Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 5. szám, péntek

A megelőzésre helyezik a hangsúlyt KOMMENTÁLJUK I--------­- A zt hiszem, jó évet zártunk, no­ha nem minden téren lehetünk ered­ményeinkkel teljes mértékben elé­gedettek. Az a tény, hogy az ország tiz legjobb járási szervezete között tartanak számon bennünket, maga helyett beszél - ezekkel a szavakkal fogad Czajlik Jenő, a Tűzvédelmi Szövetség Dunaszerdahelyi (Du- najská Streda) Járási Bizottságának elnöke, majd így folytatja: - A szö­vetség országos kongresszusán Ür­ge Károly, a somorjai (§amorin) alapszervezet elnöke, a járási bizott­ság tagja, állami kitüntetésben ré­szesült. A járás lakosainak négy százalé­ka tagja a szövetségnek. A 92 alap­szervezetben - amelyből 14 az üze­mi - 4500 tagot tartanak nyilván, ebből 540 a nő, egyharmaduk pedig harminc éven aluli fiatal. Többet mond a járási szervezet munkájáról azonban az a tény, hogy évente a tűz megelőzése érdekében több mint húszezer lakóházat és mintegy hatszáz kisebb üzemet ellenőriznek a nemzeti bizottságok szervezésé­ben. Kifogásolható, hogy az ellenőr­ző csoportok nem mindig elég szigo­rúak, pedig az apró-cseprő dolog­nak látszó fogyatékosság is köny- nyen megbosszulhatja magát, okoz­hat tüzet.-Az egyik legfontosabb felada­tunknak tartjuk, hogy nőtagjaink ará­nyát tovább növeljük, noha ezen a téren teljesítjük a kongresszus határozatát. Abból indulunk ki, hogy a megelőzésben a nők, az édes­anyák sokat tehetnek. Tizennégy női tűzoltórajunk van - mondja dr. Bog­nár László, a járási pártbizottság munkatársa, a járási szervezet elnö­ke. - Vallom, hogy aki ismeri a meg­előzés fontosságát, a tűzoltás alap­ismereteit, tűz esetében sokat tehet és jó hatással lehet a környezetére is. A tűzoltórajok felkészültségének növelésére jó alkalom a körzeti, illet­ve járási tűzoltóverseny. Az előbbin 107, az utóbbin 21 raj vett részt. A rajok versengése, bemutatója vonzotta a környék lakosait. Az első helyet a somorjai férfi és női raj szerezte meg, az ifjúságiak közül a nagymagyari (Zlaté Klasy) győzött. Bemutatót tartott a nagymegyeri (őalovo) női tűzoltóraj. Jó ered­ménynek számít, hogy a kerületi versenyen a somorjai férfi raj a má­sodik, a női a negyedik helyen vég­zett. Mindez azt bizonyítja, hogy az önkéntes tűzoltórajok fizikailag és szakmailag jól fel vannak készítve. Az igazsághoz tartozik, és ez az elemzésből is kiderül, hogy a legjob­bak és a legrosszabbak közötti kü­lönbség jelentős. Ebből a járási és a helyi tisztségviselőknek le kell vonniuk a tanulságot.- A versenyek tükröt állítanak a rajok, az alapszervezetek elé, megmutatják, hol viselik kellően gondját a felszereléseknek, a fecs­kendőnek, de azt is, hogy hol, mi­lyen szinten történik a rajok felkészi­tése. Helytállásukra nemcsak a versenyeken van szükség, hanem a tüzek oltásánál is. Elég egy óvat­lan pillanat és a vörös kakas felüti a fejét- állítja a vezető titkár. - Járá­si szinten is foglalkozunk a szakmai felkészítéssel, minden évben 15-20 embert küldünk továbbképzésre a szövetség ^martini iskolájába. Ez azonban az utóbbi időszakban nem kis gondot okoz. A dolgozókat csak nehezen engedik el munkahelyük­ről, ami szűklátókörűségre utal. A múlt évben megtartott VII. , kongresszus egyik határozata feladatul adta, hogy többet és át­fogóbban kell fog­lalkozni a fiatalok­kal. Ennek érde­kében már sokat tettek a járásban, de az ifjúsági tűzoltórajok felké­szültsége még nem érte el min­denütt a kívánt színvonalat. A Plamen ifjúsági versenyben 38 raj vett részt. A légi (Lehnice), a nagy­magyari, a csalló­közcsütörtöki (Őtvrtok na Ostro- ve), az ekecsi (Okoc) alapiskolát több raj is képvi­selte, de ugyan­akkor vannak is­kolák, ahonnan egy rajt sem ne­veztek be a ver­senybe. Abban bíznak azonban, hogy az idén többen lesznek a kör­zeti és a járási versenyen.- Az ifjúsággal való foglalkozásra jó alkalmat ad a szakköri tevékeny­ség. A járás 67 szakkörének irányí­tásában és szervezésében a tanítók mellett részt vesznek az alapszerve­zetek tagjai és a hivatásos tűzoltók is. A szakkörökből kerül ki az utánpót­lás - összegez az elnök. - Éppen ezért olyan tevékenységet kell foly­tatniuk, hogy az vonzza a fiatalokat, lehetőséget adjon arra, hogy játékos formában felkészítsük őket a tűz megelőzésére. A járási szervezet tagjai nemcsak a szervezeti életből, a megelőzés­ből, a tűzoltásra való felkészülésből veszik ki a részüket, hanem a külön­böző társadalmi munkákból is. A Nemzeti Front választási prog­ramjában kitűzött célok elérése ér­dekében 19 ezer óra társadalmi munkát végeztek, arról a több ezer óra társadalmi munkáról nem is szólva, amelyet a tűzoltótechnika karbantartásánál végeztek. Több tu­cat tonna ócskavasat értékesítettek, és mintegy 300 tűzoltó adott térítés- mentesen vért.- Az új munkamódszerek keresé­se, az irányító munka tökéletesítése nálunk is a fő feladatok egyike - je­lenti ki határozottan Czajlik Jenő. - A járásban már korábban hét kör­zetet létesítettünk, a személyes kap­csolatot tartjuk a legfontosabbnak. A választásokkor az önkéntes tűzol­tók közül mintegy 160-an lettek kép­viselők. A velük való munka, a be­számoltatásuk egyik legközelebbi feladatunk. Tudjuk, még jobb ered­ményeket csak akkor érhetünk el, ha elmélyítjük együttműködésünket Dr. Bognár László (balról) és Czajlik Jenő (A szerző felvétele) a Nemzeti Front többi szervezetével és a hivatásos tűzoltókkal. Amikor a tűzvédelmi szövetség járási szervezetének munkájáról be­szélünk, meg kell említeni azt is, hogy több fúvószenekaruk van. Ezek nemcsak a tűzoltóünnepsége­ken lépnek fel, hanem a polgári szertartásokon is. Az idei év egyik legjelentősebb eseménye lesz a gabcíkovói tűzoltóegyesület meg­alakulásának 100. évfordulója, amely szinte járási méretű ünnep­ség lesz. A járási bizottság tisztség- viselői mindent megtesznek azért, hogy a kongresszus határozatait a lehető legjobban teljesítsék. Nem fér kétség ahhoz, hogy a szövetség alapszervezeteiben, mint a múltban, a jövőben is a tűz megelőzésén lesz a hangsúly. NÉMETH JÁNOS Nyereségesen A számvetések időszakában a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum vállalatainak vezetői, figyelembe véve az új gazdasági mechanizmus igényesebb feltételeit, sokat foglalkoznak a jöve­delmezőség kérdésével. A számok tengerét tanulmányozva mér­legelik, milyen intézkedésekkel lehetne meggyorsítani a mező- gazdasági termelés intenzifikálását. Tömören fogalmazva, a lehető legnyereségesebb gazdálkodás feltételeinek kialakításá­ról van sző. Ezzel összefüggő gondolatokat vetett fel Jan Stejskal szövetségi pénzügyminiszter a Szövetségi Gyűlés leg­utóbbi ülésén. Kiemelte az anyagi érdekeltség ösztönző erejét az átalakítási folyamatban, a termelési feladatok teljesítésében. Utalt az önfinanszírozáson alapuló gazdálkodás kialakításának fontosságára, s hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak maguknak kell megteremteniük a fejlesztéshez szükséges eszközöket. Régóta megoldásra váró problémáról, illetve feladatról van szó. A termelési értekezleteken gyakran napirendre kerül a lemara­dozó mezőzgazdasági vállalatok rossz gazdálkodása miatt kelet­kező áruhiány. Az egyenlőtlen termelés gyakran nehézségeket okoz a közellátásban. Egyes vállalatok elsősorban állami támo­gatásra számítanak, és alig tesznek erőfeszítéseket a termelési és értékesítési feladatok teljesítésére. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a lemaradozó vállalatok évek óta egy helyben topognak, miközben más mezőgazdasági vállalatok dolgozókol­lektívái nagy erőfeszítéseket tesznek a társadalmi igénylések kielégítésére. Ezek közül kiemelhetjük például a gabcíkovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaságot és a Deáki (Diakovce) Egységes Földmüves-szövetkezetet, amelyek a leg­nehezebb körülmények között is megtalálják a lehetőséget a ter­melés jövedelmezőségének növelésére, s évtizedek óta nem voltak adósai a népgazdaságnak. A jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeinek megteremtésével a legfelsőbb párt- és gazdasági fórumokon is foglalkoznak. Rámutatnak arra, hogy el kell ítélni a régi gyakorlatot, amikor a vállalatok nagy része nem állt meg a saját lábán, és elvárta, hogy gyámkodjanak fölötte. A termelés fejlesztéséhez más vállalatok rovására igyekeztek kicsikarni jelentős pénzösszege­ket. Ladislav Adamec, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke a CSKP KB 12. ülésén az 1988- as gazdasági és szociális fejlesztési terv teljesítéséről, az 1989- es terv megalapozásáról, valamint a gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatáról szóló beszámolójában többször visszatért a termelés és nyereségképzés problémáira. Mint mondotta, a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban a gazdálkodás leggyengébb láncszemét a magas ráfordítások, s nem utolsó sorban az jelenti, hogy gyakorlatilag valamennyi alapvető élelmiszer kiskereskedelmi árát dotálni kell az állami költségvetésből. A mezőgazdasági dolgozók nagy gabonahoza­mokat érnek el, s fokozzák a hústermelést. A döntő azonban az is, hogy a termelés lényegesen olcsóbb legyen. Ebből arra lehet következtetni, hogy bár a mezőgazdasági termelésben egyes szakaszokon kiugró eredményeket érnek el - Szlovákiában a 7. ötéves tervidőszak hasonló időszakához viszonyítva 10 százalékkal nőtt a termelés -, mégsem lehetünk elégedettek, mert túl nagyok a termelési költségek. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a magas szinten termelő vállalatok is kevés nyereséggel zárják a pénzügyi mérleget, így nincs elég pénzük az újratermeléshez és az anyagi ösztönzők rugalmasabb alkal­mazásához. Ebből következik, hogy az új gazdasági mechanizmus feltéte­lei között valamennyi mezőgazdasági vállalatnál előtérbe kell kerülnie a pénzgazdálkodásnak, ami remélhetőleg a termelési és értékesítési feladatok teljesítésére ösztönzi majd a vállalatok dolgozókollektíváit. BALLA JÓZSEF ORVOSI TANÁCSADÓ ■■■■■: __ Az orrvérzés A kassai (Koéice) Kelet-szlovákiai Vasmű hideghengerdéjében az új, 300 millió korona értékű automatizált vezérlőrendszer létesítése tavalyelőtt kezdődött. A modernizálási feladat teljesítésében több hazai és külföldi vállalat - köztük két francia cég, az Alsthom és a decim - vett részt. A vezérlőrendszerben főleg külföldi, Intel típusú számítógépeket alkalmaztak. A képen: Ján Vranec mérnök (jobbol­dalt) és a francia Pierre Brochner látható. (Jozef Vesely felvétele - ŐSTK) Az orrvérzés gyakori tünet, nemre való tekintet nélkül, bármelyik élet­szakaszban előfordulhat. Annak el­lenére, hogy az orrvérzéssel a leg­több ember már találkozott, kevesen ismerik a vérzést kiváltó okokat, sőt a legtöbbször az elsősegélynyújtás sem helyes. Orrvérzéskor a legtöbb esetben a vérveszteség minimális, a beteg azonban a vérzéssel járó ijedtség következtében ezt nem tudja objek- tívan megítélni. Előfordulnak olykor orrvérzések életveszélyes vérvesz­teséggel is, elsősorban a belső vagy külső nyaki ütőér ágaiból. Lényeges tudnivaló, hogy az orr­vérzés a legtöbb esetben valamilyen betegség, rendellenesség kísérőtü­nete, tehát előfordulásakor - főként ha ismétlődik - mindig szervi elvál­tozásra kell gondolni. Az okok lehet­nek helyiek és általánosak. A helyi okok közül a leggyakoribb valamely véredény sérülése, legtöbbször az orrsövény elülső részén, ahol a haj­szálerek sűrű hálózata található. Az itt jelenlévő vérerek könnyen elkezd­hetnek vérezni az orr tisztításakor, orrfújáskor tüsszentéskor, de néha lehajláskor is. Ez a fajta orrvérzés a fiatal, gyorsan fejlődő egyéneknél a leggyakoribb, s általában nem jár egyéb szervi elváltozással. Nem rit­kák az orrsövény véredényein elő­forduló kiboltosulások sem, melyek általában ismétlődő náthák, erőlte­tett orrfújások és egyéb külső vagy belső hatások következményeként fejlődnek ki. Az így elváltozott erek könnyen megpattannak és ismétlő­dő vérzéseket okoznak. Az orr bal­esetei - ütés, zúzódás, orrcsonttö­rés - is vérzéssel járnak. Az orrvér­zés helyi okai közé tartoznak az orrnyálkahártya polipjai, az orr- és melléküregeinek rosszindulatú da­ganatai. Az orrüreg elülső részén előforduló úgynevezett elülső száraz n átha esetében a beszáradt nyálka­hártya könnyen fertőződhet, s olykor fájdalmas fekélyek is keletkezhet­nek, melyek szintén vérezhetnek. A vérbajjal járó nyálkahártyafekély és a tuberkulózisos orrsövényátlyu- kadás is vérzéssel jár, előfordulása azonban meglehetősen ritka. A gyermekkorban előforduló orr­vérzések lehetnek az influenza, sar- lach, tífusz, kanyaró kísérőtünetei is. Gondolnunk kell azonban, főleg a kisgyermekeknél, annak lehetősé­gére, hogy valamilyen apró idegen tárgy (gyöngyszem, kavics stb.) ke­rült az orrüregbe, ami megsértheti a nyálkahártyát s orrvérzést okozhat. A felnőttkori orrvérzések hátteré­ben nagyon gyakran az egyéb tüne­tek nélkül jelenlévő magas vérnyo­más húzódhat meg. Az orrnyálka- hártya törékeny hajszálerei könnyen megpattannak a megnövekedett belső nyomás következtében s is­métlődő vérzések keletkeznek. Orr­vérzéssel járnak a különböző véral­vadási zavarok, májelégtelenség, leukémia, vesezsugor, általános érelmeszesedés, bizonyos született szívhibák és a vérszegénység is. A nőknél előfordulhat orrvérzés a havi vérzéskor valamint a terhes­ségkor. Orrvérzéskor a vérzés okától füg­getlenül a károsultat mindig elsőse­gélyben kell részesíteni. Az elsőse­gélynyújtásnak a vérzés megállítá­sára, a nagyobb vérveszteség meg­előzésére kell irányulnia. A beteget sajnos legtöbbször a mosdó fölé hajolva, az orrából csöpögő vérrel, erőteljes orrfújások közben találjuk. Igaz, hogy az orrüreget kitöltő vér gátolja az orron keresztül való lég­zést, s a károsult igy igyekszik meg­szabadulj a felső légutak elzáródá­sától, de ebben az esetben a lehető legrosszabbat teszi, ugyanis az orr­fújáskor növekedik a fej ereiben lévő vér nyomása, s a gyors kilélegzés­kor habosodó és áramló vér nem teszi lehetővé a sérült véredényben a véralvadás folyamatának megin­dulását. Szintén nagyon helytelen, ha az orrvérzéses beteget hanyatt fektetik, mivel az orrüregből a vér az orrgaraton keresztül lefolyik a nyelő­cső irányába, melyet azután kényte­len lenyelni, s a gyomorban felgyü­lemlő friss vér sokaknál hányási ref­lexet vált ki. Az elsősegélynyújtásnál a következő sorrendet tartsuk be:- szólítsuk fel a sérültet, hogy ne fújja az orrát és nyugtassuk meg;- ültessük le enyhén előrehajolva, miközben mutató és hüvelyk ujjá- val befogja az orrát, s a száján keresztül lélegzik. A legnagyobb szorítást az orr porcos részére kell kifejteni;- tegyünk a sérült tarkójára hideg borogatást, s ugyanilyen boroga­tást az orrára is a szorítás helye alatt;- amennyiben a vérzés 5-10 per­cen belül nem áll el, szállítsuk a beteget sürgősen kórházba. A gyakran ismétlődő, kis vérvesz­teségekkel járó orrvérzések sem el- hanyagolandók, és részletes bel­gyógyászati kivizsgálást igényelnek. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1989. I. 6. \

Next

/
Thumbnails
Contents