Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 5. szám, péntek
ÚJ SZÚ 5 1989. I. 6. Kártérítési felelősségbiztosítás MIKOR TÉRÍTI MEG A KÁRT A BIZTOSÍTÓ? Az atommag melege A felelősségbiztosítás abban különbözik az élet- és vagyonbiztosítástól, hogy a biztosító nem a biztosítottnak, hanem egy harmadik személynek, a károsultnak teljesít, vagyis annak, akinek a biztosított kárt okozott. A felelősségbiztosítás így a biztosítottnak arra az esetre nyújt védelmet, ha ő maga okoz kárt valaki másnak, mégpedig oly módon, hogy a károsultnak nem neki kell fizetnie. A kárt a biztosító téríti meg helyette. A biztosító azonban csak akkor teljesít, fizet a károsultnak, ha a biztosított nem szándékosan idézte elő a kárt. Ha a biztosító szándékos károkozás esetén is teljesítene, ez oda vezetne, hogy sok felelőtlen állampolgár okozna másoknak kárt a kártérítés viselésének kockázata nélkül. Ilyen esetben a kártérítési felelősség nem teljesíthetné kár- megelőzési és nevelő funkcióját. A felelősségbiztosításnak főleg azok szempontjából van jelentősége, akik olyan tevékenységet folytatnak, amelynél fennáll a kockázat, hogy kárt okozhatnak másoknak. A károkozás kockázata viszonylag jelentős például a gépkocsik üzemeltetőinél és vezetőinél, az orvosoknál és más egészségügyi dolgozóknál, a különféle szolgáltatásokat nyújtó személyeknél, az egészségre veszélyes anyagokkal vagy veszélyes üzemekben dolgozóknál stb. Ott, ahol a károkozás kockázata magas, mindig előnyös felelősségbiztosítást kötni, mivel ha kártérítési felelősség keletkezik és a kárt a biztosított nem szándékosan okozta, a kárt a biztosító téríti meg helyette a károsultnak, mégpedig az adott kártérítési felelősségre vonatkozó törvény szerinti mértékben. A törvényhozó úgy vélekedett, hogy bizonyos fokozott veszélyoko- zási kockázattal járó tevékenységet gyakorló személyeknek rendelkezniük kell kártérítési felelősségbiztosítással. Egynémely más tevékenység esetében a törvényalkotó az állampolgárok elhatározására bízta, biztosítani akarják-e magukat vagy sem, azaz kötnek-e biztosítási szerződést. így hát megkülönböztethetünk úgynevezett törvényes felelősségbiztosítást, kötelező szerződéses felelősségbiztosítást és önkéntes, szerződéses felelősségbiztosítást. A károsultat is védi A törvényes és a kötelező szerződéses felelősségbiztosításnál a törvényhozó nemcsak a biztosított védelmét tartotta szem előtt, hanem a károsult érdekeit is, aki a kártérítést mindig a biztosítótól kapja meg, tekintet nélkül arra, hogy a neki kárt okozó személynek van-e elegendő pénze a kár megtérítésére vagy sem. Ezért a felelősségbiztosítás nagyon hatékony módon járul hozzá állampolgáraink vagyoni jogainak és más érdekeinek védelméhez. Az önkéntességen nyugvó szerződéses felelősségbiztosításnál hasonlóképpen szem előtt vannak tartva mind a biztosított, mind a károsult érdekei, de ebben az esetben a károsult érdekeinek védelme attól függ, hogy a károkozó önként biztosította-e magát. A törvényes felelősségbiztosítást nálunk a gépjárművek üzemelésével okozott károk esetére vezették be. Az egyre növekvő közúti forgalom következtében a gépjárművek üzemeltetése során nagyon gyakran kerül sor arra, hogy károk keletkeznek más személyek egészségében, illetve más személyek és szervezetek vagyonában. A törvényes felelősségbiztosítás itt azt szolgálja, hogy amennyiben a gépjármű üzemeltetése kárt okoz valaki egészségében vagy vagyonában, ezt a kárt a biztosító téríti meg ahelyett, aki a károkozásért a törvény szerint felelősséggel tartozik. A gépjármű üzemeltetésével okozott kárért elsősorban a gépjármű üzemeltetője felel. Kártérítési felelősséggel tartozhat azonban más személy is, főként a gépjármű vezetője, illetve az is, aki jogellenesen vette birtokba a gépjárművet és okozott velq másnak kárt. Kártérítési felelősséggel tartozhat az is, aki javítja a gépjárműveket, s a javítás során okoz vele másnak kárt. A biztosító a károsultnak megtéríti a kárt, tekintet nélkül a kárért felelős személy esetleges vétkességére. A biztosítónak azonban joga van arra, hogy ezt követően a kárért felelős személytől követelje annak az összegnek megtérítését, melyet a károsultnak kifizetett. így jár el a biztosító főként abban az esetben, ha a károkozó a gépkocsit ittas állapotban vagy jogosítvány nélkül vezette. Ennél a kártérítési felelősség- biztosításnál a károsult védelme fokozottan érvényesül; a biztositó megtéríti a károsult kárát akkor is, ha a kárt ismeretlen gépkocsi-üze- meltető okozta. Például a gépjármű éjszaka elgázol valakit vagy kárt okoz egy másik gépjárműben, a vezető megszökik a helyszínről és a gépjárművet nem lehet azonosítani. Gyakori eset azonban az is, hogy az ismeretlen gépjármű kerekei alól kipattanó kavics kitöri egy másik -'/ikocsi szélvédőjét. Kötelező szerződéses felelősség- biztosítást ír elő a törvény mindazok számára, akik vadászati jogot gyakorolnak. Ez azt jelenti, hogy az, aki vadászni akar, köteles biztosítást kötni arra az esetre, hogy a vadászat során kárt okoz más vagyonában vagy egészségében. Ez a kötelező felelősségbiztosítás a Szlovák Vadászszövetség és a Szlovák Állami Biztosító közti tömeges biztosítási szerződéssel valósul meg. Kötelező szerződéses felelősség- biztosítást ír elő a törvény a repülőgépek üzemeltetőinek is, akik így kötelesek a biztosítóval biztosítási szerződést kötni a repülőgép üzemelésével az utasok és harmadik személyek egészségében és vagyonában okozott károkért való felelősségre. Más közlekedési eszközök - mint például motorcspnak, hajó, kerékpár, lovaskocsi - üzemeltetői nem kötelesek felelősségbiztosítási szerződést kötni, ez azonban nem akadálya annak, hogy önként kössenek felelősségbiztosítási szerződést. A fogyasztók érdekében Az állampolgárok által végzett szolgáltató tevékenységet szabályozó előírások értelmében a nemzeti bizottság kötelezheti a szolgáltatói engedélyért folyamodó állampolgárt, hogy tevékenysége megkezdése előtt felelősségbiztosítási szerződést kössön. A nemzeti bizottságok főként akkor kötelezik erre a szolgáltatói engedélyt kérő állampolgárokat, ha olyan szolgáltatásokat akarnak nyújtani, melyeknél gyakrabban lehet számolni azzal, hogy a fogyasztót kár érheti. Minden egyéb esetben az állampolgár elhatározásától függ, köt-e a biztosítóval szerződést a kártérítési felelőssége biztosításáról. A biztosítási szerződés megkötése során a biztosítóval elsősorban abban kell A komplett hengerműveket és hidraulikus préseket gyártó plzeni Skoda Művek 34 üzemében két évvel ezelőtt vezették be a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást. - Mivel először meg akartunk győződni a választott feltételek és a kollektív munkával elért javak érdem szerinti elosztásának helyességéről, úgy határoztunk, hogy ezt a javadalmazási formát ott próbáljuk ki, ahol nem okoz nehézséget az egyéni bérezés. Vagyis a kézi műhelyekben kezdtük. Ma már ily módon dolgozik mind a négy munkakol- lektiva - mondja bevezetőül Václav Vlas üzemvezető. A vezető dolgozók és a kollektívák között megkötött szerződésből mindenki előtt világossá vált, hogy milyen kötelességek hárulnak a dolgozókra. Ezt egy előírás egészíti ki, amely az alapelveket és a mutatókat tartalmazza. Megtartásuktól függ a bérek és a prémiumok nagysága. Ami például a minőséget illeti, egyértelműen meg van szabva, hogy a megengedettnél nagyobb selejttermelés esetén egyötöd résszel csökken a prémiumalap. Ellenkező esetben természetesen megfelelő arányban növekszik. Hasonló a helyzet a le nem dolgozott munkaórák esetében stb. Ugyanakkor az üzem vezetősége kötelezettséget vállalt, hogy minden tekintetben megfelelően fogja szermegállapodnia, milyen kártérítési felelősségre vonatkozik majd. A biztosítási szerződésben a kártérítési felelősséget pontosabban körül lehet határolni a biztosított bizonyos tevékenységével (például bizonyos munkák végzésével), vagy a biztosított bizonyos viszonyával (például a biztosított bizonyos ingatlanhoz fűződő tulajdonjogával). A biztosítási szerződésben ezen kívül fel kell tüntetni azt is, milyen kárt térít meg a biztosító a károsultnak. Rendszerint a károsult egészségében vagy élete kioltásával okozott kárról, illetve a dolog megrongálásával, megsemmisítésével vagy elvesztésével okozott kárról van szó. Szó lehet azonban a károsult más kárának megtérítéséről is (például, ha egy szervezet dolgozója megfeledkezik a szervezet követelésének időben történő pereléséről, aminek következtében a szervezetet kár éri). A biztosítási szerződés rendelkezhet az ún. biztosítási összegről is. A kártérítési felelősség biztosításáról szóló szerződést az állampolgár egyénileg is megkötheti a biztosítóval. Ilyenkor sor kerülhet arra, hogy a felelősségbiztosítást másféle biztosítási módozatokkal kombinálják. Tipikus esete ennek a társított háztartásbiztosítás vagy az utazási biztosítás. A felelősségbiztosítások közt a legelterjedtebbek a foglalkozás körében okozott károkért való kártérítési felelősségre vonatkozó szerződések. Ezeknek a biztosítási szerződéseknek a megkötését megkönnyítette, hogy a Szlovák Szakszervezeti Tanács a Szlovák Állami Biztosítóval biztosítási keretszerződést kötött (905 700 sz. alatt), melyhez minden dolgozó szakszervezeti tag csatlakozhat, ha az illetékes szakszervezeti szerv által meghatározott szakszervezeti bizalminak kifizeti az évi 50 korona összegű biztosítási díjat. Ez a biztosítás az olyan károkért való felelősségre vonatkozik, melyeket a dolgozó a munkáltató szervezetének okozott kötelességei vétkes megszegésével munkafeladatai teljesítése során vagy ezzel közvetlen összefüggésben, amennyiben ez a felelőssége a Munka Törvénykönyve 172. §-a alapján, illetve a törvénytelen döntéssel vagy helytelen hivatali eljárással okozott kárért való állami felelősségről szóló 58/1969 Tt. sz. törvény 13. és 19. §-a alapján keletkezett. A biztosító annak az összegnek a kétharmadát téríti, melyet a biztosított dolgozó a munkáltató szervezetének a Munka Törvénykönyve alapján köteles kártérítés címén megfizetni. Ennek az összegnek egyharmadát tehát mindig a dolgozó téríti meg. Dr. KAROL PLANK, egyetemi tanár vezni a munkát, irányítani a termelést. A vezetőség kötelessége továbbá teljes egészében megtartani a megegyezett szabályokat és a kollektívák tanácsaival közösen keresni az objektív vagy szubjektív okokból előforduló problémák megoldását.- A jelek szerint a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás a feladatok teljesítésére, a termelés hatékonyságára és az emberek egymás közötti viszonyára, tehát az üzemelés egészére jó hatással van - mondja Václav Vlas. - S hogy mi bizonyítja ezt? A megváltoztatott kollektívák például csupán nyolc hónap alatt több mint 11 ezer normaórát és közel 32 ezer koronát takarítottak meg. Jelentős érdemük van abban is, hogy a termelés a gépészhiány ellenére négytized százalékkal meghaladja az üzemre háruló állami tervet. Elsősorban azért, mert a szóban forgó munkacsoportok három és félezer normaórát dolgoztak le a hiányzó munkatársaik helyett. Nincs egyedül, aki azt vallja, hogy a brigádrendszert szélesebb körben kell alkalmazni. Például Josef Macháőek mester, aki már 15 éve dolgozik ebben a beosztásban, tehát van összehasonlítási alapja, így vélekedett:- Korábban minden munkacsoport csak a saját érdekeit és lehetőségeit tarA KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki fejlődését meghatározó program 5 kiemelt fontosságú feladatának egyike az atomenergia gyors fejlesztése. Ez a döntés a jövő energiahelyzetének reális felméréséből indul ki. A kőolaj- és földgáztartalékok nem korlátlanok. Az újonnan felfedezett lelőhelyek száma csökken. Sőt még a szénkitermelés rohamos növekedése esetén is elkövetkezhet az a pillanat, amikor elégtelennek bizonyulnak a szerves tüzelőanyagok. Ilyen körülmények között egyetlen reálisan, „hozzáférhető“ energiaforrás - amely képes valamennyi KGST-tagország további fejlődését biztosítani - az atomenergia. Az amerikai Tree Mile Island-i, valamint a csernobili atomerőmű balesetei valamennyiünk figyelmét felhívták, milyen hatalmas erők rejtőznek az atommagban. Ez még sürgetőbben vetette fel az atomenergia fejlesztésével kapcsolatos problémákat, és az e téren szükséges széles körű együttműködés szükségességét. A KGST-tagországok között, amelyek részt vesznek e komplex program megvalósításában, a figyelem középpontjába a fokozott megbízhatóság és az atomerőművek biztonságossága került. A szocialista közösség országai az atomenergetikai problémák közös megoldásánál szerzett tapasztalatokra támaszkodnak. Még 1979-ben egyezményt kötöttek a sokoldalú nemzetközi termelési szakosodásról és az atomerőművek berendezéseinek kölcsönös szállításáról az 1981-1990-es időszakra. Ezt a dokumentumot Jugoszlávia is aláírta. A nyolcvanas években az atom- energetikai gépgyártás az európai szocialista országok és Jugoszlávia közös ügyévé vált. A sokoldalú megegyezések értelmében ezeknek az országoknak 50 nagy ipari vállalata és társulása vesz részt az atomerőművek berendezéseinek gyártásában. Ide tartozik a Szovjetunióban az Atommas, Csehszlovákiában a Skoda konszern, az NDK nehézgépipari kombinátja, a Chemimas társulás Magyarországon, a Che- mak Lengyelországban és mások. Bulgária a biológiai védelem műszaki berendezéseinek a gyártására szakosította magát, Magyarország az atomerőművek javításánál szükséges áthelyező és megmunkáló gépekre, az NDK közlekedéstechnikai berendezésekre, Lengyelország hőcserélők gyártására. Románia hidraulikus tartályokat szállít baleseti hűtésre, Jugoszlávia bakdarukat. Két ország - a Szovjetunió és Csehszlovákia - az alapvető berendezések gyártására összpontosít, ide sorolva a reaktorokat is. A gépipari szakosodás és kooperáció fejlesztése konkrét célkitűzést szolgál. Az 1986-ban elfogadott ,,Atomerőművek és atomfűtőművek építésének 2000-ig szóló programtotta szem előtt, szinte alig lehetett őket irányítani. Nem szívesen emlékszem rá, mennyi fáradságba került valakit meggyőzni, hogy helyettesítse hiányzó munkatársát, mert tulajdonképpen nem is lehetett a helyettesítést megfizetni. Ma viszont már egy hajóban evez valamennyi munkacsoport. Mindnyájunk számára világos, hogy a jövedelemből való részesedésük kollektívájuk eredményétől, külön- külön elvégzett munkájuktól függ. Továbbá azt is tudják, hogy senki sem fizet rá, ha szükség esetén kollégája helyett dolgozik. Az elmondottakat a többiekkel együtt Petr Götzy munkás is bizonyítja, aki második éve dolgozik a gépészrészlegen.- Ha például előfordul, hogy gyorsan kell elkészíteni valamelyik hegesztőmunkát, miért várnánk tétlenül másokra, ha arra mi magunk is képesek vagyunk? Végül is ily módon lehet egyenletessé tenni a termelést, ráadásul a többiek számára is lehetővé válik időben teljesíteni a feladatokat. Hasonlóan vélekedett a 35 éves Václav Heimath csoportvezető is:-Mint mindennek, a brigádformának is két oldala van. Túlsúlyban levő előnyét azonban egyebeken kívül az is bizonyítja, hogy az emberek nagyobb igényeket tála“ a számítások szerint a közösség valamennyi atomerőművének - nem számítva a Szovjetuniót - olyan összteljesítményét biztosítja, amely az évszázad végére eléri az 50 millió kilowattot az 1986-os 8 millió kilowattal szemben. Mi újaí hoz ez a komplex program ebben az évek óta folyó együttműködésben? Elsősorban felveti a biztonságosabb és tökéletesebb műszaki, gazdasági hatékonyságot elérő reaktorok fejlesztésének feladatát, számol az új, az eddiginél nagyobb megbízhatóságú irányítási rendszer fejlesztésével, az atomerőművek ellenőrzésével és a műszaki folyamatok automatizálásával. Ezen elsődleges feladat problémaköréhez tartozik olyan kérdés is, mint a természetes urán jobb kihasználása, az új és eredményesebb hulladék elszállítása és tárolása, valamint azoknak az atomenergetikai berendezéseknek a likvidálása, amelyeknek élettartama lejárt. Távlatilag új irányt vett a nagyvárosok és ipari központok centralizált energiaellátása az atomfűtőművek által. Erre a célra a komplex program feladatul tűzte ki speciális berendezések kifejlesztését és gyártását. Világos, hogy ennek a problémának a megoldása lehetővé tenné nemcsak a klasszikus fűtőanyag millió tonnáinak megtakarítását, de csökkentené a városok légszennyeződését is. A jelenlegi atomerőművekben olyan reaktorok működnek, amelyek lassú neutronokkal dolgoznak. A láncreakcióban ezek a neutronok a gyufa szerepét töltik be, meggyújtják, felszítják a nukleáris fűtőanyagot. A teljes mennyiségű fűtőanyag „meggyújtására“ azonban képtelenek, s annak csak egy kis részét, az urán 235-ös izotópját aktivizálják. Ennek az izotópnak az előfordulási aránya az uránban pedig csak 0,7 %, a többit a 238-as atomszámú uráli képezi. Ennek „meggyújtására“ gyors neutronos reaktorokra van szükség - amelyek lehetővé teszik a ma még „éghetetlen“ rész felhasználását is amikor plutóniummá alakul. Néhány ilyen típusú reaktor már működik a Szovjetunióban. A jövő energetikájában - a komplex program célkitűzése szerint - a gyors-neutronos reaktorok mellett érvényesülést nyernek a termonukleáris berendezések is, amelyek utat nyitnak a gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrásnak: szerep-' hez jut az irányított termonukleáris szintézis - azaz a magfúzió - is. Hasonló reakciók játszódnak le a csillagokban és a Napban. Tizenhét további „atommagproblémán“, amely a komplex program egy részét képezi, a KGST- tagországok tudományos kutató és fejlesztő szervei most dolgoznak. VLAGYIMIR VOLOSIN, a közgazdaságtudományok kandidátusa masztanak a szervező és irányitó munkával szemben. Számunkra, vagyis a csoportvezetők, mesterek és irányító dolgozók számára ez azt is jelenti, hogy nem gondolhatunk csupán arra, mit kell csinálni ma, holnap vagy egy hét múlva, hanem a későbbi munkára is készülnünk kell. Beosztottjainktól ugyanis nem kis szemrehányást kapnánk, ha munkahelyükön nem lenne mit csinálniuk. Ma már nagyon figyelik, hol, mikor áll a munka. S nemcsak a saját munkaterületükön, hanem a munkatársaikén is. Ez az emberek gondolkodásmódjában, a munkához való hozzáállásukban tapasztalható változás csupán egy a sok közül, amelyeket a brigádforma alkalmazása vált ki. Nem véletlen az sem, hogy általa a javadalmazásban is megszűnik az egyenlősdi. Míg például azelőtt a Ma- chác mester csoportjában dolgozó, azonos osztályba sorolt legjobb és legrosz- szabb dolgozók egy órára kapott prémiuma között mindössze 30 fillérnyi különbség volt, ma eléri az 1 koronát is, ami a havi keresetet tekintve nem kevés. Az üzem vezetősége tehát helyesen döntött, hogy 1989 januárjától a gépesített munkahelyeken is bevezeti a brigád- rendszerű munkaszervezést és javadalmazást. Remélhetőleg Így is lesz, hiszen megéri. A brigádrendszerben ugyanis 250-300 koronával többet keresnek havonta, mint korábban, s ez alighanem megfelelő ösztönzést is jelent számukra ZDENÉK VOTRUBA Egy hajóban evezünk... Mi újat hoz a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás
