Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-18 / 15. szám, szerda
ÚJ szú 5 989. I. 18. A párt programjának előkészítéséről Beszélgetés VLADIMÍR KUNOVJÁNEK elvtárssal, a Marxizmus-Leninizmus Intézete igazgatójával, a CSKP KB programját előkészítő bizottság titkárával Amint már arról tájékoztattunk, a XVIII. kongresszus előkészítésének része lesz a CSKP Programja alapelveinek kidolgozása. 1988. december 15-én elnökének, Mi lóé Jakeének a vezetésével megtartotta első ülését a CSKP KB-nak a program előkészítésével megbízott bizottsága. A bizottság titkári tisztével a CSKP KB tagját, Vladimír Kunovjáneket, a CSKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetének igazgatóját bízták meg. Neki tettünk föl néhány, a pártprogram alapelveit érintő konkrét kérdést.- Miért döntött a párt e dokumentum kidolgozása mellett?- Erre a kérdésre a program előkészítésével megbízott bizottság ülésén Milos Jakeá elvtárs válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a rövid távú és az operatív feladatok megoldása mellett a pártnak gondolnia kell a stratégiai és a távlati célokra is, melyek osztályhelyzetéből és társadalomban elfoglalt pozíciójából adódnak.- Volt már a CSKP-nek a múltban is hasonló programja?-Távlati jellegű programdokumentumokat természetesen a párt történetében találhatunk. Ilyen volt például az V. vagy a IX. kongresz- szus határozata (ez utóbbi a szocializmus építésének fő irányvonala), vagy az 1968-as akcióprogram, mégha rendkívül sajátos körülmények között keletkezett is. Lényegében ezeknek a dokumentumoknak olyan programjellegük volt, amilyennek az alapelveit a XVIII. kongresz- szuson, végleges formáját pedig a CSKP XIX. kongresszusán akarjuk jóváhagyni. A szó tulajdonképpeni értelmében vett program kidolgozásával a párt már néhányszor próbálkozott, főleg a harmincas években, sohasem sikerült azonban ennek a dokumentumnak végleges formát adni, főleg a politikai események alakulása miatt.- A kor, melyben élünk, rendkívül dinamikus. Számos új fogalom jelenik meg, érvényre jutnak a demokratizálás és az új gazdasági mechanizmus elvei, sok kérdés elméletileg vitatott és tisztázatlan. Alkalmas az ilyen időszak a program kidolgozására?- Ezt illetően természetesen különbözhetnek a vélemények. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az eszmei erjedést és nagy politikai, gazdasági változásokat hozó korszakok kedveznek a program kidolgozásának. összeállításánál ugyanis számos olyan probléma merül föl, amelyet tisztáznunk kell, amelyek fölött meg kell állnunk és el kell rajtuk gondolkoznunk. Elsősorban a cél- és távlati jellegű problémákról van szó, egyidejűleg természetesen a párt által alkalmazott munkamódszerekről és -formákról is, amelyeket a következő évtizedekben alkalmazni fog a társadalom vezetésében. Nemcsak azt kell tisztáznunk, mit akarunk elérni, hanem azt is, hogy megközelítőleg milyen időtartam alatt szeretnénk az egyes célokhoz eljutni, és hogy milyen módszereket alkalmazzunk.-Van valamilyen módszertana az ilyen programdokumentumok kidolgozásának?- A program összeállításában mindenekelőtt Lenin eszmei és gyakorlati hagyatékára fogunk támaszkodni. Vissza kell térni azokhoz a történelmi tapasztalatokhoz, amelyeket a forradalom előtti időszakban programjának előkészítése során az orosz szociáldemokrácia szerzett, merítünk természetesen az SZKP új szerkesztésű Programjának a XXVIII. kongresszus előtt szerzett tapasztalataiból is. Azt akarjuk, hogy a lenini hagyaték szellemében a mi programunk is tudományos, tárgyilagos, cselekvő, reális és mozgósító legyen. Az össztársadalmi célok érdekében népünk legjobb erőit kellene ösztönöznie és hogy valamennyien megleljük benne saját, egyéni céljainkat is.- A program kidolgozásában fölhasználják más pártok tapasztalatait is?- Természetesen. Semmiképpen sem lehet azonban szó másolásról. Ezzel kapcsolatban elsősorban az érdekel bennünket, hogy azok programjának kidolgozói milyen kérdéseket tesznek föl, milyen problémák állnak figyelmük középpontjában. A hasonló kérdésekre azonban magunknak kell választ adnunk, a magunk sajátos feltételei szerint, mivel a mechanikus „másolás“ nagyon rövidlátó politika lenne.- Milyen alapvető gondolatokat kellene tartalmaznia a készülő programnak?- Megvalósítva e programot, melyhez a kilencvenes években és a jövő évszázad első évtizedeiben igazodnánk, biztosítva lenne Csehszlovákia lendületes politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődése. Köztársaságunknak virágzó, szakértelemmel irányított államnak kellene lennie, amelyben magas a lakosság életszínvonala. Gazdaságunk további intenzifikálására fogunk törekedni, ugyanakkor abból kell kiindulni, hasonló fejlődési folyamatot nem lehet biztosítani anélkül, hogy jelentősen növelnénk a munka termelékenységével, az alapvető tartalékok kihasználásával, a termelésirányítással szemben támasztott igényt, hogy mindenkit a munkaproblémák alkotó megoldására, teljesítménye fokozására serkentsünk. Az olyan állam számára, mint a CSSZSZK, rendkívül fontos a legújabb tudományos és műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazása. A programnak - érthetően - nemzetközi jelentősége is lesz. Meg kellene határoznia, hogy a következő évtizedekben mit várunk a többi szocialista országgal való együttműködéstől, milyen szerepet akarunk játszani a nemzetközi munkamegosztásban, s azt is, hogy mint Európa szívében fekvő ország, milyen mértékben kívánjuk fejleszteni gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainkat a tőkés országokkal és azokkal, amelyek gazdasági elmaradottságukat küzdik le.- A párt fölkészült a program előkészítésére? Ismerjük társadalmunk helyzetét?- A következtetések, amelyeket a CSKP KB 7. és az utána következő ülései vontak le, alapjában véve lehetővé teszik a program kidolgozásának megkezdését. A megismerés értékes forrásai számunkra azok a tanulmányok, amelyeket az utóbbi időben főleg a párt tudományos és elméleti műhelyei dolgoztak ki. A politikai, ideológiai, gazdasági és szociális szféra reális helyzetének megismeréséhez hozzásegítenek azok a nyilvános viták, amelyekben egyre több állampolgár vesz részt; s természetesen azok a nézetek, elképzelések, amelyeket a sajtó közöl.- Milyen lesz a program előkészítésének folyamata?- A programot előkészítő bizottság javasolta a programon végzett munka' két szakaszra osztását. Az első az 1990 májusáig terjedő időszakot foglalja magába, ekkor ül össze a párt XVIII. kongresszusa, amelynek jóvá kellene hagynia a program alapelveit. Lényegében ezekhez az alapelvekhez igazodnánk a CSKP XIX. kongresszusáig, vagyis körülbelül a kilencvenes évek közepéig. A XVIII. és a XIX. kongresszus közti öt évet a program végleges változatának előkészítésére fordítanánk. Az előkészület két szakaszra osztása lehetővé teszi számunkra annak a két alapvető követelménynek a teljesítését, amelyet ezzel kapcsolatban támasztunk, hogy a program elvei minél előbb eligazítást adjanak számunkra, s ugyanakkor előkészítését se hamarkodjuk el. Ha a társadalmi gyakorlat úgy mutatja, hogy a XVIII. kongresszus által jóváhagyott tézisek közül néhány nem felel meg a megváltozott belső vagy külső feltételeknek, a XIX. kongresszus a végleges változatba nem veszi be. S ha úgy látjuk, hogy a XVIII. kongresszus után a tézisek közül valami hiányzik, elegendő idő marad a program kiegészítésére. Lényegében nyitott dokumentumról van szó, amilyennek kellő realitással történő kidolgozása - nézetem szerint - mozgalmas korunkban egyedüli lehetőség. A bizottság a program előkészítésére négy munkacsoport létrehozását hagyta jóvá, mindegyiknek az élén a központi bizottságnak az illető területért felelős titkára áll.- Ezek a csoportok készítik elő a program .téziseinek politikai, gazdasági, szociális és nemzetközi részeit. Munkájukban egyrészt a pártszervek ismereteire és tapasztalataira támaszkodnak, másrészt a társadalomtudományi intézmények munkájának eredményeire. A csoportok vezetői maguk mérlegelik, mi mindenre lesz szükség a munkájukhoz, milyen további tanulmányokat és egyéb anyagokat kell még elkészíteni. Március végére benyújtják javaslataikat a program téziseinek szerkesztésére, amelyet a CSKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézete mint a párt alapvető elméleti munkahelye végez. A program téziseinek megszerkesztésére hozzávetőleg két hónapunk lesz. A megszerkesztett tézisjavaslatok egészét a CSKP KB-nak a program kidolgozására alakult bizottsága elé terjesztjük, amely dönt a további eljárásról. Fel- tételezésünk szerint a tézisjavaslatok egészét ismét átadja a munkabizottságoknak, amelyek azután véleményezik mind saját szakaszaikat, mind pedig a tézisjavaslatok egészének szerkesztését. Az év őszén a CSKP KB-nek a pártprogram kidolgozásával megbízott bizottsága megvizsgálja az új tézisjavaslatokat, és a CSKP KB ülése elé terjeszti, amelynek döntenie kell arról, hogy párton belüli vagy országos vitára bocsáthatók-e.- Ilyen eljárás elegendő időt ad a vitára?- Ezek közt a körülmények közt a vita 1989 őszén vagy 1990 elején kezdődhetne, és március végén kellene befejeződnie. A párt alapszervezetei az 1990 februári vagy márciusi taggyűlésükön nyilvánítanának róla véleményt, az egyéni észrevételeket a járási, kerületi és a központi pártszervekhez juttathatnánk el, vagy a sajtóban, a rádióban és a televízióban lehetne kifejteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kéthónapos párton belüli vagy nyilvános vita hasonló célokra elegendő, mivel azok, akik el akarják mondani véleményüket, rendszerint megte-' szik azt röviddel az anyag nyilvánosságra hozatala után.- A program előkészítése nem az idő bizonyos szorítása közepette történik-e majd?- Hasonló politikai dokumentum előkészítésekor mindig két szélsőség fenyeget: vagy nagyon kevés az idő az előkészítésre, vagy a munkák nagyon elhúzódnak, s a kidolgozástól teljesen el kell állni, mivel időközben más időszerű feladatok merülnek föl. El akarjuk kerülni a fölösleges sietséget s a halogatást is. Találkozunk természetesen szélsőséges nézetekkel is, például olyan elképzeléssel, hogy a program kidolgozásához ennek vagy annak a munkacsoportnak előbb tudományosan fel kell dolgoznia a párt bol- sevizálásának időszakát, más csoportnak az ötvenes évek jogrendjében lévő fogyatékosságokat, megint másnak elemeznie kellene a különböző reformok kudarcának okait stb. Mindez kétségtelenül szükséges és nem akarjuk lebecsülni, de olyan átfogó dokumentum előkészítése szempontjából, mint amilyen a párt programja lesz, mégsem a legfontosabb. Ha a munkacsoportoknak hasonló ismeretekre szükségük lesz, beszerezhetik azokat olyan terjedelemben, amely az általános visszatekintés szempontjából szükséges. Nem akadályozhatja azonban ez őket a fő feladaton végzett munkában, amely ebben a szakaszban az alaptézisek előkészítése. Ezeknek a téziseknek tíz-tizenkét hónapon belüli előkészítése legfelső pártaktívánk számára reális feladat.- Feladatuk teljesítésében a Rudé právo vagy más tömegtájékoztató eszközök segíthetnek valamiképpen?- A Rudé právo és a többi tömeg- tájékoztató eszköz tulajdonképpen már most számos értékes ismeretet nyújt a program előkészítéséhez, főleg az olvasókkal való együttműködésük által. Talán hasznos volna, ha lapjuk hagyományos vitarovatában olvasói javaslatokat publikálna, amelyek a program téziseinek előkészítésében segítenének. MARIÉ BOUDOVÁ (Rudé právo) „Szeretnék ide visszajönni... Tizenhárom szerelőállás és ugyanannyi autóbusz, illetve Tatra tehergépkocsi. Mellettük emberek szorgoskodnak, hogy megkeressék és eltávolítsák a műszaki hibákat, megjavítsák a gépjárműveket. A csarnokban a kinti hideg ellenére kellemes a meleg és szinte feltűnő a rend. Az ember nyugodtan szemlélődhet, nem kell félnie, hogy a kijelölt „gyalogjárókon“ vasdarabba botlik vagy megcsúszik egy eldobott csavaron. És még valami, ami a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat komáromi (Komárno) üzemében a központi gépműhelyben az először itt járó idegen számára mindenképpen feltűnik: egy-egy jármű körül ketten-hárman foglalatoskodnak, egy idősebb szakember és egy-két, látni valóan kezdő fiatal. Hagyománya van itt ugyanis annak, hogy a munkába lépő fiatalok felett a tapasztalt szakemberek védnökséget vállalnak. Ennek a hagyománynak a szerepéről - ha úgy tetszik, „hasznáról" - faggatunk két patrónusi feladatokat is ellátó A védnökét dicséri ez a vélemény, Borbély Lászlót, aki két évtizedes gyakorlattal rendelkező autószerelő. Ő így látja e pártfogói módszer jelentőségét:- Szerintem számos előnye van, hogy a kezdő fiatalokkal így foglalkozunk, hogy velünk együtt dolgozhatnak: könnyebb így megtanulniuk a szakmai fogásokat, de egyesekben bizony nehéz a szakma sze- retetét kialakítani. Kár, hogy olyanok is idekerülnek, akiket nem vonz ez a munka. Az elmúlt évek során akadt olyan védencem, aki nem tudta megmondani, miért választotta az autószerelő szakmát. Csak azért került ide, mert a szülei úgy vélték, ez jövedelmezőbb munka, mint a többi. A gyerek megkérdezése nélkül döntöttek. Hát ilyen pályaválasztási módszerrel nem lehet szakmát szerető és értő embereket nevelni. Az ilyen negatívumokat is megpróbáljuk valahogy ellensúlyozni az alatt az idő alatt, amíg nálunk dolgoznak a fiatalok. Elképzelni sem tudom, hogy ott, ahol a munkaviszonyba lépő fiatalokat Munka közben: Zubcsák Ferenc és Gabriel Hegedűs Eszmecsere a szakmai dolgokról: Borbély László és Mihalovics József (A szerző felvételei) szakembert, s a mellettük „betanuló“ két fiatalt. Zubcsák Ferenc szerelő már huszonötödik éve dolgozik a szakmában. Két évvel régebben, mint ahány éves fiatal munkatársa, akivel láthatóan jól megértik egymást.- Azt hiszem, azokat a „mesterfogásokat“, amelyeket az ember a szakma legjobbjaitól megtanul, nem oktatják az iskolában. Melyik szerszám hogyan áll legjobban az ember keze alá..., biztosabb a mozdulat, nagyobb a siker érzése, élménye, ha van, aki odafigyel, tanácsot ad, dicsér, vagy figyelmeztet. Én szívesen foglalkozom a fiatalokkal. Munka közben - minket, tapasztaltabb munkatársaikat figyelve - természetesebben alakul ki a géphez, műhelyhez, szerszámhoz, munkához való viszony, az a bizonyos munkafegyelem, amelyre olyan nagy szükség van. Gábriel Hegedűst alig néhány nap választja el a mesterlevél megszerzésétől. Szerényen, egyszerűen, de határozottan mondja:- Sokat tanultam a mesteremtől. Mindig türelmesen magyarázott. Bátran mertem kérdezni, mert sohasem fölényeskedett, nem kezelt le, amiért valamit nem tudok. Még azt is meg tudtam vele beszélni, mivel töltöm munka után a szabadidőmet, mit csinálok odahaza. Olyan tanácsokat kaptam tőle, amelyekkel nemcsak itt, a munkában, az életben is köny- nyebben eligazodom. Osztálytársa, Mihalovics József rövidebben, de sokatmondóan fogalmaz:- A katonaság után szeretnék ide visz- szajönni. Ez olyan munkahely, ahol a fiatalokat komolyan veszik. nem így segítik a tapasztaltabbak, hogyan illeszkednek be a kollektívába. A szakmunkásképző végzősei egy évet járnak ide gyakorlatra. Ezalatt az idő alatt a védnökök segítségével szakmai tudásukat éppúgy megismerik, mint emberi tulajdonságaikat. Ha befejezték az iskolát, a legjobbakat itt marasztalják és a katonai szolgálat után visszahívják. De egy éven keresztül még ezután is a védnökük mellett dolgoznak.-Aki nem látja, hogy ebben mi az előny, annak talán már megmagyarázni sem érdemes - jelenti ki a reá jellemző határozottsággal és szókimondással Both János, a műhely mestere. És így folytatja:- Pártfogó, patrónus sem lehet akárki. Ehhez az kevés, hogy valaki jó szakember. Emberileg is meg kell felelnie. Olyannak kell lennie, aki képes megnyerni a fiatalt, aki maga is úgy dolgozik, ahogyan attól a kezdőtől elvárja. A fiatalok nagyon érzékenyek és nagyon kritikusan nézik a világot, a felnőtteket. Csak az tud hatni rájuk, csak arra hallgatnak, akit valóban ismernek, aki mind a munkában, mind emberi magatartásában példakép lehet. Ha ez Így van, vajon miért olyan kevés üzemben élnek ezzel a módszerrel? Erről Kukucka István pártelnökkel beszélgetünk, aki nem tagadja, ez a figyelem, ez a gondoskodás - amely sokszorosan megtérül a dolgozók üzemhez, munkahelyhez kötődésében, egymáshoz, s munkatársakhoz, de legfőképpen a munkához való viszonyában - bizony többletmunka mindazok számára, akik foglalkoznak vele, szervezik és irányítják. Véleménye éppúgy tanulság, mint útmutatás, s remélhetőleg másokat ösztönző példa is:- A SZISZ üzemi alapszervezetét jogokkal rendelkező és feladatokat teljesítő partnerünknek tekintjük. Az ifjúsági szervezet segít a párttagjelöltek kiválasztásában és felkészítésében. Feladatokat, ad a jelölteknek. A szakmunkástanulók többsége tagja az ifjúsági szocialista tartalékbrigádnak. Ezen túlmenően mestereikkel közösen évente 4-7 újítást adnak be. Ugyancsak régi hagyománya van nálunk a ZENIT mozgalomnak. Tömören talán ez is szemlélteti, menynyire komolyan vesszük a fiatalokat, a szakmai utánpótlás nevelését. Az ifjúsági szervezet gyűlésein mindig ott van a pártszervezet és az üzem gazdasági vezetőségének képviselője. Nagyon odafigyelünk a fiatalok véleményére és javaslataira. Mindezért cserébe azt várjuk, s követeljük, hogy dolgozzanak becsületesen, álljanak helyt mellettünk - és majd helyünkbe lépve is. EGRI FERENC
