Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-23 / 51. szám

Vasárnap 1988. december 25. A NAP kel - Kelet-Sztovákia: 07.26, nyugszik 15.49 Kő-. zép-Szlovákia: 07.33, nyugszik 15.56 Nyugat- Szlovákia: 07.39, nyugszik 16.02 ófakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 17.59, nyugszik 09.22 Közép-Szlovákia: 18.06, nyuszik 09.29 Nyugat- Szlovákia: 18.12, nyugszik 09.35 órakor KARÁCSONY • 1898-ban született Jaroslav FRAGNER építész, nemzeti művész (f1967) • 1908-ban született Jan SEIDL cseh ze­neszerző, nemzeti művész • 1908-ban született Mária JANCOVÁ ironó, érdemes mű­vész. A PÁRTON BELÜLI DEMOKRÁCIA ÉS AZ ÁTALAKÍTÁS FOLYAMATA Ján Machyniak cikke SÉTA A SZÜLŐFALU KÖRÜL Török Elemér riportja SZERVEZETT JÉGESÓELHÁRÍTÁS - DE MIKOR? Kádek Gábor interjúja EGY KIS MELEGSÉG A TÉLBEN Szaszák György riportja a „bodrogközi Micsurinnal" A MEGMARADÁSRÓL ÁLMODNAK Gazdag József riportja egy kelet-szlovákiai kisközségből AZ ELSŐ LÉPÉS DICSÉRETE Miroslav Homíőek karcolata BÉKEPOLITIKA ’88 Malinák István írása V AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A Szlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Kartográfia közösen dolgozik egy régi hiányt pótló mű kiadásának előkészítésén. A „Szlovákia néprajzi atlasza“ című kötet 1990-ben kerül az üzletekbe. A 374 oldalnyi szöveget 568 illusztráció, valamint 544 térkép és táblázat egészíti ki. A könyvet nemcsak a szakembereknek szánják, bizonyára szívesen forgatják majd a néprajz iránt érdeklődő laikusok is. A felvételen az új néprajzi atlasz szerzőinek egy csoportja a statisztikai adatokat ellenőrzi. Másik felvételünkön Viera Feglová kandidátus (balról) és dr. Rast'a Stoliőná a szlovák falvakat feltüntető térkép korrektúráját végzi. (Drahotín Sulla felvételei ( ÓSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Szlovákia gazdasági és szociális fejlesztése oszthatatlan részének tekinti a kormány az ökológiai problémák megoldását. Az SZLKP legutóbbi kongresszusának határozataival összhangban nagy súlyt helyez a természeti környezet megőrzésére és további javítására. Az ökológiai kérdések megoldását a mai és a jövő nemzedék egyik legfontosabb problémá­jának tekinti, mivel ezt a szempontot éveken át objektív és szubjektív okoknál fogva mellőzte. Szükségesnek tartjuk a közvélemény rendsze­res és objektív tájékoztatását a súlyos környe­zetvédelmi problémákról. Ezzel a céllal gyors ütemben átfogó megfigyelőrendszert hozunk létre. Készek vagyunk reagálni minden olyan ésszerű javaslatra és ötletre, amely megvalósí­tása módjában áll a társadalomnak. Továbbra is külön figyelmet fordítunk a dunai vízlépcső- rendszer építésével és üzemeltetésével össze­függő ökológiai problémákra. Az illetékes ma­gyarországi szervekkel együttműködve meg­vizsgáltuk az eddigi ökológiai intézkedések tö­kéletesítésének lehetőségeit. A kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az átalakítás és a demokratizálás folyamatának, különösen a nemzeti bizottságok tevékenységében. Továbbra is a kormány első­rendű feladata marad a 8. ötéves terv feladatai teljesítésének megszervezése, az éves tervek kidolgozása és teljesítésük ellenőrzése során egyaránt. Ennek érdekében az ágazati miniszté­riumokban és a funkcionális szerveknél a Szlo­vák Népi Ellenőrzési Bizottsággal együtt emelni kell az ellenőrző tevékenység színvonalát, és hatékonyabb döntéseket kell elfogadni. Minde­nütt el kell érni, hogy a párt- és az állami szervek határozatait idejében és megfelelő mi­nőségben hajtsák végre. Erre nagyobb mérték­ben alkalmazni fogjuk a feladatok teljesítésének nyilvános ellenőrzését. A gazdasági feladatok megvalósítása és a szocialista demokrácia fej­lesztése során következetesen törekedni fo­gunk a társadalmi érdekek tiszteletben tartá­sára. A kormány törődni fog azzal, hogy az ágaza­tok a nemzeti bizottságok, a kulturális és a nép­művelési intézmények lebontsák és következe­tesen végrehajtsák a CSKP KB 10. és az SZLKP KB azt követő ülésén az ideológiai munka irányvételével és feladataival kapcsolatban ki­tűzött teendőket. (Részlet Iván Knoteknek a Szlovák Nemzeti Tanács 11. ülésén előterjesztett beszámo­lójából) rr most láttam először, de a fiát régóta ismerem. Elek okos, talpraesett, széles lá­tókörű fiú, aki kérdéseivel, ész­revételeivel, igazságérzetével nemegyszer még a tanárait is zavarba hozta. Néha-néha fel is forrósodott körülötte a levegő, de ha a tudásáról kellett számot adnia, a „bűnök", a „lázadá­sok" rendre megbocsáttattak. Elek a bratislavai Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázi­um növendéke volt, és minden tantárgyból jelesre érettségizett. Ma a közgazdasági főiskola el­sőéves hallgatója.- Egy fiam, egy gyerekem van, és látja, mégis azt kell mon­danom: két családom. Az egyik három házzal odébb, ugyaneb­ben az utcában, a másik itt, az óvodában. Mert valahogy úgy érzem, itt minden gyerek egy kicsit az enyém is. Kubicsko Erzsébet huszon­egyedik évét tölti a pályán. Óvó­nő. A pozsonypüspöki (Podu- najské Biskupice) magyar óvoda pedagógusa.-Két osztály, egy kiscsoport és egy nagycsoport két-két óvó­nővel ... egyszer a délelóttünket, máskor a délutánunkat töltjük a gyerekekkel. Egy csoportban általában huszonötén vannak; ez Így ideális, érzelmileg így tu­dunk igazán hatni rájuk. Megtör­tént persze, hogy harminc em­berkével nyitottunk osztályt, igen, voltak ilyen évek is. Mi soha, egyetlenegyszer sem mondtuk még azt, hogy sajnál­juk, nálunk már nincs hely. Büsz­kék is vagyunk erre nagyon! És én a jövőt illetően is csak azt kívánom: maradjon a mi óvo­dánk olyan, amilyennek huszon­egyedik éve tudom. Magyar (Lőrincz János felvétele) anyanyelvű gyerekek, magyar tanítási nyelvű óvodája.- Amelynek jó híre van és sajátos hangulata.- Mi nemcsak arra törek­szünk, hogy a gyerekek jól érez­zék magukat, hanem arra is, hogy tudjanak. Régen, sok-sok évvel ezelőtt nevelni kellett csak őket, ma órarend alapján - taní­tani. Amikor az első napjaikat töltik nálunk, az a célunk, hogy mielőbb megszokják a kollektív életet, az itteni napirendet, az óvodai szokásokat, aztán jöhet a tanulás. De nem megszeppen­ve, hátratett kézzel, hanem sza­badon, játékosan. Igen, az egyik gyerek ilyen, a másik olyan. Az egyik csendes, visszahúzódó, a másik hangos és agresszív. De mi, felnőttek vajon egyformák vagyunk? Szóval, kell a nyuga­lom, a kitartás és türelemből sokszor a maximum sem elég. És mégis! Szépséges hivatás a miénk. Felemelő érzés tölti el az embert, amikor látja, hogy napról napra ügyesebbek, önál­lóbbak, eszesebbek a gyerekek. Tanulnak matematikát is, hal­mazelméletet! És tegyem gyor­san hozzá: örömmel tanulják, mert nagyszerű segészközeink vannak. A zenei neveléssel a rit­musérzéküket és a hallásukat fejlesztjük, a húsz-harminc per­ces foglalkozásokon különböző hangszerekkel ismerkednek meg. Ó, ha látná őket! Vagy ha reggel jött volna, amikor tornáz­nak, akkor is nagyon helyesek. Ahogy az egyenes testtartást gyakorolják a szőnyegen... Az anyanyelvi nevelés népi mondó- kákkal, szójátékokkal, találós kérdésekkel, versekkel, mesék­kel telik. Vagy előveszünk egy szép képet és arról beszélgetünk sokáig. Máskor meg hazai ma­gyar költők gyerekverseit zené- sítjük meg, vagy Halász Judit lemezeit hallgatjuk. Aztán uszo­dába járunk; minden évben tíz óra úszás... na, ez is óriási él­mény. Nemcsak a gyerekeknek, nekem is! Mindenki persze, nem tanul meg úszni, de mi már azt is eredménynek könyvelhetjük el, ha az első évben megbarátkoz­nak a medencével. Az ügyeseb­bek úgy fekszenek a vízen, mint a deszka. Kezükkel-lábukkal gyönyörűen dolgoznak és úsz­nak, vagy öt-tíz-tizenöt métert. Az úszómesterek persze, szlo­vákul beszélnek hozzájuk, de mi erre is felkészítjük őket. Minden szót, minden kifejezést értenek, amikor a medencébe mennek. Délutánonként ugyanis szlová­kul tanulnak és mondhatom: fo­gékonyak. Versekkel, dalokkal annyi mindent meg lehet tanítani velük! Ha látná az arcukat, szinte szívják magukba a hallottakat. Kint az udvaron, a közlekedési pályán is csak úgy szórják a sza­bályokat.- Igaz, hogy hetekkel ezelőtt itt járt a Csehszlovák Televízió stábja?- Látja, ez is emlékezetes nap marad. Honvédelmi nevelést tar­tottunk; arról csináltak pár per­ces műsort a tévések. Hogy ho­gyan tanítjuk bátorságra, kitar­tásra a gyerekeket. A helybeli tüzoltóegyesület dolgozói hoztak egy jó kis papirházat, meggyúj­tottuk, a gyerekek v'íztömlöre kö­tötték a fecskendőket, és oltották a tüzet. Igen, ma sokkal többet kívánunk tőlük, mint évekkel ezelőtt, de azt hiszem, így van ez rendjén. Túlterhelve persze nincsenek^ arra mi nagyon vi­gyázunk. Ók kimondottan óhajt­ják, sőt elvárják, hogy foglalkoz­zunk velük. Rengeteg ismeretre tesznek szert nálunk, de nem érezhetik tehernek a tanulást, hiszen az energiájuk is rengeteg. Gondoljunk csak bele: késő dél­után, amikor hazakerül agyerek, már csak a szobában, a játékai közt, vagy a tévé előtt szórakoz­hat. Szülő és szülő közt pedig különbség van. Az egyik többet, a másik kevesebbet foglalkozik a gyerekkel, márpedig egy négy­ötéves embernek is megvan a maga gondja, fantáziája, mon­danivalója. Amit meg kell hall­gatni, meg kell válaszolni. Én azt hiszem, szerencsés természettel születtem, nekem ezekből az apró fiúkból, lányokból sosem lesz elég. Engem nem hoz ki a sodromból egy pajkos, eleven gyerek; vidám, vigkedélyű em­ber vagyok magam is - hogyne érteném őket? SZABÓ G. LÁSZLÓ „Én értem öket“ 1988.X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents