Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám, csütörtök

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK 1988. évi állami tervének teljesítéséről Az 1988-as évben tovább növekedett az ország gazdasági teljesítőképessége, s a gazdaság egyes területein javult a fej­lődés. Alapjában véve sikeresen teljesí­tettük a CSKP XVII. kongresszusán elfo­gadott szociálpolitikai programot. Meggyorsult a nemzeti jövedelem ter­melésének növekedési dinamikája, a csaknem 3 százalékos növekedés meg­haladja az évi tervben előirányzott ütemet. A létrehozott termelési érték terjedel­me megfelelt a tervben kitűzött céloknak, a felhasználás alapvető irányzatai azon­ban továbbra is egyenlőtlenül alakultak. A létrehozott anyagi források összetétele és minőségi színvonala nem felelt meg a lakosság és a gazdaság szükségletei­nek, ami elmélyítette a szállítói-megren­delői kapcsolatokban, a beruházások kivi­telezésében, valamint a külkereskede­lemben jelentkező problémákat. Az egyenlőtlenség különösen kifejező mér­tékben nyilvánult meg a belkereskede­lemben, ahol a kínálat, főleg az iparcikkek és a szolgáltatások területén nem felelt meg a kereslet növekedésének, amire kihatással volt a lakosság pénzbevételei­nek terven felüli növekedése. A hatékonyság fejlődésében részleges javulást sikerült elérni. A nemzeti jövede­lem növekményében nagyobb lett a nö­vekvő munkatermelékenységből szárma­zó részarány, amely teljes mértékben fe­dezte az ipari termelés növekedését. Az elért teljesítményekben az anyagráfordí­tási költségek részaránya megfelelt a tervben előirányzott mértéknek, a bér- és a pénzügyi költségek részaránya meg­haladta a tervezett szintet. A termelési költségek színvonala ezért a tervezettnél kisebb mértékben csökkent. A termelési alapok hatékonysági szín­vonala nem javult. Tovább növekedtek a nyers- és alapanyagok, valamint a késztermékek készletei. Ugyanakkor nagyobb lett a hiánycikkek száma. A készletek jelentős mennyiségű anyagi forrást kötnek le, s számos vállalat fize­tésképtelenségének egyik okát képezik. A beruházási munkák és szállítások terjedelme meghaladta a tervezett szintet, főleg a mezőgazdaságban következett be a terv nagyobb arányú túllépése. Habár a megkezdett építkezések száma csök­kent, a befagyasztott beruházási eszkö­zök terjedelme még mindig jelentős. Nem javult a külkereskedelem haté­konysága. Javultak ugyan a csereará­nyok, de főleg a behozott nyersanyagok árcsökkenése következtében. A cseh­szlovák kivitel hatékonyságát, főleg a gépipari termékeknél, nem sikerült javí­tani. A csehszlovák gazdaság alapvető problémái közé tartozik az a tény, hogy egyes pozitív eredmények ellenére még mindig csekély mértékben érvényesül a tudományos-műszaki haladás a gya­korlatban. Ez főleg a nyers- és az alap­anyagok, valamint az energia alacsony fokú hasznosításában, valamint a termé­kek nem kielégítő minőségi és műszaki- gazdasági színvonalában mutatkozott meg. A lakossági személyi fogyasztás körül­belül 4,5 százalékkal növekedett, ami lé­nyegesen több a tervben feltételezett mértéknél és meghaladta a létrehozott források növekedését. A lakosság társa­dalmi fogyasztása a feltételezett mérték­ben fejlődött. A szociális ellátásban to­vábbi jelentős intézkedésekre került sor, amelyek javították a fiatal házasok hely­zetét, s fokozták az érdemszerűséget az öregségi nyugdíjak megállapításánál. A lakásépítési terv teljesítésében 16 százalékos lemaradás következett be. A lakásépítés befejező munkálatai to­vábbra is egyenlőtlenül haladtak, s hiá­nyosságok fordultak elő a lakótelepek járulékos beruházásainak kivitelezé­sében. Tovább folytatódott a környezetvédel­mi objektumok építése. Ezek egy részé­nél azonban nem sikerült teljesíteni a ter­vezett feladatokat és üzembe helyezésük is késett. A konkrét gazdasági problémák meg­oldására a szövetségi kormány az év folyamán számos intézkedést hozott, fő­leg a beruházási folyamatok szabályozá­sára, a készletek csökkentésére, a bérfej­lődés szabályozására, a belkereskedelmi ellátás egyes problémáinak megoldására, valamint a külkereskedelmi egyensúly erősítésére. Ezekkel az intézkedésekkel együtt az első lépéseket is megtettük a gazdasági mechanizmus átalakítá­sában. 1989. január elsejétől már 1448 újon­nan létesített állami vállalat gazdálkodik, több mint 3,1 millió dolgozóval. Megvaló­sult a központi szervek szervezeti átalakí­tása, ahol a dolgozók létszáma 3500 személlyel, vagyis csaknem 20 százalék­kal csökkent. Ezzel kialakultak a feltételek ahhoz, hogy a központi szervek 1989. június 30-ra előirányzott létszámcsökken­tési feladatai megvalósuljanak. A komplex gazdasági kísérletbe be­kapcsolódott szervezetek a többi gazdál­kodó szervezethez viszonyítva még nem értek el nagyobb mértékben javuló ered­ményeket. Bizonyos javulás következett be a termelés anyag- és bérköltségeinek a fejlődésében, valamint a termelés jöve­delmezőségében. E szervezetek gazdál­kodási* színvonalát jelentős mértékben befolyásolja a fennálló gazdasági mecha­nizmus hatása. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A tudományos-műszaki haladás ered­ményeinek gyakorlati kihasználása még mindig nem kielégítő. Egyes kedvező eredmények ellenére az ipari termékek minőségi és műszaki-gazdasági színvo­nala nem javult a szükséges mértékben. Lassan halad az új technológiai eljárások bevezetése, lassan növekszik a munka­termelékenység. A nyers- és alapanya­gok, valamint az energia fogyasztásának a csökkenése nem felel meg az intenzív gazdaságfejlesztés szükségleteinek. A termelésben több mint ezer kutatási eredmény hasznosítására került sor. Be­vezették például a robotizált hegesztési technológiát, a nemesfémek meddőhá­nyókból való kinyerését, a szénjövesztés- ben bevezetett új eljárások lehetővé tet­ték a bonyolultabb geológiai feltételű bá­nyák hasznosítását, elkezdődött több új textilipari alapanyag gyártása, s olyan intézkedések valósultak meg, amelyek gazdaságosabbá tették a tej- és a húster­melést. Az új termékek termelése 8,9 száza­lékkal növekedett, de részarányuk az egész termelési értékben még mindig alacsony, csupán 18,0 százalékos. Emel­lett csak alig harmadrészüket lehetett be­sorolni a magas műszaki-gazdasági szín­vonalú termékek közé. Az állami minő­ségvizsgáló intézetek csak 130 terméket soroltak a legmagasabb „Q“ minőségi osztályba, ebből például a gépiparban 12, a fémfeldolgozó iparban 4, a vegyiparban és a gumiazbeszt-iparban 16, a konfekció iparban 18, a textiliparban 59, a bőripar­ban pedig 8 terméket. Habár az állami célprogramok kereté­ben 3,1 millió tonna egyezményes tüzelő­anyagot, 490 ezer tonna szürkefémet, valamint 14 ezer tonna színesfémet sike­rült megtakarítani, s ez a tervezett felada­tok teljesítését jelentette, a csehszlovák gazdaság még mindig túlságosan sok energiát, nyers- és alapanyagot használ fel. A tudományos intézmények és a válla­latok kutatási-fejlesztési munkahelyein 194 ezer személy dolgozott, 0,9 száza­lékkal több, mint az előző évben. Erre a területre a költségvetés 24 milliárd koro­nát fordított, ami az előző év színvonalá­nak felelt meg. Az elmúlt évben 55 licencet vásárol­tunk és 45 licencet adtunk el külföldre. A licencek eladásából 100 millió korona bevétel származott, a vásárlásukra 730 millió koronát fordítottunk. A feltalálók az elmúlt évben összesen 7700 találmányt jelentettek be, 13 száza­lékkal kevesebbet, mint az előző évben, s az újítási javaslatok száma is csökkent. Az 1988-as évben tovább folytatódott a KGST-országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig előirányzott komplex programjának a teljesítése. A csehszlo­vák kutatók sikeresen befejezték azokat a feladatokat, amelyek egyes kompozit alapanyagok gyártástechnológiájának ki- fejlesztésére, állatorvosi biotechnológiai eljárások kidolgozására, valamint egy op- toelektronikai távolságmérő berendezés kifejlesztésére vonatkoztak. Egyes továb­bi feladatok megoldása azonban lassan halad előre és így termelésben való alkal­mazásuk is késik. A program teljesítésé­nek eddigi eredményei mindeddig nem érvényesültek kellő mértékben a cseh­szlovák gazdaságban. IPAR Az ipari termelés a központilag terve­zett ágazatokban 2,0 százalékkal növe­kedett. A vállalatok teljesítették a bruttó termelés tervezett értékét, az árutermelé­si tervet pedig túlteljesítették. A termelési feladatok teljesítésében az egyes ágazatok szintjén, valamint az egyes vállalatok között jelentős eltérések voltak. A vállalatok negyedrésze nem tel­jesítette a tervét, s mintegy 8 milliárd korona értékű termék előállításával ma­radt adós. Az előző évhez viszonyítva a minőségi mutatók fejlődése javult, a tervezett célo­kat azonban nem sikerült teljes mérték­ben elérni. A fajlagos termelési költségek 0,8 szá­zalékkal csökkentek, a terv azonban 1,4 százalékos csökkenéssel számolt. A ter­melési költségek fejlődése főleg a bér- és a pénzügyi költségek területén alakult kedvezőtlenül, míg az anyagráfordításí költségek fejlődése összhangban volt a tervvel. A módosított saját termelési érték a tervnek megfelelő mértékben, 4,6 szá­zalékkal növekedett. Ebben a vonatko­zásban a vállalatok negyedrésze nem teljesítette a tervet. A vállalatok a terve­zett nyereség szintjét túlteljesítették. A munkatermelékenység a tervezett­nél gyorsabb ütemben növekedett, s tel­jes mértékben fedezte a termelés növe­kedését. Az átlagbérek növekedése azonban nem volt összhangban a munka­termelékenység növekedési ütemével. Az ipari termelésben 2 717 000 sze­mély dolgozott, ami az előző év szintjének felelt meg. A havi átlagbér 3260 koronát ért el, s az előző évhez viszonyítva 64 koronával, vagyis 2,0 százalékkal növe­kedett. A munkaidőalap 91,0 százalékos kihasználása, valamint a munkások 1,329-es múszakszáma alapjában véve az előző év színvonalán maradt. Tovább csökkent a termelési állóala­pok kihasználásának a mértéke. Az álló­eszközök hatékonysága 2,5 százalékkal csökkent. Nem következett be javulás a készletek fejlődésében sem, amelyek értéke kb. 10 milliárd koronával növeke­dett, miközben a terv a készletek csökke­nésével számolt. A készletek legnagyobb mértékben a gépipari szervezeteknél nö­vekedtek. A termelés minden ipari ágazatban növekedett, a tüzelőanyagok jövesztésén kívül ahol a terv csökkenést irányzott elő. A legnagyobb mértékben az elektrotech­nikai ipar termelése növekedett (főleg a mikroelektronikai áramkörök termelésé­ben). Az átlagosnál gyorsabb ütemben nőtt az üveg-, a porcelán- és a kerámia­ipari termelés. Növekedett az atomerő­művekben termelt villamosenergia meny- nyisége, melynek részaránya 26,6 száza­lékot ért el. Kedvező mértékben növekedett az energiatakarékos termelési eljárások részaránya. A kohóiparban például tovább folytatódott a műszaki alap kor­szerűsítése, gyorsabban nőtt az oxigén­konverterekben és a folyamatos öntéssel gyártott acél mennyisége. Az alumínium- termelés 2,9 százalékkal csökkent. Az ipari termelés 1,4 százalékkal több árut értékesített, mint az elmúlt évben. A vállalatok a fő szállítási irányokban teljesítették az értékesítési tervet, egyes vállalatok azonban a tervezett feladatok teljesítésében elmaradtak. A szállítások szerkezeti összetétele nem mindig felelt meg a terv előirányzatainak és a megren­delők szükségleteinek. A kereslet és a kí­nálat közti tartós feszültségek főleg a gépipari, az elektrotechnikai, a faipari, a ruha- és a cipőipari, valamint az egész­ségügyi termékeknél továbbra is fenn­álltak. MEZŐGAZDASÁGI­ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM A bruttó mezőgazdasági termelés ér­téke 2,2 százalékkal növekedett, ami a terv teljesítését jelentette. A növényter­mesztés 3,2 százalékkal, az állattenyész­tés 1,5 százalékkal növekedett. A nö­vénytermesztés szakaszán kedvező eredmények voltak a gabonafélék és az olajrepce termelésében. A tervezett fela­datokat nem sikerült teljesíteni főleg a cu­korrépa termelésében, mert a tavaszi idő­szakban sok vetést kellett beszántani és a betakarításnál is nagyok voltak a veszte­ségek. A mezőgazdasági vállalatok az év vé­gére a gabonafélék állami felvásárlási tervét 101,2 százalékra, az olajrepce fel- vásárlási tervét 114,9 százalékra, a cu­korrépáét pedig 71,0 százalékra teljesí­tették. Az állattenyésztés termelési feladatai­nak túlteljesítését egyrészt az állatok ter­melékenységének javulása, másrészt pe­dig az állatállomány létszámnövekedése tette lehetővé. A tehenek átlagos évi tej­hozama az 1987-es 3741 literről 3777 literre nőtt, a tojók évi átlagos tojáshoza­ma 247 darabot ért el. Az előző évhez viszonyítva a borjú- és a malacnevelés­ben is javultak az eredmények. A marha- és sertéshízlalás intenzitása csekély mér­tékben csökkent. Az állati termékek felvásárlási tervét a mezőgazdasági vállalatok a tejen és a tojáson kívül minden szakaszon teljesí­tették. A tej felvásárlási tervének teljesíté­sében szerepet játszottak a szigorított minőségi követelmények, valamint a te­hénállomány létszámának a csökkenése. A kistermelők a vágóállatok termelésében ( baromfival együtt) 11,5 százalékos, a zöldségtermesztésben 4 százalékos, a gyümölcstermelésben 66 százalékos arányt képviseltek. Az állami gazdaságokban az átlagbér 2,0 százalékkal növekedve 3150 koronát, az efsz-ek összehasonlítható havi mun­kadíja 3,6 százalékkal növekedve 3355 koronát ért el. Ez a növekedés összhang­ban volt a munkatermelékenység növeke­désével. Az élelmiszeripari termelés értéke 0,9 százalékkal növekedett, a terv 2,6 száza­lékos növekedéssel számolt. A húsipari termelés 1,1 százalékkal, a növényi étola­jok termelése 4,1, a sajttermelés 2,9 a sörgyártás 2,0, az alkoholmentes italok gyártása pedig 10,0 százalékkal növeke­dett. Csökkent viszont a cukor, a pasztő­rözött tej és vaj termelése. Az élelmiszeripari termékek belkeres­kedelmi szállítása 2,8 százalékkal növe­kedett. Az alapvető élelmiszerekkel való ellátás folyamatos volt, de nem sikerült lényegesebb mértékben bővíteni a vá­lasztékot. A termékek elosztásánál helyi problémák fordultak elő. ERDŐGAZDASÁG Az erdőgazdaságok 18,1 millió köbmé­ter fát termeltek ki, ennek 42 százaléka az elemi csapásokkal sújtott erdőkből szár­mazott. Összesen 51 200 hektárt erdősí­tettek be, ami az erdősítési terv túlteljesí­tését jelentette. A különböző mértékben károsult erdei növényzetet fokozatosan olyan fafajokkal pótolják, amelyek jobban ellenállnak a kedvezőtlen feltételeknek. VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodó szervezetek 1350 köb­méter vízzel látták el a fogyasztókat, ami 28 millió köbméterrel több, mint az előző évben. A közületi vízvezetékekből ellátott lakosság részaránya 78,9 százalékra nőtt. Úgyszintén növekedett a közületi csatornarendszerre kapcsolt lakóházak lakóinak a részaránya, ami 64,5 százalé­kot ért el. A folyóvizekbe engedett tisztí­tott szennyvizek részaránya (75 százalék) az előző évi szinten maradt. A starinái víztározó üzembe helyezése lehetővé tette a Kelet-szlovákiai kerület, főleg a kassai (Kosice) vidék ivóvíz-ellátásának a javí­tását. A folyóvizek vízminőségét az év folya­mán több üzemzavar (784) veszélyeztet­te, amelyeknél főleg olajszennyezés (406) következett be. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok saját dolgozó­ikkal 97,9 milliárd korona értékű építőipari munkát végeztek el, 0,3 százalékkal ke­vesebbet, mint 1987-ben. Az állami terv ennél nagyobb arányú csökkenéssel szá­molt. Az év elején a kedvező időjárásnak köszönhetően az építőipar teljesítménye a tervezettnél nagyobb mértékben növe­kedett, áprilistól kezdve azonban csökke­nés következett be, az év végén pedig az előző évi termelés szintjén állandósult. A saját termelési értéket csak 0,1 száza­lékkal sikerült növelni, a terv viszont 2,2 százalékos növekedéssel számolt. Az egyes építőipari vállalatok egyenlőtlenül teljesítették a tervet, kb. harmadrészük maradt el a terv teljesítésében. Az építőipari munkák tervezett terje­delmének átlagos túlteljesítése mellett aránytalanságok fordultak elő az egyes irányzatok között. Lemaradás mutatkozott a komplex lakásépítés feladatainak telje­sítésében, a lakásalap javítási és karban­tartási munkálataiban, valamint a lakóte­lepek járulékos beruházásainak kivitele­zésénél. Lassan haladtak a befejezési munká­latok egyes fontos építkezéseken. Tizen­három kötelező jellegű beruházás felénél a lemaradást a beruházás hiányos előké­szítése, valamint az építőipari kapacitá­sok hiánya okozta. Az építőipari vállalatok nem teljesítet­ték a lakásépítés tervét. A tervhez viszo­nyítva 12176 lakás befejezésével marad­tak adósak, s a lakásalap korszerűsítési tervét csak 69,2 százalékra teljesítették. Az építőipari termelésben lassan csökkentek az anyagráfordításí költsé­gek. A készletek 0,5 milliárd koronával növekedtek, miközben a terv a készletek csökkenésével számolt. Az állóeszközök hatékonysága körülbelül 5 százalékkal csökkent. Az építőiparban hiányos volt a munka- erő-ellátás, főleg szakmunkásokból volt kevés. Az építőipari vállalatok 551 ezer dolgozót foglalkoztattak, 4000 személlyel vagyis 0,8 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az építőipari munkások száma csaknem 2 százalékkal, kb. 5000 személlyel csökkent, miközben a músza- ki-gazdasági dolgozók létszáma növeke­dett. A saját dolgozók által elvégzett építő­ipari munkákra vonatkoztatott munkater­melékenység 0,5 százalékkal növekedett, a saját termelési értékre vonatkoztatott munkatermelékenység 0,9 százalékkal lett nagyobb. Az építőipari vállalatok dolgozóinak át­(Folytatás a 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1989. I. 26. A FŐ MUTATÓK FEJLŐDÉSE A KÖZPONTILAG TERVEZETT IPAR KIEMELT ÁGAZATAIBAN Saját termelési Bruttó termelési Munkatér­érték érték melékenyséj tervtel- évi nőve- tervtel- évi nőve-évi növe- jesítés kedés jesítés kedés kedés Központilag tervezett ipar összesen 100,3 104,6 100,7 102,0 104,6 ebből: szénjövesztés 102,6 99,2 103,5 99,5 98,0 energiatermelés 102,5 103,8 99,1 101,6 102,5 kohászat és ércjövesztés 102,8 104,6 101,7 101,3 105,0 gépipar összesen 99,0 103,5 100,7 102,6 103,4 ebből: nehézgépipar 100,2 101,4 100,9 101,0 101,5 általános gépipar 97,6 101,6 100,1 101,6 101,9 elektrotechnikai ipar 100,3 109,9 102,0 107,2 109,1 vegyipar összesen 100,2 107,0 100,6 101,9 107,2 könnyűipar összesen 101,3 105,5 101,3 102,6 105,9 ebből: üveg-, kerámia-, porcelánipar 100,7 109,6 100,3 106,1 109,3 textilipar 100,7 103,6 101,5 102,3 104,3 ruhaipar 101,0 104,9 100,5 101,9 105,5 bőr-és cipőipar 103,0 107,8 101,7 101,0 107,8 nyomdaipar 101,9 102,9 102,0 103,5 103,6 építőanyag-ipar 100,1 106,7 102,5 103,8 106,5 fafeldolgozóipar 99,3 107,9 100,7 102,7 108,5 A FŐ NÖVÉNYEK HEKTÁRHOZAMAI ÉS TERMÉSEREDMÉNYEI növény hektárhozam terméseredmény az évi terv tonnában ezer tonnában teljesítése 1981/85 1987 1988 1988 1988 évi átlag gabonafélék összesen 4,31 4.70 4,76 11816 103,2 ebből: búza 4,68 5.08 5,26 6553 117,6 szemes kukorica 4,87 5,64 5,04 956 87,6 hüvelyesek 2,13 2,20 2,43 251 97,6 olajrepce 2,38 2,64 2,91 380 114,2 cukorrépa 34,79 35,44 33,46 5594 71,3 burgonya 18,57 17,19 20.19 3582 95,5 szálas takarmányQk 8,67 9,22 7,49 5146 70,8 zöldségfélék x x x 1174 91,7 gyümölcsfélék x x x 609 87,6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents