Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-31 / 26. szám, kedd
A mohi (Mochovce) atomerőmű építése jelentősen megváltoztatta Garam- kálna (Kálna nad Hronom) arculatát is, mivel több száz dolgozónak itt épül majd fel az új otthona. A lévai (Levice) Temos helyi ipari vállalat már a földgázvezeték lefektetésének II. szakaszát végzi. A felvételen Kiss Károly és Melicher Tibor a gázcsöveket hegeszti. Kovács Árpád felvétele Fegyelmezettebb közlekedést A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Közlekedésrendészeti Felügyelőség dolgozói év végi számvetésük során főleg arra figyeltek, miként alakult a közlekedési fegyelem a járás útjain, csökkent-e a balesetek száma. Neszméry János őrnagytól, a járási közlekedésrendészeti felügyelőség parancsnokától megtudtuk, hogy tavaly 507 baleset történt, ami 12-vel kevesebb, mint az előző évben. Ez ugyan biztató jel, de megelégedésre nincs ok, mivel a halálos kimenetelű balesetek 30,7 százalékkal, a könnyebben sérültek száma pedig 22,2 százalékkal megnőtt. Ez még akkor is figyelmeztető adat, ha a súlyosan sérültek száma tizenhárommal, az anyagi kár pedig 64 400 koronával lett kevesebb, mint 1987- ben. A balesetek vizsgálata során mindig a közlekedési fegyelem, a közlekedési szabályok alapos megsértéNéhány éves megfigyelés alapján az a véleményem, hogy télen városainkban, falvainkban a lakosok, üzletek dolgozói, intézmények és üzemek vezetői, a köztisztasági és a műszaki szolgáltató vállalat, de még a nemzeti bizottságok is kevesebbet törődnek az utcák és közterek tisztaságával, mint nyáron. Nálunk az időjárás nagyon szeszélyes, a fagyot, hóesést rövid időn belül enyhülés, havas eső, olvadás követi. így volt ez a múlt év végén és az idei év elején is, amikor a fagyos novembert enyhe szakaszokkal váltakozó december és január eleje követte. S ezek a legkellemetlenebb napok, amikor az utcákon az olvadás következtében szennytenger van, amit az emberek felfröcskölnek, behordják az üzletekbe, intézményekbe, iskolákba, kórházakba, közlekedési eszközökbe, lakóházakba. Véleményem szerint azért, hogy az utcákon időnként ilyen szennytenger képződik, mindnyájan felelősek vagyunk. Ezt a helyzetet a közöny, a nemtörődömség és a felelőtlenség okozza. Az év végén Kassán (Kosice) a Lenin utcán a már említett latyakban mentem a Komensky utcára. Az itt lévő postahivatal mellett néhány papírlap himbálózott eldobott cigarettavégek és gyufaszálak társaságában a latyakos tócsa szélén. Január elején ugyanezen az úton haladtam végig egy kicsit jobb körülmények között. A járda ugyan már felszáradt, csak a szemét, a salak és a homok ropogott a csizmám alatt, s a posta mellé érve a papírlapokat ott találtam a járdához tapadva 13 nap eltelte után is. Ez idő alatt sem a köztisztasági vállalat, sem a posta dolgozói nem tettek semmit az utca tisztaságáért. Az említett és az ehhez hasonló ’több száz példa is azt sugallja, hogy falvaink, városaink utcái tisztábbak, szebbek lehetnének, ha sikerülne se uerül ki. A gépjárművezetők legtöbbször a haladási sebességre vonatkozó 12-es paragrafus első bekezdésének előírásait hagyják figyelmen kívül és okoznak balesetet, de a helytelen előzésből hattal, az alkoholfogyasztás miatt pedig héttel emelkedett a balesetek száma, örvendetes, hogy 31,6 százalékkal csökkent a gyalogosok okozta balesetek száma, viszont jelentősen nőtt a kerékpárosok, motorkerékpárosok és traktorosok okozta balesetek statisztikája. A közlekedési fegyelem javítása érdekében nemcsak a propagandára fordítottak figyelmet, hanem a rendszeres közúti ellenőrzésekre is. Az elmúlt év folyamán 137 jogosítványt vontak be alkoholfogyasztás miatt. A közlekedésrendészeti osztályon lezárt 1148 kihágásból a közlekedési büntetőbizottság 181 súlyos esetet tárgyalt, s alkalmazta az elkövetőkkel szemben a törvényt. Méri István nézetet, szemléletet váltaniuk a ház- tulajdonosoktól kezdve, az intézmények, üzletek, üzemek, vállalatok dolgozóinak, az irányító és ellenőrző szerveket is beleértve, továbbá a nemzeti bizottságok illetékesei is ügyelhetnének arra, hogy aki takarítással van megbízva, sőt fizetve is érte, az télen is takarítson, aki pedig szervezést, irányítást vállalt, télen is szervezzen, ellenőrizzen. A negatív példa mellett pozitív is akad. Például Szepsiben (Moldava nad Bodvou) a Rozsnyói és a Hegyalja utcában mindig le van tisztítva a járda. Jó volna, ha ezt mások is követnék. Köteles Gábor Példaképül szolgálnak Értékelte munkáját a Vöröskereszt felsőszeli (Horné Saliby), 480 tagot számláló alapszervezete. Dr. Tóth Mátyás elnök tartalmas beszámolójából kitűnt, hogy az utóbbi két évben négyszer szerveztek csoportos véradást, de valójában hat alkalommal 139-en adtak vért. Dicséret illeti azokat a tagokat, akik ezen a téren példaképül szolgálnak. Többek között a Jansky-emlékérem arany fokozatának viselőjét, Dömötör Bélát, aki 45-ször adott vért, valamint Pónya Ferencet, Judita La- puáovát, Papp Sándort, Németh Lászlót, Szabados Gézát és Bedecs Jenőt az emlékérem ezüst, valamint Táncos Józsefet, Kovács Lajost és Flaska Zoltánt, az emlékérem bronz fokozatának viselőit. Négy alkalommal 23 önkéntes nővér vett részt tanfolyamon és egészségügyi előadást is tartottak. Elsőrendű feladatuk az egészségvédelem, de más területen is aktívan dolgoznak. Az elmúlt évben például 1176 órát dolgoztak faluszépítési akcióban. F. Szabó Béla Honismereti vetélkedő Kevés az olyan szaktanintézet, ahol a szakmai képzésen kívül egyéb felkészítést, élményt is kapnak a diákok. Sok helyütt a pedagógusok túlzott elfoglaltságával magyarázzák, sőt, a diákok érdektelenségével is indokolják az iskolán kívüli passzivitást. Van kivétel. Ezt bizonyítja a Kar- vai (Kravany nad Dunajom) Mezőgazdasági Szaktanintézet. Gyakran hallani az iskola jó eredményeiről, irodalmi műsorairól. Legutóbb néprajzi vetélkedőt rendeztek a helyi szövetkezeti klubbal közösen az Uj Mindenes Gyűjtemény 7. kötetének anyagából. Az iskola pedagógusai és diákjai 80 könyvet vásároltak meg. Négy csoportban 16 diák fel- készültségét kísérte figyelemmel a zsűri, melynek elnöke dr. Liszka József, a könyv szerkesztője volt. Mind a zsűrinek, mind a részt vevő hallgatóknak kellemes élményben volt részük. Szlovákia különböző tájegységeiről itt tanuló diákok a verseny keretében otthoni népszokásokat mondtak el, mint például lakodalmi köszöntő, májusfaállftás, mondó- kák, népdalok. A győztes csoport részt vett az Érsekújvárott (Nővé Zámky) megrendezett járási néprajzi versenyen. Dicséretet érdemelnek azok a pedagógusok, akik segítették a diákokat a felkészülésben, s ezzel hozzájárultak honismereti tájékozódásukhoz, a népi hagyományok őrzéséhez. Dániel Erzsébet Szociális juttatások Gy. E Három hónapja vagyok napi négyórás munkaviszonyban, mivel gondoskodnom kell a kétéves kisfiámról. A keresetem így persze elég kevés, havonta 800 korona. Ezért kölcsönt szerettem volna felvenni: 5 ezer koronát készpénzben. A bankban elutasítottak, mondván, hogy még nem dolgoztam le egy évet. Én azonban valahol azt olvastam, hogy 75 nap ledolgozása után már adnak kölcsönt. Igaza van a banknak? Ilyen esetekben a banknak mindig „igaza van“. A kölcsönre ugyanis senkinek nincs perelhető jogigénye (még a fiatal házasok kölcsöné- re sem). A leveléből egyébként kiderül, hogy ön a bank-kölcsönt nem annak tekinti, ami valójában, hanem valamiféle szociális juttatásnak, adománynak. Levele olvastán ugyanis felmerült bennünk a kérdés, hogyan, miből fizetné ön vissza az ötezer koronát?! Hiszen a havi 800 koronás jövedelmére még a gyermeke is rá van utalva. Látni kell, hogy a bank (a Szlovák Állami Takarékpénztár) nem a saját pénzével gazdálkodik, nem a saját pénzéből nyújt kölcsönöket, hiteleket; azt a pénzt kölcsönzi (forgatja, kamatoztatja) amelynek megőrzését mások a bankra bízták. És ez a bankot mindenképpen arra kötelezi, hogy alaposan megvizsgálja, kinek kölcsönöz pénzt, kinek ad hitelt, hogy ne csupán reménykedjen a kölcsön visszafizetésében, de megkövetelje ennek reális biztosítékait is. A bank nem ismerheti az ön személyes tulajdonságait, azt, hogy miként viszonyul adósságaihoz, haj- landó-e a szájától is elvonni a kenyeret az adóssága törlesztése érdekében. Ezért mielőtt pénzt kölcsönözne, hitelezne, mérlegelnie kell bizonyos tényeket és körülményeket, melyekből arra következtethet, milyenek az esélyei arra, hogy a pénzt, a kölcsönt visszakapja. Ilyen körülmény az is, hogy a kölcsönért folyamodó személy munka- viszonyban van-e, rendelkezik-e állandó jövedelemmel (hiszen, ha az adós nem fizeti meg a tartozását önként, elsősorban a jövedelméből, munkabéréből próbálják azt levonni). Az elmondottak azonban nem jelentik azt, hogy egyáltalán nem kaphat segítséget, illetve kölcsönt. Ugyanazok a körülmények, melyek miatt a banktól nem kaphat kölcsönt, indokolhatják azt, hogy a járási nemzeti bizottságtól kapjon jelentős anyagi támogatást. Az SZSZK Egészség- és Szociális Ügyi Minisztériumának a Társadalombiztosítási Törvény végrehajtására kiadott 151/1988 Tt. sz. rendelete 31. § (1) bekezdése például megállapítja, hogy a nemzeti bizottságok pénzbeli és dologi juttatásokban részesítik többek között például a magányos szülőket, vagy az ellátatlan gyermekekről gondoskodó, szociális szempontból ráutalt szülőket is. Ezek a pénzbeli juttatások lehetnek ismételtek is (például, ha rendszeresen ismétlődő szükségletek biztosításáról van szó). Ismételt pénzbeli juttatással egészítik ki a nemzeti bizottságok a szülők jövedelmét, ha az nem elégséges a megélhetés, a személyi szükségletek és a háztartási költségek fedezésére. A megélhetés és más személyi szükségletek biztosítására szükséges összeg a jogszabályok szerint jelenleg havi 600 korona annál a gyermeknél, aki még nem töltötte be hatodik életévét; 700 korona havonta a hat évesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermekek esetében: s végül 800 korona azoknál, akik betöltötték 10. életévüket (a diétás étrendre szoruló személyeknél ezek az összegek 780, 880 illetve 1100 koronára emelkedtek). A háztartás vezetésére szükséges összeg rendszerint havi 300 korona, ez ellátatlan gyermekkel közös háztartásban élő szülő esetében azonban 500 korona (lásd a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium 149/1988 Tt. sz. rendeletének 140. § (1) és (4) bekezdését). Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy mivel a jövedelmük nem éri el a havi 1900 koronát (600 korona a kétéves gyermekre, 800 korona önre, 500 korona a háztartásra = 1900 korona) szociálisan ráutaltnak kell tekinteni önöket, ha a havi jövedelmük mindössze 800 korona és a gyermekről való gondoskodás miatt nem áll módjában többet dolgozni. Vagyis a nemzeti bizottság az adott esetben megítélhet ismétlődő pénzbeli juttatást, segélyt is. Ezt a segélyt a nemzeti bizottság alacsonyabb összegben ítéli meg (esetleg egyáltalán meg sem ítéli), ha a szülők nem gondoskodnak rendesen a gyermekeikről. A szociálisan ráutalt állampolgárnak a nemzeti bizottság az említett juttatásokon kívül hozzájárulhat a lakbéréhez is (lásd a 151/1988 Tt. sz. rendelet 49. § (1) bekezdését). Mindezeknek a szociális juttatásoknak sorolásával persze nagyon messze kerültünk a bankkölcsöntől, pedig a társadalombiztosítási jogszabályok alkotói nem fekedkeztek meg azokról sem, akiknek a bank nem ad kölcsönt. A 151 /1988 Tt. sz. rendelet 76. és 77. paragrafusai lehetővé teszik a járási nemzeti bizottságok számára, hogy kamatmentesen kölcsönöket nyújtsanak azoknak, akik „átmenetileg olyan kedvezőtlen életviszonyok közé kerültek, melyek áthidalhatók kölcsönökkel, miközben élet- szükségleteik kielégítése nincs veszélyeztetve, de nem kaphatnak kölcsönt a Szlovák Állami Takarék- pénztártól vagy a kulturális és szociális szükségletek alapjából“. Ilyen kamatmentes készpénzköl- csönt legfeljebb 1000 korona összegben adhat a nemzeti bizottság, ha szerződésben kötelezi magát, hogy a kölcsönt egy éven belül visszafizeti, illetve legfeljebb ötezer korona összegben, ha egyben azt is meghatározzák, mire fordítható ez a pénz. (Ezt az ötezer koronát tehát nem lehet készpénzben felvenni.) A kölcsön visszafizetésének részletesebb feltételeit az utóbbi esetben is szerződésben határozzák meg. Amit ledolgozott időnek tekintenek H. É.: 54 éves vagyok, négy gyermek édesanyja. 1950 novemberében 16 évesen léptem munkaviszonyba. Az első gyermekem 1955-ben született, s mindegyik gyermek közt megvan a három évnyi különbség. Sajnos, akkor sem tudtam munkába állni újra, amikor a legkisebbik is betöltötte harmadik életévét, mivel gondoskodnom kellett 88 éves édesapámról. Sem az orvos, sem a helyi nemzeti bizottság nem adott tanácsot, másoktól tudtam meg, hogy az időseknek magatehetetlenségi pótlékot adnak. Így sikerült a számá- 1 ra 200 koronát kiharcolnom. 96 éves volt, amikor meghalt. Akkor ismét munkába álltam. Nemrég azt olvastam, hogy a nyugdíj megítéléséhez szükséges évekhez pótidőként beszámítják egyes esetekben a gondozás idejét is. Ezért szeretném megtudni, hogy az én esetemben is beszámítják-e majd az édesapámról való gondoskodás idejét, illetve, hogy 16 vagy 18 éves kortól számítják-e az éveket? A Társadalombiztosítási Törvény 9. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében pótidőnek tekintik azt az időt, amikor személyesen gondoskodott olyan közeli személyről, aki túlnyomórészben vagy teljesen magatehetetlen volt, nem volt szociális vagy egészségügyi intézetben elhelyezve, mégpedig leghamarább 1976. január 1-től. Elsősorban tehát azt kell megállapítania, milyen indokból folyósítottak 200 koronát az édesapjának (feltehetőleg részleges magatehetetlenségi pótlékként folyósították ezt az összeget, de bizonyosságot csak a megítéléséről szóló határozatból lehet szerezni, mivel előfordulhatott, hogy a magatehetetlenség fokozatával indokoltnál alacsonyabb összegben folyósították a pótlékot, ha a nyugdíj és pótlék együttes összege meghaladta a megengedett határt). Ha az édesapja a járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási véleményező bizottságának döntése értelmében túlnyomórészben, esetleg teljesen magatehetelten volt, az 1976. január 1 -je és a halála időpontja közti időt pótidőként számítják be a nyugdíj megítéléséhez szükséges 25 évbe. A nyugdíj megítéléséhez szükséges 25 évet egyébként az ön esetében 16 éves korától számítják. A18. életév betöltése előtt ledolgozott éveket akkor nem veszik figyelembe, amikor a dolgozónak megvan már a 25 beszámítható éve, s a 18. életév betöltése előtt ledolgozott évek a nyugdíja összegét növelnék évenként az ún. csökkentett átlagkereset egy százalékával. (m-n.) Rendhagyó bemutató A komáromi (Komárno) ifjúsági klubban A cigányfolklór és mi címmel rendeztek bemutatót a cigánygyerekeknek. Az 1960-ban alakult Roma folklórcsoport tagjaihoz a jelenlevők kérdéseket is intézhettek, akik bemutatóval színesítették műsorukat. Különböző régi szokásokat elevenítettek fel táncban, énekben. Műsoraikkal részt vesznek a folklórfesztiválokon is, Vychodnában és Stráznicében második díjat nyertek. A Roma együttesnek harminc tagja van. Hostina Irén Platzner László felvétele Az utcák tisztasága télen ÚJ SZÚ 6 1989. I. 31.
