Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-16 / 50. szám
/ Szabó László, a sportegyesület elnöke (Lőrincz János felvétele) seri a focipálya kapuja is nyitva áll mindenki előtt - mondta Szabó László. Közel 50 tagja van az alapozó testnevelés siakosztáiynak. Dáóa Fucíková vezetésével hetente kétszer járnak az alapiskola tornatermébe. A szabadidősportot űzök tábora Tardoskedden is napról napra gyarapodik, főleg a kocogóversenyek és a ki- sebb-nagyobb túrák népszerűek. Sokan vesznek részt a június 1-i sportnapon is.- Egyesületünkben jól megfér egymás mellett a verseny- és a tömegsport. Az utóbbit még magasabb szintre szeretnénk emelni, azt akarjuk elérni, hogy községünk apraja-nagyja bekapcsolódjon a sportmozgalomba. Maholnap elkezdődik az 1990-es spartakiád gyakorlatok betanulása, mi már •most nekiláttunk az előkészületeknek - sorolja a közeljövő terveit a sportvezető. Az Érsekújvári járásban az egyik legrohamosabban fejlődő testnevelési egyesület a tardoskeddi. A nagyközség sportszerető lakosságának az összefogása eredményezte, hogy a hepehupás, gyomokkal benőtt pálya helyén szép, fedett lelátóval rendelkező stadiont hoztak létre, melynek bejáratánál található a 25 méteres medence. Gyógyító hatású termálvizében évente több tucat kisdiák sajátítja el az úszás alapjait.- örülünk a sikereknek, azonban nem értékeljük túl ezeket. A sportegyesület vezetősége ezentúl is mindent megtesz, hogy tovább fejlődjön a tömegsport. Az utóbbi fél évtized feltétlenül derűlátásra ad okot - búcsúzott Szabó László. ZSIGARDI LÁSZLÓ Hatvanöt évvel ezelőtt alakult meg Tardoskedden (Tvrdoéovcé) a sportegyesület; 546 tagjával az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban a legnagyobbak közé tartozik. Az indulás éveiben mindössze egy szakosztályból állt, később azonban a labdarúgáson kívül az asztalitenisz, a röplabda, a kézilabda és a sakk is egyre népszerűbbé vált a fiatalok körében. Az utóbbi időben a szabadidősport iránt is élénk az érdeklődés. A hat szakosztályba! rendelkező tardoskeddi testnevelési egyesület a 80-as évek elején komoly problémákkal küszködött, s amint azt ottjártunkkor megtudtuk, a nagyközség lakossága és az illetékesek hátat fordítottak a sportnak. 1983-ban Szabó László lett az egyesület elnöke, a titkára pedig Bara István. Oroszlánrészük van abban, hogy rövioidón belül ismét a járás legjobbjai között emlegették őket. Tardoskeddről indult Szikora György, Móder József és László, Pósa László, valamint Borbély Sándor. Ezekre az országszerte ismert labdarúgókra most is nagyon büszke a jubiláló sportegyesület. Valamennyien rendkívüli tehetségek voltak, és az I. ligát is megjárták. A labdarúgószakosztályban azt remélik, ismét lesznek hasonló tehetségek a csapatban, amely négy év után újra a kerületi bajnokság I. B- osztályában szerepel.- Kétszer is sikertelenül próbálkoztunk a feljutással, mígnem az idén júniusban végre valóra váltak terveink. Két évvel ezelőtt furcsa körülmények között maradtunk alul a selejtezőben, tavaly pedig mindössze egy gólon múlott a siker. Az idén nem volt ellenfelünk a járási bajnokságban, nyolcpontos előnnyel végeztünk az első helyen. Nagy örömünkre selejtező nélkül kerültünk az I. B-osztályba - emlékezett vissza Szabó László. Az újonc várakozáson felül szerepelt az őszi idényben, 17 pontjával, rosszabb gólaránnyal a második helyen várja a visszavágó sorozat kezdetét. A sportegyesület elnöke szerint már régen volt ilyen jó focicsapata Tardoskeddnek, mint most. Ha Fortuna kegyeibe foagdja a fiatal együttest, akkor tavasszal nagy meglepetést szerezhet. Gyurek István edző gárdájában többnyire saját nevelésű játékosok futballoznak.- öt évvel ezelőtt elhatároztuk: jobban oda kell figyelni -az utánpótlásnevelésre. Továbbra is az akkor megkezdett úton szeretnénk haladni. A múltban elkövetett hibákért nagy árat fizettünk. Azon fáradozunk, hogy ne ismétlődjenek meg. A Jövő Efsz-től minden támogatást megkapunk, bármikor rendelkezésünkre bocsátja az autóbuszt. / A járási bajnokságot nyert tardoskeddi Amióta fellendült a faluban a sportélet, a hnb is gyakran nyújt segítőkezet - folytat-, ta a sportegyesület elnöke. Nemcsak az A-csapat, hanem az ifjúsági és a diákegyüttes is jól szerepel. Az előbbi az I. B-osztályban a hatodik helyen tanyázik, az utóbbi pedig listavezető a járási bajnokságban. Azok a játékosok, akik kiöregednek az ificsapatból, és nem férnek be a felnőtt együttesbe, a tartalékcsapatban fociznak. Senkinek sem kell tehát búcsút mondania kedvenc sportágának.- Sportegyesületünk a CSKP KB két évvel ezelőtt kiadott Dokumentuma értelmében hathatósan támogatja és segíti az iskolai testnevelést. A helyi alapiskola diákjai az asztalitenisz-, a kézilabda- és a röplabdaszakosztályokban sportolnak még rendszeresen. Ebből is kitűnik: a focin kívül más sportágak is vonzzák a gyerekeket. Nyáron az iskolaudvaron található sportpályán, télen pedig a tágas tornateremben mozoghatnak, sportolhatnak a fiatalok. Természete(Archív-felvétel) labdarúgócsapat Sport és testnevelés vidéken JÓL MEGFÉRNEK EGYMÁSSAL AZ EGÉSZSÉGES EMBERÉRT Ha nem is szó szerint, de elhangzott a Csehszlovák Testnevelési Szövetség nemrégen lezajlott VII. kongresszusán: a csehszlovák sport és testnevelés fejlesztése térén is forradalmi változtatásokra van szükség. A megfogalmazás - figyelembe véve a tömegek testkultúrájának helyzetét és a versenysport megtorpanását - nem tűnik szélsőséges, hangulatkeltő megnyilatkozásnak. A radikális változtatás igénye a csehszlovák testnevelés és sport egészére, struktúrájának és működtetésének kérdésére, belső hangsúlyaira és fejlesztési irányára egyaránt vonatkozik. De a forradalmi változtatás óhaja a kongresszuson elsősorban abban az értelemben került szóba, hogy egész testnevelési rendszerünk radikális irányváltoztatása azt jelenti: a figyelmet döntően a tömegek testkultúrájának felemelésére kell fordítani. Elsődlegesen ezt kell segíteni erkölcsi és anyagi támogatással. A hangsúly tehát milliók sportján van. Csakis erre épülve, ennek szélességére és színvonalára alapozottan értékelhetők országunk dicsösségét szolgáló kiemelkedő teljesítmények is. Ellenkező esetben csak kevesek kirakatprodukciójáról lehet szó. És a jelen helyzetben a probléma gyökere ebben van. A szabadidősport fejlesztésével kapcsolatos kongresszusi állásfoglalás jó érzéssel tölti el mindazokat, akik számára nem közömbös népünk egészségének, fizikai és szellemi teljesítőképességének, munkabírásának, végső soron boldog, kiegyensúlyozott életének ügye, nemcsak a jelen, hanem a jövő generációjának biológiai állapota. Mert kétségtelen, népünk nagy többsége nem vette és veszi igénybe a rendszeres testedzés, sportolás eszközrendszerét, nem építette be életmódjába. Nem gyakorolja azt a tevékenységet, amely nélkülözhetetlen a harmonikus fejlődéshez, a képességek sokoldalú kibontakoztatásához. Nem lehet eléggé dicsérni a kongresszus állásfoglalását. Hogy a központi jószándék ne szenvedjen hajótörést a közömbösek, az értetlenek vagy éppen az önös érdekből másként gondolkodók „jóvoltából", mindjárt az indulásnál olyan mozgósítás, szervezeti és működési rendszer, az elképzelések lendületes valóra váltása szükséges, amely meggyőzi a kételkedőket arról: ezúttal valóban átfogó, az egész társadalmat érintő változásokról van szó. Nem pedig olyan kampányról, amely ugyan pillanatnyilag tetszetős, de aligha kell túlságosan komolyan venni. Sok múlik azon, hogy a központi elhatározás miképpen gyúrüztethetó tovább, miképpen mozgósíthatók a kerületek, városok, falvak, iskolák, és hogyan lehet fordulatot előidézni a szemléletben. Mert való igaz: a kétségkívül tapasztalható és egyre növekvő igények ellenére ma még az a felfogás a jellemző, hogy a napi gondok és követelmények nem teszik lehetővé a rendszeres testedzés beiktatását életünk rendjébe. A valóban meglevő elfoglaltság nem az elutasító magatartást, sokkal inkább a pihenést és a felfrissülést szolgáló sportolást sürgeti, mind a tanuló, mind a dolgozó ember számára. Az élet ezernyi példája tanúsítja: bármilyen nagy az elfoglaltság, a mindennapi rohanás, arra mindig van idő, amit az ember fontosnak ítél és életvitelében elengedhetetlennek tart. Nem érdektelen megjegyezni: országunkban ötnapos a munkahét és 40 órás a munkaidő. Az évi 104 szabadnaphoz kapcsolódik 15-25 hap szabadság és még néhány fizetett ünnep. Jó lenne elérni azt, hogy a dolgozók naponta legalább 15-30 perces egészségügyi mozgást végezzenek és a hétvégeken rendszeresen sportoljanak, mozogjanak. (A statisztika szerint a férfiaknál általában mintegy négy, a nők(esetében körülbelül három és egy negyed óra szabadidő marad a nap huszonnégy órájából. A jobb megértéshez tudni kell: óráink „kötött" részéhez tartozik a munkaidő, a kiegészítő tevékenységgel töltött órák, az utazással, háztartással, gyermekneveléssel töltött idő.) Napjainkban sok munkahelyen közmegállapodás a 10 perces cigarettaszünet; viszont meglehetősen általános a munkaközi torna kigúnyolása. Teljesen indokolt tehát a sportvezetés elhatározása a társadalom szemléletének fokozatos átalakítására, s ebben kiemelkedő szerep jut a propaganda, a meggyőző munka eszközeinek. Azt mondjuk, gyermekkorban, az alapiskolában kell megszerettetni a rendszeres sportolást az emberrel. Ezt a szerete- tet aztán tovább viszi az életbe. Van benne valami. Gondok azonban az iskola háza táján is akadnak. Ám az a felfogás, amely szerint a létesítményhelyzet határozza meg az iskola sportját, már megdőlt. Egyre több pedagógus ismeri fel: a testi nevelés sikere, a diákok rendszeres megmozgatása nem elsősorban azon áll vagy bukik, hogy milyen tornaterme van az iskolának. A főszerep - mint az élet mind több területén - a helyi kezdeményezéseké. Ezeknek pedig tág teret nyitott napjaink változatokat sürgető új szemlélete. A megújulás a diáksportban (középiskolákon például újra alakíthatók testnevelési egyesületek) megköveteli, hogy ne csak a „szokásos" sportágakban és iskolájuk olykor szűkös lehetőségeiben gondolkodjanak a tanárok. Egy részük ma még nem érzi, hogy a korlátok valójában elmozdíthatok: ahol az egyik sportágnak nincsenek meg a feltételei, ott a másik szinte kínálja magát. Tudjuk, kevés iskolának vannak ideális feltételei a rendszeres sportoláshoz. De igénybe veszik-e más, az iskolához nem tartozó intézményi, egyesületi sportlétesítményt? Azt hisszük, csak nagyon ritka esetben. Kár. Számos példa igazolja, hogy ahol a helyi adottságokat felmérve új lehetőségeken gondolkodnak^ ott az eredmény sem marad el. ötletre, kezdeményezésre, leíeményességre, az egyesületek, az iskolák és más szervek és szervezetek együttműködésére van szükség, hogy elkezdődjék a testkultúra forradalma. Mert a szabadidősport elterjedése színesebbé, tartalmasabbá teszi a testnevelési és sportmozgalmat, javítja az emberek egészségét, közérzetét, gyarapítja társadalmunk anyagi és kulturális értékeit. ' (T. V.) $ÚJ szú VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Csető János és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanoviőova 25., 8. emelet. Telefon: központ 2010/9. főszerkesztő: 532-20 és 2010/4456. főszerkesztő-helyettesek: 2010/4454 és 2010/4453. szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29 és 506-39. gazdasági ügyek: 2010/4425 és /4426. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava. Martanoviőova 25, telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova5., telefon: 335-090. 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 815 80 Bratislava. Martanoviőova 25,17. emelet, telefon: 2010/3659 és 551-83. Havi előfizetési dij - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 13,-korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6.
