Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám, csütörtök

JSZÚ 5 39. I. 19. A mikroelektronika fejlődésének egyik alapfeltétele az al­katrészek gyártásá­hoz szükséges tisz­ta vegyi anyagok előállítása. A brati­slavai Georgi Dimit­rov üzemben ötfajta tiszta vegyi anyag próbagyártása fo­lyik. Amennyiben a próbaüzemelés eredményesnek bi­zonyul, új üzemet létesítenek, amely az egész hazai ipar szükségleteit fedez­né. A felvételen: Da­na Jamborová mér­nök (balról) és Dana Nápravníková a desztillátor alul- nyomását szabá­lyozzák. A nők és a kultúra Csupán első hallásra meglepő szókapcsolat. Mi­helyt szélesebb összefüggésekben vesszük szem­ügyre a kötődő tényeket, megállapíthatjuk, mennyire lényeges és időszerű mérleget készíteni arról, hogy milyen is a lányok, az asszonyok viszonya a kultúrá­hoz. A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága is ezt tette legutóbbi tanácskozásán. A CSKP KB 10. ülésének szellemében - ahol különös hangsúlyt kapott társadalmi törekvéseink emberközpontúsága - arra kerestek választ, mit tesz, mit tehet a szövet­ség, tagjaira és általuk a szélesebb tömegekre hatva, hogy a kultúra mindennapi életünk szerves része legyen. Az altatódallal kezdődik... Mielőtt azt kezdenénk boncolgat­ni, hogy napjaink lányainak, asszo­nyainak közvetlenül milyen a kap­csolatuk a kultúrával, egy kiemelten is említést érdemlő szerepükről kell szólni. Tagadhatatlan: az anyasze­repben tehetnek mérhetetlenül so­kat azért, hogy a családok, a na­gyobb közösségek olyan erkölcsi ér­tékrendet alakítsanak ki, olyan ala­pokat teremtsenek a felnövekvő nemzedéknek, amelyet szocialista társadalmunkban joggal várunk el. Az első, még ösztönösnek nevezhe­tő anya-gyermek kapcsolatnál kez­dődik el mindez, aztán a csecsemő­korban, az első értelmes szavakkal, az apró versekkel, énekekkel folyta­tódik és tulajdonképpen a nevelés­ben - s ezen belül a kultúrára neve­lésben - nyilvánul meg az anya pótolhatatlansága, mégpedig a fel­nőtté válás valamennyi időszaká­ban. Hogy mennyire jár elől jó példá­val az anyuka az emberi kapcsola­tok ápolásában - azáltal is például, hogy az ismerősök mellett nem megy el illedelmes köszönés nélkül mennyire uralkodó a családban az egymás iránti tisztelet, s hogy a képeskönyv mikor kerül a kicsi kezébe, jut-e idő a közös beszélge­tésekre, az esti mesékre - ez mind hatással van a formálható (formá­landó) emberpalántákra. Tehát a családokban, s azon belül is az anyáknál kell keresnünk a kulturált­ság gyökereit. De tovább is léphetünk. A gyer­mekintézményekben - bölcsődék­ben, óvodákban - szinte kizárólag nők dolgoznak, ők foglalkoznak a ki­csikkel. Pedagógiai érzékkel, szak­mai hozzáértéssel. Éveken keresz­tül a „kezükben“ van a gyermek. Csupán az szükséges, hogy nyila­dozó tudatukra megfelelően hassa­nak, a legjobb módszereket alkal­mazzák a kicsik szépérzékének és erkölcsi arcélének alakításában. Ar­ról már nem is szólva, hogy az elnőiesedett tantestületekben- alap- és középfokon egyaránt- szintén a gyengébb nem feladata az oktatás, a művészetek iránti ér­deklődés felkeltése. Nem mindegy, milyen a munka Az említettek viszont még koránt­sem merítík ki vizsgálódási terüle­tünket. A nők személyiségének fej­lesztése szempontjából nézve a té­mát, elgondolkodtató helyzetet álla­píthatunk meg. Ma már mindenki előtt ismeretes és kétségbevonhatatlan, hogy nép­gazdaságunk nem képzelhető el a női munkaerő nélkül. Számtalan adat igazolja a nők szakképzettségi és műveltségi szintjének emelkedé­sét az elmúlt évtizedekben. Sajnos, annak ellenére, hogy e tekintetben a férfiakkal „kiegyenlítődtek" - né­mely területen túl is szárnyalták őket -, mégis ők alkotják a túlnyomó többséget a szakképzettséget nem igénylő posztokon. Sok lány, asz- szony dolgozik olyan munkahelyen, mely fizikailag is megerőltető, meg­terhelő, s ott találjuk őket a pszichi­kát nyomasztó, sztereotip, egyhan­gú munkafolyamatok végzésénél is. A napjaikat ilyen környezetben töl­tőktől nehezen várhatjuk el, hogy alkotó módon kapcsolódjanak be a munkaszervezésbe. Arról már nem is szólva, hogy igényeljük az irányításban való részvételüket is. Mindebből következtetésképpen le­vonhatjuk, hogy az ilyen körülmé­nyek közt dolgozók a közügyekkel szemben egyre inkább közömbössé válnak. Nézzünk csak néhány adatot. Ha­zánkban az összes diplomás 54,3 százaléka nő, ugyanakkor azokon a posztokon, ahol a főiskolai vég­zettség a követelmény, mindössze 34,9 százalékuk található. A felmé­rések szerint a nők 25-36 százaléka szeretne és képes volna igényesebb munkát is végezni - tisztségekbe kerülni -, de nincs rá lehetősége. Az erőfeszítésekkel és az Ígérgetések­kel ellentétben a férfi-női fizetések különbözősége is fennáll: a nők ke­resete átlagosan a férfiakénak a 60-80 százalékát teszi ki. Talán felmerül a kérdés, hogyan függ ez össze a kultúrával? Tévedés ne essék, vannak összefüggések. Szabadidő - női módra? A munka után ugyanis a nőknél nem a pihenéssel töltött szabadidő következik, hanem a második mű­szak. Ebben viszont a szolgáltatá­sok nem sokat segítenek. Nagyon sok időt, energiát veszítenek a csa­ládok napi szükségleteinek beszer­zése során. Ebben szintén a nőké a főszerep. Ők azok, akik a boltokat járják, akik az időben, távolságban és árakban nehezen elérhető szol­gáltatásokat pótolják a családban, s ennek következménye, hogy na­ponta hetven perccel kevesebb a szabad idejük, mint a férfiaké. Talán az évek, évtizedek során kia­lakult szokások késztették a nőket arra, hogy nemcsak a család anyagi ügyeivel, hanem a saját idejükkel is megtanuljanak jól gazdálkodni. A fő­zés mellett - mely a statisztika sze­rint napi 104 percüket veszi el, a fér­fiakéból pedig alig 13-at - a takarí­tás, a mosás és az egyéb tennivalók „foglalkoztatják" őket. A gyermek- nevelésnek naponta négyszer annyi időt szentelnek, mint a férfiak. Mindezek után nem nehéz a fel­mérése annak, mennyi szabad ide­jük jut a kultúrára. Kétségkívül a leg­elterjedtebb, legközelebbi kapcso­latot vele a televízió jelenti. A nők hét végén kevesebbet nézik a mű­sorokat, mint a férfiak. (Ilyenkor is több az elfoglaltságuk.) Hétközben pedig általában szükség szerint megszakítva, vagy egyéb tevékeny­séggel, például horgolással, kötés­sel összekapcsolva egészítik ki a szórakozásnak ezt a formáját. A férfiakkal ellentétben időt nyernek a nők azáltal, hogy jóval ritkábban üldögélnek baráti társaságokban, a vendéglőkben, sportrendezvé­nyekre sem járnak olyan gyakran és kevesebbet sportolnak. A női tiszt­ségviselők száma sem éri el a kívánt arányt, politikai elkötelezettségük és a közügyek iránti érdeklődésük is nagyobb lehetne a jelenleginél. A nők kevesebb újságot, folyóiratot olvasnak, mint a férfiak és a tovább­képzésre, a művelődésre sem fordítanak annyi időt. összegezésképp: a nők szabadi­dő-eltöltésének feltételei rosszab­bak a férfiakénál, kevesebb a lehe­tőségük, s ez is az oka annak, hogy az alkotó tevékenységben és a köz­életben is elmaradnak társaiktól. A szövetség nyújtotta lehetőségek A Szlovákiai Nőszövetség csak az egyik láncszem, amely a nők körében a kultúra terjesztése, a kul­turáltság érdekében sokat tehet és tesz is. Sokrétű tevékenységének fontos területe a kulturális-nevelő és a művészeti szakköri tevékenység Az élet szépsége elnevezésű moz­galomban. A fentebb ecsetelt - nem éppen derűs - helyzetkép ellenére szól­nunk kell azokról az önfeláldozó nő­szövetségi tagokról, akik meghatá­rozó részt vállalnak a helyi kulturális rendezvények szervezéséből. Sok­sok ügyes kezű lány, asszony mun­káját csodálhatjuk meg a kézimun­ka-kiállításokon, vagy például a népviseletbe öltöztetett babák nemzetközi elismerést kiváltó bemu­tatóján, hogy csak néhányat említ­sünk a sok közül. A szövetség kulturális-művészeti tevékenységét elemezve nem hagy­hatjuk ki a népművészeti csoportok múltőrző és szórakoztató-nevelő munkáját. Szlovákiában több mint 200 együttes működik, az éneklő­csoportok és az énekesek száma megközelíti a 350-et, s bár nem mindegyik szerepel a nőszövetség égisze alatt, ennek ellenére vitatha­tatlan a nők részvételének fontossá­ga, családokat, nagyobb közössé­geket formáló összetartó ereje. Nem nehéz elképzelni, milyen hatással vannak azok a lányok, asszonyok, s főképp anyák a gyermekeikre, családjukra, akik rendszeresen sze­repelnek a polgári ügyek testületé­nek rendezvényein és a művészet közvetítésével teszik szebbé, ben­sőségesebbé az ünnepeket. Az irodalmat, a könyvet az olva­sómozgalom keretében próbálják közelebb hozni a szövetség tagjai­hoz. Főképp a „kezdő" olvasóknak nyújt nagy segítséget a világ- és a hazai irodalomból a válogatás, az ajánlás. xxx Sokszor frázisként hat és csak alapos értelmezés után jövünk rá, hogy léteznek kihasználatlan tarta­lékok, olyan lehetőségek, amelyek­kel egy kis körültekintéssel élhet­nénk. így van ez a nők és a kultúra viszonylatában, és általában a kultu­ráltság területén. A hogyanra szinte minden területen meg lehet (meg kell) találni a választ. Társadalmunk gazdasági-szociális továbbfejleszté­se szerves részeként kell foglalkoz­nunk ezekkel a kérdésekkel, hisz ma már tudjuk, nem elég a nőknek meg­adni a munkalehetőséget. A megfe­lelő feltételek, körülmények nélkül nem érjük el a kívánt eredményt: sem a teljesítményekben, sem a személyiség kibontakoztatásá­ban DEÁK TERÉZ Jól ismerik egymást A járás legnagyobb községét dél­ről és keletről erdő, északról és nyugatról egykori bányák, aknák övezik. A 4100 lakosú Ratískovicé- ban ma is túlnyomórészt bányászok laknak, bár az itteni bányát már kivonták a termelésből. Egy részük a környékbeli bányákban dolgozik, a többiek már nyugdíjasok. A telepü­lés asszonyai, lányai a közeli csoko­ládégyárban találtak munkát. A köz­ség mindössze tíz kilométerre van Hodoníntól, a járási székhelytől, óránként közlekedik az autóbusz. Mindezek ellenére évente hússzal növekszik a lakosok száma, nem kell félniük az elnéptelenedéstől. Frantisek Slezár, a hnb elnöke így vélekedik erről:- Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, mint amilyenek a váro­sokban vannak. Kiépített az üzlethá­lózatunk, korszerű egészségügyi központunk van. Két óvodánkban kétszáz, az étteremmel, szakműhe­lyekkel, tornateremmel is rendelke­ző alapiskolánkba pedig közel hat­száz gyerek jár. Van kisüzemünk, cukrászmúhelyünk. Megszerveztük a háztartási szemét elszállítását, ki-* építettük a vízvezetékhálózatot és a tervidőszak végére a gázvezeték lefektetésével is végzünk. Azt mondják szorgos, dolgos, fa­lujukat szerető emberek élnek itt. Ami az utóbbi években a települé­sen felépült, azt mind társadalmi munkával segítették elő. Itt van pél­dául az egykori malom épülete, me­lyet úgy rendbe tettek, hogy ma ott székel a helyi nemzeti bizottság és ott kapott helyet a szertartásterem is. A polgári ügyek testülete számos elismerésben részesült, aktivistái nemegyszer a szomszédos telepü­léseken is segítenek. Amint Marié Peréová anyakönyvvezető elmond­ta, évente mintegy harminc esküvőt és közel ötven névadót tartanak, de a jubileumokról sem feledkeznek meg. Különösen büszkék arra, hogy az évente itt megkötött házasságok közül legfeljebb egy végződik vá­lással.-A választások óta a központi községek közé tartozunk - jegyzi meg Frantisek Vybíral, a hnb titkára.- Ennek köszönhetjük, hogy egyes területeken az ügyintézés közelebb került a lakossághoz. A három pol­gári bizottság is jó összekötőka­pocsnak számít, noha nem mindig állnak a feladatuk magaslatán. Épí­tési hivatalt nem létesítettünk, egye­lőre nincs erre lehetőségünk. Nehéz lenne felsorolni, hogy mi minden épült fel itt az elmúlt évek során Z akcióban. Négy éve elké­szült a hnb székháza és azóta egy­mást követték a különböző építke­Frantisek Vybíral (A szerző felvételei) zések. Ebben a megbízatási idő­szakban készült el az új korszerű posta, a Bánik sportegyesület szék­háza, illetve klubhelyiségei, a kor­szerű négypályás teketerem. Az építkezést azután kezdték meg, hogy az egyesület tekézői megnyer­ték a nemzeti ligát, s jutalmul kétmil­lió koronát kaptak. Szorgalmukat di­cséri, hogy 1986 őszén kezdték el a munkálatokat és az idén február­ban már át is adták rendeltetésének. A pálya szomszédságában Z akció­ban épülő fedett uszoda is elkészül a tervidőszak végére.-A fedett uszodát úgy építjük meg, hogy a versenyek lebonyolítá­sára is alkalmas legyen. Az egyik fő feladata az lesz, hogy gyermekeink megtanuljanak úszni. Vízisport- szakosztályt is létesítünk, és szeret­nénk, ha versenyzőink legalább olyan jól szerepelnének ebben a sportágban, mint a tekézésben. A település szélén levő sporttelep lehetővé teszi a szabadidő hasznos eltöltését. Van ott futball-, tenisz- és röplabdapálya, a szomszédságban pedig a Honvédelmi Szövetség lőte- re. Mivel az iskolai tornaterem ke­vésnek bizonyul, azt tervezik, hogy itt is építenek egyet.- Tavaly mintegy hárommillió ko­rona ráfordítással hozzáfogtunk a régi mozi átalakításához. Jövőre szeretnénk átadni. Nemcsak filmve­títésre, hanem koncertek megtartá­sára is alkalmas lesz. Mindent elkö­vetünk, hogy a lakosság segítségé­vel otthonosabbá tegyük települé­sünket. Amiről korábban megfeled­keztünk egy kicsit, az a szennyvíz­csatorna-hálózat, így ma csak a la­kások harminc százaléka van rákap­csolva. A tervidőszak végére ezt az arányt ötven százalékra szeretnénk növelni - mondja az elnök. Az igyekezetre nyomós okuk van, ugyanis a következő tervidőszak elején megkezdik a szennyvíztisztító állomás építését, amelyet a tervek szerint 1993-ban üzembe is kell he­lyezni. Az építkezés költségeihez hozzájárul a szövetkezet és a Dél- morvaországi Lígnítbányák igazga­% fi ■ m Frantisek Slezár tósága. Egyébként a bánya jóvoltá­ból készült el az üzemi klub is, amely 18 szakkörnek ad otthont. Számos versenyt nyertek meg, együtteseik külföldön is megfordultak, amire Jo- sef Novák, a klub vezetője igen büszke. Szerencséjükre élnek még a községben olyan asszonyok, akik értenek a hímzéshez, el tudják ké­szíteni a régi népviseletet. A klubban évente mintegy 350 akciót tartanak, közel 50 ezer ember fordul meg benne.-A helyi utak fele még sajnos nem portalanított - vált témát a hnb titkára. - Ezt a nyilvános gyűléseken lakosaink gyakran szóvá teszik, de nem rajtunk múlik, hogy jogos pana­szukat orvosoljuk. A helyi nemzeti bizottságon hetven építkezési kér­vényt tartunk nyilván, de nincs ele­gendő telek. A következő tervidő­szakban a téglagyár szomszédsá­gában alakítunk ki huszonnégy tel­ket, de ez csak egy csöpp a tenger­ben. Az építéshez a belterületeken kell lehetőséget teremteni, de ez időigényes, türelemre van szükség. Ám aki építkezni akar, annak ezzel hiába érvelünk, s igazuk van... A településen dolgozó tömeg­szervezetek tagjai évente több mint 150 ezer órát dolgoznak társadalmi munkában, s ez meg is látszik az utcákon, a közterületeken. A nem­zeti bizottságok versenyében tavaly járási elsők voltak, ami az elismerő oklevél mellett harmincezer korona pénzjutalommal járt. Az igazsághoz tartozik, hogy az efsz, a bányaüzem erőgéppel, munkával, pénzzel segíti a település fejlesztését. A legtöbb létesítmény közös beruházással ké­szül. Bár nagyközségről van szó, azt mondják, itt az emberek jól ismerik egymást, tudják, kit hogyan lehet megnyerni a közös cél érdekében. Azt, hogy helyes úton járnak, az elért eredményeik és újabb terveik is igazolják. NÉMETH JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents