Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-30 / 52. szám

A szőlővesszők gyökereztetése felülről Ez a szaporítási mód az úgynevezett felülről történő gyökereztetés, régóta ismert. Mai alkalmazását a gyökeres oltványok költséges beszer­zése, valamint az egyszerű, olcsó előállítás lehetősége indokolja. A kiválasztott szőlőfajták egészséges, jól beérett, barna színű, lehető­leg ceruzánál vastagabb vesszőit összegyűjtjük, 55-60 cm hosszúra vágjuk, majd kötegbe kötjük. A vesszők hosszánál 10-15 cm-rel mélyebb lyukat ásunk, és a köteget belehelyezzük. Ezután más célra már nem használható, összegyúrt jutazsákkal vagy tiszta rongydarabokkal lezár­juk, illetve körültömködjük a köteget, oly módon, hogy a felső 10-15 centiméteres része szabadon maradjon, a lezárás alatt pedig üreg keletkezzen. A begyürt zsákdarabok, rongydarabok fölé érett szerves trágyát, komposztot vagy rostos tőzeget helyezünk és belocsoljuk. Locsolás után a lyukat földtakaróval fedjük. Az ősszel elrakott vesszők tavaszra meggyökeresednek és telepíthetők. (keszó) Friss csíranövény étkezésre A világ legdrágább gyümölcse Az egészséges életmódnak nap­jainkban mind nagyobb a tábora szerte a világban. Egyre nagyobb tért hódít a hagyományostól eltérő könnyebb, rostdús, vitaminban gaz­dag ételek fogyasztása, a természe­tes alapanyagú gyümölcslevek, a korpa, a búzacsíra és a zabpehely beépítése mindennapi étrendünkbe. Különösen ajánlatos az ilyen ételek fogyasztása idősebbek és öregek szár ira, mert mérsékeli, megszün­teti emésztési zavaraikat. A besze­rezhető, nem csávázott, étkezésre alkalmas búza, lencse, szója, zsá­zsa, hónapos retek, mustár és kö­lesmagokból néhány nap alatt ma­gunk nevelhetünk csíranövényt. A csíranövény többféle vitamint, ás­ványi sókat tartalmaz, amelyeket fel­használ és értékesít a szervezetünk. LAPOS TÁLKÁBAN Kétféle eljárás között választha­tunk. Az egyik módszer szerint lapos üveg vagy műanyag tálkába két- három réteg, vízzel átitatott krepp- papírt helyezünk (ez lehet papír kéz­törlő, vagy akár egészségügyi papír is) és rászórva a magokat, leöntjük kissé langyos vízzel. Fél nap múlva óvatosan leöntjük a vizet, ettől fogva már nem szabad a magokat a víz­nek ellepnie, csak a papírt kell állan­dóan nedvesen tartani úgy, hogy naponta kétszer, reggel és este le­öblítjük (késsel vagy fakanállal gon­doskodunk róla, hogy a vízzel ne öntsük ki a magokat is.) A tálkát kartonlappal, vagy papírtálcával ta­karjuk le és sötét helyen, például konyhaszekrényben tartjuk. Az öblí­tés a penészedés megakadályozá­sára szolgál. A csíranövények szo­bahőmérsékleten - a különböző ma­gok termesztésének megfelelően - 4-8 nap alatt érik el a 4-6 cm magasságot. Ekkor levesszük róla a fedőt és egy napig világos helyen tartjuk, de csak szórt fényben, soha­sem tűző napon. Ezalatt a klorofill kifejlődik, a növényke megzöldül. Fogyasztás előtt bő vízben leöblít­hetjük a maghéjakat, de öblítés nél­kül is fogyaszthatok. Ha nem hasz­náljuk fel azonnal a teljes mennyisé­get, a tálkát fóliával takarva tegyük a hűtőbe. ÜVEGBEN NEVELVE Más módszerrel befóttes, vagy mustáros üvegbe szórjuk a magokat és bő langyos vízzel leöntve, fél napig úgy áztatjuk, hogy az üveget vagy sűrűn kilyukasztott műanyag fedéllel takarjuk be, vagy ritkaszövé- sü anyagot szorítunk rá gumigyűrű­vel. Az első áztató vizet leöntve, a továbbiakban ugyanúgy öblítjük le a magokat reggel és este, mint a tál­kában, de az üveget oldalára fektet­ve tartjuk, és a vizet a fedőn keresz­tül szűrjük le. Az üveget egy kétrét hajtott vászondarab segítségével óvjuk a fénytől A napi kétszeri öblí­tést pontosan tartsuk be és a kellő magasság elérése után vegyük le a takarót egy napra. Ezzel az eljárással a mag meny- nyiségének 5-6-szorosát nyerjük friss zöld táplálék formájában. A siker érdekében azonban be kell tartanunk néhány fontos sza­bályt. Ügyeljünk arra, hogy a csírák jól levegözhessenek, soha ne szá­radjanak ki, ne kapjanak napfényt, ne szórjuk túl sűrűn a magokat, és ne nőjenek túl magasra, mert egyes fajták megkeseredhetnek, ha túl ma­gasra nőnek A csírák ideális vita­mintartalmukat általában az ötödik napon érik el. LEVESBEN, BURGONYÁVAL... A csíranövény-nevelésre csak az apró szemű magvak alkalmasak, de a már említetteken kívül sikerrel pró­bálkozhatunk a zöldborsó, fehér gyöngybab és hámozott napraforgó- mag csíráztatásával is. Valamennyi közül talán a legkellemesebb a zsá­zsa csípős íze. A csíranövényeket salátákhoz ke­verjük vagy vajas, sajtos kenyérre szórva fogyasztjuk. Apróra vágva tálalás előtt levesbe, főtt tésztára, rizsre, burgonyára szórva, majonéz­be keverve tálaljuk. (Kertbarát Magazin) Az utóbbi években hazánkba is eljutott az új gyümölcssztár, a ki­vi. A külsőre nem szép, bolyhos barna bőrbe „bújtatott" gyümölcs meglehetősen drága, így különle­ges ízét legfeljebb csak kóstolgat­ni lehet. A múlt század elején a gyümöl­csöt őshazáján, Kínán kívül még sehol nem ismerték. Valaha a szubtrópusi éghajlatú Dél-Kínai völgyekben, a Jangce folyó part­vidékén termett. A kínaiak jangta- onak, mihoutaonak nevezték. Szí­vesen fogyasztották vadon termő, cukorban gazdag, apró, savany- kás gyümölcsét, s bort is készítet­tek belőle. Az európaiak a XIX. század má­sodik felében ismerkedtek meg vele, s kínai vagy ichtang egres néven emlegették. Az első euró­pai ismeretek 1847-ból származ­nak. A honosítási kísérletek soká­ig sikertelenek maradtak, de amint piacra került, azonnal kere­sett lett, s újabb hangzatos neve­ket - Jangce-bogyó, dinnyécske, majombarack - kapott. _ A kivi igazi világhódító útja Új- Zélandban kezdődött. Itt kapta mai elnevezését az ország nemze­ti jelképéről, a kivi futómadárról. Ugyanis a gyümölcs kissé hason­lít az említett, szörszerú tollazatú madár barnás tojásaira. Itt az első kivitöveket 1904-ben Alexander Alleson farmernek sikerült kiter­mesztenie Kínából hozott mag­vakból. A növények néhány évvel később termést is hoztak. A siker másokat is termesztésre, sőt ne­mesítésre sarkallt. Brúnó Just és Hayward Wright kertészek foko­zatosan kiválogatva a legjobb tu­lajdonságú egyedeket, megte­remtették az ország kivitermesz­tésének alapjait. Ma a kivi az or­szág legfőbb kertészeti növénye. 1950-ben 13 ha-on 50 tonna ter­mett belőle, 1984-ben pedig már 60 ezer tonna kivit exportált Új- Zéland. Európában, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolország­ban, Svájcban és Görögország­ban honosodott meg leginkább ez a gyümölcsféleség, de sikeres termesztési kísérletek folynak Magyarországon, és próbálkoz­nak a termesztésével hazánkban is. A Szögyéni (Svodín) Efsz jövő­re ültetőanyagot is tud kínálni a kertbarátoknak. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Radnóti Miklós: Téli vers című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: M, S, H). 14. Tilt. 15. Fecsegő száj. 16. Folyó Európá­ban. 17. Vércsoport. 19. A teniszjá­ték alapegysége. 20. Román festő. 21. Sémi nyelvet beszélő nép. 23. Lantán. 24. Állóvíz. 25. Nyílás. 26. Posztófajta. 27. Határozó. 29. Sziget Indonéziában. 32. Azonos betűk. 33. Női név. 34. Holland labdarúgó. 35. A ballada közepe. 36. Mátka. 37. Nyugalmas együttélés. 38. Névutó. 42. ... Hafun, hegyfok Szomáliában. 43. Cukros. 44. Toldalék. 45. ... mail, légposta. 46. Maláji tőr. 47. Üt. 48. Sulfur, ittrium. 49. Angol légifor­galmi társaság. 51. Cérium. 52. Ma­dár. 53. Összevissza edz. 54. Rag. 55. Éva, Borbála. 57. Iráni pénznem. 59. Algériai város. 60. Fundamen­tum. 62. Előtag. 63. Gottwaldov régi elnevezése. 64. Hangszeren játszik. 67. Működésbe hoz. 70. Az idézet harmadik része (zárt betű: E). FÜGGŐLEGES: 1. Irány. 2. Élelem. 3. Eltanul. 4. Szelén, bróm. 5. Spa­nyol exkirálynö. 6. Személyes név­más. 7. Francia költő. 8. A páka közepe. 9. Reggel a költők nyelvén. 10. Sós-tó. 11. Csehszlovák filmren­dező. 12. Emésztőnedv. 13. Azonos betűk. 18. Rag. 20. Az idézet máso­dik sora (zárt betűk: A, L, E, G). 21. ... Novák Vilmos, magyar festő. 22. Magyar pedagógus. 24. Lel. 26. Do­hos. 28. Amerikai fiziológus. 30. ... -billeg. 31. Súlyarány. 33. Valamivé fejlődés. 34. Magyarország legma­gasabb hegye. 36. Tartomány Irak­ban. 37. Francia irodalomtörténész. 38. Készül. 39. Csillagkép. 40. Hegycsúcs. 41. Kitüntetés. 45. ,,A‘‘ A kivi (Actinidia chinensis) az Actinidiaceace növénycsaládba tartozik. Lombhullató, fás szárú, 8-9 méter magasra növő kúszó­növény. A nálunk honos növé­nyek közül leginkább a szőlőhöz hasonlít. Levelei szív- vagy kerek- ded alakúak, felszínük szőrös. Vi­rágai a levelek hónaljában nyíl­nak. Kétlaki, tehát egyes növé­nyeken csak termős, másokon csak porzós virágok fejlődnek. Termése őszre érik be. Maga a gyümölcs barna színű, molyhos, kis sárgadinnyére emlé­keztető. Belseje sárgászöldes, apró feketés magvacskákkal. Kel­lemes íze a szamócáéra, illetve az ananászéra emlékeztet. Belsejé­nek élénk zöld színét a magas klorofilltartalomnak köszönheti, amit szedés és beérés után sem veszít el. Egyik legnagyobb értéke a nagy C-vitamin-tartalom (100-300 mg/100 gr). Az ember napi C-vitamin-szükségletét (60 mg) egyetlen szem kivi fedezi. Emlékeztetőül a citrusfélék (cit­rom, narancs) 40-60 mg, a fekete­ribiszke pedig 210 mg C-vitamint tartalmaz 100 grammonként. Ta­lálható benne egy különleges en­zim is, az actidin, melynek szere­pét még nem fejtették meg a kuta­tók. Feltételezik, hogy a hozzá hasonló - az ananászban fellelhe­jószág. 47. Gondol. 48. Orvosol. 50. Százalékom. 52. Ukrán író. 53. Pör­getett ütés teniszben. 56. Román pénznem. 58. Elsőrangú. 59. tó - bromelainhoz, és a dél-ameri­kai dinnyefa gyümölcsében levő papainhoz hasonlóan a gomba­csirákat és a kártevőket pusztítja. A gyümölcsöt legtöbbször félé­rett állapotban szedik le, teljes érettségét a tárolás ideje alatt ért el, s hűtőszekrényben tárolva hosszú ideig megőrzi eredeti tu­lajdonságait. Természetes álla­potban való forgalmazása mellett fagyasztásával és aszalásával is foglalkoznak. A belőle készült gyümölcslé savanykás, ezért álta­lában más gyümölcsök levével keverik. A konzerválás során el­veszíti jellegzetes egzotikus aro­máját. Vegyületei közül már több mint húszat sikerült azonosítani, közöttük a fő aromavegyületeket is. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy ahol a kései cseme­geszőlők beérnek, ott a kivi is megterem. Dugványozható, de apró magvaiból is termeszthető. Mínusz 16 fok feletti hőmérsékle­ten a növény nem károsul, azaz a normális teleket baj nélkül átvé­szeli. Leggyakrabban termesztett fajtái: Abbot (a legkorábban érik), Brúnó (bötermó, edzett), Monty (a legtöbb termést adja), Hayward (a legkésőbben érő fajta), Ashoka (fagyálló). punTIGÁN JÓZSEF Sárgászöld. 60. Gagra közepe. 61. A pásztorsíp feltalálója. 63. Z. T. I. 65. Fölé. 66. Oldatban van! 68. Azo­nos betűk. 69. Kettős betű. A december 16-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Ma új szó, úi hang kopogtat a csehszlovákiai magyar nép ajtaján: a jobb jövőbe vetett bizalom és biztonság szava. Könyvjutalomban részesülnek: Ferenczi Erzsébet, Ipolyság (Sahy), Kol­lár Endre, Bratislava, Mező Anna, Galánta (Galanta), Fiala László, Nagykér (Milanovce), Pusztai Mihály, Kisgéres (Maly Hores). KERESZTREJTVÉNY A szőlőhöz hasonlító kúszónövény erős támberendezést igényel, molyhos, barna gyümölcsei a levelek hónaljában nyíló virágokból fejlődnek (Kiss Árpád felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents