Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-30 / 52. szám
szú A demokrácia következetes kibontakoztatása a pártmunka átalakításának folyamatában objektív szükségszerűség. Abból a marxista-leninista tanításból indul ki, hogy a néptömegek játsszák a döntő szerepet a történelem alakulásában. Másrészt abból is adódik, hogy a párt alkotó kezdeményezésre és demokratikus alapokra épülő önkéntes szervezet, amelyben minden lényeges kérdésben a tagság dönt. KOLLEKTIVITÁS ÉS EGYÉNI FELELŐSSÉG Ennek az alapelvnek a következetes érvényesítése a pártszervek és -szervezetek kulcsfeladatai közé tartozik a pártmunka átalakításának jelenlegi szakaszában. Mindenkor szem előtt kell tartani, hogy azok a kapcsolatok, amelyek a pártban a demokratikus centralizmus alapján jönnek létre: a szilárd szervezettség, az öntudatos fegyelem és a demokrácia, döntő mértékben meghatározzák a párt minőségét és azt, hogy a mindenkori feltételek közepette mennyire képes érvényesíteni vezető szerepét. Ugyancsak nagymértékben meghatározzák a társadalmi légkört is. Az egész pártéletnek a legnagyobb fokú szocialista demokrácia példájának kellene lennie. A párton belüli demokrácia és a kapcsolatok fejlesztésének legfontosabb biztosítéka a demokratikus centralizmus következetes alkalmazása. Látnunk kell, hogy a többség véleménye hatalmas alkotó erő a párt szervezetében. Itt mindent kollektíván ítélnek és vitatnak meg; mindenki kifejezheti véleményét és javaslatot terjeszthet elő. A demokrácia lényege abban van, írja Lenin, hogy „minden pártügyet közvetlenül vagy képviselők által kivétel nélkül az összes párttag intéz; amellett minden tisztségviselőnek, minden kollégiumnak, a párt minden intézményének választottnak kell lennie, amely felelősséggel tartozik a tagságnak és visszahívható A párton belüli demokrácia további fejlesztéséről és általában a demokráciáról az utóbbi időben a pártban sokat beszélnek. Azonban a párton belüli demokrácia fejlesztése nem öncélú. Azért van rá szükség, hogy növelje az öntudatosságot, a kezdeményezést, a kommunisták aktivitását, hogy szilárdítsa a fegyelmet és a felelősséget. Nem mindig értelmezik és alkalmazzák helyesen a pártdemokráciát kifejező alapelveket és normákat, olyanokat mint: a demokrácia és a centralizmus szerves kapcsolata; a kollektivitás és az egyéni felelősség; a jogok és kötelességek egysége; a választhatóság; azoknak a felelőssége és leválthatósága, akik nem teljesítik kötelességeiket; a pártszervek tagságának cseréje; számadás a felsőbb szerveknek és azoknak, akik választották őket; a vita és a szabad eszmecsere joga; az alapszervezetek önállósága a helyi feladatok megoldásában és összhangban a párt politikájával; a pártpolitika nyíltsága, naprakész, széles körű tájékoztatás; bírálat és önbírálat mint az önellenőrzés formája. A demokrácia fejlesztésének, a jogok és kötelességek és a kommunisták aktivitása közti kapcsolat hangsúlyozásának alapvető jelentősége van. A kommunistának mindig tevékenynek, kezdeményezőnek kell lennie, világos szemlélettel véleményét mindig bátran ki kellene fejtenie. Nem lenne szabad, hogy szavai eltérjenek cselekedeteitől. Tudatosítania kell, hogy nem élhet régebbi érdemeiből, és azt is, hogy minden kommunistának egyforma jogai és kötelességei vannak. E tekintetben a múltban sok párttag nagyon sajátságosán magyarázta a demokrácia normáit, előnyöket csikart ki magának, végső soron többen tisztségükkel is visszaéltek. Épp a kommunisták aktivitása, a jogok és a kötelességek egysége a párton belüli kapcsolatok egyik leglényegesebb jegye. Ha a párttagnak joga van tisztségviselőket választani, szabadon megvitatni a párt politikáját, elvtársi kritikát gyakorolhat, ha joga van a pártpolitikára vonatkozó tájékoztatásra, arra, hogy részt vegyen kidolgozásában, ha annak megvalósítását ellenőrizheti, akkor a másik oldalon ezekből a jogokból számára törvényszerűen adódnak a személyes kötelességek és a felelősség. A párton belüli demokrácia a cselekvés demokráciája, s ez azt jelenti, hogy ha a nyílt eszmecsere után - figyelembe véve a közvéleménynek a megtárgyalt kérdéssel kapcsolatos álláspontját - többségi szavazattal határozat születik, ezt a határozatot fegyelmezett és következetes teljesítésének kell követnie. A pártban a demokrácia kibontakoztatása szervesen feltételezi a fegyelem szilárdítását, a fölzárkózást és az egységet. Fegyelem nélkül, anélkül, hogy a kisebbség alávetné magát a többség akaratának, a demokrácia nem valósítható meg. DEMOKRATIKUS KÁDERPOLITIKA A párton belüli demokrácia további tökéletesítése föltételezi a vezető szervek és szervezetek tisztségviselőiknek demokratikus jelölését és megválasztását, s azok nélkülözhetetlen cseréjét. Ezzel összefügg a választás rendszerének tökéletesítése, s a titkos választások követelménye, amelyet a CSKP KB Elnökségének határozata fogalmazott meg az elmúlt évi évzáró taggyűlések és konferenciák előtt. Ettől az időtől kezdve mostanáig az erre vonatkozó nézetek jelentős változáson, fejlődésen mentek keresztül. Az évzáró taggyűlések és járási konferenciák előkészítésének időszakában nem kis nézetkülönbségségek és bizonyos bizalmatlanság mutatkozott a titkos szavazással kapcsolatban. Sok helyütt azzal utasították el, hogy állítólag nem felel meg pártunk hagyományainak és a párt- szervek kialakítása eddigi gyakorlatának. Ezért a titkos választás lehetőségével csak kevés pártszervezet élt. Szlovákiában mindössze 779 alapszervezet (s ez 6,1 százalékot tesz ki), a CSKP egészében csupán a szervezetek 5,2 százaléka. A titkos szavazást alkalmazó alapszervezetekben 122 tisztségviselőt nem választottak meg, nyilvános szavazással 17-et. A járási konferenciák e tekintetben minőségi változást jelentettek. Szlovákiában 42 konferencia közül 18-on volt titkos szavazás. A CSKP 127 járási konferenciája közül 47-en és a 11 kerületi pártkonferencián szavaztak titkosan. A választott tisztségek betöltésének időbeli korlátozása, és a káderek éssszerú cseréje lehet a legfontosabb biztosíték például a hatalommal való visszaéléssel és a stagnálással szemben. A CSKP KB 9. ülésének határozata leszögezi: „Be kell vezetni azt az alapelvet, hogy a CSKP KB főtitkári tisztét legtovább két egymás után következő megbízatási időszakban lehessen betölteni. A kerületi és a járási pártbizottságok vezető titkárai legtovább három egymást követő választási időszakban tölthetik be tisztségüket ugyanabban a szervben. Ügyelni kell emellett arra is a választásoknál, hogy a káderek egészséges váltakozása biztosítva legyen. Hasonlóan kell eljárni a kádercsere terén a párton kívül más területeken is. Meg kell akadályozni a vezetők tisztségének halmozását és funkciókkal való túlterhelésüket." Ezt az alapelvet - mint Mí/oá Jakes mondotta - be kell iktatni majd a párt alapszabályzatába is, azonban már most e szerint kell eljárni. MiloS JakeSnak a vezető titkárok országos értekezletén mondott beszédéből kitűnik, hogy a legutóbbi konferenciák óta nagy kádermozgás indult meg. A kerületi bizottságok szintjén 6 vezető titkár, 10 titkár és a kerületi ellenőrzési és revíziós bizottságok két elnöke cserélődött ki. A kerületi bizottságok tagjainak 42,2 és elnökségeik 22,1 százaléka változott, kicserélődött a járási bizottságokban 20 vezető titkár, 61 titkár és 15 járási ellenőrzési és revíziós bizottsági elnöke. A járási bizottságok tagságának 39,1, az elnökségek 16,4 százaléka változott. Az alapszervezetek bizottságaiba 20,4 százalékban választottak új tagokat és 13,7 százalékban új elnököket. Pozitívnak tekinthető - állapította meg Jakes elvtárs -, hogy az új szervek összetétele lényegében megfelel a tagság összetételének. Növekedett azoknak a tagoknak a részaránya, akiknek tapasztalataik vannak a pártmunkában, nagyobb a választott tisztségviselők politikai műveltsége, javult az elnökségekben a munkáskáderek, a nők és a 35 évnél fiatalabb tisztségviselők aránya. Másrészt a kerületi és a járási pártszervek kevésbé használták ki a változást a munkáskáderek és a nők részarányának növelésére. A járási szintű tisztségviselők választásának eredménye azt mutatja, hogy a változások ellenére a tisztségviselők 30 százaléka ugyanezt a funkciót már több mint három választási időszakban tölti be. Ezen a nem- kívánt helyzeten fokozatosan változtatnak. NYÍLTSÁG ÉS SZÉLES KÖRŰ TÁJÉKOZTATÁS A CSKP KB 7. és 9. ülésén hangsúlyozták, hogy az egész pártban fokozatosan alkalmazni kell a következetes elszámolás módszerét, és ennek alapján szigorúan felelősségre kell vonni azokat, akik a feladataikat nem teljesítik. A pártszervek tanácskozásai kötelesek nagyobb következetességgel és igényességgel ellenőrizni és értékelni a végrehajtó szervek, a titkárok, a pártapparátus és minden vezető munkáját. Mindenütt, ahol ez nem így van, fennáll a szubjektivizmusnak, a tisztségviselők felelősségérzete csökkenésének, a kommunisták és a dolgozók nézetei mellőzésének, a nép észrevételei és tapasztalatai semmi- bevételének veszélye. A nép támogatja a tehetséges, tekintéllyel rendelkező vezetőket, akik magukkal tudják ragadni a tömegeket. „Nem erővel, hanem tekintéllyel, energiával, nagyobb tapasztalatokkal, sokoldalúsággal és nagyobb adottságokkal" - mutatott rá V. I. Lenin. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az az erős és jó vezető, aki maga mögött érezheti a párt és a közvélemény támogatását. Még hatékonyabban kell érvényesíteni a nyílt politika, a pártaktíva, a kommunisták és az összes dolgozó széles körű tájékoztatásának elvét. Nyílt tájékoztatás nélkül nem lehet demokráciáról beszélni. Egyes pártszervek és -szervezetek állandóan önelégültségbe esnek, azt gondolják, hogy e téren náluk minden rendben van. Számos szerv és szervezet tapasztalata azonban az ellenkezőjét bizonyítja. Határozottan meg kell szüntetnünk a pártszervek és -szervezetek elzárkózását a nyilvánosság elől. A pártnak nincs titkolnivalója a nép előtt. Szükségünk van rá, hogy az emberek mindenütt lássák: a párt olyan kérdéseket tárgyal és old meg, amelyek összhangban vannak az egész nép érdekeivel és szükségleteivel. Csak így nyerhetjük meg és kapcsolhatjuk be a nép széles rétegeit a társadalmi átalakítás folyamatába, az elfogadott határozatok megvalósításába. Mindenütt be kell vezetni a pártpolitika alapvető feladatai teljesítésének nyilvános ellenőrzését. Ennek feltétele, hogy a dolgozók ismerjék a párt politikáját, minden munkahelyen tisztában legyenek céljaival, cselekvőén és elkötelezetten vegyenek részt megvalósításában és ellenőrzésében. Gyakran hagyatkozunk arra, hogy a dolgozók a sajtóból, a televízióból, a rádióból megismerik a dokumentumokat. Közben saját munkahelyük konkrét problémáit nem ismerik. Az e téren fönnálló helyzetet nem kellene idealizálnunk, hanem az emberek tájékoztatására minden eszközt ki kellene használnunk, még a helyi jellegűeket sem mellőzhetjük, s főleg a személyes kapcsolatokat nem. BÍRÁLAT ÉS ONBÍRÁLAT Tág teret kell biztosítanunk a bírálatnak és önbírálatnak is. A pártéletet minden pártszervben és -szervezetben a tárgyilagosságnak, nyíltságnak, a kritikának és önkritikának, a nagy igényességnek és felelősségnek kellene jellemeznie. Senki, bármily magas tisztséget tölt is be, nem állhat kritikán felül, nem mérhet kétféle mércével, és nem térhet ki az ellenőrzés és tetteit illetően az elszámoltatás kötelezettsége alól. Főleg azt nem engedhetjük meg, hogy azok, akik rámutatnak a fogyatékosságokra és el akarják távolítani őket, s a társadalmi átalakítás feladatait akarják megvalósítani, hallgatásra kényszerüljenek, sőt üldöztetésnek legyenek kitéve. Ezt a pártszerveknek és -szervezeteknek kell szavatolniuk. Másrészt nem tolerálható a demokráciával való demagóg visszaélés kísérlete, az egyéni érdekek érvényesítése s a becsületes kommunisták és emberek rágalmazása sem. A demokrácia elmélyítésének mindig együtt kell járnia a fegyelem, a rend és a törvényesség megszilárdításával. „Nem engedjük meg - mondotta Miloé Jakeá a CSKP KB 9. ülésén -, hogy az átalakítás és a demokratizálás folyamatával bárki is visz- szaéljen. “ A jelenlegi időszakban megállapíthatjuk, hogy az alapszervezetek többségében alkotó, kritikus és önkritikus légkör uralkodik, bíráló igényességgel elemzik a problémákat és a fogyatékosságokat, keresik megoldásuk, illetve kiküszöbölésük útjait. Nevükön nevezzük a dolgokat, nem titkoljuk el a fogyatékosságokat és okozóik kilétét, gyakrabban mondjuk meg az igazat szemtől szembe, nyíltan, elvtársiasan. Éppen ez erősíti a párszervezetek, munkakollektívák, a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek tekintélyét. Sajnos, nincs ez mindenütt így. Az a tapasztalat, hogy a szélesedő demokrácia feltételei között meg kell tanulni a bírálat és az önbírálat hatékony alkalmazását. Nem szabad félni kibontakoztatásának bevált, új formáitól és módszereitől, a hibák korrekciójától, a kommunistákban ki kell alakítani és fejleszteni a pártós elvsze- rúség, a becsületesség etikai normáit, az akaratot és a személyes bátorságot. A bírálatnak mindenkor pártosnak kell legnie és az igazságon kell alapulnia. A kritika nagy felelősséggel jár, s minél élesebb, annál megalapozottabbnak kell lennie, ki kell alakítani a bírálat kultúráját. Megengedhetetlen, hogy sértő módon bíráljunk, más emberek becsületébe gázoljunk, áskálódjunk, mivel ez megrontja a légkört a kolletívában, akadályozza a valóban kommunista kapcsolatok kialakítását. Különösen azt kell hangsúlyozni, hogy a társadalom és a pártmunka átalakításának időszakában a kritikához és az önkritikához való viszony a mély politikai gondolkodás, a politikai öntudat megnyilvánulása, s fontos kritériuma az átalakításhoz fűződő viszonyunknak. TÖBB DEMOKRÁCIA - NAGYOBB BIZALOM Jelenleg - mint azt a CSKP KB 10. ülése hangsúlyozta - feltételeink között nélkülözhetetlen a párt ideológiai munkájának összekapcsolása az átalakítás és a demokratizálás folyamatának egészével, a párton belüli demokrácia céltudatos fejlesztésével. Nem maradhat hangsúly nélkül, hogy a kommunisták és a dolgozók politikai öntudata formálásának jelentős területe a politikai kultúrára nevelés. A párton belüli demokrácia és a társadalom demokratizálásának folyamata nem értelmezhető úgy, hogy utat nyitunk az anarchiának, a káosznak, a felfordulásnak, a parttalan liberalizmusnak, a felelőtlenségnek és a hazardírozásnak, a személyes számlák törlesztésének, az összeférhetetlenségnek. A több demokrácia nagyobb felelősséget és fegyelmet is jelent, s jelentenie kell mások nézete türelmes meghallgatásának képességét is, azt, hogy megtanuljunk mások nézete megsértése nélkül érvelni és vitázni. Meg kell tanulni mások lejáratása nélkül, a tények fölsorakoztatásával, a párt belső életének tökéletesítését a társadalmi haladás és az átalakítás szükségleteit szem előtt tartva polemizálni. Egyszerűen kifejezve: a párt- és a szocialista demokrácia felsőbb fokának feltételei közt nagyobbak az igények a politikai munkával, a nevelő és irányító tevékenységgel, valamint a pártos elvtársias- ság, az emberek társadalmi érintkezésével és öntudatával szemben. „Az emberek kezdeményezése - mondotta a CSKP KB 10. ülésén Jan Fojtík - csak ott hozhatja meg gyümölcsét, ahol öntudatos fegyelem és rend uralkodik." A párton belüli demokrácia és a szocialista demokrácia fejlesztésénél fontos, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek úgy érezzék és tapasztalják, hogy velük a pártban, a politikai életben a társadalmi folyamatok irányításában, a döntéseknél és a feladatok teljesítésében valóban számolnak, hogy a párt törődik velük, hogy ismerni akarja véleményüket, gazdagodni akar tapasztalataikkal. Ebből logikusan adódik, hogy a párt politikai nevelő munkája nem lehet formális, nem süllyedhet monológgá, hanem alapvető módszerének a dialógusnak kell lennie. Eleven, kölcsönösen igényelt nyílt párbeszéddel kell meggyőznie, és a személyes példamutatással mozgósítania. „Az emberekhez bizalommal kell közeledni, beszélgetni, tanácskozni kell velük, támaszkodni kell ismereteikre, felelősséggel figyelni véleményükre, és bevonásukkal kell a problémákat megoldani. Párbeszédet szükséges folytatni, nem szabad kitérni semmilyen kérdés és nézet elől, amellyel az emberek előállnak. Ezekre mindenkor fel- készülten kellene reagálni, így segíteni mindenkinek, hogy helyesen tájékozódhasson a nagy változások folyamatában“ - mondotta Miloá Jakeá a CSKP KB 7. ülésén. JAN MACHYNIAK, a tudományok kandidátusa 'cocooosocoooooocooocococoooeoccocooosoecocoococoeoceceosoo! iocococoscososcoeeoccoex XII. 30. SOSOI oso> * / 'iB í? ® & .' — <&Zjfe p< 1 IWp JP*® || MgR
