Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-18 / 15. szám, szerda
A Rudé právo, a Pravda, az Uj Szó, a Práce és a Práca olvasóinak sajtóértekezlete a Munka Törvénykönyve Novellájáról (6) A kérdésekre Vladimír MARÍK, a CSSZSZK munka- és szociális ügyi miniszterének helyettese, illetve Jirí NEUBERT, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára válaszol. A tanítóknak évente nyolc heti szabadság jár, az óvodai tanítónőknek, a szakképzésben foglalkoztatott nevelőknek és mestereknek hat hét. Hány heti szabadságra lesz jogigényük a szakképzésben foglalkoztatott főmestereknek, a kihelyezett munkahelyek vezetőinek, az oktatáson kívüli nevelés kérdéseivel foglalkozó igazgatóhelyetteseknek, a szakképzésért, illetve az elméleti oktatásért felelős igazgatóhelyetteseknek s a szaktanintézetek igazgatóinak? Mojmír PAZDERA, Ostrava - Vítkovice Alapiskolai napközi nevelőnői vagyunk. Vonatkozik ránk a szabadság négy hétről hat hétre történt meghosszabbítása? Jana BOŐKOVÁ, Prostéjev A szabadság időtartamának meghatározása szempontjából a valójában végzett munka, illetve a tényleges munkakör a döntő. Amennyiben a szakképzés főmesterei, a kihelyezett munkahelyek vezetői, az igazgatóhelyettesek, s a szaktanintézetek igazgatói a megállapított heti munkaidejük túlnyomórészében (azaz ennek a munkaidőnek legalább felében) közvetlenül a fiatalok nevelésével foglalkoznak, hat heti szabadságra keletkezik jogigényük. Ugyanez vonatkozik az alapiskolák mellett működő iskolai napközik nevelőnőire. Mikor keletkezik a dolgozónak jogigénye szabadságra, ha új állásba lép, s milyen idő után igényelheti szabadsága arányos részét? Richard MORÁVEK, Olomouc A szabadság kiadásának időpontját továbbra is a munkáltató szervezet jogosult meghatározni az illetékes szakszervezeti szerv előzetes beleegyezésével elkészített szabadságolási terv alapján úgy, hogy a dolgozónak a szabadságot rendszerint egészben, s a naptári év végéig kiadhassa. A munkáltató szervezet kiadhatja a dolgozónak a szabadságát a jogigény létrejöttéhez szükséges feltételek teljesítése előtt is, ha feltételezhető, hogy a dolgozó ezeket a feltételeket a naptári év végéig, esetleg munkaviszonya megszűnéséig teljesíti. A dolgozó tehát a szabadsága kiadását már azelőtt kérvényezheti, hogy teljesítené a szabadságra való jogigény létrejöttének feltételeit; a munkáltatón múlik, kiadja-e neki a szabadságot. Miért korlátozzák a határozott időre szóló munkaviszony létrehozását egy dolgozónál legfeljebb három évre? Dr. Karéi PECH, Prága 4 A Munka Törvénykönyve korábban, a módosítása előtt sem számolt olyan határozott időre szóló munka- viszonyokkal, melyek időtartama meghaladná a három évet. A törvény rendelkezései azonban kifejezetten nem szóltak erről, s így történt, hogy a gyakorlatban visszaéltek az ilyen munkaviszonyokkal olyan célok érdekében, amelyek nem tartoznak a munkajog területére. Ezért korlátozza most a Munka Törvénykönyve Novellája a határozott időre szóló munkaviszonyok létrehozásának lehetőségét azzal, hogy ilyen munkaviszonyt megállapodással legfeljebb három évi időtartamra lehet létrehozni, hacsak a végrehajtó kormányrendelet nem állapít meg kivételeket. Szabályozza a Munka Törvény- könyve Novellája a főiskolák oktatóinak határozott időre szóló munkaviszonyát is? Frantiáek BYSTRY mérnök, Liberec A Munka Törvénykönyve Novellájából megállapítható, hogy a dolgozó és a munkáltató legfeljebb három évre szóló munkaviszonyban állapodhatnak meg, illetve három évi időtartamra hosszabbíthatják azt meg. A határozott időre szóló munkaviszony létrehozásában ismételten megállapodni csak a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén lehet. A CSSZSZK kormányának a Munka Törvénykönyvét végrehajtó rendelete szerint a főiskolák oktatóival három évet meghaladó időtartamra is létrehozható határozott időre szóló munkaviszony, ez a munkaviszony meghosszabbítható három évet meghaladó időtartamra is, illetve ismételten is létre lehet hozni ilyen munkaviszonyt. Ezzel összefüggésben szükséges megemlíteni azt is, hogy a Munka Törvénykönyve 5. §-a értelmében a Munka Törvénykönyve csak any- nyiban vonatkozik a főiskolai oktatók munkaviszonyára, ha más törvény nem tartalmaz eltérő szabályozást. Ezt a rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy a főiskolákról szóló törvény az általános szabályozástól eltérő módon is rendelkezhet a főiskolai oktatók munkajogi viszonyairól. A lányom szakmunkásképző harmadik évfolyamába jár. Köteles-e az új törvény szerint a vállalatnál három évet ledolgozni vagy találhat magának munkahelyet abban a járásban, amelyben él? Megjegyzem, eddig még nem írt alá semmiféle szerződést. Ol ga LÖBBOVÁ, Trenőín A Munka Törvénykönyve módosított 227a paragrafusa írásbeli megállapodástól teszi függővé a szakmunkásképző diákjának azt a kötelezettségét, hogy meghatározott ideig, ám a záróvizsga vagy az érettségi vizsga, esetleg a tanulmányi idő letelte után legfeljebb három évig a szervezetnél maradjon-e munka- viszonyban. Ezt a megállapodást csak a munkaszerződéssel egyidejűleg lehet megkötni. A munkaszerződést a szervezet a diákkal megkötheti már a tanulmányok (a képzés) befejezése előtt is, de legkorábban azon a napon, amikor a diák betölti 15. életévét. Miként lesz megoldva a főiskolai továbbtanulás kérdése, ha a munkáltató egyetért azzal, hogy a dolgozója továbbtanuljon, illetve, ha nem egyezik bele a továbbtanulásba? Megtilthatja a munkáltató szervezet a dolgozójának azt, hogy távúton továbbképezze magát? Ladislav VOJTÉCH, Spisská Nová Vés A szocialista társadalom további fejlődésének szükségleteivel összhangban a Munka Törvénykönyvének novellizálása fokozott figyelmet szentelt a dolgozók képzettségéről, annak elmélyítéséről, illetve növeléséről való gondoskodásnak. Ebből a célból egyebek között arra kötelezte a munkáltató szervezeteket, hogy dolgozóikat továbbtanulásra, illetve munka melletti továbbtanulásra javasolják, lehetővé tegyék számukra a továbbtanulást, s a jogszabályok alapján anyagi ellátást nyújtsanak a továbbtanuló dolgozóknak. Ugyanakkor viszont, tekintettel a béreszközökkel való célszerű gazdálkodás és a megszerzett képzettség célszerű kihasználásának követelményére megállapítja azt is, hogy a munkáltató szervezet a dolgozónak csak akkor nyújthat munkakedvezményeket és anyagi ellátást, ha a képzettség feltételezett növelése (ide értjük a képzettség megszerzését és bővítését is) összhangban van a szervezet szükségleteivel. Ha ez nem így van, a munkáltató szervezet a munka melletti továbbtanulással összefüggésben nem nyújthat munkakedvezményeket és anyagi ellátást a jogszabály alapján, amely jelenleg a munka mellett továbbtanulóknak a munkakedvezményeiről és anyagi ellátásáról szóló 140/1968. Tt. sz. rendelet. Ilyen esetben a munkáltató szervezet munkabérmegtérítés nélküli szabadidőt nyújthat dolgozójának a Munka Törvénykönyvét végrehajtó kormányrendelet 28. § (2) bekezdése alapján; erre a szabadidőre a dolgozónak nincs perelhető jogigénye. A munkáltató szervezetnek a továbbtanulással kapcsolatos beleegyezése nem feltétele a középiskolai vagy főiskolai továbbtanulásra való felvételnek. Mi a helyzet a nyugdíjasok foglalkoztatásával? Milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelességek terhelik a munkáltató szervezetet az olyan dolgozóival szemben, akik betöltötték vagy rövidesen betöltik a nyugdíjkorhatárt? Alois GAZDIK, Luhaőovice A nyugdíjasok foglalkoztatásának alapelveit a Munka Törvénykönyve Novellája lényegében nem érinti. A Munka Törvénykönyve alapelveinek IX. cikkelye szerint a munkáltató szervezetek a dolgozóikkal az öregségi nyugdíjra való jogigényük megnyílta előtt megvitatják az esetleges további foglalkoztatás kérdését. Felmondást az ilyen dolgozónak csupán törvényes felmondási indok alapján adhatnak, főleg akkor, ha tekintettel a végrehajtott szervezeti átalakításokra fölöslegessé vált, esetleg akkor is, ha nem teljesíti a jogszabály által megállapított előfeltételeket a megállapodás szerinti munkakör ellátásához vagy ha a munkáltató szervezet vétkességén kívül álló okból nem teljesíti a munkája rendes elvégzéséhez szükséges követelményeket. Ide értjük a nem kielégítő munkaeredményeket is, ha a dolgozót figyelmeztették ezekre a hiányosságokra a felmondás kézbesítését megelőző 12 hónap folyamán, s egyben felszólították a hiányosságok megszüntetésére, de a dolgozó a megfelelő határidőben nem tett eleget ennek a felszólításnak. 1984-ben kötöttem egy tíz évre szóló munkaszerződést. Köteles vagyok ezt az új törvénykönyv szerint is megtartani? Miloslav LOSERT, Jablonec nad Nisou Ha az előre meghatározott időre (tíz évre) szóló munkaviszonyát azzal kapcsolatban létesítette, hogy államérdekből utaltak ki lakást önnek, vagy szolgálati, illetve vállalati, esetleg a vállalat saját szabad eszközeiből a vállalati lakásépítés keretében felépített lakást utaltak ki önnek, munkaviszonya megszüntetését 1989. január 1 -e után is a korábbi rendelkezések alapján bírálják el, ideértve a felmondás lehetőségének a Munka Törvénykönyve novellizálása előtti 57. § (2) bekezdésében foglalt korlátozásait (lásd a Munka Törvénykönyve Novellája II. cikkelyének 2. pontját). Ha nem a fent említett lakások valamelyikének kiutalásával összefüggésben kötötte meg munkaszerződését, a határozott időre szóló munkaviszonyára 1989. január 1-től az új rendelkezések vonatkoznak; többek közt az 57. paragrafus módosított rendelkezése, mely szerint az előre meghatározott időre szóló munkaviszony megszűnhet a Munka Törvénykönyve 42. §-ában említett egyéb módokon, azaz a dolgozó által indoklás nélkül adott felmondással (a felmondási idő két hónap). A feleségemmel együtt határozott időre szóló munkaszerződést írtam alá a vállalatnál tíz évre, s vállalati lakást utaltak ki nekünk. Mi történik a lakással, ha felmondást adunk? Pavel BROÍ, Prága 5 Ha vállalati lakásról van szó, felmondást csak a Munka Törvény- könyve korábbi, novellízálás előtt érvényben levő rendelkezései alapján lehet adni. Feltétel ugyanakkor az is, hogy ez a határozott időre szóló munkaviszony 1989. január 1-e előtt keletkezett vagy ezzel a nappal hatályosuk a módosítása. Am ha a munkaviszony érvényesen is szűnne meg (akár az előre meghatározott idő leteltével), az ilyen vállalati lakás a polgári jogi rendelkezések szerint nem veszti el azt a jellegét, hogy a szervezet dolgozóinak elszállásolását szolgálja. A szervezet ezért a törvényes feltételek fennállása mellett a bíróságon indítványozhatja a lakáshasználati jog megszüntetését. ' Szövetkezeti stabilizációs lakásom van, s a vállalattal aláírtam egy tíz évre szóló munkaszerződést. Eddig még csak öt évet dolgoztam le. Adhatok felmondást kéthavi felmondási idővel? Jaroslav ŐTALMACH, Prága 1989. január 1-től adhat felmondást. A kéthavi felmondási idő a felmondás kézbesítését követő naptári hónap első napjától telik, s a rákövetkező hónap utolsó napjának leteltével ér véget. A szövetségi pénzügyminisztérium rendelete szerinti esetleges kötelességeit ez nem érinti. (A további válaszokat a következő napokban közöljük) KOMMENTÁLJUK -------Na gy feladatok előtt Pár napja csupán, hogy befejeződött az óév s megkezdődött az új. 1989 a pártmunka számára nagy feladatokat tartogat. Már most, a múlt év eredményeinek ismeretében, összegezni kell mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket pártszerveink és -szervezeteink szereztek az átalakítás és a társadalom demokratizálása felé megtett úton. Mélyrehatóan elemezni kell az eredményeket, a hibákat, s a szükséges korrekciókat végrehajtva, meg kell fogalmazni azokat a teendőket, amelyek elvégzése biztosítja gazdaságunk számára a 8. ötéves terv negyedik és ötödik éve előirányzatainak teljesítését, s vele párhuzamosabban a gazda- sági-társadalmi átalakítás soron következő feladatainak megoldását is. Az a tény, hogy a CSKP XVIII. kongresszusa már 1990. május 10-én összeül, avatja az 1989-es évet a pártmunka nagy próbatételévé. Tulajdonképpen a kongresszus előkészítésének időszakába léptünk, s ez megsokszorozza minden pártszerv és -szervezet tennivalóit. Nélkülözhetetlen, hogy a pártmunka átalakításában eddig elért eredmények minél erőteljesebben érvényesüljenek már az előkészítés szakaszában. Nem kisebb feladatról van szó, mint az, hogy a pártpolitika kialakítása az alapszervezetekben összpontosuljon. Hiszen az alapszervezetek tagsága van közvetlen kapcsolatban a dolgozók tömegeivel, a termelőmunka mindennapi problémáival, s a lakosság széles rétegeivel együtt naponta saját bőrén érzi társadalmi struktúránk fogyatékosságainak hatását. Mindezekből adódik, hogy legalsóbb szervezeti szinten is kezdeményezni kell azokat az intézkedéseket, amelyek a gazdasági-társadalmi átalakítást meggyorsítják. Ebben, a pártmunka hatékonyságát erősen próbára tevő időszakban elsősorban olyan, a párt valamennyi szervét és szervezetét nagy erőfeszítésre késztető akciókat kell szervezési szempontból is biztosítani, mint „A CSSZSZK gazdaság- és társadalomfejlesztésének fő irányai az 1991-1995-ös évekre“ címmel közrebocsátandó dokumentum nyilvános vitája. Párton belüli vitában kell állást foglalni a CSKP programtervezetének alapelveivel és új alapszabályzatával kapcsolatban. Mindezeket természetesen megfelelő demokratikus légkörben kell lebonyolítani. Mondhatnánk azt is, hogy nagy vizsgája lesz ez a pártmunka nyilvánosságának és a pártdemokráciának egyaránt. A kongresszus előtti időszak legfontosabb tennivalója az évzáró taggyűlések, az üzemi, járási és kerületi pártértekezletek megfelelő előkészítése. Ismét csak azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy az alapszervezetek évzáróinak eredményei alkotják az alapját a felsőbb szintű pártértekezletek sikerének. Épp ezért alapos előkészítésüknek rendkívüli figyelmet kell szentelni, annál is inkább, mert lebonyolításukra már szeptember és november között sor kerül. Mi az, ami az eddigieknél igényesebb feladattá teszi előkészítésüket? Elsősorban az, hogy a bizottságoknak valamennyi taggal és tagjelölttel beszélgetést kell folytatniuk. Ennek során értékelik majd az illető munkáját. A pártfeladatok teljesítése mellett, szigorú kritériumok alapján kell megítélni minden egyes tag és tagjelölt esetében azt, hogyan teljesíti munkahelyi kötelességeit, a párt politikájának szellemében mennyire képes befolyásolni környezetét, megnyerni munkatársait a párt gazdaságpolitikájának. Nem kevésbé szigorú kritériumok alapján kell vizsgálni a tagok és tagjelöltek erkölcsi profilját is: azt, hogy miként képesek példát mutatni nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is; vajon megvan-e az összhang szavaik és tetteik között. Nagy körültekintéssel kell eljárni az évzáró taggyűlések előkészítése során lebonyolítandó választások demokratizmusának biztosításában is. Az alapszervezetek bizottságaiba és valamennyi vezető pártszervbe olyanokat kell jelölni, akik munkájukkal, erkölcsi magatartásukkal a legnagyobb tekintélyt vívták ki maguknak, nemcsak a párttagság, hanem az egész dolgozó kollektíva körében. A pártdemokrácia elmélyítésének szellemében a Központi Bizottság úgy döntött, hogy mindenütt titkos szavazással választanak, és több jelöltet kell állítani, mint az illető pártszerv létszáma. Tehát fontos, hogy ne csak a megválasztásban, hanem már a jelölésben is érvényesüljön a demokrácia. A teljesség igénye nélkül itt fölsorolt tennivalók mellett a pártszerveknek és -szervezeteknek továbbra is fő feladata marad a 8. ötéves terv gazdasági előirányzatai teljesítésének és az új gazdasági mechanizmus bevezetésének politikai eszközökkel való biztosítása és hatásának folyamatos ellenőrzése. Mindent egybevetve tehát elmondhatjuk, hogy az új év előttünk álló hónapjai a pártmunka számára olyan feladatokat tartogatnak, amelyeket csak minden tartalék mozgósításával, a tagság maximális aktivizálásával végezhetünk el. MORVAY GÁBOR A modranyi Chirana vállalat dolgozói új röntgenberendezést fejlesztettek ki. A maga nemében a KGST-n beiül egyedülálló készülék nagy hatékonyságával és azzal tűnik ki, hogy a vizsgálat során kisebb mennyiségű sugárzás éri a beteget. Az idén nyolcvanat állítanak elő belőle. Szerkezetileg hasonlít a Siemens cég által gyártott készülékhez, s valószínűleg a tőkés piacokon is megjelenik. A képen Miroslav Öermák mérnök ellenőrzést végez. (Petr Josek felvétele - ŐTK) ÚJ SZÓ 4 1989. I. 18.
