Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-07 / 6. szám, szombat

ÚJ szú 3 1989. I. 7. A szocializmus erősítése közös célunk Milos Jakes és Fidel Castro zárómegbeszéléseiről, a legmagasabb csehszlovák állami kitüntetés átadásáról (ŐSTK) - MiloS Jakeá, a CSKP KB főtitkára - mint már röviden be­számoltunk róla - Havannában csü­törtökön megtartotta zárómegbe­széléseit Fidel Castróval, á Kubai KP KB első titkárával, az állam- és a minisztertanács elnökével. A szí­vélyes és elvtársi eszmecserén a két vezető kölcsönösen tájékoztatta egymást az országukban folyó szo­cialista építés menetéről, a CSKP XVII., illetve a Kubai KP III. kong­resszusán kitűzött feladatok teljesí­téséről. Fidel Castro beszámolt a hi­bák és tévedések kiigazításának fo­lyamatáról, Milos Jakeá a társada­lom átalakítására irányuló elképze­léseket, a gazdasági reform beveze­tésével és a demokratizálással összefüggő kérdéseket részletezte. Mindkét fél kifejtette véleményét a szocialista világban végbemenő folyamatokról. Minden ország a sa­ját feltételeiből indul ki, de vala­mennyiüknek közös a céljuk - han­goztatták a tárgyalásokon, külön ki­emelve, hogy minden intézkedésnek a szocializmus megerősítéséhez kell hozzájárulnia. Milos Jakeá és Fidel Castro a csehszlovák-kubai kapcsolatokat értékelve egyebek között rámutatott, a két ország együttműködése min­den szinten aktívabb lett. Gazdasági téren át kell térni az együttműködés magasabb formáira, s azokra a szfé­rákra kell összpontosítani, ahol a termelési kooperáció és a vállala­tok közptti közvetlen kapcsolatok fejleszthetők. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a KGST szerepét, rá­mutatva, hogy gyorsabban kell meg­valósítani a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának átala­kítására vonatkozó határozatokat. A megbeszéléseken érintették a legfontosabb nemzetközi kérdése­ket is. Országaink véleménye mege­gyezik abban, hogy további erőfe­szítésekét kell tenni az enyhülés, a leszerelési folyamat visszafordít­hatatlansága érdekében. Milos Ja- keé részletezte azt a csehszlovák javaslatot, hogy a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán hoz­zák létre a bizalom, az együttműkö­dés és a jószomszédi kapcsolatok övezetét. Nagyra értékelte, hogy Kuba aktívan részt vesz a fejlődő országok problémáinak megoldásá­ban, hozzájárul a délnyugat-afrikai helyzet rendezéséhez és más regio­nális konfliktusok megoldásához. Mindkét vezető síkraszállt a nemzet­közi kommunista és munkásmozga­lom további megszilárdításáért, ak­cióegységének erősítéséért. Havannában a csehszlovák kül­döttség tagjai kubai kollégáikkal kü- lön-külön is megbeszéléseket foly­tattak elsősorban a gazdasági együttműködés fokozására vonatko­zó konkrét kérdésekről. MiloS JakeS - ugyancsak csütör­tökön - Havannában a legmaga­sabb csehszlovák állami kitüntetést, a Klement Gottwald Érdemrendet adta át Fidel Castrónak. Ebből az alkalomból a CSKP KB főtitkára hangsúlyozta, a kitüntetést Gustáv Husák köztársasági elnök ítélte oda a kubai vezetőnek 60. születésnapja alkalmából, a két kommunista párt, a két ország, a két nép közötti barát­ság, szövetség és együttműködés elmélyítésében szerzett személyes érdemei elismeréseként. Milo§ Jakes a továbbiakban kitért rá, hogy a kubai párt, a nép az elmúlt 30 év során gyakran állt ki nehéz próbát. A kubai forradalom fejlődé­sének valamennyi szakaszában ön, Castro elvtárs, rendíthetetlenül hű maradt a szocializmus, a proletár és a szocialista internacionalizmus eszméihez - mondotta a CSKP KB főtitkára, majd arról szólt, hogy Fidel Castro nagy népszerűségnek ör­vend Csehszlovákiában. Ezután így folytatta: tudjuk, önöknél, akárcsak nálunk és más szocialista országok­ban, komoly lépések történnek an­nak érdekében, hogy a szocializmus új, minőségileg magasabb szintre jusson. Ezekben az erőfeszítéseink­ben ösztönöznek bennünket a Szov­jetunió Kommunista Pártjának a gazdasági és társadalmi átalakí­tásra irányuló forradalmi törekvései, valamint a testvérpártok tapaszta­latai. Fidel Castro válaszbeszédében külön kiemelte, Kuba nagyra becsüli, hogy a forradalom jubileumi ünnep­ségein Csehszlovákiát a párt főtitká­ra által vezetett küldöttség képvisel­te. A továbbiakban köszönetét mon­dott a kitüntetésért és az elmúlt három évtizedről elmélkedve azt mondta: az az érzése, mintha a for­radalom csak tegnap győzött volna. Most, az évfordulón azt hangsúlyoz­zuk, hogy jóval többet és hatéko­nyabban kell dolgoznunk, arra kell törekednünk, hogy minden év három esztendőt helyettesítsen - mondotta Castro és annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a jövőt illető­en jogos a kubai nép optimizmusa. Igyekszünk tökéletesíteni a szocia­lizmust, a lehető legjobban kihasz­nálni erőforrásainkat - hangsúlyozta, majd Csehszlovákia és a szigetor­szág három évtizedes együttműkö­désének eredményeit méltatta. SZKP KB-határozat a rehabilitálásokról (ÖSTK) - Törvénnyel kell érvény­teleníteni azokat a bíróságokon kivül született ítéleteket, amelyeket a 30-40-es években és az 50-es évek elején az akkor működő úgy­nevezett „trojkák", „különleges ta­nácskozások“ hoztak. Mindez, az említett szervek döntései miatt jog­talanul meghurcolt embert rehabili­tált személynek kell tekinteni - java­solta az SZKP KB a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének. A KB határozatát este hozták nyilvá­nosságra Moszkvában. A határozat emlékeztet rá, doku­mentumokkal alátámasztott adatok, az eddigi rehabilitációk tapasztalatai - egyebek között a XX. és XXII. kongresszus után végzetteké is - bi­zonyítják, hogy az említett idősza­kokban gyakorlattá váltak a tömeges megtorlások és az önkény. A történelmi, jogi igazságosság helyreállításának ma hatalmas poli­tikai jelentősége van. Az SZKP KB javaslatában ugyan­akkor megjegyzi, hogy a rehabilitá­lás nem terjedhet ki azokra, akik a nagy honvédő háborúban hazaá­rulóvá és kollaboránssá váltak, a ná­ci bűnösökre, a nacionalista bandák és egységek tagjaira és segítőire, valamint azokra, akik gyilkosságokat és más köztörvényes bűnöket kö­vettek el. A határozat értelmében meg kell kezdeni a rehabilitált személyek kár­térítésével, rokonaik értesítésével kapcsolatos munkát is. Kivégezték Indira Gandhi gyilkosait (ŐSTK) - A delhi Tihar börtönben teg­nap a kora reggeli órákban kivégezték Indira Gandhi egykori miniszterelnök két merénylőjét. A 24 éves Szatvant Szinghet, és az 54 éves Kehar Szinghet 50 hónappal a merénylet elkövetése után felakasztot­Az SZKP KB Politikai Bizottsága szerint Demokratikusan folyik a képviselőjelöltek kiválasztása (ŐSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén megvi­tatta az SZKP nevében induló képvi­selőjelöltekre tett javaslatokat, eze­ket a köztársasági kommunista pár­tok központi bizottságai, a határterü­leti és területi pártbizottságok nyúj­tották be. Napirendre kerültek azok a javaslatok is, amelyeket a párt- alapszervezetek, illetve párttagok küldtek egyenesen a központi bizott­ság címére. A testület megállapítot­ta, a jelöltek kiválasztása demokrati­kusan folyik, lentről teszik a javasla­tokat, s ebbe számos pártszervezet aktivan bekapcsolódik. Széles körű támogatást élveznek azok a kom­munisták, akik tetteikkel bizonyítják az átalakítás iránti odaadásukat, és képesek új módon dolgozni. A PB A testület megvitatta továbbá a kormány javaslatait olyan intézke­dések foganatosítására, amelyek célja az árképzés fogyatékosságai­nak a felszámolása. Meg kívánják akadályozni azt a negatív folyama­tot, hogy a műszaki termékek és szolgáltatások ára gyorsabban nö­vekszik azok minőségének és hasz­nálati értékének javulásánál. A poli­tikai bizottság jóváhagyta azoknak a tárgyalásoknak az eredményeit, amelyeket Mihail Gorbacsov foly­tatott Herbert Miesszel, a Német Kommunista Párt elnökével. Ukrán párthatározat A nemzetiségek közti kapcsolatokról (ŐSTK) - Ukrajna Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hatá­rozatot hagyott jóvá a nemzetiségek közötti kapcsolatokról, az internacio­nalizmusra és a hazafiasságra való nevelés elmélyítéséről. A dokumen­tum elfogadását széles körű társa­dalmi vita előzte meg. A határozat megállapítja: Ukrajna Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága már az utóbbi két évben rámutatott a múltban tapasztalt hiá­nyosságokra, amelyek oda vezettek, hogy jogtalanul korlátozták az ukrán nyelv használatát ebben a köztársa­ságban. Ennek következtében csök­kent az oktatás színvonala, s korlá­tozták például az ukránul beszélő filmek számát. A dokumentum közli: az ukrán parlament javaslatokat ké­szít elő az ukrán, orosz és a lakos­ság által beszélt más nyelvek hasz­nálatának jogi garanciáiról és mód­jairól. A dokumentum megállapítja, hogy az, ami eddig ezen a téren történt, nem felel meg teljes mérték­ben sem az átalakítás követelmé­nyeinek, sem a nemzetiségek közöt­ti' viszony tökéletesítése követelmé­nyének. A központi bizottság konk­rét intézkedéseket határozott el a meglévő hiányosság felszámolá­sára. ták. Az 1984. január 31-i összeesküvést Szatvant Szingh és Beant Szingh, a mi­niszterelnök két testőre hajtotta végre, az utóbbi azonban a merénylet következté­ben kirobbant tűzharc során vesztette életét. A most elitéit - s időközben kivég­zett - Kehar Szinghet az akció előkészíté­sében való részvétellel vádolták. A me­rénylők elleni eljárás 1985. május 13-án kezdődött, s csak csütörtökön ért véget, amikor a legfelsőbb bíróság visszautasí­totta Kehar Szingh kegyelmi kérelmét. Szatvant Szingh egy nappal a kivég­zés előtt kijelentette, nem bánta meg tettét. Kívánsága az volt, hogy kivégzése ne okozzon zavargásokat az országban. A fővárosban és Észak-lndiában ké­szültségbe helyezték a rendőri alakulato­kat, s a hatóságok óvatosságra intették a lakosságot. Pandzsábban két napra bezártak az iskolák, s rendkívüli bizton­sági intézkedéseket foganatosítottak Dzsammu és Kasmír szövetségi államok­ban is. Örményország Több ügyészt szigorúan megbüntetnek (ŐSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi száma beszámolt arról, hogy az örmény SZSZK ügyészsége kollégiumának dön­tése értelmében szigorúan megbüntetnek hat járási ügyészt a munkájukban tapasz­talható súlyos fogyatékosságok miatt. A cikk rámutat, a Hegyi Karabah körüli egészségtelen spekulációk, a betiltott „Karabah-bizottság" aktivistáinak tör­vénytelen tevékenysége következtében Örményországban rendkívül feszült lett a helyzet. Ezt sok tekintetben egyes igaz­gatási és gazdasági szervek vezetőinek engedményei tettek lehetővé, azoké, akik feladták az internacionalista elveket. Az ügyészek és a belügyi szervek vezető munkatársai nem tudták ellenőrizni az események alakulását, s képtelenek vol­tak garantálni az állampolgárok jogi vé­delmét. Felelőtlenség és határozatlanság, valamint rossz munkaszervezés miatt há­rom járási ügyészt felmentettek, három ellen pedig fegyelmi eljárást indítottak. A gugarki járási ügyész munkáját azt követően értékelik ki, hogy kivizsgálják az ottani gyilkossági ügyeket. Kambodzsa: merre? T úlzás lenne azt állítani a mai Phnompenhről, hogy Délkelet- Ázsia gyöngyszeme, mint ahogyan régen nevezték. Hiszen a vörös khmerek rému­ralma idején más kambodzsai városok­hoz hasonlóan a fővárost is elpusztították - elnéptelenitették. De most, a Pol Pot- rezsim megdöntésének, a Kambodzsai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfor­dulóján a helyszíni tudósítások arról szól­nak, hogy Phnompenh ismét méltó fővá­rosa az országnak, a lakosság száma 700 ezerre duzzadt fel, a rémuralom külső nyomai lassan eltünedeznek: már csak itt-ott fedezhetők fel egy-egy romos, la­katlan ház formájában. S a belső nyo­mok? A lélek sebei is behegednek lassan, de az emberek nem felejtenek. Elegendő élelmiszere van az ország­nak, ami elsősorban a rizstermelés és a halászat fejlesztésének köszönhető. Az éhezés megszűnt, az életkörülmények szerények, a javulás lassú. A havi átlag- kereset 400-500 riel (1 dollárért hivatalo­san 142 rielt adnak). A rizs kilója például 18 riel, a sertéshúsé 140, egy kerékpár ára 2-6 ezer riel között mozog. Szerény az életszínvonal, de más nem is lehet ott, ahol miután kiirtották a lakosság egyhar- madát, elpusztították az ipart, felszámol­ták a pénzgazdálkodást, a talpraállni igyekvő országra egy évtizede tartó hábo­rút kényszerítettek. Az életszínvonal főleg európai mércével mérve nagyon szerény, de ami szinte megfizethetetlen: az új rendszer egy évtized alatt létbiztonságot teremtett. S kitartó erőfeszítéssel lehető­séget is arra, hogy az ország megszűnjön nemzetközi válsággóc lenni. S itt álljunk meg egy pillanatra. Ami a mi szemünkben regionális tűzfészek, feszültségforrás, amiről lehet okos kommentárokat írní, nagypolitikai szempontokkal dúsított el­méleteket gyártani, az a kambodzsai kis­ember számára mindennapos gyötrő és nagyon kemény valóság, amelynek terhe nem engedi, hogy igazán felegyenesed­hessen. Valahol itt kell keresni a phnom- penhi vezetés béke- és megbékélési erő­feszítéseinek igazi, mély humanizmusát, emberközpontúságát, ez jelenti a nagy- politika, a nemzetközi kapcsolatok emberi léptékűvé tételét, amiről Mihail Gorbacsov beszélt. Röviden is lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy merre tart Kambodzsa. A béke felé. Ez az elsődleges, a legköze­lebbi cél. S aztán, ha a szembenálló felek megállapodásra jutnak? Ki tudná meg­mondani. Egy biztos: a választást magá­nak a kambodzsai népnek kell megtennie. Mikor? Remélhetően ez sincs már mesz­l^ése. A phnompenhi kormány mindhá­rom ellenzéki tömörüléssel hajlandó tár­gyalni'és a majdani koalíciós kormány keretében együttműködni velük. Egyetlen feltétele van: fel kell számolni a vörös khmerek katonai erejét (35-40 ezer fegy­veres) és a népirtás főbűnöseí nem jut­hatnak ismét szóhoz. Nem engedhető meg, hogy Kambodzsában ismét hata­lomra kerüljön a polpotizmus. Ebben lé­nyegében mindenki egyetért. A nyugati országok csakúgy, mint az ASEAN-álla- mok, s lényegében Szihanuk és Són Sann is. Csak Peking nem, bár mint említettük, a kínai vélemény is módosult- -módosul - lassan. E ' rdekes irást közölt e témáról nem­régiben a Far Eastern Economic Review hongkongi hetilap. Megállapítja: a vörös khmerek újbóli hatalomra jutásá­nak veszélye mintha felébresztette volna a nyugati országokat, amelyek Vietnam kambodzsai jelenléte miatt álszent módon szabad kezet adtak Kínának és Thaiföld­nek abban, hogy a polpotlsták ismét kié­píthessék katonai erőiket. A cikk leszöge­zi: a Nyugatnak nem elég beszélnie arról, hogy a vörös khmerek újbóli hatalomra jutását meg kell akadályozni. Tenniük is kell érte. Különösen nyugtalanító, hogy a polpotista klikknek semmi bántódása nem esett. Amig ezek az emberek irányít­ják a vörös khmereket, a béke el fogja kerülni Kambodzsát. Fel kell hagynia a Nyugatnak azzal, hogy hivatalos elis­merésben részesítik őket azáltal, hogy bitorolják Kambodzsa helyét az ENSZ- ben. Tényleg, mekkora katonai fenyegetést jelentenek a vörös khmerek? A szakértők véleménye eltérő. Phnompenhben azt hangsúlyozzák, a nemzeti megbékélési politika, a vietnami csapatkivonás eddigi hét fordulója nem a gyengeség jele. Hun Sen december végén úgy nyilatkozott a Rudé právo tudósítójának, hogy ha a vörös khmerek külső támogatása meg­szűnne, s nem lennének bázisaik Thaiföl- dön, a kambodzsai forradalmi fegyveres erők maguk is felszámolnák őket. Más vélemények is elhangzottak abban az értelemben, hogy a vörös khmerek ve­szélyt jelentenek ugyan, de azt nem sza­bad felnagyítani. E szerint annak az állí­tásnak, hogy ha kivonulnak a vietnamiak, jönnek a vörös khmerek, ha maradnak a vietnamiak, nem lesz kambodzsai ren­dezés, egyedüli célja van: úgy beállítani a dolgot, mintha kilátástalan lenne a hely­zet. Az utóbbi hónapok realitása, hogy Szihanuk és Són Sann fegyveresei be­Munka a rizs földeken - közvetlenül Phnompenh mellett (Archívumi felvétel) sze. Ebből a szempontból fordulatot hozó volt az 1988-as, és történelmi lehet az 1989-es esztendő. A tavalyi mérleg: az 1987 augusztusában meghirdetett nem­zeti megbékélési politika a múlt évben jelentős eredményeket hozott. Többé-ke- vésbé rendszeres lett Hun Sen kormányfő és Szihanuk herceg párbeszéde. A nyá­ron Dzsakartában először találkoztak a négy kambodzsai fél képviselői, e kok­télpartin az índokínáí és az ASEAN-or- szágok is képviseltették magukat. Haza­települt a Kambodzsában állomásozó vi­etnami csapatok parancsnoksága és a kontingens fele. A Hun Sen-Szihanuk- féle párbeszéd kibővült Són Sannak, a polgári ellenzék vezetőjének a részvé­telével. Árnyaltabb lett a Pol Pot-féle vörös khmereket mindeddig feltétel nélkül támogató Kina álláspontja. (Amiben nem kis szerepe van az erőteljesen javuló szovjet-kínai viszonyoknak.) Módosult az Indokinával szembeni legkeményebb vo­nalat képviselő Thaiföldnek (ö ad otthont a vörös khmerek bázisainak) az állás­pontja. Csaticsaj Csunhavan kormányfő meghívta Bangkokba Hun Sent, s mint mondotta, külügyminisztere e hónapban esedékes hanoi látogatása után ő is el­megy Vietnamba. Mi hát akkor a legnagyobb akadály? A vörös khmerek szerepének a megköze­szüntették a katonai tevékenységet, már csak a vörös khmerek indítanak terrorista akciókat. Ellenük pedig többször is siker­rel vették fel a harcot a kormánycsapatok. M indez jelzi, a rendezéshez vezető, még nem tudni milyen hosszú út bonyolult lesz, az akadályok is nagyok, de az érdekelt felek - a vörös khmerek kivételével - leküzdhetőnek tartják azo­kat. Ennek érdekében kell folytatni a poli­tikai erőfeszítéseket. E hónapban kellene megrendezni a második dzsakartai talál­kozót, jó lenne, ha legalább annyi ered­ményt hozna, mint a nyári koktélparti. S tegnap érkezett a hír, hogy a két ország kormányának megállapodása szerint 1989 szeptemberéig az összes vietnami katonát kivonják Kambodzsából. A hanoi külügyi szóvivő hangsúlyozta, e lépés célja a politikai rendezési folyamat fel­gyorsítása. A csapatkivonással párhuza­mosan el kell rendelni a tűzszünetet, be kell szüntetni mindenféle katonai segít­ségnyújtást és a külső beavatkozást Kambodzsa belügyeibe. Hanoiban azt is megerősítették, hogy e feltételek teljesíté­sét hatékonyan és nemzetközileg kell el­lenőrizni. Van tehát esély arra, hogy a 10. évforduló éve a béke esztendeje legyen Kambodzsában. MALINÁK ISTVÁN úgy határozott, hogy az eddig beér­kezett javaslatokat a központi bizott­ság január 10-én kezdődő plénum- ülése elé terjeszti,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents