Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-26 / 22. szám, csütörtök
[SZÚ 5 9. I. 26. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK 1988. évi állami tervének teljesítéséről (Folytatás a 4. oldalról) lagbére az előző évhez viszonyítva 1,7 százalékkal növekedve 3395 koronát ért el, ami 57 koronával több, mint 1987-ben. Az állami terv az átlagbérek 1,0 százalékos növekedésével számolt. Az átlagbérek növekedése az előző évekhez hasonlóan megelőzte a munkatermelékenység növekedését. KÖZLEKEDÉS ÉS POSTAÜGY A szállítmányozó vállalatok 649,4 millió tonna árut szállítottak, így a szállított áru mennyisége 1,0 százalékkal nőtt. A népgazdaság szállítmányozási igénye enyhén nőtt, bár a terv csökkenést feltételezett. Az állami szállítmányozási tervet az érdekelt vállalatok 97,4 százalékra teljesítették. A teherforgalomból 45.4 százalékban a Csehszlovák Államvasutak, 52,3 százalékban a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat, 2,3 százalékban pedig a folyami hajózás részesedett. Vasúton 294,7 millió tonna árut szállítottak, így az állami tervet a vasút 100,0 százalékra teljesítette. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat - járművei 339,5 millió tonna árut szállítottak - a tervet 95,1 százalékra teljesítette. A közúti közlekedéshez és szállításhoz 814,9 millió liter üzemanyagra volt szükség, a teherszállítás fajlagos fogyasztása 36.04 liter/1000 tonnakilométert tett ki (1987-hez viszonyítva 2,0 százalékkal csökkent). Kedvező feltételei voltak a folyami hajózásnak, így vízi úton 15,2 millió tonna árut szállíthattak, ami 6,6 százalékkal több, mint 1987-ben volt. A vízi úton szállított teljes árumeny- nyiségből 19,8 százalékot tett ki a szénszállítás. A személyforgalom tömegközlekedési eszközei 1988 során 2753,9 millió személyt szállítottak, ami azt jelenti, hogy az előző évhez viszonyítva 3,5 millióval többet. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat járművein 2342,5 millió személy utazott, míg vasúton 410 millió. A légi közlekedési eszközök 1,4 millió személyt szállítottak, ebből a belföldi járatokon 323 ezer személy utazott. A prágai metró szerelvényei 446 millió személyt szállított, 3,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Naponta átlagosan 1,2 millióan utaztak metróval. Továbbra is jelentős nehézségek tapasztalhatók a dolgozók munkába szállításával, elsősorban a városi tömegközlekedésben. Továbbra sem javult a közlekedési eszközök tisztasága. A közlekedési kultúra alacsony színvonalú, különösen a vasúton. A postaügy teljesítette tervezett feladatait. Üzembe állították Nyitrán (Nitra) a Nyugat-Szlovákia részére épített rádióadót. Tovább javult - minőségileg is - az ország területén a tévéközvetítés. További két tévéadó üzembe állításával a második tévéprogram az ország területének 76 százalékán jól fogható. Bővült a szovjet központi televízió műsorának vételi lehetősége, miután további öt adóállomást állítottak üzembe. 1988. december 31 -ig 3 millió 980 ezer telefonállomás működött. Az elmúlt esztendő során 73,5 ezer lakásba vezettek új telefont és így számuk 5,2 százalékkal nőtt. Száz lakásra 25,6 telefonállomás esik. A lakások telefonigénye továbbra sem enyhült, 279,6 ezer elintézetlen telefonkérelmet tartanak nyilván. További hét körzetben adtak át automata telefonközpontot, így jelenleg teljesen automatizált a postai körzetek 75,8 százaléka. Az automata telefonközpontokra kapcsolt telefonállomások az összlétszám 99,1 százalékát teszik ki. Az ország 22 nagyvárosában (Prágában, Bratislavában, a kerületi székhelyeken és néhány járási székhelyen) bevezették a postai Postfaxszolgálatot, amely lehetővé teszi szövegek és grafikák továbbítását, s az alkalmazható idehaza épp úgy, mint a nemzetközi hálózatban. Megkezdte a televízió a Teletext, a „képújság“ közvetítését, amelynek tartalma fokozatosan javult és nőtt a közvetítési idő is. A postai kézbesítők 1988 során 1548,1 millió küldeményt kézbesítettek, ami a korábbi évhez viszonyítva 2,2 százalékos növekedést jelent. A Postai hírlapszolgálat révén 4,0 százalékkal több újságot és folyóiratot kézbesítettek. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelemben nem sikerült megszüntetni a korábbi évek kedvezőtlen irányzatait. Sem a csehszlovák gazdaság exportképessége, sem a kivitel hatékonysága nem növekszik a feltételezett ütemben. A külkereskedelmi forgalom 3,5 százalékkal nőtt; a szocialista országokkal lebonyolított árucsere 2,7 százalékkal, a tőkés országokkal folytatott kereskedelem pedig 6,5 százalékkal. Az állami terv feladatait a szocialista országok viszonylatában a kivitel és a behozatal terén is teljesítettük. A tőkés országokkal lebonyolított kereskedelemben a tervezett kiviteli feladatokat ugyan teljesítette a külkereskedelem, de a gépipari termékek kivitelében elmaradt a tervezettől. Felgyorsult a kereskedelmi forgalom az iparilag fejlett tőkés országokkal, és lassult a fejlődő országok viszonylatában. A külkereskedelmi forgalom az elmúlt évben 1987-hez viszonyítva nőtt és elérte a 105,5 százalékot a kivitel területén. Ebből a szocialista országokba irányuló export 105,1 százalékos, míg a tőkés országokba irányuló kivitel 106,9 százalékos eredményt mutat az előző évhez viszonyítva. Az import területén- szintén 1987-hez viszonyítva- 101,5 százalékot tesz ki a tavalyi behozatal (100,2 százalék a szocialista országok és 106,1 a nem szocialista országok részesedése). A KGST-országokkal folytatott árucsere 2,4 százalékkal nőtt. A csehszlovák külkereskedelmi forgalomban a szocialista országok részesedése 79,1 százalék, a Szovjetunióé 43,5 százalék. A specializációs és kooperációs megállapodások alapján történt kivitel a szocialista országokba irányuló exportból 32,2 százalékot tett ki. Mindez azt mutatja, hogy a szakosodás és az együttműködés előnyeinek kihasználásában továbbra is jelentős tartalékok vannak. Az eddiginél szélesebb körben fejlődtek a csehszlovák gazdasági szervezetek közvetlen kapcsolatai a külföldi partnerekkel, különösen a Szovjetunió vállalataival, azonban az együttműködés eredményeit teljes mértékben nem aknázzuk ki. A csehszlovák es a szovjet vállalatok között eddig több mint 360 megállapodást kötöttek a közvetlen kap- • csolatok felvételéről. Az elmúlt esztendő végéig Csehszlovákiában 15 olyan vállalatot tartottak nyilván, amelynek működtetésében külföldi tőke is részesedik. BERUHÁZÁSOK A beruházások területén továbbra is nem kívánatos jelenségeknek lehetünk tanúi, eltérések vannak a terv és az elért eredmények között. A népgazdasági beruházások összértéke (a Z-akció és a lakosság magánlakás-építése nélkül) 162,3 milliárd koronát tett ki, ami 4,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az állami terv ezzel szemben 2,4 százalékos csökkenéssel számol. Eközben az építőipari munkák mennyisége - amelynek a terv szerint több mint 5 százalékkal kellett volna csökkennie - 2,0 százalékkal nőtt. A gépek és berendezések vásárlására nem egész 1 százalékkal kellett volna többet költeni, azonban 7,0 százalékkal költöttünk többet. Különösen azoknak a gépeknek és berendezéseknek kiadásai nőttek, amelyekkel eredetileg nem számoltak az építkezések költségvetésekor. Nem érte el a szükséges szintet a korszerűsítési és felújítási munkálatokra fordított pénzeszközök mennyisége, annak ellenére, hogy ezen a területen enyhe növekedés tapasztalható. A termelési szférában a legtöbb beruházást a mezőgazdaságra (24,9 milliárd korona - a terv 16,3 milliárd koronát irányzott elő), a gépiparra (24,8 milliárd Kcs), az energetikára (20,2 milliárd Kcs) fordítottuk. A nem termelő szférában a legtöbb pénzeszközt (20,7 milliárd Kős) a lakásépítésre használtuk fel. A tervekkel összhangban csökkent az energetikai ágazatra fordított beruházási eszközök részaránya, ezzel szemben nőtt a feldolgozóipar, különösen a gép-, elektrotechnikai-, vegy- és fafeldolgozó ipar beruházásigénye. Továbbra is tartós gondot okoz a kapacitások üzembe helyezése. Amíg az állami terv feladatai 93 nagykapacitás üzembehelyezését írták elő, csak nyolcvanat sikerült beindítani. Közéjük tartoznak példá- uí a következő termelőegységek: az olomouci és a losonci (Lucenec) Húskombinát, a plzeni Nyugat-csehországi Sörgyárak malátafeldolgozó üzeme, a Frydek Místek-i lemezhengermű, a Mladá Boleslav-i Autógyár karosszériagyártó részlegei, a jihlavai Tesla galvanizáló üzeme, a presovi Ipari Automatizációs Üzemek befejezése, a teplicei Sklotas vállalat Float 2 gyártósora, a jablo- neci Üveggyár kohója, stb. Üzembe állították példáiul a következő nem termelő kapacitásokat: Bratislavában a központi vízderítő állomás második építkezését, a Pec pod Snézkou-i vízderítő állomást, a Spindlerűv Mlyn-i szivattyúállomást, a prágai metró B szakaszának további 4,9 kilométer hosszú szakaszát, Prágában az Antonín Zápo- tocky hidat, Otrokovicében a rendelőintézetet, Bratislavában az Ifjúsági és Pionírházat. Nem sikerült üzembe állítani pl. a következőket: A bratislavai Autógyárban a futómüveket gyártó részleget, a brnói Zetor egyik új üzemrészlegét, a sninai Vihorlat vállalat új hőközpontját, s nem készült el a Rychnov nad Knéznou-i iskolaépület sem. Néhány üzembe állított gyártókapacitás esetében pedig nem sikerült elérni a tervezett műszaki-gazdasági paramétereket. ÉLETSZÍNVONAL A lakossági fogyasztás a tervezettnél gyorsabban nőtt. A társadalmi fogyasztás a tervezett feladatokkal összhangban emelkedett. A lakosság szükségleteit azonban nem sikerült kellőképpen kielégíteni, különösen bizonyos árucikkek választékát és minőségét, valamint a szolgáltatások színvonalát illetően. A lakosság pénzjövedelme lényegesen gyorsabban nőtt, mint ahogy azt a terv feltételezte - összességében 4,2 százalékkal és elérte a 462,8 milliárd koronát. A bérből származó jövedelmek 3,0 százalékkal nőttek. Az átlagos havi bér is gyorsabban nőtt, mint ahogy azt a terv feltételezte, a növekedés 2,3 százalékos volt, és elérte a 3140 koronát. A bérek terven felüli ütemű növekedését elsősorban a gazdasági szervezetekben tapasztalható fejlődés befolyásolta. Az egyes szervezetek között azonban a bérfejlesztés területén jelentős különbségek tapasztalhatók'. Az 1987-ben hozott bérintézkedések megvalósítása következtében gyorsabban nőttek a bérek a belkereskedelemben, a fogyasztási cikkét gyártó iparban, a gépkocsiközlekedésben, az iskolaügyben és a kulturális szférában. Jelentősen megnőtt az állami takarékpénztárakból felvett hitelek mennyisége. Ezzel párhuzamosan számottevően csökkent a takarékosság mértéke annak ellenére, hogy az állami takarékpénztárak betétállománya 13,7 milliárd koronával nőtt (1987-ben azonban 16,8 milliárd koronával). BELKERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK A jövedelmek terven felüli növekedése megmutatkozott a kis kereskedelmi forgalom gyorsabb növekedésében is. Ez 4,7 százalékkal nőtt a korábbi esztendőhöz viszonyítva, és a tervezett szintet (101,9 százalék) lényegesen meghaladta. A teljes belkereskedelmi forgalomban az ipari cikkek részaránya az 1987-es 53,1 százalékos szintről 53,6 százalékra nőtt. A kiskereskedelmi forgalom növekedésének fent jelzett dinamikáját a lakossági kereslet növekedése és a külföldi turisták jelentős felvásárlásai okozták. A lakosság élelmiszerellátása egészében folyamatos volt. Azonban az egész év folyamán megfigyelhető volt bizonyos tej-, hús- és haltermékek hiánya, s gondok mutatkoztak az ellátásban bizonyos sütőipari termékek terén is. Annak ellenére, hogy a belkereskedelem részére bizonyos iparcikkekből a tervezettnél többet szállítottak a gyártó vállalatok, a kínálat nem volt összhangban a kereslettel, sem a meny- nyiség, sem a minőség, sem a műszaki színvonal tekintetében. Például 309 ezer darab hazai gyártmányú színes tévékészülék (ez az 1987-es termelést tekintve 130,8 százaléknak felel meg), 16 ezer videomagne- tofon, és 167 ezer mélyhűtő (1987- hez viszonyítva 140,9 százalék) került a piacra. 130 900 darab személygépkocsi talál gazdára (az 1988/1987-es index 120,9). A hiánycikkek száma tovább nőtt. Ide tartozik különösen a bútor, az építőanyag, bizonyos háztartás-vegyipari és higiéniai cikkek, sportszerek és számos gépipari, illetve elektrotechnikai termék. Hiánycikkeknek számítottak bizonyos ruházati cikkek - pamutfehérnemű, ágynemű, méteráru, bőrdíszmu-áru, harisnyafélék . annak ellenére, hogy a könnyűipar 9,2 százalékkal több árut szállított a belkereskedelemnek. A lakossági szolgáltatások értéke több mint 4 százalékkal nőtt, és ezekért a szolgáltatásokért csaknem 13 milliárd koronát fizetett a lakosság. Ezt a növekedést azonban az igények növekedése mellett befolyásolta az anyagárak emelkedése. A szervizszolgáltatások fejlődését nehezítette a pótalkatrészek hiánya, az építőtevékenységben pedig a kapacitáshiány. A nemzeti bizottságok helyi üzemei 12 százalékkal növelték bevételüket, s ez összesen elérte a 0,8 milliárd koronát. Bizonyos javulást eredményezett a szolgáltatásokba bekapcsolódott magánszemélyek tevékenysége, akik a nemzeti bizottságok hozzájárulásával végzik munkájukat. A kiskereskedelmi árak alakulásában kétirányú mozgás figyelhető meg. Ezt egyfelől a választok folyamatos változása, másfelől pedig a kiskereskedemi árak valós változásai okozták, lovábbra is megfigyelhető volt olyan igyekezet, hogy lehetőleg magasabb árfekvésű termékeket hozzanak piacra a termelők. A választékcsere folytán például a kötött fehérnemű kiskereskedelmi árszintje 2,7 százalékkal nőtt, a kötöttruháké 1,4 százalékkal, a harisnyaféléké 1,8 százalékkal, a lakás- textília ára 1,7 százalékkal, a szőnyegeké 3,3 százalékkal, a cipőé 1,9 százalékkal, a bőrdíszműé 1,6 százalékkal. Alacsonyabb volt a tojás árindexe (2,8 százalékkal) az átmeneti árcsökkenés következtében; a friss zöldségé és a gyümölcsé, tovább csökkent a műszálas fehérnemű és múszálas kötöttárú, valamint bizonyos háztartás-vegyipari termékek ára. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Társadalmi fogyasztásra 4,2 százalékkal többet fordítottunk mint 1987-ben, ami azt jelenti, hogy egy lakosra 12 936 korona jutott. Ez 490 koronával több, mint egy évvel korábban. Különösen a szociális ellátásra fordított összegek nőttek. A szociális ellátás (a nyugdíjak és táppénz) összege 3,9 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, és elérte a 91,7 milliárd koronát. Az 1988. október elsején megvalósított intézkedések következtében elsősorban a nyugdíjak összege nőtt,- elérte az 58,4 milliárd koronát ami 5,0 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az öregségi nyugdíjak átlaga 1486 korona volt (1987- ben 1377 korona). Az egészségügyi létesítményekben az ágyak száma 0,7 ezerrel nőtt, és jelenleg eléri a 197,6 ezret, ebből 124,0 ezer a kórházi ágyak száma. Az egy orvosra eső lakosok száma 271. A bölcsődékben 120,8 ezer gyereket helyeztünk el. A gyógyfürdőkben tavaly 450 ezer beteget gyógyítottak. Gondok mutatkoztak a gyógyszerellátásban. A munkásfoglalkozásokra készülő tanulók száma a középfokú szaktanintézetekben az *1988-89-es esztendőben 424 ezer, közülük 67 ezren érettségivel végeznek. A gimnáziumok nappali tagozatán 144 ezer diák tanul, a szakközépiskolákban 227 ezer. A felsőoktatási intézményeket 173 ezer diák látogatja - beleértve a külföldieket is. Az óvodákban 651 ezer gyereket helyeztünk el, és a legtöbb városban és községben valamennyi igényt sikerült kielégíteni. A kultúra területén további fejlődés tapasztalható. Az elmúlt esztendőben 6,9 ezer könyv jelent meg, összesen 102,9 millió példányban; 1538 film készült, ebből 58 a játékfilm. A színházi előadásokat 8,5 millió néző látta, a mozielőadásokat 69,8 millióan látogatták. A Csehszlovák Televízió a CSSZK-ban 7645 órányi műsort közvetített, az SZSZK-ban 7378 órát. 1988 első kilenc hónapja alatt 5227 ezer csehszlovák állampolgár utazott külföldre, ebből 4571 ezer rendes évi szabadságát töltötte külföldön, ez a szám valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. Csehszlovákiába 19 234 ezer külföldi látogatott (1051 ezerrel több mint egy évvel korábban). LAKÁSHELYZET A lakásépítés valamennyi formája keretében 81,9 ezer lakás épült. An- nek ellenére, hogy ez 2,3 százalékkal több, mint az előző esztendőben, a terv teljesítéséhez további 15,8 ezer lakást kellett volna befejezni. A teljes lakásszámból 20,5 ezer állami lakás épült, 35,3 ezer volt a szövetkezeti, 1,7 ezer vállalati és 24,4 ezer lakást önerőből építettek. Az év folyamán jelentős időeltolódás volt a lakások átadásában, s ugyanez figyelhető meg, ha a lakásépítést területenként vizsgáljuk. Például decemberben adták át a tavaly befejezett lakások 27,1 százalékát, Prágában 18,5 százalékát. Ez az egyenlőtlenség volt az oka, hogy a befejezett lakásoknak csak 72,8 százalékát koláudálták. Az elmúlt évben 4,6 ezer lakást korszerűsítettek, ami a tervnek csak a 76,2 százaléka. A lakosság aktív részvételével a Z akció keretében 4,7 milliárd korona érték született. A környezetvédelmi program teljesítése elmaradt a tervezettől, összesen 163 ökológiai építkezés volt folyamatban, amelyekre a költségvetésből 15,1 milliárd koronát fordítottunk. A szóban forgó építkezések egy részén nem sikerült betartani az építési harmonogramot, és a létesítmények üzembe helyezése késett. Az állami tervben megállapított 56 ökológiai beruházásból az év végéig ötöt nem kezdtek el. A népgazdaság munkaerőállományának létszáma az év végén elérte a 7843 ezret. Ez a szám a tervezett célkitűzésekkel összhangban, elsősorban a nem termelő ágazatokban növekedett. Nőtt a lakosság száma. Az elmúlt évben 215 ezer gyerek született és 177 ezer személy halt meg. összehasonlítva az előző évvel, az újszülöttek és a halálozások száma megközelítően azonos szinten mozgott. A természetes lakosságnövekedés 38 ezer lakosra tehető. Megközelítően a korábbi szinten maradt a csecsemőhalandóság. Tavaly 119 ezer házasságot kötöttek és 39 ezer volt a válások száma. A CSSZSZK-nak 1988. december 31 -én 15 millió 624 ezer lakosa volt.
