Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-22 / 29. szám

A szőlő elvirágzásától a bogyók zsendüléséig tartó időszakban különösen fontos szerep jut a szakszerű növényvédelemnek, hisz a jó egészségi állapot megőrzése az eredményes termelés egyik alapfel­tétele. A növényvédelmet ebben az időszakban is előrejelzésekhez kell igazítani, de mindenkor figyelembe kell venni a helyi időjárási viszonyokat, a betegségek és kártevők terjedését, valamint a szóló fejlettségi állapotát. Lehetőség szerint igyekezzünk széles hatás­spektrumú, jól kombinálható vegyszereket használni, mert a nyári hónapokban több betegség és kártevő fenyegeti a növényzetet. Elsősorban közvetlenül virágzás után, majd a bogyók borsó nagyságú fejlettsége idején, illetve fürtzáródás előtt és után szüksé­ges permetezni, de főleg a későn érő fajtáknál a teljes zöldbogyós fejlettség elérésekor, esetleg még zsendülés idején is szükség lehet a vegyszeres beavatkozásra. A peronoszpóra elleni harcban az elvirágzást követő időszakban előnyben részesítjük a réztartalmú készítményeket, mindenekelőtt a Kuprikol 50-et. Ennek 0,5-0,6 százalékos töménységű oldata (10 liter vízhez 5-6 dkg vegyszer) tökéletes védelmet nyújt a sok kárt okozó betegség ellen. Erős fertőzöttség esetén, vagy olyankor, amikor a leveleken már megjelentek a peronoszpórára utaló olajfol­tok, nagyon jó hatást lehet elérni a felszívódó, mélyhatású vegyi készítményekkel. Ezek közül a Ridomil plus 48 WP és a Curzate MZ 0,25 százalékos, a Mikai M pedig 0,3 százalékos töménységben használatos. Ezeket a szereket azonban legfeljebb két alkalommal tanácsos használni a tenyészidóben. Itt keH megjegyezni, hogy a peronoszpóra ellen használt készítmények egyúttal a szólőorbánc ellen is védelmet nyújtanak a növényzetnek. A szőlő növényvédelmének gerincét a lisztharmat elleni kezelések adják. Legjobb, ha a peronoszpóra elleni kezelés alkalmával liszthar­mat elleni készítményt is keverünk a permetlébe. A lisztharmat ellen általában kéntartalmú készítményeket használunk. Ezek közül a Suli- kol K-ból 0,5 százalékos, a Síra 80 WP-ből, illetve a Thiovitból 0,3 százalékos töménységű oldatot készítünk. A kéntartalmú vegyszerek nagy előnye, hogy egyúttal az atkákat is gyérítik. Használatukkal azonban vigyázzunk, mert 25 fok feletti hőmérsékleten és erős napsütésben perzselhetnek, 15 fok alatti hőmérsékleten pedig lénye­gesen csökken a hatásfokuk. Ráadásul a borszőlők esetében feltétle­nül meg kell tartanunk a szüret előtti 42 napos várakozási határidőt, mert különben kellemetlen kénhidrogén szagú lesz a borunk. A köz­vetlen fogyasztásra szánt csemegeszőlőnél a kötelező élelmezés­egészségügyi várakozási idő ezen szerek esetében csupán 3 nap. Az említett szereken kívül a lisztharmat ellen sikeresen alkalmazhatjuk még a Bayleton 25 WP 0,01 százalékos, a Karathane FN 57 0,1 százalékos, valamint a Fademorf 20 EC 0,125 százalékos tömény­ségű oldatát. Csapadékos években a szőlészeknek komoly károkat okozhat a szürkepenészes rothadás. Ellene a Ronilan 50 WP 0,1 százalékos, az Euparen 0,25 százalékos vagy a Topsin M 0,15 százalékos oldata nyújt védelmet. Alapvető fontossággal bír a szölőmolyok elleni védekezés, mivel a rágó kártevők (molyok, darazsak stb.) közül elsősorban a szölőmolyok segítik a szürkepenészes rothadás terje­dését. Irtásukra a Soldep 0,4 százalékos, a Metation 0,2 százalékos, vagy a Decemtion 0,25 százalékos oldata javasolható. A piretroid készítmények közül a Decis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC és a Ripcord 20 EC jöhetne számításba leginkább, csakhogy ezek beszerzése a kertbarátok számára szinte lehetetlen. Újabban sok helyütt komoly károkat okoz a szölőlevélállatka. Ahol előfordul, a permetlébe 0,1 százalék Bi 58 Ec készítményt is kell keverni. Közvetlenül a virágzás után és a bogyók borsó nagyságú fejlett­sége idején rendszerint a peronoszpóra és a lisztharmat ellen kell permetezni. Július derekán és második felében, fürtzáródás előtt peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenészes rothadás és szölőmolyok (másik nemzedék) elleni készítményeket kell használnunk. Augusz­tus elejétől, tehát fürtzáródás után ismét a peronoszpóra, a liszthar­mat és a szőlőmolyok ellen kell permetezni. A további permetezések idejét, illetve a használt kombinált permetlé összetételét az időjárás alakulása, a károsítók megjelenése, illetve a szőlő érése határozza meg. A javasolt vegyszerek egymással általában keverhetők, ám aki a számára egyelőre ismeretlen készítményekhez nyúl, pontosan olvassa el a használati utasítást, a kombinált permetlét pedig előbb próbálja ki néhány hajtáson. KORPÁS ANDRÁS mérnök A harmatgyökerezésről Az új telepítésű szőlők egyik leg­fontosabb művelési munkája a har­matgyökér rendszeres eltávolítása. Tudjuk, hogy az első öt évben ezt a munkát föltétlenül el kell végezni, mégis sokan megfeledkeznek róla, illetve egyszerűen elhanyagolják, mert munkaigényes. A következ­mény? A harmatgyökerek átveszik a növénytáplálási feladatot, követ­kezésképpen a talpgyökerek el­pusztulnak. Ha az oltási csomó ver gyökeret, akkor az alany „elrúgja" a ráoltott nemes részt. Látom, sok kertésztársnak gondot okoz a harmatgyökerek eltávolítása, tehát elmondom, hogyan teszem könnyebbé én ezt a munkát. Alapelv, hogy az első harmatgyö- kerezést júniustól augusztus elejéig kell elvégezni, lehetőség szerint bo­rús időben vagy naplemente után, hogy a perzselő nap ne tegyen kárt a zsenge hajtásokban. A tőkét 10-15 cm mélyen kibontjuk, majd a töke nyaki részéről éles késsel levágjuk a gyökereket, végül a tőkét visszatakarjuk. A műveletet az első öt évben nyaranta ajánlatos megis­mételni. Én az első évben kibontom a tö­két, levágom a harmatgyökereket, majd 15 cm széles fóliacsíkokkal becsavarom a tőke nyaki részét, csak utána húzok földet a tőkéhez. A fóliát úgy helyezem el, hogy kb. 5 cm-re az oltás helyét is takarja. Az így kezelt tőkéket öt év alatt egyszer sem kellet harmatgyökerezni. Ké­sőbb módosítottam az eljárásom: az első évben harmatgyökereztem és csak a második év tavaszán helyez­tem el a fóliát a tökenyakon. Miért? Mert a második évben már nem kel­lett fölkupacolni a tőkéket, tehát gyorsabban dolgozhattam. Megfi­gyelésem szerint a direkttermő tő­kéknél is érdemes alkalmazni a fó­liacsíkos védőborítást, mert serkenti a talpgyökerek, illetve az egész tőke fejlődését. Cs.P. A sziklakerti növényekről A szabadidőt mind többen töltik kerti munkával. Nemcsak a veteményes­kertben, de a sziklakertben is jó alkalom nyílik a növények megfigyelésére. A sziklakért, kis méretei ellenére egy darabka természet. Vigyázzunk arra, hogy a kis sziklakertben a növényeket mindig a tulajdonságaiknak, igényeik­nek megfelelően csoportosítva helyezzük el. Aki most kezd sziklakertet építeni, legyen nagyon körültekintő. Előbb ismerje meg a számba jöhető növényeket; leghelyesebb, ha a természetből veszi a példát. A kövek, a sziklák nemcsak díszítenek, hanem részt vesznek a tér kialakításában, és csökkentik a talaj felszínének lejtését. A sziklakért alapját a kövek alkotják, és ebbe a környezetbe lehelnek életet a növények, a kert ékszerei. A sziklakért szépségét a változatos formájú, magasságú és lombszínú növények csoportosítása adja. Ezek még virágtalan állapotukban is mutató­sak. A sziklakerti növények egy része nálunk ritkaság. Sok, nem kifejezetten sziklakerti növény szintén szépen díszük a köves, árnyékos részeken. A legismertebb sziklakerti virágok az aranysárga cickafark, a tavaszi hérics, a havasi szellörózsa, a törpe harangvirág, a varjúköröm, a kerti kankalin. A varjúhájfélék a kövirózsák mellett a leggyakrabban előforduló, szárazságtűrő sziklakerti növények. Alacsony, igénytelen homoki és szikla­kerti virág a veronika. Elfekvő, legyökeresedő hajtásai - még a mi éghajlati körülményeink között is - áttelelnek. A sziklakért dísze lehet a kamcsatkai margitvirág, a májusi gyöngyvirág, a havasi szegfű és a havasi gyopár. (N) Cseranyagokkal a levéltetvek ellen Mikor érett a dinnye? A nálunk termesztett sárga­dinnyék érettségét nagyon egy­szerűen, könnyen, biztonsággal megállapíthatjuk. Az érett sárga­dinnye héja világosabb, a kehely felőli oldala megpuhul és kelle­mes illata már messziről érez­hető. A sárgadinnye teljes íz- és illatharmóniáját csak tövön érlel­ve fejleszti ki. Hosszabb szállí­tásra a dinnyét azonban 70-80 százalékos érettségben szedik le és az a megvásárlás időpont­jában válik fogyaszthatóvá. Az érés utolsó négy napjában fej­lődnek ki leginkább az íz- és zamatanyagok, és a házikerti termesztésben éppen ezt az érettséget érdemes bevárni. A sárgadinnye a virág megter- mékenyülésétől számítva 30-33 nap múlva fejlődik ki fogyasztha­tóvá. Sokan úgy vélik, hogy a sárgadinnyét nem kell leszed­ni, amikor megérik, a termés le­válik magától is a kocsányról. Ez igaz, csak a leváló termések már túlértek. Ez pedig nem kívána­tos, mert az alkoholos erjedés gyorsan megindul bennük és ve­szítenek élvezeti értékükből. A görögdinnye termesztése során a legnagyobb gyakorlatot az érés megállapítása igényli. A érés jelei nem annyira egyér­telműek, mint a sárgadinnyénél. Utóérlelése sem lehetséges. Az idő előtt leszedett görögdinnye színtelen, íztelen, a túlérett ter­més pedig sokat veszít üdítő ízéből, zamatéból. A tapasztalt termesztők több tulajdonság alapján állapítják meg az érettséget. Kopogtatásra az érett dinnye mélyebb, kongó hangot ad, héja sötétebb, fénye­sebb, a hasi - talajjal érintkező - részén sárga folt jelenik meg. Az érett dinnyén a hajnali har­matlecsapódás nagyobb, a ter­més melletti kacs elszárad. A nővirág termékenyülésétől el­telt 30-35 nap múlva várható a teljes érettség. A felemelt és tenyerünkre helyezett dinnyét a kés nyelével ütögetve „ren­gést" érzünk. A sárga- és a görögdinnyét lehetőleg a reggeli órákban szedjük. A termést késsel vágjuk le a hajtásról, s 3-5 centiméteres kocsányrészt hagyjunk rajta. A kellő érettségben, szakszerű­en szedett dinnye fogyasztása tovább növeli e kedvelt zöldség­faj élvezeti értékeit. (Ksz) A levéltetvek 2-4 mm hosszú, többnyire zöld, sárga vagy fekete színű szipókás rovarok. A téli tojá­sokból kikelő lárváik 2-3 hét alatt szárnyatlan nőstényekké fejlődnek. Ezek az ún. ősanyák szűznemzés­sel szaporodnak, 40-50 eleven, szárnyatlan utódot hozva a világra. A lárvák gyorsan fejlődnek, s néhány hét múlva tovább szaporodnak. Eb­ből következik hogyalevéltetvektöbb faija igen veszedelmes kártevő. Irtá­sukra többféle vegyi készítményt for­galmaznak, de a házikertben inkább a biológiai növényvédelmet kell elő­térbe helyezni. Én néhány éve a diófa leveléből készült főzetet használom a levéltet­vek fékentartáisára. Egy ötliteres fa­zékba 250 gramm száraz falevelet teszek, klórmentes vizet öntök rá, s a forrásponttól kezdve 30-40 per­cig főzöm. Utána a forró vízben tovább áztatom a leveleket, s a főze­tet csak másnap szűröm le. Közben feloldok 0,5 liter klórmentes vízben 100 gramm kenószappant, ezt az oldatot hozzákeverem a kihűlt főzet­hez, s már permetezhetek is. Megfi­gyeltem, hogy az esti permetezés a leghatásosabb, de ilyenkor is ügyelni kell arra, hogy lehetőleg va­lamennyi kártevőre jusson a permet- léból. Ugyanis csak a megpermete­zett levéltetvek pusztulnak el. A jobb hatásfok érdekében a kezelést cél­szerű másnap vagy harmadnap megismételni. A kenőszappanra (vagy más, ta­padást segítő anyag hozzáadására) feltétlenül szükség van, mert külön­ben a permetlé nem tapad meg a levéltetveken. A diófalevélböl ké­szült főzet sötét színű, de nincs kellemetlen szaga, és nem is fest. Védőöltözet és gumikesztyű nélkül is bátran dolgozhatunk vele. A sze­met, a bőrt és a légzőutakat nem ingerli. További előnye, hogy a ke­zelt zöldséget alapos mosás után akár azonnal fogyaszthatjuk. A le- véltetveket a vegyileg nem mérgező hatású cseranyagok pusztítják el, melyeket a diófa leveléből lúgozunk ki. A szakirodalom szerint a cser­anyagok a levegővel érintkezve oxi­dálódnak és lebomlanak. Ezért a le­hullott faleveleket azonnal össze kell gyűjteni, műanyag zsákban száraz, hűvös helyiségben kell tárolni. Le- pattogzott zománcé vagy fémedé­nyeket a főzet elkészítésénél, keve­résénél nem szabad használni. Leg­megfelelőbbek az üvegből, porce­lánból, fából vagy műanyagból ké­szült edények. A hegyi és hegyaljai körzetekben a kertbarátok kísérletet tehetnek a tölgyfa száraz kérgéből készült főzettel. A tölgyfakéregből 200 gramm kell öt liter vízhez. Sok cser­anyagot tartalmaz a kökény is, de ennek a főzetével egyelőre nincse­nek tapasztalataim. S. B. KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (zárt betűk: T, A, T, K). 13. Tartomány Irakban. 14. Afrikai fővá­ros. 15. A málha közepe. 16. Állat. 17. Kelmét készít. 19. Tantál. 20. Kamerun és Nigéria határán élő né­gertörzs. 21. Juttat. 22. Rejtvényünk befejező része (zárt betűk: E, É). 23. Népi hangszer. 25. Néma rago­zás! 26. E napon. 28. Kevert báb! 29. Bankok közötti átírással történő fizetés. 31. Kórház jelzője is lehet. 34. Rag. 35. ... is money, az idő pénz. 36. Elsózott. 37. Sütörostély. 39. Tiltószó. 40. Kószál (ék. h.). 42. Római négy. 45. Gyógyszer - szlo­vákul. 47. Szín. 48. Fafajta. 50. Nagy Béla. 52. ... alejkum. 54. Ilyen kereskedelem is van. 55. N. A. E. 57. Strázsa. 58. Számtani műveletet végez. 59. Vele. 63. Irány. 64. Ameri­kai fiziológus. 65. Rag. 67. Jég - né­metül. 68. Hűsít. 69. Angola azonos hangzói. 70. Olasz költő.^2. Afrikai ország. FÜGGŐLEGES: 1. Tartóztat. 2. Szeret. 3. Rag. 4. Csermély. 5. Ve- töhurok. 6. Szarvasmarha. 7. Bári­um. 8. Az információ egysége. 9. Romániai város. 10. Ásvány. 11. Izsák és Rebekka fia. 12. ... ringat valakit. 18. Hosszú kétjegyű mással­hangzó. 20. Kertben van! 22. Eskü­szik ...-földre. 24. Neheztel. 25. összecseng. 27. Vércsoport. 30. Szinusz. 31. Zöldeskékbe játszó szürke szín. 32. A goldok altörzse. 33. Kötőszó. 36. Sokáig. 38. Auto­nóm terület a Kínai Népköztársa­ságban. 40. Kiszolgál. 41. Fantom. 43. Páhol. 44. Rejtvényünk máso­dik része (zárt betűk: A, E, Z, V). 46. Szintén. 48. Finnugor nyelvet be­szélő nép. 49. Hahotázik. 51. A ma­gyar film egyik úttörője. 53. Tüzel. nép. 62. Nemesgáz. 63. Palló. 66. 54. Ivóedény. 56. Attila. 58. O. Y. I. Apostilb. 68. Bízik. 70. Megszólítás. 60. Latin elöljáró. 61. Barna bőrű 71 Kötőszó. 73. Római súlyegység. A július 8-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Forró sugárokat Lövell a nyári nap; Sugári lánghevében Patak, folyó apad. Könyvjutalomban részesülnek: Demián Emil, Gabőíkovo, Petii Sán­dor, Tornagörgő (Hrhov), Rácz Lajos, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Molnár Szilárd, Galánta (Galanta), Ürge Pálné, Érsekújvár (Nővé Zámky). Szüretig még gyakran kell permetezni

Next

/
Thumbnails
Contents