Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-19 / 16. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1989. I. 19. Készek vagyunk mindenkivel együttműködni a helsinki folyamat mélyítése érdekében Nyikolaj Rizskov Örményországban A helyreállítási munkák kétéves programja (ÖSTK) - Jerevánban kedden ülést tartott az örmény KP Központi Bizottsága, amelyen részt vett Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Nyikolaj Szluny- kov, a PB tagja, a KB1 titkára és Dmitrij Jazov, a PB póttagja, honvédelmi miniszter is. A tanácskozáson megvitatták a köztársaság pártbizottsági apparátusának átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Szűrén Arutyunyan örmény első titkár egyebek között hangoztatta, az apparátus új felépítését a helyi szervezetek javaslatai alapján dolgozták ki. Ennek megfelelően a központi bizottság felelős munkatársainak a száma egyharmadával csökken, s a KB-nak az eddigi 17 helyett 8 osztálya lesz. Ugyancsak Jerevánban párt- és gazdasági aktívaértekezletet rendeztek, amelyen megvitatták a földrengés következményeinek felszámolását célzó határozatok megvalósításának menetét. Ezen a tanácskozáson is részt vett Nyikolaj Rizskov, aki a PB különbizottságát vezeti. Az aktívaértekezleten előterjesztett beszámolójában Szűrén Arutyunyan kiemelte, hogy a szovjet emberek internacionalizmusa döntő jelentőségűnek mutatkozott a természeti katasztrófa elleni harcban. Köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájárultak és hozzájárulnak a szerencsétlenség következményeinek felszámolásához. Az SZKP KB Politikai Bizottsága szükségesnek tartja a munkálatok második szakaszának meggyorsítását. A legfőbb cél most az, hogy a katasztrófa sújtotta terület szociális és gazdasági potenciálja a következő két év folyamán helyreálljon. A földrengés abban az időben érte a köztársaságot, amikor a Kara- bah körüli helyzet jelentősen kiéleződött. A válság mindkét érintett köztársaságot zsákutcába vezette, a két szomszédos nemzet veszélyes határhoz érkezett. Nem volt egyszerű megtalálni a kiutat, hiszen a lakosság joggal várta el a sürgető társadalmi problémák megoldását. A helyzetet bonyolította az ún. Kara- bah-bizottság vezetőinek kalandor fellépése, ami az érzelmek felkorbácsolásához vezetett. Ezek az emberek a karabahi probléma megoldását követelték, valójában azonban a hatalomért harcoltak - szögezte le Arutyunyan. Az örmény első titkár a továbbiakban rámutatott, a Karabah körüli helyzet még mindig rendkívül bonyolult, ugyanis a józanul gondolkodó és a megzavart emberek közötti lélektani gátakat nem sikerült ledönteni. Az alkotó és a tudományos értelmiség egyes képviselői az önjelölt „vezetőket“ igyekeznek védelmezni. Az örmény KP KB álláspontja ezzel kapcsolatban egyértelmű. A testület irodája az elmúlt napokban határozottan elítélte a párt-, állami és gazdasági intézmények és szervek egyes vezetőinek elvtelen magatartását. Az aktívaértekezleten felszólalt Nyikolaj Rizskov is és beszámolt róla, hogy Leninakanban, Szpitak- ban és Kirovakanban lassan befejeződik a romeltakarítás, fokozatosan előkészítik a terepet az új építkezések számára, lassan helyreáll a normális élet és a termelés. A továbbiakban az örményországi helyreálí- tási programról beszélt, s elmondta, ennek megvalósítása érdekében a következő két év során 140 ezer építőmunkásra lesz szükség. Továbbra is súlyos gond, hogy 105 faluból lényegében minden azerbajdzsán elköltözött. Mindent meg kell tenni azért, hogy az áttelepülők visszatérjenek eredeti otthonaikba. Rizskov kitért rá, hogy a karabahi különleges közigazgatási bizottság (a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szervének lesz alárendelve) az autonóm területen kialakult helyzet normalizálására, a rend és a biztonság szavatolására, a vállalatok, a kereskedelem tevékenységének helyreállítására stb. fog törekedni. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ez a megoldás jelentős segítség a két szovjet tagköztársaságnak. A központi szervek által elfogadott döntések azonban nem mentik fel az örmény és az azerbajdzsáni pártvezetést a felelősség alól - szögezte le Rizskov. A szovjet kormányfő tegnap visz- szatért Moszkvába. KGST A munkamegosztásról és tervegyeztetésről Havannában (ŐSTK) - Havannában jegyzőkönyv aláírásával ért véget kedden a KGST tervezési együttműködési bizottságának 43. ülésszaka. A csehszlovák küldöttséget Bohumil Urban, a szövetségi kormány első alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke vezette. Az ülésszak keretében a csehszlovák delegációt fogadta Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető. A kétnapos tanácskozást, amelyen a KGST-tagállamok, valamint megfigyelőként Jugoszlávia képviselői vettek részt, Hoós János, Magyarország küldöttségvezetője irányította. Az ülésről kiadott sajtójelentés szerint a résztvevők megvitatták a szocialista nemzetközi munkamegosztás 1991-2005 közötti időszakra szóló kollektív koncepciójának a megvalósításával összefüggő kérdéseket, valamint az európai tagállamok és Vietnam, Kuba, Mongólia közötti sokoldalú együttműködés szakosított programjait. A résztvevők ugyancsak tájékoztatták egymást országaik gazdasági és szociális fejlődésének 2000-ig szóló fő irányairól. Az ülésszak alkalmával a KGST-tagállamok középszintű tervezési szerveinek képviselői konzultációkat folytattak a nép- gazdasági terveknek a következő ötéves tervidőszakra vonatkozó egyeztetéséről. ¿I ézűviei Aúitátd = HPABfiA = Hét művész Bondarev védelmében (Folytatás az 1. oldalról) nagyobb teret nyer az új politikai gondolkodásmód, amely az atomkor realitásaiból, az általános emberi értékek prioritásából és az érdekek kiegyensúlyozottsága keresésének szükségességéből indul ki. Intenzívebbé kell tenni azonban a közös erőfeszítéseket a régi gondolkodásmód még létező sztereotípiáinak leküzdésére, a pozitív fejlődés visszafordíthatatlanságának biztosítására. Ezért értékeljük, hogy a részt vevő országok az elfogadott dokumentumban kifejezzék készsé güket a nemzetközi kapcsolatokban tapasztalható jelenlegi kedvező változások fejlesztésére, a béke és a biztonság garanciáinak megszilárdítására. A jelenlegi helyzet lehetővé teszi és megköveteli a helsinki folyamat széles körű potenciáljának maradéktalan kihasználását. Határozott erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy e folyamat sokoldalú fejlesztése tovább gazdagítsa kontinensünk humanista hagyományait, szilárduljon és kibontakozzon az összeurópai együttműködés elve, biztosított legyen minden népnek a szabad választásra és saját rendszere fejlesztésére való elvitathatatlan jogának tiszteletben tartása. A helsinki folyamatnak hozzá kell járulnia az atomfegyverek nélküli és erőszaktól mentes világ építéséhez, a komplex biztonság politikai eszközökkel való létrehozásához, az államközi kapcsolatokban a nemzetközi jog elsőbbségének érvényesítéséhez. Éppen az ilyen hozzáállásokat kell érvényesíteni Európában a második és a harmadik évezred fordulóján, amikor különösen megnyilvánulnak a mai világ egységének és kölcsönös összefonódásának tendenciái, egyre gyorsabb ütemű lesz a nemzetközi élet minden területének internacionalizálása. Feltétlenül szükségessé válik az összeurópai folyamat minden résztvevője, ereje és eszközei szellemi gazdagságának egyesítése a kor problémáinak megoldása érdekében. Ezért célunk a közös európai ház kell hogy legyen, melynek alapjait a Helsinkiben kitűzött úton szerzett pozitív tapasztalatok képezik. A ház építése során ki kell bontakoztatni a demokratizálás, a demilitarizálás és a nemzetközi. kapcsolatok humanizálásának folyamatait. Arról van szó, hogy az ilyen irányú erőfeszítéseket az európai országok népei a mindennapi életben is mielőbb megérezzék. Éppen erre kellene irányulniuk a tárgyalásoknak azokon a rendezvényeken, melyek megtartásáról megállapodtunk. A nemzetközi kapcsolatok békés átalakítása realisztikus és merész hozzáállásokat követel - folytatta Johanes külügyminiszter. Ezen a téren az ösztönzések forrása a Szovjetunió újszerű külpolitikája, ennek bizonyítéka az a széles körű visszhang, amelyet a politikai párbeszéd erősítésének, korunk sürgető problémái megoldásának Mihail Gorbacsov legfelsőbb szovjet vezető által az ENSZ-ben előterjesztett komplex programja váltott ki. Joggal értékelik nagyra a Szovjetunió egyoldalú intézkedéseit a fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére, ezek jelentős mértékben szilárdítják a kölcsönös bizalmat és kedvező feltételeket teremtenek a haladás eléréséhez az európai hagyományos leszerelés terén. Kontinensünk biztonságának érdekei szükségessé teszik ezeknek a lépéseknek a követését. ' Az európai ház gondolatának megvalósításához Csehszlovákia aktívan hozzájárult javaslatával, amelyet Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára terjesztett elő, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országainak érintkezési vonalán hozzák létre a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetét. Örömmel tölt el bennünket, hogy érdeklődéssel fogadják ezt a javaslatot, s értékelik átfogó jellegét. Ezzel lehetőség nyílik a konstruktív párbeszédre. Javaslatunk szervesen illeszkedik a helsinki folyamathoz: az egyik eszköznek tekintjük azoknak a határozatoknak az alkotó megvalósításához, amelyeket közösen hoztunk meg ennek a folyamatnak a fejlesztése során. Időszerűségüket teljes mértékben megőrzik az NDK-val tett közös javaslataink a közép-európai atomfegyvermentes folyosó és vegyifegyvermentes övezet létrehozására is. Az elfogadott mandátum alapján nemsokára megkezdődnek a tárgyalások az európai hagyományos fegyveres erőkről, ezek a gyakorlatban mutatják majd meg, van-e politikai akarat a reális haladás elérésére ezen a téren. Az új fórumon következetesen gondoskodnunk kell arról, hogy ne ismétlődjön meg a stagnálás, amely zsákutcába vezette az előző leszerelési tárgyalásokat. A varsói szerződésbeli szövetségeseinkkel együtt úgy véljük, célszerű lenne az aszimmetriák felszámolásával kezdeni, majd a fegyveres erők lényeges csökkentésével folytatni, s végül elérni azt a helyzetet, amikor mindkét csoportosulás katonai potenciálja kizárólag védelmi jelleget ölt és kizárt lesz a váratlan támadás lehetősége. Mindez mesz- szemenően megszilárdítaná Európában a stabilitást és a biztonságot. Ennek előfeltétele azonban, hogy a lépések ebbe az irányba szigorú ellenőrzés alatt valósuljanak meg, s akkor nem következik be az erő- egyensúly megbontása, vagy bármely ország biztonságának fenyegetése. Hisszük, hogy az új lehetőségeket teljes mértékben kihasználják a 35 részt vevő ország további tárgyalásain is az európai bizalomerősítő és biztonsági intézkedésekről. Azt szeretnénk, ha továbbfejlesztenék a Stockholmban elfogadott intézkedéseket, hiszen ezek alkalmazása során jó tapasztalatokat szereztünk, s ugyanakkor új, fontos lépéseket is elfogadnának. Az összeurópai erőfeszítések egyre aktuálisabb, mindannyiunk összpontosított figyelmét és konkrét tetteit megkövetelő alkotóelemévé válik a gazdasági, a tudományosműszaki és az ökológiai együttműködés. Bár az utóbbi időben növekszik az érdeklődés e kérdések iránt, az elért eredmények egyelőre nem felelnek meg a követelményeknek és lemaradnak a más területeken elért haladástól. Eközben teljesen nyilvánvaló, hogy a gazdasági együttműködésben van miből kiindulni, vannak hagyományai az európai államok közti gazdasági kapcsolatoknak, ám ezek ma haladó formákat és módszereket igényelnek. E kapcsolatok továbbfejlesztése közös érdekünk. Ami Csehszlovákiát illeti, új lehetőségeket teremt gazdaságunk átalakítása, melynek a nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb bekapcsolódás is célja. Az új hozzáállás eredményeként értékeljük a kapcsolat- felvételt a KGST és az EGK között, ehhez kötődik Csehszlovákia és a Közös Piac megállapodásának megkötése is. Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy a bécsi utótalálkozó jelentősen ösztönzi a környezetvédelmet, s hogy az ezzel foglalkozó európai tanácskozás Szófiában lesz. A mi időszerű hozzájárulásunk ehhez a problémakörhöz Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök javaslata, hogy a szomszédos országok kormányfői tartsanak találkozót az ökológiai együttműködés kérdéseiről. Azt várjuk, hogy ennek eredményei megnyitják az utat az intenzívebb együttműködés felé ezen a téren. Az a véleményünk, hogy az emberi jogok terén és humanitárius téren az együttműködésnek segítenie kell a kölcsönös megértés és bizalom elmélyítését. A bécsi záródokumentum elfogadása új lehetőségeket ad, s azt várjuk, hogy ehhez a humanitárius konferencia is hozzájárul. Fontosnak tartjuk, hogy Párizs és Koppenhága után harmadik szakaszára Moszkvában kerül sor. A konkrét eredmények elérése ezen a téren feltételezi a politikai, állampolgári, gazdasági, szociális és kulturális jogok következetes teljesítését ezek egész komplexumában. Reméljük, hogy az itt, Bécsben egyeztetett együttműködési mechanizmus konstruktív párbeszédet fog eredményezni és elvezet az összeurópai folyamat emberi dimenziójának kívánatos fejlődéséhez. Törekvéseink fő értéke az ember, a lehető legszélesebb körben értelmezett elvitathatatlan jogairól való gondoskodás, e jogok egysége. Meg kell teremteni a feltételeket az ember sokoldalú fejlődéséhez. Ez az értelme a szocialista társadalmunkban megvalósuló átalakításnak és az élet demokratizálásának is. Az emberi jogok további fejlesztéséhez és biztosításához nemzeti és nemzetközi mértékben bizonyára aktívan hozzá fog járulni a csehszlovák közvélemény emberi jogi és humanitárius együttműködési bizottsága. Fontos szerepet tulajdonítunk az emberek közti kapcsolatok bővítésének egyéni és kollektív alapon, az intenzívebb kapcsolatoknak a kultúra, az iskolaügy és a tudomány terén. Az információcserének is szolgálnia kell a béke eszméinek, a biztonság, a bizalom és az együttműködés szilárdítását, a kölcsönös megismerés további gazdagítását! A helsinki folyamatból eredő kötelezettségek érvényesek minden részt vevő állam számára mind a Keleten, mind a Nyugaton. Ezért az, aki ebben a teremben egyes országokra, köztük Csehszlovákiára mutogat, először magát kellene, hogy szemügyre vegye. Ugyancsak hangsúlyozni szeretném, hogy a jogrendet és a közrendet sértő akciókat nem tolerálhatja egyetlen kormány sem. Éppen így járnak el a csehszlovákiai szervek is. Ugyanúgy mint másutt, nálunk is mindenkire érvényesek a törvények. Csehszlovákia mindig azokhoz az országokhoz tartozott, amelyek a helsinki folyamat következetes megvalósítására és alkotó továbbfejlesztésére törekednek. Külpolitikánk egyik alapvető iránya a sokoldalú párbeszéd és a kölcsönös kapcsolatok bővítése a helsinki folyamatban részt vevő államokkal. Meggyőződésünk, hogy a záró- dokumentum jelentős mérföldkő a széles körű együttműködés fejlesztésében kontinensünkön. Olyan Európát szeretnénk, amelyben a népek a kölcsönös megértés és bizalom légkörében élnének. Hisszük, hogy a bécsi utótalálkozó határozatainak teljesítése jelentős előrehaladást fog eredményezni a béke, a biztonság és az enyhülés megszilárdításának útján, nemcsak Európában, hanem az egész világon is. Csehszlovákia kész az aktív együttműködésre a többi országgal e határozatok megvalósítása érdekében - mondotta végezetül Jaromír Johanes külügyminiszter. (ŐSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában nyilvánosságra hozta 7 szovjet művész levelét, amelyben határozottan tiltakoznak Jurij Bondarev író politikai állásfoglalásának éles bírálata ellen. A bírálatot idei első számában közölte az Ogonyok című hetilap. A szovjet sajtóban megjelenő néhány cikk létfontosságú jelszavak kihasználásával hallatlanul elferdíti a történelmet, tagadja a nép szociális sikereit és kétségbe vonja a kulturális értékeket - áll a szovjet művészek levelében. Épp ez a tendencia jellemzi az Ogonyok című folyóirat számos anyagát, amelyek messze túllépik az irodalmi viták határait. Az Ogonyok kisajátította magának a bíró szerepét minden közéleti, politikai, gazdasági, kulturális és erkölcsi kérdésben, igyekszik nyíltan rehabilitálni a múlt kétes jelenségeit. Ezeknek a „módszereknek“ az alapján dolgozták ki a Jurij BondarevneK címzett nyílt levelet - mutat rá a Pravdában megjelent anyag, s hozzáfűzi, hogy az Ogonyok éles támadást intézett az író ellen, s főleg az OSZSZSZK írószövetségében folytatott tevékenységét bírálta (Bondarev a szövetség titkára). A levél, amely a szovjet írók rjazani tanácskozásával foglalkozik, azt veti Bondarev szemére, hogy ő uralja az oroszországi írószervezetet, s rá- kényszerítette a saját konzervatív nézeteit. A Pravdában megjelent levél szerzői aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy egyesek meg akarják tagadni a soknemzetiségű szovjet, s főleg az orosz kultúra értékeit. A Majakovszkij körüli tisztességtelen kampány, a Solohov elleni erősödő támadások stb. - mindez a szovjet szellemi értékek lábbal tiprására tett kísérletek része - áll a levélben, melynek aláírói között van Szergej Bondarcsuk, Viktor Asztafjev és Valentyin Raszputyin is. Rogacsov a szovjet-kínai viszonyról (ÖSTK) - A szovjet-kínai legfelsőbb szintű találkozónak a célja a kétoldalú kapcsolatok teljes normalizálása - jelentette ki Igor Rogacsov szovjet külügymíniszter-he- lyettes a Moszkovszkije Novosztyi című hetilapnak adott nyilatkozatában. A csúcstalálkozóra a tervek szerint ez év első felében kerül sor. Kínai partnereinkkel készek vagyunk kidolgozni az új típusú kapcsolatok alapjait. Ezek a kapcsolatok a békés egymás mellett élés, a jószomszédság és a baráti együttműködés alapelveiből indulnak ki - állapította meg a szovjet diplomata. Február elején Kínába látogat Eduard Sevardnadze külügyminiszter és néhány hónappal később, szintén Kínában, megtartják a csúcstalálkozót. Várhatóan jelentős megállapodások születnek majd, melyek meghatározzák a szovjet -kínai kapcsolatok távlatait. Már ma elmondhatjuk, hogy a csúcson szó lesz a leszerelés globális problémáiról, a katonai konfrontáció csökkentéséről az ázsiai és a csendes-óceáni térségben. A tárgyalásokon foglalkoznak majd a regionális problémákkal is, beleértve az Indokínában kialakult helyzetet - mondotta Rogacsov. A szovjet-kínai kapcsolatok bővítése semmi esetre sem fogja befolyásolni Kína, illetve a Szovjetunió más államokhoz fűződő viszonyát.
