Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-30 / 52. szám
f ÉRTÉKEK- A pénz nem minden - oktatja tizenhét éves unokáját a naqy- mama.-Tudom, nagyi, a jó ismeretség is sokat ér. SZÉP EMLÉK-Fél évszázad múltán az idős úr találkozik egykori szerelmével. Az öreg hölgy Így szól:- Emlékszik rá, hogy megkérte a kezem, és én kosarat adtam?- Hogy emlékszem-e? - mondja az idős úr. - A legszebb emlékeim közé tartozik. MUNKAMEGOSZTÁS A tanító bácsi házi feladatul fogalmazást ad a gyerekeknek, de megszabja, hogy csak két mondat lehet, s a lehető legtöbb állítmányt tartalmazza. A következő órán Pistike felolvassa a házi feladatot: ,,Anyuka bevásárol, főz, takarít, most, vasal, varr, stoppol. Apuka eszik, alszik, cigarettázik, olvas, lá- batlankodik, veszekedik, parancsolgat és iszik." . ISMERETLEN HELY- Az idei szabadságot valami olyan helyen szeretném tölteni, amit még nem ismerek - súgja Mancika a férjének.- Nagyszerű, drágám. Mit szólnál a konyhához? ESTI MESE Az igazgató megkérdi a csinos jelentkezőtől: - Mindenki elhozta a kért életrajzot. Maga miért nem? A jövendő titkárnő lesüti a szemét. - Ugyan, igazgató úr, akkor mit mesélnék este bor mellett? Barátnők egymás közt- Boldog vagy a férjeddel?- Rettenetesen. Borzasztó jól tud veszekedni. x-A férjem éjszakai bagoly, mindig éjfél után megy aludni.- Mit csinál olyan sokáig?- Engem vár... x-Ha a tengernél nyaralok, következetesen csak felsőrész nélküli fürdőruhát viszek magammal, így biztos, hogy nem fúlok vízbe.- Könnyebben úszol? - kérdezi a barátnője.- Dehogyis, csak mindig tartózkodik a közelben néhány önkéntes mentő. • x- A férjen^ megsértett, ki kellett hívnom a készültséget.- Csak nem vert meg?- Nem ö, én ót.- Ide csak józanul léphet be! C32 Elek Tibor karikatúrái könyvek ÉS ÍRÓK- Hogy lehet, hogy annyi szép könyved van, könyvszekrényed meg egy sem.- Mondd, ki kölcsönöz máma könyvszekrényt? x- Mi lett a sorsa az új regényednek? - kérdezi barátja az írót.- Ne is mondd! Addig kurtították, míg végül aforizmaként jelent meg. x A városi könyvtárban gutaütést kapott egy látogató. - Nem szenvedett sokáig - tájékoztatta a könyvtáros az orvost. - Mindössze pár oldalt olvasott a regényből. x Panaszkodik a meg nem értett költő:- A világ majd akkor tudja meg, ki voltam, ha meghalok...- Persze, persze, szerencsédre akkor már biztonságban leszel... x- Amikor megszáll az ihlet és írni kezdek, egyik cigarettát a másik után szívom. Cigaretta nélkül képtelen vagyok alkotni - mondja az író.-Akkor feltétlenül hagyd abba a dohányzást! - tanácsolja a barátja. A hét vicce Sümegiék szilveszteri bulit rendeznek, s a szomszéd ból kérik kölcsön az asztalt.- Elég nagy? - kérdezi Sümegi.- Hogyne - nyugtatja meg a szomszéd. - Nyolcán kényelmesen elférnek alatta. ÉDES FENYEGETÉS- Ha ezúttal is részegen jössz haza, összecsomagolok, és visszamegyek a mamához - fordul a feleség a férjéhez.- Ugyan, ugyan - hümmög a férj, s amikor éjfél után hazatántorog, már az előszobában azt dadogja: - Már megint nem találtad a bőröndöt? Hallottuk A szilveszteri macskajaj legcsodálatosabb következménye az újévi szomjúság. KI A RÉSZEG?- Jaj, de szerencsétlen vagyok - panaszkodik Hufnágelné. - Az uram az év utolsó napján sem maradhat nyugton. Pistike, ugorj el apádért a kocsmába, mert megint leissza magát. A kocsma hangos, Hufnágel papa nem szívesen, de fizet. Pistike körülnéz, majd megkérdi:- Papa, miről lehet megismerni a részeg embert?- Látod ott a sarokban azt a két alakot? Ha valaki részeg, négyet lát.- De papa, hiszen ott csak egy valaki ül! MIÉRT EGY?- Itt van egy százas - mondja az apa katonafiának -, szilveszterkor igyál az egészségemre.- Rendben, papa, de tavqly két százast adtál.- Az igaz, idén azonban sokkal jobban érzem magam. MINDEN ÚT HAZA VEZET- Fuss a kocsmába, hozd haza az apádat - parancsolja Kömény- né a fiának.- Felesleges, már jön.- Igazán? Az útnak melyik oldalán?- Mind a kettőn. BOLDOG GYEREKKOR- De kár, hogy elmúlt a csecsemőkor - sóhajt fel Nagy. - Amikor pici voltam, csak elsírtam magam és azonnal adtak inni! HIHETETLEN- Mi volt az a lárma tegnap nálatok?- Veszekedtünk a feleségemmel, de a végén ő térdelt le.- Hihetetlen.- Pedig így volt. Letérdelt, és megparancsolta, hogy azonnal másszak ki az ágy alól. TANACS A kezdő Író panaszkodik: - Sokszor éjszakába nyúlóan írok, s aztán nem tudok elaludni.- Próbáld meg elolvasni, amit írtál- javasolja a társaság egyik tagja. A DOHÁNYZÁS KÁROS- Tudod mennyi pénzed lenne, ha abbahagynád a dohányzást?- Semennyi, mert mindet elvenné a feleségem. Mosolygó fejfák Itt szunnyad Lebovics Jóska, kupán vágta az anyósa, szegény, vagy öt hétig nyögött, aztán végleg elköltözött. Itt álmodik Tóth Pál fia, elvitte az allergia, torkán*nem csúszott le falat, csoda-e, hogy alulmaradt? x Cigányútra ment a falat, azért csücsül a föld alatt Kőházi Forintos Máté; kellett neki szafaládé? x Itt pihen egy huszárgyerek, véknyát feltörte a nyereg, felcser, doktor gyógyitgatta, mégis meghót az ebadta. x Itt pihen Fábián Borosa, belehalt a disznótorba. Megtömte a hasát dugig, éjjel meg már szólt a kuvik. x Itt nyugszik Kucsera Ernő nyugalmazott utcaseprő, az utat buzgón seperte, de a halál nyakon verte. Dénes György A — élelmiszerüzlet vezeAiZ tője olyan komor képpel ült az asztalnál, mint valamilyen bíró. Egy igen fiatal eladónő állt előtte.- Mondja el sorjában, hogyan történt - szólt a vezető, és a nyitott panaszkönyvre mutatott.- Az úgy történt, hogy tegnap zölnünk kell vele, hogy panaszára milyen intézkedés történt. Például: ezt meg ezt az eladót megbüntettük vagy pedig elbocsátottuk.- Én mindennel egyetértek, vezető elvtárs Tegyen úgy, ahogyan megérdemlem - mondta szerényen az eladónö. Vladimír Pavlík karikatúrája V. Kosztyirin Kérem a panaszkönyvet! pácolt heringet adtam el - kezdte a fiatal eladónő. - Eleinte minden rendben ment. Valósággal kapkodták a heringet. Aztán az egyik vevő botrányt csapott. Észrevette, hogy én rányomtam az ujjamat a mérlegre... Lármázott. .. Azt mondta, más üzletekben rend van, mindenütt szocialista brigádok dolgoznak, de az, ami nálunk folyik, botrány! Aztán a panaszkönyvet kérte. Addig kötekedett, míg végül kénytelen voltam odaadni. Ez minden.- Nem, ez nem minden - jelentette ki a vezető. - Az állampolgárnak válaszolnunk kell, kö- Most az egyszer megelégszem puszta figyelmeztetéssel, mert magánál először történt ilyesmi, de tekintse egyúttal utolsó figyelmeztetésnek.- Bízom benne, hogy így lesz.- Magának egyáltalán semmilyen oka sem volt arra, hogy odaadja a vevőnek a panaszkönyvet.- Nem is akartam odaadni, de kiderült, hogy valamilyen lakóbizottság tagja.- Azt kellett volna mondania, hogy a panaszkönyv az üzletvezetőnél van, ó pedig éppen nem tartózkodik itt.- Rendben van, legközelebb majd így teszek. Többé senkinek sem adom oda azt a könyvet, még akkor sem, ha a fóellenör személyesen kéri.- No, azért a főellenőrnek odaadhatja. Az fontos, hogy vele jóban legyünk. De ha valamilyen közönséges vevőről van szó, az egészen más, ezt alaposan gondolja megI- Értem, kérem szépen, vezető elvtárs...- És végül: ami a legfontosabb. Mondja, kioktatták magát arról, hogyan kell a pult mellett dolgozni?- Igen, kérem. Arra tanítottak, hogy mindig rendesen kell dolgozni.- No látja... Egyszóval, úgy nyomja le azt a mérleget, hogy senki se vegye észre. Hányszor kell elmondanom, hogy végre megjegyezze? A vezető rosszallóan rázta a fejét, miközben megírta a választ a vevő panaszára:,.Panasza alapján megtettük a szükséges intézkedést. Szigorú megrovásban részesítettük az eladónőt. “ Fordította: Gellért György ÚJSZ 22 1988. XII.
