Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-09 / 7. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1989. I. 9. Fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Nyitrai (Nitra) Elektrotechnikai Gépgyár 1968-ban 10,5 millió korona értékben gyártott gépeket, ma pénzben kifejezve ennek harmincszorosát állítja elő. Az eredetileg textilipari gépeket gyártó vállalat 1985-ben célgépek és elektrotechnikai berendezések előállítására szakosodott, s 1990-től kizárólag ezek képezik majd profilját. A termelésben elért kimagasló eredményeiért a Szövetségi Kohó-, Gép- és Elektrotechnikai Ipari Minisztérium A Szocialista Munka Vállalata címmel tüntette ki. A felvételen számjegyvezérlésű marógépekkel végzik az alkatrészek megmunkálását. A másik felvételen Vladimír Kucbel’ egy rugalmas szerelőrendszert kompletizál. (Vlastimír Andor felvétele - ÖSTK) A talaj termőképességének növelése fontos feladat ELŐTÉRBEN A SZERVES TRÁGYÁZÁS A statisztikai adatok szerint, hazánkban csak 44 ár mezőgazdasági, illetve nem egészen 30 ár szántóföld jut egy lakosra. Az európai szocialista országok közül csak a Német Demokratikus Köztársaságnak van a lakosság számához viszonyítva kevesebb termőföldje. Becslések szerint az ezredfordulón még a leghatásosabb intézkedések ellenére is csak 26 ár szántóföld jut majd egy lakosra. Indokoltan tartottak Nyitrán (Nitra) kerületi szemináriumot az illetékes párt- és gazdasági szervek, valamint a kutatóintézetek képviselői a termőföld védelméről, kihasználásáról és termőképességének növeléséről. A minap ezekről a kérdésekről beszélgettünk Ján Bircák mérnökkel, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Nyugat-szlovákiai Kerületi Szakosztályának igazgatójával.- Véleménye szerint, a szeminárium teljesítette feladatát és várható javulás az elkövetkezendő időszakban a termőföld védelmében?- A résztvevők nem mindenben értettek egyet a beszámoló egyes részeivel, és az előkészített határozati javaslatot sem hagyták jóvá. Ennek ellenére a nézetek megegyeztek abban, hogy a termőföld csökkenését hatékony intézkedésekkel meg kell akadályozni. Nagy tétről van szó, hisz kerületünk az egész ország mezőgazdasági termelésének 19,8, Szlovákia mező- gazdasági termelésének pedig 58 százalékát adja. Nem lehet tehát közömbös számunkra, hogy milyen állapotban van a termőföld. Talán elég megemlíteni, hogy évente 2,5-2,6 millió tonna gabonát termelünk, és aránylag jó eredményeket érünk el az olajnövények, főleg a napraforgó termelésében, viszont javítani kell a cukorrépa-termesztési eredményeken.- A növénytermesztésben az utóbbi ötéves tervidőszakokban jelentős változások történtek és általában emelkedett a növények hektárhozama. Mennyiben járult hozzá ehhez a talaj termőképességének növelése?- A jó talajelőkészítés és a szerves trágyázás kedvezően hatott a hektárhozamokra. Egy korábbi program szerint, sajnos előnybe helyeztük a műtrágyák egyre nagyobb méretű felhasználását. Amíg a korábbi időszakokban egy hektár búza alá csak 240-250 kilogramm műtrágyát adtunk tiszta hatóanyagban számítva, jelenleg már 320 kilogrammot használunk. Ez lényegesen megdrágítja a termelést.- Az új gazdasági mechanizmus feltételei között milyen intézkedéseket tesznek a gazdaságosabb tápanyagellátás érdekében?- Nem lesz könnyű gazdálkodni. Hogy csak egy példát említsek, a földadó hektáronkénti átlagban 747 koronával emelkedik. Ez jelentős kiadás a mezőgazdasági vállalatok többségénél. A vállalatok vezetőinek nagyon meg kell gondolniuk, mire fordítják a pénzt. Javasoljuk, hogy pontosan mérjék fel az egyes parcellák tápanyagtartalmát, és a laboratóriumi elemzés eredményei alapján adagolják a műtrágyát.- A szemináriumon sok szó esett a szerves trágyák felhasználásáról, és általában a talaj szerkezetének javításáról. Milyen lehetőségeket lát az optimális szervestrágya-ellátás elérésére?- Igényes feladatról van szó, hisz a szarvasmarha-állomány csökkenését csak a múlt évben sikerült megfékeznünk. Talán hihetetlennek tűnik, de 100 hektár átlagában csak 71,5 szarvasmarhát tartunk. Ezzel szemben, a Dél-morvaországi kerületben 19,2 szarvasmarhával több jut 100 hektárra. Ebből is látható, hogy van mit behoznunk.- Közismert, hogy az istállótrágya kezeléséhez, szállításához és kijuttatásához nagy teljesítményű és korszerű gépekre van szükség. Megítélése szerint, lesz elegendő gép a kidolgozott szervestrágyázá- si-talajjavítási program megvalósításához?- Mezőgazdasági vállalataink több megértést és nagyobb segítséget várnak a gépipartól. Egyes gazdaságokban már konténerekkel szállítják a mezei telepekre az istál- lótrágyát. A problémát azonban még nem oldottuk meg teljesen. Azt javasoljuk, hogy mindenütt az állattenyésztési telepek közelében építsék ki a korszerű trágyatelepeket. Figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat, meg kell akadályozni, hogy a trágyalé szennyezze a talajvizet.- A talaj termőképességének növelése komplex, összehangolt munkát igényel. A kerületben akad erre jó példa?- Régen hangoztatjuk, hogy nem elég az optimális tápanyagellátás a hozamok növeléséhez. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell, hogy a növényzet hozzá is jusson a tápanyagokhoz, amikor a legnagyobb szüksége van rájuk. A kerületben a csúzi (Dubník) szövetkezetben olyan parcellákon is termeltek hektáronként 10 tonnánál több szemeskukoricát, amelyeket nem lehetett öntözni. Az agronómusoknak nem kell magyaráznom, hogy ez a jó vízgazdálkodás eredménye. Szakszerű talajműveléssel meggátolták a víz elpárolgását. Nagy segítséget jelent, hogy 1980 óta 77 ezer hektáron építhettünk öntöző berendezéseket, és 15 ezer hektárról csapoltuk le a vizet. Persze, ez még mindig kevés. Arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb területre juttathassunk mesterséges módon vizet. A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia kimutatása szerint, az 1970-1985-ös időszakban Csehországban a növénytermesztés intenzitása 17,2, a föld termőképessége pedig 12,8 százalékkal volt nagyobb mint Szlovákiában. Ez is bizonyítja, hogy ott jobban kihasználják az öntözőberendezéseket és ÉS AZ ÖNTÖZÉS többet foglalkoznak a talaj termőképességének növelésével. Szlovákiában a Dunaszerdahelyi (Dunaj ská Streda) járásban már a szántóterület 58,6 százalékát öntözik, ami megmutatkozik a terméshozamokban. Az idén itt a kalászos gabona átlagos hektárhozama 7,13 tonna volt, a kukoricáé pedig 7,61 tonna. Más körzetekben hasonló eredményeket értek el a tápanyagellátás optimalizálásában és az öntözőberendezések kihasználásában.-Milyen tényezők befolyásolják még a talaj termőképességének növelését?-A sok közül megemlíthetném még a szélvédő sávok telepítését. Természetesen ezt úgy kell megoldani, hogy áfák ne árnyékoljanak be túl nagy területet, mert ez is csökkenti a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterületet. A vizenyős területeken olyan növények termesztésére keli szakosodni, amelyek ilyen körülmények között is jól fejlődnek.-A problémák és nehézségek közepette, milyen eredményeket értek el a kerületben a növénytermesztésben és állattenyésztésben?- A hektárhozamok minden tervidőszakban egyre nagyobbak voltak, és van rá lehetőség, hogy tovább javítsuk a fajták termőképességének kihasználását. Az állattenyésztésben annak ellenére, hogy a növény- termesztés még nem elégíti ki tökéletesen az igényeket, szintén aránylag jó eredmények születtek. A tervezettnél több húst és tojást adtak el a mezőgazdasági vállalatok. A másik oldalon - épp a talajról való gondoskodás elhanyagolásának következtében - nem termeltünk elegendő tömegtakarmányt, így megközelítőleg 8 millió liter tejjel kevesebbet adtunk a feldolgozó üzemekbe.-Hogyan alakult a mezőgazda- sági vállalatoknál a jövedelmezőség?- A körzetenként elért magas termelési szint ellenére előreláthatóan mintegy 140 millió korona nyereség- kiesésre számíthatunk. A Dunaszerdahelyi, a Nyitrai, Topol’canyi és Trencíni járás kivételével minden járásban nyereségkiesés lesz.- Visszatérve a szemináriumon elhangzottakra, lát lehetőséget a hektárhozamok további növelésére?- Ha a párt- és gazdasági-szervek jobban összehangolják munkájukat, és a mezőgazdasági vállalatok \tezetőivel együtt mindent megtesznek a talaj termőképességének növeléséért, akkor a 9. ötéves tervidőszakban kedvezőbb feltételek között és eredményesebben gazdálkodhatunk. . a . BALLA JÓZSEF Fáradságot nem ismerve Portrévázlat egy képviselőről A legutóbbi választások alkalmával megfiatalodott Szlovákia legfelsőbb képviselőtestülete. A korábbi képviselők közül csak a legaktívabbak kaptak ismét bizalmat Az újraválasztás puszta tényéből is következtetni lehet, hogy Anna Kovalöiková, a méhi (Vőelnice) Új Élet Egységes Földműves-szövetkezet technikusa megfelelt az elvárásoknak. Pedig nem vállalt keveset, amikor igent mondott a felkérésnek, hiszen kétgyermekes családanyaként, igényes munkahelyi beosztás mellett kellett újabb terheket vállalnia. Mert bizony tagadhatatlanul sok fáradsággal járnak az ülésekre való utazások, a választókkal való találkozások, az ügyintézés. A terv-, és költségvetési bizottság tagjaként sok érdekes problémával foglalkozott a legutóbbi időszakban is: aktívan részt vett az új törvényjavaslatok kidolgozásában, s képviselői felmérést is végzett egy megvitatandó fontos témakör kapcsán.-A többirányú, sokszor bizony egymással ütköző érdekek és elvárások nehezítik meg igazán dolgunkat - vallja képviselői munkájáról. - Emlékszem, annak idején az első jelölés, illetve megválasztás után lelkünkre kötötték a járási vezetők, soha ne felejtsük, honnan indultunk, kit képviselünk, s tegyünk meg mindent szűkebb pártriánk felemelkedéséért. Az útravalónak szánt szavakat tulajdonképpen soha nem felejtettem el, bár hamar ráeszméltem, hogy az országos horderejű kérdések megvitatásánál és eldöntésénél nincs helye a lokálpatriotizmusnak, s hogy a helyi problémák megoldása érdekében nem az SZNT tanácstermében, hanem idehaza lehet a legtöbbet tenni. Anna Kovaléiková választókerülete igen kiterjedt, nem kevesebb, mint harminchat nagyobb községet érint Szkárostól (Skeresovo) egészen Simonyiig (Őimonovce). Ennyi településnek az egyszeri végigjárása, a választókkal való évenkénti találkozás sem könnyű feladat, nemhogy az egyéni gondok, panaszok orvoslása. Mert a képviselőtől bizony elvárja, sőt igényli a segítséget a sok tekintetben bizony hátrányos helyzetben lévő gömöri falvak lakossága.-Több égető gondja is van választókerületem lakosságának - állítja határozottan a képviselő -, melyek közül fontossági sorrend nélkül megemlíthetném a cigánylakosságét, a foglalkoztatást, az ellátást, az oktatásügyet, vagy a környezetvédelmet. Hatványozottan vonatkoznak a felvetett problémák Safáriko- vóra, közvetlen lakóhelyemre, ahol például nem csupán saját lakosságunk ellátásáról, iskoláztatásáról, egészségéről kell gondoskodni, hanem a környék mintegy harminc fal- vának lakosairól is. Már elodázhatatlan a város oktatási gondjainak megoldása. A körzetesítés hatása igen kedvezőtlen, mivel ehhez annak idején nem teremtették meg a kellő műszaki és anyagi feltételeket. A magyar nyelvű alapiskolai oktatás például szétszórtan, több helyen is folyik, nem éppen eszményi körülmények között. Túlzsúfoltak a tanintézmények, sőt az óvodák és bölcsődék is. Az iskolai étkezdék kihasználtsága jelenleg 200 százalékos, azaz teljesíthetetlenek az üzemeltetésre vonatkozó alapvető normák. Nem kedvezőbb a helyzet a tömegközlekedés terén sem. Ennek ugyan jó ideje tudatában vannak az illetékesek, a jármű- és üzem- anyaghiány azonban hátráltatja a probléma rendezését. A Város vezetőinek és a választott szervek képviselőinek egyöntetű véleménye, hogy változtatni kell a jelenlegi állapotokon. Ha tényleg nem tudjuk biztosítani az ideálisnak megálmodott nagy körzeti iskolák működési feltételeit, vissza kell lépnünk. Elvégre nem minden szükségszerűen rossz, ami régi. A falusi kis iskolák is tudtak eredményeket felmutatni a múltban, s meggyőződésem, hogy a mai körülmények között is bizonyítani tudnák létjogosultságukat. Annál is inkább időszerűnek tartanám egykét iskola visszaállítását, mert például Bejébe (Behynce) vagy Szká- roson (Skereéovo) majdhogynem új iskolaépületek állnak kihasználatlanul. A helyzet ily módon történő normalizálásának nem látjuk különösebb akadályát, az illetékes oktatásügyi szervek részéről azonban nem tapasztalunk megértést. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy több mint egy évvel ezelőtt benyújtott írásbeli javaslatunkra még csak válasz sem érkezett a mai napig. Hasonló lépések várhatók a kör- zetesitett nemzeti bizottságok további működését illetően is. Mint képviselőnek természetesen sokat kell foglalkoznom az egészségügyi és szociális problémákkal is. Az egészségügyi ellátást is sok jogos kritika éri a lakosság részéről. Tény, hogy a mi körzetünk, sőt beszélhetnénk az egész járásról is, a múltban nem jutott olyan lehetőséghez, mint az ország más vidékei. Említést tehetnék a rendelőintézetek, kórházak elavultságáról, túlzsúfoltságáról, a műszaki berendezés és a gyógyszerellátás fogyatékosságairól csakúgy, mint az orvoshiányról. Az évtizedek óta felhalmozódott gondok, problémák mellett az élet persze újakat is felvet. A képviselő szerint ilyen természetű a közellátás súlyos helyzete a nyári időszakban, amikor megtelik a tóstrand üdülőkkel, fürdőzőkkel. A vakáció két hónapja alatt szerény becslések szerint is legalább 150 ezer idegenről kell gondoskodni, s erre bizony sem a kereskedelemben, sem a szolgáltatásokban nincsenek meg a feltételek.- Mint képviselő természetesen kötelességemnek tartom a problémák felvetését, ugyanakkor tisztában vagyok a lehetőségekkel is, s ez a tudat olykor bizony bénítólag hat rám A képviselői teendők ellátása mellett Anna Kovalciková a nőmozgalomban is aktívan tevékenykedik. A nőszövetség városi szervezetének elnökeként nemcsak ismeri, hanem sajátjának is érzi a ruhagyári dolgozónők gondjait, akik elismerésre méltó munkát végeznek, pihenésükre, regenerálódásukra azonban sokáig nem gondoltak az illetékesek.- A helyzet ismeretében örvendetes, hogy különösen az új lakótelepeken sok tettrekész fiatal asszony hajlandó társadalmi munkára, s kevéske szabadidejének hasznos és kulturált eltöltésére. A szövetségen belül mi ehhez különböző rendezvényekkel próbáljuk megteremteni a kereteket. Sokszor nehéz körülmények között, fűtetlen helyiségekben kell dolgoznunk, az egész városban nincs például igazán megfelelő helyiség egy-egy kiállítás, hangverseny vagy más rendezvény lebonyolítására. A nehézségek azonban nem szegik kedvünket. Az ilyen tettrekész közösségben öröm a munka. HACSI ATTILA Egyszikűek - köztük nőszirom -, továbbá krizantém nemesítésével foglalkoznak a Királyfai (Král’ová pri Senci) Növénynemesítő Állomás dolgozói. Többek között az utóbbiak olyan új fajtáját kívánják kitermeszteni, amely már júniusban virágzik. A felvételen Viola Gaéparíková mérnök fokhagymacsírákkal végez laboratóriumi kísérletet. (Drahotín Sulla felvétele - ÖSTK)
