Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1989. I. 23. Úszóvilág ’88 Fantasztikus világcsúcsok az olimpián Kitűnő eredmények születtek úszásban az elmúlt évben. Már az ötkarikás játékok előtt jó formában voltak-a világ legjobbjai, s ezt még fokozni tudták a szöuli olimpián, ahol 11 világcsúcsot úsztak. Ebből a férfiak kilencet. A szöuli uszodában ezenkívül hat Európa- és huszonhárom olimpiai csúcs látott napvilágot. Sajnos, a csehszlovák sportolók nem remekeltek az olimpiai uszodában, mindössze ketten jutottak a B-döntöbe. Az alábbiakban közöljük a fennálló világcsúcsokat és az egyes versenyszámokban elért tavalyi legjobb hat eredményt. FÉRFIAK 50 M GYORS, világcsúcs: Matt Biondi (amerikai) 22,14 (1988). 22,14 Biondi, 22,23 Jager (ameri­kai), 22,57 Prigoda (szovjet), 22,61 Halsall (svájci), 22,65 Crocker (ame­rikai), 22,70 Musat (olasz). 100 M GYORS, világcsúcs: Matt Biondi 48,42 (1988). 48,42 Biondi, 49,08, Jacobs (amerikai) 49,37 Cá­ron (francia), 49,57 Prigoda, 49,58 Baskatov (szovjetek), 49,85 Dalbey (amerikai). 200 M GYORS, világcsúcs: Duncan Armstrong (ausztrál) 1:47,25 (1988). 1:47,25 Armstrong, 1:47,61 Gross (NSZK-beli), 1:47,72 Biondi, 1:47,89 Holmertz (svéd) 100 M PILLANGÓ, világcsúcs: Pablo Morales (amerikai) 52,84 (1986). 53,00 Nesty (surinami), 53,01 Biondi, 53,29, Mortenson, 53,38 Jameson (angol), 53,52 Sie­ben (ausztrál), 53,44 Gross. 200 M PILLANGÓ, világcsúcs: Michael Gross 1:56,24 (1986). 1:56,48 Gross, 1:57,89 Stewart (amerikai), 1:58,14 Ponting (kana­dai), 1:58,24 Nielsen (dán), 1:58,28 Mosse (holland), 1:58,75 Wilson (ausztrál). 200 M VEGYES, világcsúcs: Darnyi Tamás (magyar) 2:00,17 (1988). 2:00,17 Darnyi, 2:00,98 Wharton (amerikai), 2:01,61 Kühl (NDK-beli), 2:02,14 Stapleton (ame­rikai), 2:02,16 Ja­2:02,92 (szov­VE­világ­Darnyi 4:14,75 4:14,75 4:16,32 4:17,09 Kristin Otto, a hatszoros olimpiai bajnok (CSTK-felvétel) 1:47,90 Lamberti (olasz), 1:48,02 Wojdat (lengyel). 400 M GYORS, világcsúcs: Uwe Dassler (NDK-beli) 3:46,95 (1988). 3:46,95 Dassler, 3:47,15 Armstrong 3:47,34 Wojdat, 3:48,06 Cetlinski (amerikai), 3:48,59 Podkoscielny (lengyel), 3:49,21 Holmertz. 800 M GYORS, világcsúcs: Vla­gyimir Szalnyikov (szovjet) 7:50,64 (1986). 7:57,59 Wojdat, 7:59,36 Pfeiffer (NSZK-beli), 8:00,67 Szalnyikov, 8:00,70 Cetlin­ski, 8:01,87 Boyd (angol), 8:02,72 Cetlinski. 1500 M GYORS, világcsúcs: Vlagyimir Szalnyikov 14:54,76 (1983). 15:00,40 Szalnyikov, 15:02,69 Pfeiffer, 15:05,15 Dassler, 15:05,93, Cetlinski, 15:06,21 Henkel (NSZK-beli), 15:10,17 Jorgensen (amerikai). 100 M HAT, világcsúcs: David Berkoff (amerikai) 54,51 (1988). 54,51 Berkoff, 55,00 Poljanszkij (szovjet), 55,05 Suzuki (japán), 55,13 Zabolotnov (szovjet) 55,22 Murphy, 55,58 Tewksbury (kana­daiak). 200 M HÁT, világcsúcs: Igor Poljanszkij 1:58,14 (1985). 1:59,37 Poljanszkij, 1:59,60 Baltruscb (NDK- beli), 2:00,48 Kingsman (holland), 2:00,52 Zabolotnov, 2:00,76 Hoff­meister (NSZK-beli), 2:01,08 Battis- telli (olasz). 100 M MELLÚSZÁS, világ­csúcs: Steve Lundquist (ameri­kai) 1:01,65 (1984). 1:01,78 Moor- house (angol), 1:01,96 Schroeder (amerikai) 1:02,04 Güttler (magyar), 1:02,20 Volkov (szovjet), 1:02,21 Macev (szovjet), 1:02,38 Davis (ka­nadai). 200 M MELLÚSZÁS, világ­csúcs: Victor Davis 2:13,34 (1984). 2:13,52 Szabó József (ma­gyar), 2:13,74 Barrowman (ameri­kai), 2:14,12, Gillinghamm (angol), 2:15,21 Lopez (spanyol), 2:15,54 Lozik (szovjet), 2:15,78 Kubiak (amerikai). roscsuk, Zubkov jetek). 400 M GYES, csúcs: Tamás (1988). Darnyi, Wharton, Kühl, 4:18,01 Bat- tistelli, 4:18,15 Szabó József, 4:19,56 Wood- house (ausztrál). 4X100 M GYORSVÁLTÓ, világcsúcs: USA 3:16,53 (1988). 3:16,53 USA, 3:18,33 Szovjet­unió, 3:19,82 NDK, 3:20,02 Franciaország, 3:21,07 Svédor­szág, 3:21,65 NSZK. 4X200 M GYORSVÁLTÓ, világcsúcs: USA 7:12,51 (1988). 7:12,51 USA, 7:13,88 NDK, 7:15,23 Ausztrá- 7:19,10 7:14,35 NSZK, lia, 7:16,00 Olaszország, Svédország. 4X100 M VEGYESVÁLTÓ, vi­lágcsúcs: USA 3:36,93, (1988). 3:36,93 USA, 3:39,28 Kanada, 3:39,96 Szovjetunió, 3:42,98 NSZK, 3:43,54 NDK, 3:43,85 Ausztrália. NÓK 50 M GYORS, világcsúcs: Yang- Weng-i (kínai) 24,98 (1988). 24,98 Yang-Weng-i, 25,49 Otto (NDK-be­li), 25,50 Feter (amerikai), 25,50 Costache (román), 25,57 Sterke, 25,59 Torres (amerikaiak). 100 M GYORS, világcsúcs: Kristin Otto 54,73 (1986). 54,93 Otto, 55,30 Torres, 55,30 Meissner (NDK-beli), 55,40 Kremer (ameri­kai), 55,47 Csuang (kínai), 55,49 Plevinska (francia). 200 M GYORS, világcsúcs: Hei­ke Friedrich (NDK-beli) 1:57,55, (1986). 1:57,65 Friedrich, 1:58,67 Poll (Costa Rica-i). 1:58,79 Stell- mach (NDK-beli), 1:58,92 Kremer, 1:58,97 Wayte (amerikai), 1:59,24 Trefílova (szovjet). 400 M GYORS, világcsúcs: Ja­net Evans (amerikai) 4:03,85 (1988). 4:03,85 Evans, 4,05,94 Friedrich, 4:06,62 Möhring (NDK- beli), 4:07,89 Bruce (amerikai), 4:08,05 Kremer, 4:08,86 Lopez (ausztrál). 800 M GYORS, világcsúcs: Ja­net Evans 7:17,12 (1988). 8:17,12 Evans, 8:22,09 Strauss (NDK-beli), 8:22,93 McDonald (ausztrál), 8:23,09 Möhring, 8:24,15 Elford (ausztrál), 8:26,37 Lopez. 1500 M GYORS, világcsúcs: Ja­net Evans 15:52,10 (1988). 15:52,10 Evans, 16:17,31 Elford, 16:25,87 Robinson (ausztrál), 16:27,40 Babashoff (amerikai), 16:28,03 Procter (ausztrál), 16:29,73 Richardson (amerikai). 100 M HÁT, világcsúcs: Ina Kle­ber (NDK-beli) 1:00,59 (1984). 1:00,89 Otto, 1:01,56 Egerszegi (magyar) 1:01,57 Sírch (NDK-beli), 1:01,94 Mitchell, 1:02,03 Barre (amerikaiak), 1:02,13 Mahoney (amerikai). 200 M HÁT, világcsúcs: Betsy Mitchell 2:08,60 (1986). 2:09,29 Egerszegi, 2:09,91 Sirch, 2:10,61 Zimmermann (NDK-beli), 2:10,87 Barre, 2:12,19 Linehan (amerikai), 2:12,54 Hayes (amerikai). 100 M MELLÚSZÁS, világ­csúcs: Silke Hörner (NDK-beli) 1:07,91 (1987). 1:07,95 Dangalako- va (bolgár), 1:08,74 Hörner, 1:08,74 Frankeva (bolgár), 1:08,80 Rex (NDK-beli), 1:08,86 Higson (kana­dai), 1:08,91 McFarlane (amerikai). 200 M MELLÚSZÁS, világ­csúcs: Silke Hörner 2:26,71 (1988). 2:26,71 Hörner, 2:27,27 Hig­son, 2:27,49 Huang (kínai), 2:28,34 Frenkeva-, 2:28,43 Dangalakova, 2:28,54 Bogácsévá (szovjet). 100 M PILLANGÓ, világcsúcs: Mary T. Meagher (amerikai) 57,93 (1981). 59,00 Otto, 59,45 Weigang (NDK-beli), 59,52 Hong Kuang (kí­nai), 59,58 Plevinska, 59,82 Meag­her, 1:00,17 Jorgensen (amerikai). 200 M PILLANGÓ, világcsúcs: Mary T. Meagher 2:05,96 (1981). 2:09,13 Meagher, 2:09,51 Nord (NDK-beli), 2:09,54 Weigang, 2:09,73 Púra (romániai), 2:11,03 Griglione (amerikai), 2:11,32 Radke (amerikai). 200 M VEGYES, világcsúcs: Ute Geweniger (NDK-beli) 2:11,73 (1981). 2:12,59 Hunger (NDK-beli), 2:13,31 Gyengyeberova (szovjet), 2:14,83 Patrascoiu (román), 2:14,85 Lung (romániai), 2:15,71 Nord 2:16,28 Wayte. 400 M VEGYES, világcsúcs: Petra Schneider (NDK-beli 4:36,10 (1982). 4:37,76 Evans, 4:39,46 Lung, 4:39,76 Hunger, 4:40,44 Gyengyeberova, 4:41,64 Nord, 4:42,37 Hansen (amerikai). 4X100 M GYORSVÁLTÓ, világ­csúcs: NDK 3:40,57, (1986). 3:40,63 NDK, 3:43,39 Hollandia, 3:44,25 USA, 3:44,65 Kína, 3:44,99 Szovjetunió, 3:46,75 Kanada. 4X200 M GYORSVÁLTÓ, világ­csúcs: NDK 7:55,47, (1987). 8:08,50 NDK, 8:14,73 NDK, 8:16,96 Anglia, 8:18,16 Ausztrália, 8:22,23 NSZK, 8:23,12 Szovjetunió. 4x100 M VEGYES VÁLTÓ, Vi­lágcsúcs: NDK 4:03,69, (1984). 4:03,74 NDK, 4:07,90 USA, 4:10,49 Kanada, 4:11,57 Ausztrália, 4:11,59 Kína. (sr) Az amerikai Matt Biondi öt arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett a szöuli nyári olimpián (CSTK-felv.) » (Archív felvétel) ISKOLAI TESTNEVELÉS A tanulók érdekeit kell szem előtt tartani A testnevelés, a tornaóra általában a tanulók egyik legközkedveltebb tantárgya. A felnőttek körében, sőt néha még a pedagógusok között is tartja magát az az elavult nézet, hogy a testnevelés a tantárgyak fontossági sorrendjében az utolsó helyen kullog. A lényeg az, hogy matematikából, magyarból, fizikából... legyen egyese a gyereknek, hiszen futni, ugrani, mászni mindenki tud. Ha pedig a kis nebuló még a labdát sem tudja elkapni, nem tud ,,bukfencet“ vetni, a kötélmászásról nem is beszélve, a szülő a tanítót szidja: ,,Hogy kaphat az én fiam (lányom) hármast tornából, ha mindenből egyese van?!“ A Galántai (Galanta) Magyar Ta­nítási Nyelvű Alapiskolában két test­nevelő ismerteti meg a tanulókkal a mozgás örömét, sajátíttatja el ve­lük az egyes sportágak alapelemeit. Lojda Rozália 1969-tól dolgozik itt, míg kollégája, Benkovics László 10 évvel később került az alma ma­ter falai közé. A felületes szemlélő- dőnek az a benyomása, hogy itt minden megtalálható, ami a sporto­láshoz szükséges, az új nemzedé­kek egészségesebb életmódra ne­veléséhez. Atlétikai pálya, japex bo­rítású ugrószektor, tornaterem... Csupán az úszómedence hiányzik.- Sajnos tanítványaink annyira leterheltek, hogy szinte nem jut idő a testnevelésre. Azt hiszem nem túlzók, ha azt állítom, a heti két kötelező óra nem elégséges egy 10-14 éves gyermek mozgásigé­nyének kielégítésére - kezdi el a párbeszédet Benkovics László.- Vizsgáljuk meg ennek a két órának a milyenségét. Ebben a tornaterem­ben egyszerre két osztállyal foglal­kozunk. Ez általában 60-70 főt je­lent. Érdemes volna kiszámítani, hány négyzetméternyi mozgáste­rület jut egy tanulóra. S akkor még ott van az óra hatékonysága - ennyi gyereket nem lehet egyszerre moz­gásban tartani. Az itt felsoroltak szinte megoldha­tatlan problémák elé állítják a peda­gógust. S a tantervet teljesíteni kell- veszi át a szót Lojda Rozália. Az alsó tagozaton nem szaktanítók fog­lalkoznak a gyerekekkel, és felkerül­ve az ötödik osztályba hirtelen meg­növekednek a tanulókkal szemben támasztott igények. Ez nemcsak a mi problémánk, azt hiszem ez minden tantárgyat érint.- A tanítás a felső tagozaton álta­lában fél négyig tart. A tornatermet négy órától a városban működő üze­mek, szervezetek veszik birtokukba. Szerdán az úgynevezett rövid napon már fél egykor véget ér a tanítás, s végre jut idő a sportjátékokra is. Igen, de az iskolában más szak­körök is működnek. Ilyenkor elkerül­hetetlen az ütközés. Például nagyon nehéz eredményeket felmutatnom a lányokkal, hiszen többségük ének­kari próbákra jár.- Érdemes volna megvizsgálni egy tanuló hétköznapját. Fél négyig az iskolapadban ül. Otthon el kell készítenie a házi feladatokat. Ezt gyermeke válogatja, hogy meddig tart. Manapság elterjedt a városunk­ban, hogy egyes családok a cseme­téiket különböző magánórákra járat­ják: angolra, németre, zeneiskolába. Akkor is, ha erre egyáltalán nincs tehetsége, vagy nincs is kedve hoz­zá a gyermeknek. Ha mindezt figye­lembe vesszük, adódik a kérdés. Mikor van a gyermeknek arra ideje, hogy gyermek legyen? így nem cso­da, egyre több a neurotikus beteg­ségben szenvedő tizenéves. Egy­szerűen az emberek nem akarják megérteni a régi közmondás igaz­ságát: Ép testben ép lélek. Tehát, ha ma valaki a testnevelés tanítására adja fejét, nincs könnyű helyzetben. Mégsem akarunk pa­naszkodni. Ami a módszertani se­gédeszközöket illeti, nagyon jó az ellátás. Elegendő labda, ugrökötél, tornaszőnyeg stb. áll rendelkezé­sünkre. Egyes nehezen elsajátítható mozgássorok megtanulását elősegí­tik a különböző filmek, képek, rajzok. A lányoknál a felső tagozaton az atlétika mellett a kézilabda a domi­náns sportág. A 7-8. évfolyamban megismerkedhetnek a kosárlabda alapjaival is. Minden évben megren­dezzük, mindkét számban az iskola­bajnokságot, ami után óriási az ér­deklődés.- A fiúkkal a röplabdát próbáljuk megszerettetni. Nem vagyunk köny- nyű helyzetben, hiszen ennek okta­tása nagyon összetett. Csak hosszú gyakorlás után mutatkozik ered­mény, és ahhoz, hogy a tanulók lejátszanak végre egy mérkőzést, bizony, hónapoknak kell eltelnie. Ta­valy a járás iskolái között meghirde­tett versenyben csak a rosszabb játszmaarányunknak „köszönhető­en“ lettünk másodikok. Természete­sen nagy népszerűségnek örvend a futball. Kispályán az ötödikesekből és a hatodikosokból összeállított csapatnak már harmadik éve nincs egyenrangú ellenfele a járásban. Amint az időjárás engedi, tehát ösz- szel és tavasszal sorra kerül az atlétika. Igaz, a sportiskolákkal nem vehetjük fel a versenyt, de azért minden évben sikerül egy-egy kima­gasló eredményt elérnünk. Például Renczés István a kerületi versenyen a 60 méteres síkfutásban negyedik lett. A legnagyobb problémát az úszásoktatás okozza. Sajnos nincs saját uszodánk, így kénytelenek va­gyunk úszótanfolyamokat szervezni. Már hagyománnyá vált, hogy min­den év májusában Őtúrovóba uta­zunk egy 40-45 fős csapattal, ahol egy hétig intenzíven, napi három edzésen próbáljuk meg elsajátíttatni a három úszásnemet (gyors, hát, mell). Az utóbbi két évben objektív okok miatt erre nem kerülhetett sor... Egyes felsőbb szerveknek nem tetszett ez a forma. Azt taná­csolták, hogy a járás területén talál­ható fürdőkben próbáljuk megszer­vezni az oktatást. Mi igyekeztünk eleget tenni a „tanácsnak“, ám jú- nius-15-e előtt egyetlenegy fürdő sem nyitotta meg kapuit. Ekkor, két héttel az iskolaév vége előtt már nem állt módunkban megszervezni a tanfo­lyamot.- Ebben az esztendőben ha törik, ha szakad elmegyünk Őtúrovóba. A szülői szövetség támogatja elha­tározásunkat, sőt a városi nemzeti bizottság is besegít az anyagiak be­szerzésénél. Most készülünk a sí­tanfolyamra. Sikerült részben felújí­tanunk a felszerelést: öt új sícipőt vásároltunk a pionírszervezet és a szülői szövetség által adományo­zott pénzből. Sajnos, sokan csak egyszerű kirándulásnak veszik az efféle tanfolyamokat. Pedig... Hát nem könnyebb letanítani azt a napi pár órát, s utána azt csinálni amit akarok? De, ha az ember egyszer pedagógusként dolgozik, elsősor­ban a tanulók érdekeit kell szem előtt tartania. NÉMA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents