Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-29 / 30. szám

KÖZÖSEN A KITŰZÖTT FELADATOK TELJESÍTÉSÉÉRT Felelősség és következetesség minden szinten Interjúsorozatunk harmadik részében Michal Spak elvtárs, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára válaszol szerkesz­tőségünk kérdéseire. ■ Vezető titkár elvtárs, a kerületi párt­konferencián előadott beszámolóban meg­állapította, hogy a kommunisták munkáját értékelve egyértelműen túlsúlyban vannak a pozitív eredmények. Ugyanakkor leszö­gezte, hogy „egyelőre távol vagyunk attól, hogy kijelenthessük: pártalapszervezeteink, járási és kerületi pártbizottságaink gyorsan átorientálódtak és megvalósították a CSKP KB 7. és 9. ülésének határozatait". Ezzel összefüggésben, melyek a pártszervek és szervezetek, illetve a párttagok legfonto­sabb feladatai Kelet-Szlovákia gazdasági és szociális fejlesztésének meggyorsítá­sában?- A pártmunkában egyre gyakrabban és konkrétabban mutatnak rá a különféle fo­gyatékosságok okaira. Sajnos, néhány taggyűlésen és a pártszervek egyes ta­nácskozásain még nem foglalkoznak az időszerű és döntő problémák megoldásá­val. Vannak szervezetek, amelyek nem szakítottak a sztereotípiákkal és nem vál­toztatták meg munkastilusukat. Ez azt je­lenti, amint azt a kerületi pártkonferencia is megállapította, hogy a CSKP KB 7. és 9. ülésének határozatai még nem hatják át teljesen szervezeteink életét és munkáját. Ezért a figyelmet a fennálló problémák és fogyatékosságok kiküszöbölésére és arra irányítottuk, hogy emelni kell a pártmunka színvonalát, például a mecenzéfi (Medzev) Strojsmaltban, a Kelet-szlovákiai Tégla­gyárban, a Kassai (Koéice) Elektromont- ban, a Pelsőd (Pleáivec), Leleszi (Leles), Palotai Efsz-ben, a fa- és cellulózipari válla­latoknál stb. A párt vezető szerepének és ellenőrzési jogának érvényesítése megköveteli, hogy a pártpolitikai irányítás ne helyettesítse az állami és gazdasági szervek konkrét irányí­tását. Napjaink valósága megismerésének feltétele és a pártbizottságok hatékonyabb irányítómunkájának alapja a kivezető utakra rámutató, bíráló elemzés módszere. Az alapszervezeteknek mindenütt igazi politi­kai magvat kell képezniük, hatáskörükben fokozniuk kell az élet valamennyi területére gyakorolt hatásukat. ■ Az utóbbi években kerületükben az ipar egyes ágazatai közül az elektrotechni­kai iparban növekedett leggyorsabban (15,7 százalékkal) a termelés. Az előző pártkon­ferencia azonban azt adta feladatul ennek az ágazatnak, hogy az ötéves tervidőszak­ban csaknem megkétszerezze termelését. Miben látja az okát annak, hogy a növeke­dés üteme nem felel meg az elvárásoknak? Az 1986. évi kerületi pártkonferencia fela­datul adta a kerület elektrotechnikai ipará­nak, hogy 96,8 százalékkal növelje termelé­sét, és termékei révén megteremtse a felté­teleket a kerület egész ipara műszaki szín­vonalának emeléséhez. Ezt a feladatot egyrészt a meglévő kapa­citások fejlesztésével, másrészt széles körű beruházásokkal valósítjuk meg. Azzal szá­molunk, hogy már az ötéves tervidőszak végén egyes új kapacitásokban megkezdő­dik a termelés. Az elmúlt két évben az elektrotechnikai ipar érte el a növekedés legnagyobb dina­mikáját (15,7 százalékot), de az ötéves terv feladatai szempontjából ez nem kielégítő ütem. Az elektrotechnikai ipar vállalatai tervfe­ladataikat 1986-ban és 1987-ben 101,3 százalékra teljesítették. Ennek az ágazat­nak a termelése a kerület ipari termelésé­nek 4 százalékát jelenti, az előző évek 3,6 százalékával szemben. Jó eredmények születtek a PreSovi Ipari Automatizációs Üzemek vállalatainál, a Stropkovi Teslában, a Mohelnicei Elektrotechnikai Üzemek mi- chalovcei egységében, ahol a termelés több mint 20 százalékkal nőtt, és valamennyi mutatót teljesítették. Tervfeladatait nem tel­jesítette viszont a Krompachyi Szlovák Energetikai Üzemek, ahol 1987-ben problé­mák merültek fel a mosógép-motorok gyár­tásának bevezetésében. A pártszervek és szervezetek erőfeszíté­sei ellenére ebben az ágazatban nem sike­rült eredményesen teljesíteni az építkezési beruházások tervét. Továbbra is problémák merülnek fel a Mohelnicei Elektrotechnikai Üzemek michalovcei gyárának építésében, a termelési program megváltoztatása miatt már két éve késik a tervdokumentáció jóvá­hagyása és a termelési csarnokok kihasz­nálatlanok. Egy évet késik a Humennéi Chirana építése. Nem tartják be a határidő­ket a kassai Elektromont, a Stará Lubovóa-i Tesla, a Kassai Popov Gépipari Technikai Kutatóintézet új létesítményeinek építésén. Már folyik a Pardubicei Tesla új kassai üzeme tervdokumentációjának jóváhagyá­sa. Az építkezést 1989-ben kell megkez­deni. A kialakult helyzet okát abban látjuk, hogy nem tisztázzák idejében a termelési programokat, a beruházók elképzelései nem koncepciós jellegűek, fogyatékossá­gok merülnek fel az építkezések előkészíté­sében, és késik a termelési kapacitások átadása. Annak ellenére, hogy már több ízben tárgyaltunk a Szövetségi Elektrotech­nikai Minisztérium, valamint az illetékes ter­melési-gazdasági egységek képviselőivel, egyelőre nem sikerült fordulatot elérnünk ezeknek a problémáknak a megoldásában. ■ ígéretesen fejlődik a kerület mezőgaz­dasága. 1986-1987-ben a tervezettnél na­gyobb volt a bruttó mezőgazdasági terme­lés. A 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 8,2 százalékkal növekedett, ebből a nö­vénytermesztésé 19,2 százalékkal, az állat- tenyésztésé 6,7 százalékkal. Ez 2,5 száza­lékkal nagyobb növekedés az országos át­lagnál. Mit tesznek a kommunisták azért, hogy ez az irányzat folytatódjon?- Igényes politikai légkörben teljesítette céljait az ötéves tervidőszak kezdetétől a Kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasága. Fokozatosan bevezetjük a gazdasági me­chanizmus átalakításának alapelveit, ami abban is megnyilvánul, hogy a kerületi párt- bizottság, a járási és az üzemi pártbizottsá­gok, valamint az alapszervezetek új megkö­zelítéseket, munkaformákat és módszere­ket alkalmaznak. A pártszervek minden szinten a fő hang­súlyt a kádermunkára, a gazdasági irányí­tás tevékenységének következetes ellenőr­zésére helyezték, nemcsak közvetlenül a mezőgazdaságban, hanem a feldolgozó iparban, a műszaki és biológiai szolgáltató vállalatoknál és a tudományos-kutatási alap munkahelyein is. A mezőgazdasági termelés kedvező irányzatának további folytatását a CSKP KB 5.,7. és 9. ülése, valamint a járási és kerületi pártkonferenciák határozatainak követke­zetes lebontása szavatolja. A meghatáro­zott feladatok teljesítése lehetővé teszi, hogy már 1989 elején az egész mezőgaz­dasági-élelmiszeripari komplexumban foko­zatosan áttérjünk az új gazdasági feltéte­lekre. Pozitívan befolyásolta a mezőgazdasági termelés intenzifikálását a kerületi pártbi­zottság által jóváhagyott programok és kon­cepciók teljesítése. Mindenekelőtt megte­remtettük a feltételeket a növénytermesztés gyorsabb növeléséhez. Átfogóan oldjuk meg a földalap védelmének, termővé tételé­nek és kihasználásának kérdését, főleg a Kelet-szlovákiai síkságon. Megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a lemaradó mezőgazdasági vállalatok in- tenzifikálásának és gazdasági stabilizálásá­nak, valamint a kerület kiválasztott járásai­ban - (Humenné, Kassa-vidék, Tőketerebes (Trebisov), Michalovce-) - a mezőgazdasá­gi termelés intenzifikálása és fejlesztése programjainak. Az anyagi-műszaki alap kiépítésén kívül a pártszervek és szervezetek figyelme min­denekelőtt a következetes kádermunkára, a gazdasági vezetők felelősségteljes kivá­lasztására irányult. A mezőgazdaság terü­letén is alapvető intenzifikációs tényező és döntő politikai feladat a tudományos-techni­kai forradalom eredményeinek érvényesíté­se. Itt vannak a kerületi pártbizottság véle­ménye szerint a legnagyobb tartalékaink. Ezért továbbra is nagyon időszerűek a ke­rületi pártbizottság által 1987-ben jóváha­gyott programok, ezek megvalósítása felté­telezi a mezőgazdasági termelés hatékony­ságának növelését. Nagy fontosságot tulajdonítunk a bio­technológiák fejlesztésének, az elektronizá- lási és gépesítési program megvalósításá­nak, miközben ésszerűen kell kihasználni a tüzelőanyagot, az energiát és az élőmun­kát is. A pártszervek és -szervezetek vezetésé­vel a mezőgazdasági vállalatoknál eredmé­nyesen érvényesítik az önálló elszámolást, nagyobb mértékben vezetik be a brigád- rendszerű munkaszervezést és javadalma­zást. Nő a dolgozók kezdeményezése és aktivitása, nagyobb a részvételük a terme­lés irányításában. Fokozatosan javul a szakképzettség (jelenleg a mezőgazda­ságban több mint 3500 felsőfokú végzett­séggel rendelkező szakember dolgozik) és ez megnyilvánul a benyújtott újítási javasla­tok és találmányok nagyobb gazdasági hasznosságában. ■ A kerület iparában a korszerűsítést szolgáló beruházások részaránya 31 szá­zalék, míg a tervezett országos arány 50 százalék. Mivel magyarázható ez?- A Kelet-szlovákiai kerületet, de minde­nekelőtt az elektrotechnikai- és gépipart, részben pedig a vegyipart az jellemzi, hogy a termelési alap fejlesztése nem éri el az országos átlagot. A kerület több járásában (Svidník, Stará Lubovöa, a Humennéi járás Uliői és Ubrai része) még folyik az iparo­sítás. Nem szabad megengednünk, hogy az újonnan felépített létesítményeket régi, nem korszerű technikával szereljék fel. Fokoza­tosan növelnünk kell a korszerűsítési akciók arányát, csökkentve ezzel az építkezési beruházásokat. ■ Kerületünk pártszervei és szervezetei figyelemre méltó erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy vállalataik köz­vetlen kapcsolatokat létesítsenek szovjet, mindenekelőtt Kárpát-ukrajnai vállalatokkal. Mit tesznek a rendszeres együttműködés elmélyítéséért?- Már sok éves hagyománya van vállala­taink és a Kárpát-ukrajnai terület vállalatai közvetlen kapcsolatainak. A kiutazásokkal, a vámmal és az árakkal kapcsolatos rugal­matlan, elavult szabályok akadályozzák a közvetlen kooperációs kapcsolatok továb­bi elmélyítését, a közös üzemek építését, és a konkrét feladatok közös megoldását. A jövőben elvárjuk, hogy a vállalatok és szervezetek rugalmasabbak és önállóbbak legyenek a kétoldalú kapcsolatok megköté­sében, a kölcsönösen előnyös kooperáció keretében. ■ Hogyan akarják megoldani a kerület pártszervei Kassa, Preéov, Poprád és más városok új lakótelepein a járulékos ellátott­ság építésében tapasztalható lemaradást?- Hatékony ellenőrző napokat szerve­zünk és személyesen felelősségre vonjuk azokat a vezetőket, akik hosszú ideje nem teljesítik feladataikat a járulékos ellátottság kiépítésében. Alapelvként elfogadtuk, hogy a beruházási folyamat résztvevőit nem az átadott lakások száma szerint, hanem a la­kótelepek komplex ellátottsága alapján ér­tékeljük. ■ Kelet-Szlovákia nemzetiségi szem­pontból vegyes kerület. Hogyan értékelik a lenini nemzetiségi politika érvényesítését, a nemzetek és nemzetiségek internaciona­lista együttélését?-Valóban, a Kelet-szlovákiai kerületet többek között az jellemzi, hogy szlovákokon kívül magyar és ukrán nemzetiségi állam­polgárok, kisebb számban pedig lengyel, német és más nemzetiségű lakosok is élnek itt. A nemzetiségi kérdés megoldásában a kizsákmányolás és a fasizmus elleni harc időszakában született gazdag, internacio­nalista forradalmi hagyományainkból indul­tunk ki. Úgy gondolom, elegendő, ha meg­említem az olyan történelmi eseményeket, mint a Szlovák Tanácsköztársaság, a kelet­szlovákiai dolgozók 1938 júliusi kassai tün­tetését a köztársaság védelmére, amelyen Klement Gottwald, Viliam Siroky és Olexa Borkartuk szólalt fel. Állampolgáraink közö­sen harcoltak a fasizmus ellen, a köztársa­ság felújításáért és szocialista irányzatáért a felszabadulás után. Ezekből a hagyományokból indult ki pártunk 1948 februárja után a nemzetiségi kérdés megoldásában. Hangsúlyozni sze- rentém, hogy számos probléma ellenére a kerületben nagyon jó eredményeket ér­tünk el, ami elsősorban annak köszönhető, hogy átfogóan oldottuk meg a kérdéseket. Sikereket értünk el mindenekelőtt azoknak a területeknek és járásoknak gazdasági, valamint szociális fejlesztésében, amelyek­ben magyar és ukrán nemzetiségű állam­polgárok élnek, s amelyek a múltban Szlo­vákia legelmaradottabb területei közé tar­toztak. A kerület párt- és állami szervei gondos­kodásának köszönhetően minden alapvető feltételt megteremtettünk ahhoz, hogy a nemzetiségek az oktatás, a kultúra, vala­mint az élet többi területén teljes mértékben realizálhassák magukat. Ezt tanúsítja szá­mos kultúrális rendezvény, mindenekelőtt a magyar lakosság gombaszögi (Gomba- sek) ünnepségei, az ukrán lakosság svidní- ki találkozója, valamint a kerület városainak és községeinek rendezvényei. A szlovák és más nemzetiségű állampol­gárok egyenjogúságának és internaciona­lista együttélésének konkrét megnyilvánulá­sa, hogy a nemzetiségek arányosan képvi­selve vannak a különböző szintű választott szervekben, valamennyi állampolgár, nem­zetiségre való tekintet nélkül, teljes mérték­ben bekapcsolódhat a politikai, a társadalmi és gazdasági életbe. Pozitívumként kell kiemelnem, hogy a magyar, ukrán és más nemzetiségű lako­saink a szlovák nemzettel együtt aktívan támogatják a párt politikáját a szocialista építésben, napjainkban pedig az átalakítás­ban és a sokoldalú fejlesztésben. Erről tanúskodik az a felmérés is, amelyet 1982-1987-ben a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete végzett, s amely szerint a vegyes lakosságú területeken a lakosság döntő többsége (93,3 százaléka) pozitívan viszonyul közös hazánkhoz és ezáltal a szocializmushoz is. Távol áll tőlünk az, hogy ne lássuk az életünkben felmerülő problémákat. A nem­zetiségi kérdés nagyon bonyolult és érzé­keny terület. Ezért a kerületi párt- és állami szervek megkülönböztetett figyelmet szen­telnek ennek a területnek. A pártpolitika, a szocializmus és a marxizmus-leninizmus aktív támogatása alapján mindenekelőtt az internacionalista egység megteremtésére ^ törekszünk. Szüntelenül emelni akarjuk a vegyes lakosságú járásokban élő állam­polgárok élet- és kulturális színvonalát, s meg akarjuk szilárdítani a területünkön élő nemzetek és nemzetiségek internacionalis­ta és hazafias egységét. 1988. VI Az idén is sikeres volt a gombaszögi (Gombasek) kulturális seregszemle (Lőrincz János felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents