek nemzeti párbeszédet. A dokumentum ezzel összefüggés­ben rámutatott: Guatemalában tovább tart a fegyveres konfliktus, nő a lakosság elégedetlensége, fennáll a katonai puccs veszélye, fokozódik a terror, s Vinicio Cerezo kormánya képtelen megoldani ezt a helyzetet. —... Közép-Amerika .... S aj nos Közép-Amerikát nem érte el az utób­bi időben más régiókban tapasztalható feszültségenyhülés. Ugyanazok a problémák várnak megoldásra, mint hónapokkal, évekkel ezelőtt; nem történt pozitív változás a térségbeli államok viszonyában, tovább folytatódnak a köl­csönös vádaskodások, a határincidensek, az egyes országokon belüli politikai ellentétek és fegyveres összetűzések. A közép-amerikai béke­folyamat nem tud kimozdulni a holtpontról. San Salvadorban január 15-16-án kellett vol­na találkoznia az öt térségbeli ország - Nicara­gua, Costa Rica, Guatemala, Salvador és Hon­duras - államfőjének, hogy áttekintsék a guate­malai béketerv végrehajtását és az ellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseket. A csúcstalálkozót ismét - ki tudja már számon tartani, hányadszor - elha­lasztották. Oscar Arias Costa Rica-i államfő azt állítja, hogy érdeke a közép-amerikai béke mie­lőbbi megteremtése Egyesült államokbeli útjáról hazatérve azonban azzal a meglepetést keltő javaslattal állt elő, hogy halasszák el a találkozót a George Bush hivatalba lépése utáni időszakra. Azzal érvelt, hogy még nem készítették elő kellő­képpen az értekezlet programját, és nem ponto­sították a béketerv teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos problémákat. Ismeretes, hogy a ta­lálkozó eredeti időpontjában tavaly november 30- án Mexikóban állapodott meg az öt ország kül­ügyminisztere. Aríast is tájékoztatták erről, s ő akkor nem beszélt halasztásról. A Fehér Ház „kérésére“ persze nem lehet nemet mondani... Világossá vált: az USA-tól függő közép-ameri­kai államok nem tudják, illetve nem merik kezük­be venni saját sorsuk irányítását. Igaz, javulná­nak a térség békéjének esélyei, ha az Egyesült Államok is síkraszállna a válság megoldására irányuló tárgyalásokért. Ezt elismeri Managua is, amely már megannyi javaslatot tett a nicaraguai -amerikai párbeszéd felújítása érdekében. Ter­mészetesen nem olyan amerikai „támogatásra" Csúcshalasztás van szükség, mint amilyent az utóbbi években nyújtott Washington. A Reagan-kormányzat kö- zép-amerikai politikája nem vált a régió javára és szöges ellentétben áll a guatemalai béketervvel. Mi várható Bushtól? Sejteni lehet, hogy a nica­raguai kontrákat támogató Ronald Reagan he­lyettese melyik irányvonalat fogja követni. A vára­kozás az új amerikai elnök pragmatíkusabb kö­zép-amerikai politikájára egyelőre csak időpo- csékolásnak tűnik. De kinek használ még a halogatás? Elsősor­ban azoknak az' országoknak, amelyek nem teljesítették az ún. Arias-terv egyetlen előírását sem és semmit sem tettek a válság békés rendezése érdekében. Hondurasról és Salvador­ról van szó. A nicaraguai kontrák Honduras területét hídfőállásként használják fel a sandinis­ta hadsereg ellen vívott valóságos háborúban. Mindemellett a hondurasi kormány sértve érzi magát, hogy Nicaragua panaszt nyújtott be ellene a hágai Nemzetközi Bírósághoz. Továbbra is bonyolult a helyzet Salvadorban. A washingtoni utasításokat vakon követő Duarte kormánya semmibe veszi a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front békekezdeménye­zéseit, tovább tartanak a polgárháborús állapotok és egyre erősödik a szélsőjobboldal befolyása. Costa Rica és Guatemala a semlegességre tö­rekszik, s valójában csak szemlélője a közép- 5 amerikai eseményeknek. Miközben a régió országai szócsatákat vívnak a rendezés lehetőségeiről, a békefolyamat lelas­sult, leállt. Időről időre elhangzanak pozitív javas­latok (pl. a nemzetközi megfigyelőcsoport létre­hozásáról), de ezek egyik-másik állam elutasítá­sa miatt hamar feledésbe merülnek. A közép-amerikai kormányok figyelme Nicara­guára irányul. A kialakult helyzetért azt a Mana- guát teszik felelőssé, amely ellenzi a csúcsha­lasztást, s amely a nemzeti megbékélés érdeké­ben a legtöbbet tette. Melyik vezetés kezdett párbeszédet a politikai ellenzékkel? Melyik or­szág hirdetett tűzszünetet a kormánycsapatok és az ellenük harcoló fegyveres csoportok között? És feltehetnénk még több kérdést, sorolhatnánk tovább a guatamalai béketerv előírásait. A ugusztus óta halogatják a csúcsértekezlet megrendezését. A problémák pedig egyre tornyosulnak, a megoldás várat magára. A talál­kozó legújabb (?) időpontja: február eleje... URBÁN GABRIELLA Ronald Reagan búcsúbeszéde Afganisztán ■■ — i Folytatódnak a szovjet csapatkivonás utolsó szakaszának előkészületei Nemzeti párbeszédet javasol a Guatemalai Munkapárt Felvonulást tartanak a nicaraguai ellenzéki politikai pártok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents