Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám, csütörtök
A párt feladatai a választási kampányban Mihail Gorbacsov előadói beszéde az SZKP Központi Bizottságának ülésén (ÓSTK) - Az SZKP Központi Bizottságának keddi ülésén Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fótitkára terjesztette eló a párt-központi bizottságának beszámolóját. Bevezetőben elmondta, hogy a mostanihoz hasonló plénumülésre a párt történetében még nem volt példa. Az ülés programja közvetlenül az országban széles körben kibontakozott átalakítási folyamatokból, a szovjet társadalom demokratizálásából, a politikai rendszer reformjából következik összhangban a politikai reform elsó szakaszának céljaival - ebben a szakaszban végre kell hajtani a legfelsőbb államhatalmi szervek átalakítását - az országban kibontakozott a népi képviselők választása előtti kampány. A szónok leszögezte: olyan politikai bázist kell létrehozni, amelynek alapján a párt a választásokhoz viszonyul. Önök elé terjesztettük az SZKP Központi Bizottságának felhívását a párthoz és a szovjet néphez. Új választási törvényünknek megfelelően plénumülésünknek javaslatokat kell tennie a párt nevében induló népi képviselőkre, s előterjeszteni az illetékes választási bizottságnak a jelölőlistát. Ezek nagyon fontos kérdések, nemcsak az SZKP, mint kormányzó párt számára nagy a jelentőségük, hanem társadalmunk politikai rendszerének minden láncszeme szempontjából is. I. Úgy vélem - mondotta -, hogy a mai plénumülésen nem szükséges részletesen is elemezni a mostani választási kampány jellegzetességeit. Ezek a mostani fordulatnak számító, felelősségteljes időszakból fakadnak. Éppen az átalakítás hozta létre a társadalmunkban uralkodó jelenlegi légköri - a mind szélesebb körú demokratizálás, a nyilvános tájékoztatás, a dolgozók politikai aktivitása növelésé' nek légkörét. Ennyit akartam mondani először. Másodszor: Maga az átalakítás is a fejlődés új szakaszába lépett. Az előző szakaszokban megfogalmaztuk az átalakítás elméletét és politikáját, s rendkívül fontos döntéseket hoztunk. Most az a nagy feladat áll előttünk, hogy az átalakítás irányvonalát a gyakorlatban valósítsuk meg. Ez volt munkánk jellemzője az elmúlt évben, s méginkább ez lesz az idei évben. Az átalakítás jelenlegi szakasza tehát a pártot, a tanácsokat, a társadalmi szervezeteket és dolgozókollektívákat, az egész társadalmat a felelősségtudat új szintjére emeli. Most az értékelés fő kritériumának az alkotó tevékenység reális eredményei számítanak. Azt is lehetne mondani, hogy ez a mai kor vezető motívuma. Mindez nem jelenti azt, hogy az elmúlt években nem foglalkoztunk a gyakorlati ügyekkel. Úgyszintén helytelen lenne az a következtetés, hogy a jövőben gyengülni fog az elméleti munka, az optimális politikai megoldások, az új munkamódszerek és -formák keresése iránti érdeklődésünk. Ez természetesen nincs így. Csupán hangsúlyozni akarom korunk sürgető szükségszerűségét, azt, hogy a politika és a jóváhagyott határozatok végrehajtása során a gyakorlati tevékenységre kell helyezni a súlypontot. Amikor arról beszélünk, hogy a jelenlegi szakaszban a pártnak, mint a társadalom politikai élcsapatának szerepét növelni és erősíteni kell, akkor ezt nem lehet valamilyen absztrakt felhívásnak tartani. Azért említem ezt, mert nem ritka eset, hogy egyesek szüntelenül ismételgetnek valamilyen elméleti tézist, de csak nagyon kevesen gondolkodnak el azon, hogy annak miként kell lecsapódnia a gyakorlatban. Sok szó esik arról, hogy az átalakítás feltételei között milyen a párt politikai élcsapatszerepe Az is igaz, hogy távolról sem tudatosítja mindenki teljes mértékben, mit is jelent ez a valóságban. Ezéit maradunk le a jelenlegi folyamatok elemzésével. Az átalakítás problémáit illetően nem találjuk meg mindig a helyes megoldásokat. Ennek következtében az emberek nem ritkán összezavarodnak, ami hibákhoz vezet a gyakorlati munkában. Tud|uk, a forradalmi fordulat időszakaiban a pártnak, mint a társadalom szervező és integráló erejének a szerepe rendkívül nagy. Az ilyen párt ereiét az összeforrottsága, szervezettsége adja, a világos elméleti munka és a pontos gyakorlati tevékenység, jellemzi. Helyénvaló ezt ma is megemlíteni, amikor olyan fontos politikai esemény előtt állunk, mint a választási kampány Hiszen arról .van szó, hogy új alapelvek szerint hozzuk létre a képviselőtestületet, amelynek meg kell oldania az átalakítás gyakorlati tennivalóival kapcsolatos kérdéseket. Mindezek a kérdések nagyon szorosan összefüggnek a nép érdekeivel, országunk és a szocializmus sorsával. Erről van itt szó, elvtársak! Éppen e jelentós és igényes alapállásból kell közelíteni dolgainkhoz, átgondolni a párt feladatait a választási kampányban. Éppen a ránk háruló nagy felelősség tudatosítása vezetett el bennünket ahhoz a következtetéshez, hogy az SZKP Központi Bizottságának nevében felhívást kell elfogadni a kommunistákhoz, országunk minden dolgozójához. Az SZKP KB a szovjet néphez intézett felhívásban abból indult ki, hogy a párt kormányzó párt, s ezért teljes felelősséget visel a szovjet társadalom előtt a szocializmus és országunk sorsáért. A szovjet embereknek joguk van arra, hogy ismerjék a párt által a legközelebbi jövöre kitűzött célokat és feladatokat, joguk van tudni, hogy mivel indul a választásokban. Ez az elsó olyan eset, hogy a központi bizottság plénumülésén felhívást fogadunk el a párthoz és a szovjet néphez. Ezt az indokolja, hogy az elkövetkező választásoknak nemcsak az ország sorsát illetően, s nemcsak a jelenlegi politikai időszak szempontjából van óriási jelentőségük. Ez abból a felismerésből fakad, hogy a jelenlegi időszakban új feladat hárul a pártra, s mint a társadalom politikai élcsapatának a szerepe állandóan növekszik. A jelenlegi helyzetben abból kell kiindulnunk, hogy más társadalmi szervezetek saját választási dokumentumukkal indulnak a választásokon. Végső soron az egyes képviselőjelöltek is megmagyarázhatják véleményüket az országunk elótt álló feladatokról. A mostani helyzetben minden korábbinál nagyobb szükség van a párt politikai platformjának kimunkálására, olyanra, amelyik kifejezné az össznépi érdekeket, egyesítené a társadalom különböző rétegei nézeteinek és szükségleteinek sokszínűségét, s azokat az átalakítás jelenlegi feladatainak teljesítésére irányítaná. Népünk - a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség - ebben a jelentós történelmi pillanatban várja a párt szavát Jól kell értelmeznünk a társadalmi élet dialektikáját, s felmérni, hogy milyen jelentősége lesz a központi bizottság választási felhívásának. Amikor most a társadalom elé terjesztjük. a választások előtti politikai platformunkat, ezt nyíltan és becsületesen teszszük, emellett a társadalom elismert élcsapataként lépünk fel. A párt nagy bátorságról tett tanúságot, amikor magára vállalta a felelősséget a korábbi években elkövetett hibákért és túlkapásokért. A lenini elvekre támaszkodva és a nép érdekeiből kiindulva ugyanakkor előterjesztette a szocializmus megújításának programját, azt a programot, amelyet átalakításnak hívunk. Gondolom, túlzás nélkül kijelenthetem, hogy a nép a pártnak ezt a politikai bátorságát azonnal értékelte. Éppen az átalakítás folyamatában növekszik és mélyül a társadalomban a párt irányvonala iránti bizalom és támogatás. Ez a bizalom azonban nem egyszer s mindenkorra adott A pártnak állandóan a szocialista építés minden időszakában gyakorlati és elméleti munkájával kell azt megerősítenie. Igy tekintünk ma erre a kérdésre. Véleményem szerint a nép párt iránti bizalmának erősítéséhez csak egyetlen út vezet - az átalakítási folyamatok kibontakoztatása és mélyítése, a szovjet emberek életszínvonalának emelését szolgáló kitartó igyekezet. A néphez intézett felhívásnak ez a fő tartalma, a legfontosabb motívuma. A pártnak világosan kell látnia az átalakítás minden folyamatát, tudatosítania kell ezek erős és gyenge oldalait, idóben elvégezni a szükséges kiigazításokat, amelyek magukból az életből fakadnak, törekedni kell a társadalom egészséges erőinek konszolidálására az átalakítás platform|án; ennek érdekében ki kell használni a politikai, ideológiai és szervezői tevékenység hatalmas fegyvertárát A tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek során megnyilvánulnak a konzervativizmus jelei, s ez fékezi az átalakítási folyamatokat, találkozhatunk a termelésben, valamint az élet egyéb területein a haladó szervezési és irányítási formák szándékosan lassú bevezetésével Létezik még egy veszély. Látjuk, hogy egyes elvtársak milyen nehezen küzdik le a „balos" túlkapásokat és azokat a törekvéseket hogy egész fejlődési szakaszokat átugorjunk, s a célokat és feladatokat a reális lehetőségek figyelmen kívül hagyásával szeretnék előterjeszteni. Esetenként spekulációkat folytatnak az egyes nehézségekkel, s az embereknek azzal az érthető óhajával, hogy gyorsabban javítsuk a helyzetet a gazdasági és a szociális szférában. Sót, olyan emberek is vannak, akik azon mesterkednek, hogy így olcsó népszerűségre tegyenek szert. Nem elég azonban mindezt csupán látni,, e jelenségeket politikai szempontból komolyan kell elemezni, azonnal kiértékelni őket, magyarázatot adni és felszámolni a hibákat, következetesen, lépésről lépésre haladni az átalakítás útján. Amint talán önök is észrevették, a felhívás tervezetében reálisan értékeljük az elért eredményeket, az átalakítás problémáit, reálisan tűzzük ki a bel- és külpolitikai feladatokat a Szovjetunió új államhatalmi szerveinek megbízatási időszakára. Véleményem szerint az előterjesztett javaslat pontosan az a dokumentum, amelyre szükségünk van, s amellyel a szovjet nép elé állhatunk. Szeretném önöket felszólítani, elvtársak, hogy az előterjesztett javaslatot figyelmesen tanulmányozzák át és vitassák meg, s igy a központi bizottság plenáris ülésén olyan dokumentumot hagyjunk jóvá, amely megfelel az átalakítás jelenlegi szakasza feladatainak. Egyúttal az is világos, hogy a felhívás, mint rendkívül fontos politikai dokumentum, annál nagyobb szerepet fog játszani, minél alaposabban fogják a pártszervezetek magyarázni és propagálni tartalmát, támaszkodni fő gondolataira. Ezért szervezeti és ideológiai intézkedésekkel is meg kell erősíteni a felhívást. A kommunista párt számára nemcsak az fontos, hogy választási programját az egész nép, minden dolgozó támogassa. A képviselőjelöltek javaslása során a pártnak létérdeke, hogy aktívan együttműködjön minden társadalmi szervezettel és dolgozókollektívával, s továbbra is a pártonkívüliek széles rétegeivel szövetségben lépjen fel. Ma, amikor a választási kampány a képviselőjelöltek kiválasztásának szakaszába érkezett, megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a népi kezdeményezés és a társadalmi aktivitás mindenütt elsősorban az átalakítás aktív híveit - kommunistákat és pártonkívülieket - jelöli a nép jövőbeni képviselőivé, s ez a legfontosabb. A jelöltek között vannak kommunisták és pártonkívüliek, a munkásosztály, a földművesek, az értelmiség, a fiatalok, a nők, és a háborús veteránok képviselői. Ez lehetővé teszi a legjobbak megválasztását. Hangsúlyozni kell a mostani választási kampány olyan sajátosságait is, mint a nagyfokú nyíltság, demokratizmus és népi kezdeményezés. Az egész társadalom érdeke, hogy ez a rendkívül jelentós politikai kampány az átalakítás folyamatainak keretében valósuljon meg. Amikor azonban rámutatunk a nyilvános tájékoztatás, a nyíltság és az állampolgári kezdeményezés növekedésére, nem viszonyulhatunk a választási kampányhoz, mint valamilyen ösztönös folyamathoz, hanem mint rendkívül fontos tömegmozgalomhoz, melynek sikerét csak nagyfokú szervezettséggel és felelősségtudattal lehet biztosítani. A mostani választási kampányt jellemző körülmények között találkozhatunk olyan jelenségekkel is, amelyek számunkra teljesen újak, s nemcsak pozitív vonatkozásban. A választók érdekeltek abban, hogy képviselőik az átalakítás valóban aktív, lelkes hívei legyenek, képesek legyenek jelentősen hozzájárulni az államhatalom új legfelsőbb szerveinek tevékenységéhez, de emellett találkozhatunk számos negatív momentummal is. Erre vonakozóan is vannak már tények. A csoportos egoizmus, ambíciók és politikai karrierizmus megnyilvánulásairól van szó. Nem kizárt az olyan problémákkal való spekuláció sem, melyek a nemzetek és nemzetiségek közti viszony lejlódésével állnak összefüggésben. Mindezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a pártszervezeteknek egyértelmű, elvi álláspontra kell helyezkedniük. Támogatni kell a valóban haladó szellemű embereket és biztosítani kell a feltételeket a jelöltek objektív értékeléséhez. Természetesen törekedni kell arra. hogy a választási kampány alapján a szovjet hatalom legfelsőbb szerveiben képviselve legyen társadalmunk minden rétege, valamennyi nemzet és nemzetiség. Ez rendkívül fontos, o Éppen ezeken a tisztességes alapokon, az új választási törvény demokratikus tartalmából kiindulva vesz részt a párt a választási kampányban. Vagyis a mostani választások során számos új, érdekes kérdés, szokatlan követelmény és feladat merül fel. Ezek megvalósításához komoly ideológiai munkára van szükség, nem valamikor a jövőben, hanem azonnal. S ezt a munkát mindenütt széles fronton kell kibontakoztatni. A sajtónak, a rádiónak és a televíziónak aktivan kell bekapcsolódnia a választási kampányba, időben kell megvilágítania minden oldalát és folyamatait, hozzá kell járulnia a választások sikeres lefolyásához azoknak az elveknek a szellemében, amelyek politikai retomnunk céljaiból következnek. Ezek politikai jelenünk egyes fontos sajátosságai. II. A plenáris ülésen meg kell vitatnunk a Szovjetunió Kommunista Pártja nevében induló képviselőjelöltek kiválasztását. Mint ismeretes, az elmúlt év december 9-én az SZKP nevében induló népi képviselők választási bizottsága a pártsajtó által felszólította a párszerveket, az SZKP tagjait és tagjelöltjeit, tegyenek javaslatokat a párt képviselőjelöltjeire. A bizottság meghatározta annak módját, hogyan terjesszék az SZKP KB elé ezeket a javaslatokat. Döntés született arról, hogy a helyben dolgozó kommunistákra vonatkozó javaslatokat a pártalapszervezetekben vitatják meg, ezután a felsőbb pártszervekben, egészen a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságaiig. A bizottság ugyancsak meghatározta, hogy egyenesen az SZKP Központi Bizottságára lehet küldeni a javaslatokat, ha a jelölések olyan ismert politikai személyiségekre, államférfiakra és közéleti személyiségekre, a munkásosztály, a kolhozparasztság, a tudomány és a kultúra olyan kiemelkedő képviselőire vonatkoznak, akik más köztársaságokban, határterületeken és kerületekben élnek vagy dolgoznak. Igy a javaslatok két áramlata jött létre, ami lehetővé tette a párt minden tagja számára, hogy részt vegyen a képviselőjelöltek kiválasztásában. Ez a módszer kedvező feltételeket teremtett a jelöltek kiválasztásához és bevált. A vita demokratikus jellegéről a következő adatok tanúskodnak: több mint 105 ezer pártalapszervezet vett részt a helyi szinten tevékenykedő kommunisták soraiból a képviselőjelöltek kiválasztásában. A felsőbb szervek elé 31 500 javaslatot terjesztettek. Az ezt követő megvitatás során a városi és járási pártszervezetek 3500 embert támogattak. Ezután következett a javaslatok megvitatása a kerületi és határterületi pártbizottságokban és a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságain. Ehhez különbözö formákat választottak - a pártbizottságok plenáris üléseit, a pártaktíva üléseit és az irodák kibővített üléseit. A pártbizottságok ezután 207 jelöltet terjesztettek az SZKP Központi Bizottsága elé önöknél megvan ezeknek az elvtársaknak a jegyzéke. A katonai alakulatok és politikai szervek pártszervezetei nevében, a szovjet hadsereg és haditengerészet politikai főcsoportfőnökségén való részletes megvitatás után az SZKP Központi Bizottságának öt jelöltre tettek javaslatot. Ezeket az elvtársakat ugyancsak besoroltuk az említett jegyzékbe. Most pedig azokról a javaslatokról szólok - mondotta Mihail Gorbacsov -, amelyek egyenesen a pártszervezetektől, dolgozókollektiváktól és egyénektől érkeztek az SZKP Központi Bizottságára, összesen körülbelül 12 ezer táviratot, levelet és a gyűlések határozataiból való leiratot kaptunk. Ezeknek a javaslatoknak a többsége az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjaira, póttagjaira, a Központi Bizottság titkáraira vonatkozik. Ilyen módon összesen 382 jelöltet javasoltak. Ezeknek körülbelül a fele egyezeti azokkal a javaslatokkal, ámelyeket a pártszervezetekben vitattak meg. Tekintettel erre, a jelöltek listája lerövidült, önök ezt a listát is megkapták. Ha tehát figyelmen kívül hagyjuk az ismétlődő javaslatokat, akkor, elvtársak, 312 személy közül kell választanunk, akik az egyes és a kettes számú jegyzéken szerepelnek. A Politikai Bizottság megvitatta a hozzá beérkező valamennyi javaslatot és önök elé terjeszti száz jelölt jegyzékét, önök ezzel a jegyzékkel is rendelkeznek. Szeretném a plenáris ülést tájékoztatni azokról az elvekről, amelyekhez a Politikai Bizottság tartotta magát a jelöltek listájának összeállítása során. Mindenekelőtt a pártszervezetek ajánlásaira támaszkodtunk. Erről meggyőződhetnek, ha összehasonlítják az alulról javasolt jelöltek jegyzékét azzal, amelyet a Politikai Bizottság terjesztett önök elé. A Politikai Bizottság figyelembe vette azt is, hogy az alulról érkezett javaslatok előnyben részesítették a munkásosztály és a földművesek legaktívabb képviselőit, akik a legnagyobb tekintéllyel rendelkeznek. Úgy véljük, ez elvi jelentőségű és helyes. Az ilyen hozzáállás tükrözi a párt sorainak reális összetételét, ahol a munkások és a földművesek vannak többségben. Eközben azt is figyelembe vettük, hogy ezek az emberek több éven keresztül, mindenekelőtt az átalakítás éveiben a legjobb oldalukról mutatkoztak be. Rendelkeznek a szükséges politikai, állampolgári és munkakvalitásokkal ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni a Szovjetunió népi képviselője megtisztelő kötelességeinek. Bizonyára azt is észrevették, hogy ezeknek az embereknek a többsége ereje teljében van, képes aktivan és eredményesen dolgozni. A pártbizottságok megvitatásra előterjesztették a részletes véleményeket ezekről az elvtársakról. Ha valakinek valamilyen kérdése lesz, erre válaszolhatnak a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak, a határterületi és kerületi pártbizottságok itt jelen lévő első titkárai. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a javasoltak között sok olyan kommunista van, aki nálunk jól ismert. Ismeri őket az egész ország. Ennek bizonyítására megnevezhetek olyan embereket, mint V.M. Gvozgyev bányász, a Kemerovói kerületből, V. L. Szidorejko tyumenyi olajbányász, a kubányi M. I. Klepikov vagy az ukrajnai J. N. Parubok Úgy hiszem, szintén mindenki jól ismeri V. N. Golubijevát, N. G. Vagin kolhozelnököt, a falu átalakításának aktív hívét, K. I. Nyuksát, a lett munkásosztály képviselőjét és T. B. Kírgizbajeva gyapottermesztőt, az aktív közéleti személyiséget. A jegyzéken láthatják a tudomány, a technika és a kultúra jeles képviselőit is. Valamennyi szövetségi köztársaság képviselői megtalálhatók a jegyzéken. Meggyőződésünk, hogy ez elvi jelentőséggel bír. A plenáris ülésen azt is meg kell vitatni, hogyan fogunk eljárni a pártvezetés tagjainak képviselőjelöltté való javaslása során. A Politikai Bizottság szeretné kifejteni véleményét ezzel a kérdéssel kapcsolatban és a plenáris ülés elé terjeszteni. Mint tudják, nem lehetnek képviselők azok az elvtársak, akik tagjai a kormánynak, kivéve a Minisztertanács elnökét. Ebből indultunk ki. A Politikai Bizottság célszerűnek tartja, hogy a Politikai Bizottság tagjai és póttagjai, akik nem az apparátusban dolgoznak, valamint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak, továbbá a határterületi és kerületi bizottságok első titkárai, akiket a területi vagy nemzetiségi területi körzetekben javasoltak, járuljanak hozzá, hogy ezen körzetek egyikében jelöltetik magukat. El kell azonban mondanom, hogy a pártszervezetek sokukat felvették a jelölőlistákra. Ami az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjait és póttagjait, a KB titkárait illeti, közülük azokat, akiket az új törvény szerint meg lehet választani a Szovjetunió népi képviselőivé, javasolhatnánk a párt nevében induló jelölteknek. Ezek azok a vélemények - mondotta végezetül Mihail Gorbacsov amelyeket szükségesnek tartottam a Központi Bizottság plenáris ülése elé terjeszteni.