Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám, kedd

A mohi (Mochovce) atomerőmű építése jelentősen megváltoztatta Garam- kálna (Kálna nad Hronom) arculatát is, mivel több száz dolgozónak itt épül majd fel az új otthona. A lévai (Levice) Temos helyi ipari vállalat már a földgázvezeték lefektetésének II. szakaszát végzi. A felvételen Kiss Károly és Melicher Tibor a gázcsöveket hegeszti. Kovács Árpád felvétele Fegyelmezettebb közlekedést A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Közlekedésrendé­szeti Felügyelőség dolgozói év végi számvetésük során főleg arra figyel­tek, miként alakult a közlekedési fegyelem a járás útjain, csökkent-e a balesetek száma. Neszméry János őrnagytól, a já­rási közlekedésrendészeti felügye­lőség parancsnokától megtudtuk, hogy tavaly 507 baleset történt, ami 12-vel kevesebb, mint az előző év­ben. Ez ugyan biztató jel, de mege­légedésre nincs ok, mivel a halálos kimenetelű balesetek 30,7 százalék­kal, a könnyebben sérültek száma pedig 22,2 százalékkal megnőtt. Ez még akkor is figyelmeztető adat, ha a súlyosan sérültek száma tizenhá­rommal, az anyagi kár pedig 64 400 koronával lett kevesebb, mint 1987- ben. A balesetek vizsgálata során min­dig a közlekedési fegyelem, a közle­kedési szabályok alapos megsérté­Néhány éves megfigyelés alapján az a véleményem, hogy télen váro­sainkban, falvainkban a lakosok, üz­letek dolgozói, intézmények és üze­mek vezetői, a köztisztasági és a műszaki szolgáltató vállalat, de még a nemzeti bizottságok is keve­sebbet törődnek az utcák és közte­rek tisztaságával, mint nyáron. Nálunk az időjárás nagyon sze­szélyes, a fagyot, hóesést rövid időn belül enyhülés, havas eső, olvadás követi. így volt ez a múlt év végén és az idei év elején is, amikor a fagyos novembert enyhe szakaszokkal vál­takozó december és január eleje követte. S ezek a legkellemetlenebb napok, amikor az utcákon az olva­dás következtében szennytenger van, amit az emberek felfröcskölnek, behordják az üzletekbe, intézmé­nyekbe, iskolákba, kórházakba, köz­lekedési eszközökbe, lakóházakba. Véleményem szerint azért, hogy az utcákon időnként ilyen szenny­tenger képződik, mindnyájan felelő­sek vagyunk. Ezt a helyzetet a kö­zöny, a nemtörődömség és a felelőt­lenség okozza. Az év végén Kassán (Kosice) a Lenin utcán a már említett latyak­ban mentem a Komensky utcára. Az itt lévő postahivatal mellett néhány papírlap himbálózott eldobott ciga­rettavégek és gyufaszálak társasá­gában a latyakos tócsa szélén. Ja­nuár elején ugyanezen az úton ha­ladtam végig egy kicsit jobb körül­mények között. A járda ugyan már felszáradt, csak a szemét, a salak és a homok ropogott a csizmám alatt, s a posta mellé érve a papírlapokat ott találtam a járdához tapadva 13 nap eltelte után is. Ez idő alatt sem a köztisztasági vállalat, sem a posta dolgozói nem tettek semmit az utca tisztaságáért. Az említett és az ehhez hasonló ’több száz példa is azt sugallja, hogy falvaink, városaink utcái tisztábbak, szebbek lehetnének, ha sikerülne se uerül ki. A gépjárművezetők leg­többször a haladási sebességre vo­natkozó 12-es paragrafus első be­kezdésének előírásait hagyják fi­gyelmen kívül és okoznak balesetet, de a helytelen előzésből hattal, az alkoholfogyasztás miatt pedig héttel emelkedett a balesetek száma, ör­vendetes, hogy 31,6 százalékkal csökkent a gyalogosok okozta bale­setek száma, viszont jelentősen nőtt a kerékpárosok, motorkerékpárosok és traktorosok okozta balesetek sta­tisztikája. A közlekedési fegyelem javítása érdekében nemcsak a propagandá­ra fordítottak figyelmet, hanem a rendszeres közúti ellenőrzésekre is. Az elmúlt év folyamán 137 jogo­sítványt vontak be alkoholfogyasz­tás miatt. A közlekedésrendészeti osztályon lezárt 1148 kihágásból a közlekedési büntetőbizottság 181 súlyos esetet tárgyalt, s alkalmazta az elkövetőkkel szemben a tör­vényt. Méri István nézetet, szemléletet váltaniuk a ház- tulajdonosoktól kezdve, az intézmé­nyek, üzletek, üzemek, vállalatok dolgozóinak, az irányító és ellenőrző szerveket is beleértve, továbbá a nemzeti bizottságok illetékesei is ügyelhetnének arra, hogy aki takarí­tással van megbízva, sőt fizetve is érte, az télen is takarítson, aki pedig szervezést, irányítást vállalt, télen is szervezzen, ellenőrizzen. A negatív példa mellett pozitív is akad. Például Szepsiben (Moldava nad Bodvou) a Rozsnyói és a Hegy­alja utcában mindig le van tisztítva a járda. Jó volna, ha ezt mások is követnék. Köteles Gábor Példaképül szolgálnak Értékelte munkáját a Vöröske­reszt felsőszeli (Horné Saliby), 480 tagot számláló alapszervezete. Dr. Tóth Mátyás elnök tartalmas beszá­molójából kitűnt, hogy az utóbbi két évben négyszer szerveztek csopor­tos véradást, de valójában hat alka­lommal 139-en adtak vért. Dicséret illeti azokat a tagokat, akik ezen a téren példaképül szolgálnak. Töb­bek között a Jansky-emlékérem arany fokozatának viselőjét, Dömö­tör Bélát, aki 45-ször adott vért, valamint Pónya Ferencet, Judita La- puáovát, Papp Sándort, Németh Lászlót, Szabados Gézát és Bedecs Jenőt az emlékérem ezüst, valamint Táncos Józsefet, Kovács Lajost és Flaska Zoltánt, az emlékérem bronz fokozatának viselőit. Négy alkalommal 23 önkéntes nővér vett részt tanfolyamon és egészségügyi előadást is tartottak. Elsőrendű feladatuk az egészségvé­delem, de más területen is aktívan dolgoznak. Az elmúlt évben például 1176 órát dolgoztak faluszépítési akcióban. F. Szabó Béla Honismereti vetélkedő Kevés az olyan szaktanintézet, ahol a szakmai képzésen kívül egyéb felkészítést, élményt is kap­nak a diákok. Sok helyütt a pedagó­gusok túlzott elfoglaltságával ma­gyarázzák, sőt, a diákok érdektelen­ségével is indokolják az iskolán kí­vüli passzivitást. Van kivétel. Ezt bizonyítja a Kar- vai (Kravany nad Dunajom) Mező­gazdasági Szaktanintézet. Gyakran hallani az iskola jó eredményeiről, irodalmi műsorairól. Legutóbb nép­rajzi vetélkedőt rendeztek a helyi szövetkezeti klubbal közösen az Uj Mindenes Gyűjtemény 7. kötetének anyagából. Az iskola pedagógusai és diákjai 80 könyvet vásároltak meg. Négy csoportban 16 diák fel- készültségét kísérte figyelemmel a zsűri, melynek elnöke dr. Liszka József, a könyv szerkesztője volt. Mind a zsűrinek, mind a részt vevő hallgatóknak kellemes élményben volt részük. Szlovákia különböző táj­egységeiről itt tanuló diákok a ver­seny keretében otthoni népszokáso­kat mondtak el, mint például lakodal­mi köszöntő, májusfaállftás, mondó- kák, népdalok. A győztes csoport részt vett az Érsekújvárott (Nővé Zámky) megrendezett járási néprajzi versenyen. Dicséretet érdemelnek azok a pe­dagógusok, akik segítették a diáko­kat a felkészülésben, s ezzel hozzá­járultak honismereti tájékozódásuk­hoz, a népi hagyományok őrzésé­hez. Dániel Erzsébet Szociális juttatások Gy. E Három hónapja vagyok napi négyórás munkaviszonyban, mivel gondoskodnom kell a kétéves kisfiámról. A keresetem így persze elég kevés, havonta 800 korona. Ezért kölcsönt szerettem volna fel­venni: 5 ezer koronát készpénzben. A bankban elutasítottak, mondván, hogy még nem dolgoztam le egy évet. Én azonban valahol azt olvas­tam, hogy 75 nap ledolgozása után már adnak kölcsönt. Igaza van a banknak? Ilyen esetekben a banknak min­dig „igaza van“. A kölcsönre ugyan­is senkinek nincs perelhető jogigé­nye (még a fiatal házasok kölcsöné- re sem). A leveléből egyébként kide­rül, hogy ön a bank-kölcsönt nem annak tekinti, ami valójában, hanem valamiféle szociális juttatásnak, adománynak. Levele olvastán ugyanis felmerült bennünk a kérdés, hogyan, miből fizetné ön vissza az ötezer koronát?! Hiszen a havi 800 koronás jövedelmére még a gyer­meke is rá van utalva. Látni kell, hogy a bank (a Szlovák Állami Takarékpénztár) nem a saját pénzével gazdálkodik, nem a saját pénzéből nyújt kölcsönöket, hitele­ket; azt a pénzt kölcsönzi (forgatja, kamatoztatja) amelynek megőrzését mások a bankra bízták. És ez a ban­kot mindenképpen arra kötelezi, hogy alaposan megvizsgálja, kinek kölcsönöz pénzt, kinek ad hitelt, hogy ne csupán reménykedjen a kölcsön visszafizetésében, de megkövetelje ennek reális biztosíté­kait is. A bank nem ismerheti az ön személyes tulajdonságait, azt, hogy miként viszonyul adósságaihoz, haj- landó-e a szájától is elvonni a ke­nyeret az adóssága törlesztése ér­dekében. Ezért mielőtt pénzt kölcsö­nözne, hitelezne, mérlegelnie kell bizonyos tényeket és körülménye­ket, melyekből arra következtethet, milyenek az esélyei arra, hogy a pénzt, a kölcsönt visszakapja. Ilyen körülmény az is, hogy a köl­csönért folyamodó személy munka- viszonyban van-e, rendelkezik-e ál­landó jövedelemmel (hiszen, ha az adós nem fizeti meg a tartozását önként, elsősorban a jövedelméből, munkabéréből próbálják azt le­vonni). Az elmondottak azonban nem je­lentik azt, hogy egyáltalán nem kap­hat segítséget, illetve kölcsönt. Ugyanazok a körülmények, melyek miatt a banktól nem kaphat kölcsönt, indokolhatják azt, hogy a járási nem­zeti bizottságtól kapjon jelentős anyagi támogatást. Az SZSZK Egészség- és Szociális Ügyi Minisz­tériumának a Társadalombiztosítási Törvény végrehajtására kiadott 151/1988 Tt. sz. rendelete 31. § (1) bekezdése például megállapítja, hogy a nemzeti bizottságok pénzbeli és dologi juttatásokban részesítik többek között például a magányos szülőket, vagy az ellátatlan gyerme­kekről gondoskodó, szociális szem­pontból ráutalt szülőket is. Ezek a pénzbeli juttatások lehetnek ismé­teltek is (például, ha rendszeresen ismétlődő szükségletek biztosításá­ról van szó). Ismételt pénzbeli jutta­tással egészítik ki a nemzeti bizott­ságok a szülők jövedelmét, ha az nem elégséges a megélhetés, a személyi szükségletek és a ház­tartási költségek fedezésére. A megélhetés és más személyi szükségletek biztosítására szüksé­ges összeg a jogszabályok szerint jelenleg havi 600 korona annál a gyermeknél, aki még nem töltötte be hatodik életévét; 700 korona ha­vonta a hat évesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermekek eseté­ben: s végül 800 korona azoknál, akik betöltötték 10. életévüket (a diétás étrendre szoruló személyek­nél ezek az összegek 780, 880 illet­ve 1100 koronára emelkedtek). A háztartás vezetésére szükséges összeg rendszerint havi 300 korona, ez ellátatlan gyermekkel közös ház­tartásban élő szülő esetében azon­ban 500 korona (lásd a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisztéri­um 149/1988 Tt. sz. rendeletének 140. § (1) és (4) bekezdését). Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy mivel a jövedelmük nem éri el a havi 1900 koronát (600 korona a kétéves gyermekre, 800 korona önre, 500 korona a háztartásra = 1900 korona) szociálisan ráutalt­nak kell tekinteni önöket, ha a havi jövedelmük mindössze 800 korona és a gyermekről való gondoskodás miatt nem áll módjában többet dol­gozni. Vagyis a nemzeti bizottság az adott esetben megítélhet ismétlődő pénzbeli juttatást, segélyt is. Ezt a segélyt a nemzeti bizottság ala­csonyabb összegben ítéli meg (esetleg egyáltalán meg sem ítéli), ha a szülők nem gondoskodnak ren­desen a gyermekeikről. A szociálisan ráutalt állampolgár­nak a nemzeti bizottság az említett juttatásokon kívül hozzájárulhat a lakbéréhez is (lásd a 151/1988 Tt. sz. rendelet 49. § (1) bekezdését). Mindezeknek a szociális juttatá­soknak sorolásával persze nagyon messze kerültünk a bankkölcsöntől, pedig a társadalombiztosítási jog­szabályok alkotói nem fekedkeztek meg azokról sem, akiknek a bank nem ad kölcsönt. A 151 /1988 Tt. sz. rendelet 76. és 77. paragrafusai lehetővé teszik a járási nemzeti bizottságok számá­ra, hogy kamatmentesen kölcsönö­ket nyújtsanak azoknak, akik „átme­netileg olyan kedvezőtlen életviszo­nyok közé kerültek, melyek áthidal­hatók kölcsönökkel, miközben élet- szükségleteik kielégítése nincs ve­szélyeztetve, de nem kaphatnak köl­csönt a Szlovák Állami Takarék- pénztártól vagy a kulturális és szoci­ális szükségletek alapjából“. Ilyen kamatmentes készpénzköl- csönt legfeljebb 1000 korona összeg­ben adhat a nemzeti bizottság, ha szerződésben kötelezi magát, hogy a kölcsönt egy éven belül visszafize­ti, illetve legfeljebb ötezer korona összegben, ha egyben azt is meg­határozzák, mire fordítható ez a pénz. (Ezt az ötezer koronát tehát nem lehet készpénzben felvenni.) A kölcsön visszafizetésének részle­tesebb feltételeit az utóbbi esetben is szerződésben határozzák meg. Amit ledolgozott időnek tekintenek H. É.: 54 éves vagyok, négy gyermek édesanyja. 1950 novemberében 16 éve­sen léptem munkaviszonyba. Az első gyer­mekem 1955-ben született, s mindegyik gyermek közt megvan a három évnyi különbség. Sajnos, akkor sem tudtam munkába állni újra, amikor a legkisebbik is betöltötte harmadik életévét, mivel gon­doskodnom kellett 88 éves édesapámról. Sem az orvos, sem a helyi nemzeti bizott­ság nem adott tanácsot, másoktól tudtam meg, hogy az időseknek magatehetetlen­ségi pótlékot adnak. Így sikerült a számá- 1 ra 200 koronát kiharcolnom. 96 éves volt, amikor meghalt. Akkor ismét munkába álltam. Nemrég azt olvastam, hogy a nyugdíj megítéléséhez szükséges évekhez pótidőként beszámítják egyes esetekben a gondozás idejét is. Ezért szeretném megtudni, hogy az én esetem­ben is beszámítják-e majd az édesapám­ról való gondoskodás idejét, illetve, hogy 16 vagy 18 éves kortól számítják-e az éveket? A Társadalombiztosítási Törvény 9. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében pótidőnek tekintik azt az időt, amikor személyesen gondoskodott olyan közeli személyről, aki túlnyomórészben vagy teljesen magatehetetlen volt, nem volt szociális vagy egészségügyi intézetben elhelyezve, mégpedig leghamarább 1976. január 1-től. Elsősorban tehát azt kell megállapíta­nia, milyen indokból folyósítottak 200 ko­ronát az édesapjának (feltehetőleg rész­leges magatehetetlenségi pótlékként fo­lyósították ezt az összeget, de bizonyos­ságot csak a megítéléséről szóló határo­zatból lehet szerezni, mivel előfordulha­tott, hogy a magatehetetlenség fokozatá­val indokoltnál alacsonyabb összegben folyósították a pótlékot, ha a nyugdíj és pótlék együttes összege meghaladta a megengedett határt). Ha az édesapja a járási nemzeti bizottság társadalombiz­tosítási véleményező bizottságának dön­tése értelmében túlnyomórészben, eset­leg teljesen magatehetelten volt, az 1976. január 1 -je és a halála időpontja közti időt pótidőként számítják be a nyugdíj megíté­léséhez szükséges 25 évbe. A nyugdíj megítéléséhez szükséges 25 évet egyébként az ön esetében 16 éves korától számítják. A18. életév betöl­tése előtt ledolgozott éveket akkor nem veszik figyelembe, amikor a dolgozónak megvan már a 25 beszámítható éve, s a 18. életév betöltése előtt ledolgozott évek a nyugdíja összegét növelnék éven­ként az ún. csökkentett átlagkereset egy százalékával. (m-n.) Rendhagyó bemutató A komáromi (Komárno) ifjúsági klubban A cigányfolklór és mi címmel rendeztek bemutatót a cigánygyerekeknek. Az 1960-ban alakult Roma folklórcsoport tagjaihoz a jelenlevők kérdéseket is intézhettek, akik bemuta­tóval színesítették műsorukat. Különböző régi szokásokat elevenítettek fel táncban, énekben. Műsoraikkal részt vesznek a folklórfesztiválokon is, Vychodnában és Stráznicében második díjat nyertek. A Roma együttesnek harminc tagja van. Hostina Irén Platzner László felvétele Az utcák tisztasága télen ÚJ SZÚ 6 1989. I. 31.

Next

/
Thumbnails
Contents