Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-09 / 49. szám

ISZÚ 3 88. XII. 9. A széles körű, hatékony társadalmi tevékenységért Egyértelmű az igyekezet, világos a politikai, gazdasági és társadalmi erők összefogásának fontossága a forradalmi átalakítások sikeres megvalósításának érdekében. A CSKP politikájának alapvető célja, hogy mélyreható változásokat érjünk el a politikai életben, döntő fordulatot a népgazdaság hatékonyságának növelésében, határozott minőségi javulást a szociális szférában. Hogy széles körű, összehangolt akció­képességet teremtsünk társadalmi életünk egész területén. Ennek érdekében a CSKP KB, valamint a CSSZSZK kormá­nya egész sor intézkedést foganatosított. Ha ezeket követke­zetesen megvalósítjuk, hazánk gazdasági és szociális fejlődé­sének meggyorsításában számottevő eredményeket érhetünk el. A törvényerőre emelt ökonómiai reformok, az új gazdasági mechanizmus, a gazdaságirányítás módszereinek átfogó vál­tozásai mind a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsí­tásának fontos ügyét szolgálják. Ezek az intézkedések alapjá­ban a lerakodott adminisztratív és bürokratikus akadályok, fékező tényezők felszámolására, valamint a gazdasági szer­vezetek, vállalatok önállóságának, nagyobb fokú érdekeltsé­gének és vállalkozó kedvének fokozására hivatottak. Komoly, nagy horderejű intézkedéseket foganatosítottak a politikai élet tökéletesítése érdekében is. A CSKP tekintélyé­nek és akcióképességének növelése, tevékenységének új követelményei, a párton belüli demokrácia és nyíltság elmélyí­tése, a káder- és az ideológiai munka hatékonyságának javítása a pártépítés meghatározó követelményévé, kulcsfela­dattá vált. A CSSZSZK, a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya irányító és ellenőrző tevékenységének tökéletesítése azoknak az optimális feltételeknek a létrehozá­sát szolgálja, amelyek a gazdasági és szociális fejlődés gyorsítását, a sokrétű társadalmi cselekvés, a közéleti felelős­ség kialakulását, minőségi változásait segíthetik elő. AZ EMBERI TÉNYEZŐ DÖNTŐ SZEREPE Napjaink legsürgetőbb tennivalója, hogy a szocialista társa­dalom valós lehetőségeit feltárjuk, s ebből kiindulva helyreál­lítsuk igazi értékrendjét, visszaadjuk értékei becsületét, s hogy mindezt a nép érdekében kamatoztassuk. Ehhez a megválto­zott feltételek kiaknázása, késlekedést nem tűrő, a szocialista demokrácia vívmányaiból merítő, cselekvő társadalmi össze­fogás szükséges. Csak az átalakítás szellemében véghezvitt valós tettek garantálják az elfogadott határozatok megvalósí­tását, eredményes átültetését a hétköznapok, az élet gyakor­latába. Ebben a döntő jelentőségű folyamatban az emberé a főszerep. Minden becsületes, a feladatokat kezdeményező és alkotó módon megvalósító dolgozó ember fontos lánc­szeme az átalakításnak, a gazdasági és a szociális fejlődés megvalósításának. Ezeknek a láncszemeknek - a tudatosan és meggyőződésből cselekvő, a célokat tisztán látó emberek­nek - az összessége alkotja azt a gazdasági-társadalmi erőt, amely az átalakítás sikerének záloga. Sok még a tennivaló társadalmunkban annak érdekében, hogy az ember valóban kezdeményezően, képességei legja­vát kibontakoztatva dolgozhasson, hogy a felelősségteljes alkotómunka a termelés, a társadalom minden szakaszán természetes és magától értetődő, állandó követelmény le­gyen. A népgazdaság túlzottan központosított irányítása, az ad­minisztratív és bürokratikus irányítási módszerek elburján­zása, a formalizmus és a sematizmus talaján kinőtt fékező gazdasági mechanizmusok, illetve egyéb negatív társadalmi tényezők az elmúlt évtizedek során nagymértékben visszave­tették fejlődésében a dolgozók tömegeit. Akadályozták a tár­sadalmi termelésben meghatározó szerepük betöltését. Ezek a negatív jelenségek egész sor káros és helytelen beidegző­dést alakítottak ki, mert megrendítették a dolgozó emberek széles rétegeinek társadalomépítö- alakító hitét. Nagyon kevés dolgozókollektívában maradt meg a munkahely ügyei, a vállalat sorsa, fejlődése iránt táplált felelősségtudat, a törődő, féltő gazdaszellem; ezt a közömbösség, a passzivi­tás váltotta fel. A BIZALOM VISSZASZERZÉSÉNEK ÚTJAI Most a dolgozók széles tömegeinek konkrét élmények, gyakorlati tapasztalatok alapján kell meggyőződniük arról, hogy reális a lehetőség; valóban részt vállalhatnak munkahe­lyük, lakhelyük fejlődésének, sorsának alakításából, hogy akadálytalanul beleszólhatnak, hozzájárulhatnak a gazdasági, szociális és a kulturális-politikai fejlődés irányításában, s hogy joguk a társadalmi számonkérés, az ellenőrzés. Ezen túlmenően az embereknek azt is tapasztalniuk kell, hogy a magasabb szintű, az egész társadalmat érintő kérdé­sek megoldásához is hozzájárulhatnak, az országos politika alakításához éppúgy közük van, mint a már tudatosított célokat követő politika megvalósításához, illetve ellenőrzé­séhez. Hogy ez így legyen, újra lenini tartalmat kell adni a szocia­lista demokráciának. Megtisztult, új, emberközpontúbb szem­lélet, hatékonyabb módszerek - alapkövetelmény a szocia­lista demokrácia elmélyítésének folyamatában. A dolgozókat megilleti, hogy minden lényeges, sorsukat, életüket érintő kérdésről reális, széles körűés őszinte tájékoz­tatást kapjanak. Elengedhetetlen a problémák megvitatása, az érintettek véleményének meghallgatása, figyelembe vétele. Az a bizonyos párbeszéd a dolgozókkal. Róluk dönteni - velük együtt kell. Már természetesnek kellene lennie, hogy a mun­kahelyeken a légkör táplálja és pozitívan gyümölcsöztesse a kritika és az önkritika, a társadalmi ellenőrzés útkereső, haladást segítő lehetőségeit. A vállalatokban, üzemekben, a termelés minden szakaszán meg kell teremteni a dolgozók irányításban való részvételének demokratikus feltételeit. Ennek igénye, társadalmi jelentősé­gének tudata megsokszorozhatja a munkaközösségek alkotó­kedvét, kezdeményezően gondolkodó és ésszerűségre törekvő felelősségérzetét, végső soron munkájuk hatékonysá­gát. Ha a dolgozók tapasztalni fogják, hogy rendszeresen számonkérhetik, ellenőrizhetik a gazdasági vezetöklevékeny- ségét, irányító munkájának eredményességét, s ha kell, változtatást is eszközölhetnek, ez hatalmas lendületre, tenni akarásra ösztönözheti őket. Az állami vállalatokban lazajlott és még zajló igazgatóválasztások is ezt bizonyítják. Az emberek képességeinek, alkotó erejének mozgósítása nem homlokegyenest új követelmény. Az irányítás, a tömeg­szervezeti tevékenység eleve erre épült abban az időszakban, amikor a dolgozóközösségeket szolgáló és segítő módszerek, a konkrét feladatok teljesítését szem előtt tartó - falu- és városfejlesztésre, óvodák vagy sportpályák építésére, gyakor­lati tudást nyújtó tanfolyamok szervezésére - egyénnek és közösségnek egyaránt hasznos cselekvésre adtak módot és helyet a társadalmi szervezetek. Ezeknek a pozitív példáknak, alkotó erőknek az embert - és társadalmat - formáló hatása azonban a későbbiekben megrekedt a pangás, az elkényel­mesedés és a kiürült formák útvesztőiben. A NEMZETI FRONT ÉS TAGSZERVEZETEINEK SZEREPE A gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítása, a társa­dalmi haladás érdekében szükséges széles körű össznépi cselekvést a Nemzeti Front hivatott mozgósítani, irányítani. Létjogosultsága, hogy ezt a szerepet betöltse, történelmi küldetéséből ered. A Nemzeti Front hazánk népeinek, nemze­teinek és nemzetiségeinek a fasizmus elleni közös küzdelmé­ben született, a szocialista forradalomért vívott osztályharcban edződött és vált politikai rendszerünk alapjává, társadalmun­kat átfogó hatósugarú fórummá. Magába tömöríti a társadalmi szervezeteket és mozgalmakat, a többi politikai pártot, 28 milliós tagságával (egy-egy ember több társadalmi szervezet­nek is tagja) döntő össznépi erőt jelent. Ez a társadalom minden lényeges rétegét átfogó és érintő, kifejező és képvi­selő népfront egyúttal tagsága sajátos érdeklődése és tevé­kenysége számára is lehetőséget teremt. Az a hatalmas társadalmi erő, amelyet felölel és képvisel, feljogosítja, hogy szerves és tevékeny részese legyen az ország sorsa, a poli­tika alakításának, az össztársadalmi kérdésekben születő döntések meghozatalának. A világosan megfogalmazott cél az, hogy társadalmunk átalakítása valóban össznépi üggyé váljon, hogy minden dolgozó ember cselekvőén részt vegyen ebben a folyamatban. Ehhez a Nemzeti Front szerepének, jelentőségének, társadalmi tekintélyének növelése, lehetősé­geinek meghatványozott kihasználása, a politika alakításá­ban, megvalósításában és ellenőrzésében vállalt szerepének határozott megszilárdítása elengedhetetlen feltétel, ha a dol­gozók tömegeinek társadalmi-közéleti felelősségét, cselekvő részvételét mozgósítani akarja. A Nemzeti Front Központi Bizottsága kiemelkedő fontossá­gú dokumentumában, amelyet az idén februárban fogadott el, ezt a feladatot tűzte ki célul. ' NAGYFOKÚ CSELEKVÉSI ÖNÁLLÓSÁGOT A Nemzeti Frontban tömörülő szervezetek aktivizálására, valamint ezeknek a politika alkotásában, megvalósításában és ellenőrzésében való részvételének fokozására irányuló dokumentum szellemében megvalósuló társadalomépítö lehetőségek komolyabb felelősség vállalását feltételezik. Azt, hogy a Nemzeti Front nyújtson nagyfokú cselekvési önállósá­got, széles körű kezdeményezést, új, vonzó és hatékony tömegpolitikai munkaformák keresésére és alkalmazására lehetőséget a társadalmi szervezeteknek. Sürgeti a valós társadalmi feltételek kialakítását annak érdekében, hogy a tömegszervezetek tagjai tevékenyen részt vehessenek: f- a közügyek irányításában; a fontos társadalmi kérdések­kel összefüggő döntések meghozatalában;- a munka- és lakóhely fejlesztésével kapcsolatos alapvető kérdések megvitatásában és az ezekkel kapcsolatos dönté­sek meghozatalában;- a negatív társadalmi jelenségek és megnyilvánulások feltárásában, bírálatában, elítélésében, orvoslásuk eredmé­nyeinek számonkérésében;- a politikai intézkedések konkrétabb és szélesebb körű megfogalmazásában, kialakításában, tudatosabb érvényesí­tésében és ellenőrzésében. Ezek a lehetőségek csupán akkor válhatnak hétköznapja­ink gyakorlatává, ha egyrészt a párt- és állami szervek és szervezetek következetesen segítik e széles társadalmi plat­form méltó helyének és szerepének kialakítását, másrészt ha szervezeteink tagjai, állampolgáraink fel tudnak nőni ezekhez a politikai jogokhoz és felelősségteljes magatartással, a köz­életi szemlélet érettségével érvényt szereznek a demokrácia lehetőségeinek. A Nemzeti Front jogkörének megnövekedéséhez elenged­hetetlenül szükséges a nemzeti bizottságokkal a tartalmasabb és hatékonyabb együttműködés, mindenekelőtt a választási programok létrehozása, megvalósítása és ellenőrzése terén, de más területen is. Kifejezettebben partneri, egyenrangúbb kapcsolatra van szükség, hogy a Nemzeti Front a társadalmi ellenőrzés szószólójává, fórumává válhasson. Az állami irá­nyítás legfelső szintjén sem történhet döntés lényeges társa­dalmi kérdésekben a Nemzeti Front véleménye, állásfoglalása nélkül. Az ilyen demokratikus döntéshozatali forma egyik példája az össznépi vita lehet, amelyet fontos társadalmi problémák tisztázása, a mindenkit értintó határozatok megho­zatala előtt rendeznek. Ez a véleménynyilvánítási mód széles teret nyújthat a javaslatok, elképzelések, vélemények nyilvá­nos közreadására. Ezt bizonyították a közelmúlt ilyen jellegű pozitív tapasztalatai, bár a társadalmi viták még további tökéletesítést igényelnek, tovább kell erősíteni a nép ezekhez fűződő bizalmát. A Nemzeti Front aktivizálásának kérdésköre is megérdemelte volna, illetve megérdemelné, hogy össznépi vita tárgyát képezze. A KOR KÖVETELMÉNYE - A TÖMEGPOLITIKAI MUNKA TÖKÉLETESÍTÉSE A társadalmi munka az elmúlt évtizedekben sokat veszített vonzásából, értékéből, mivel a rendezvények egyre inkább nélkülözték a meggyőző eszmei-politikai hatást, mozgósító erejük nem volt, a formalizmus, a belső igénytelenség meg­béklyózta a szervezetek és mozgalmak embert formáló, összetartó jellegét. A társadalmi szervezetek akciói, rendez­vényei egysíkúvá váltak, egyre inkább kiütköztek az ismétlődő tartalmi-formai hiányosságok, sez.a szervezeti munka külön­böző szintjein reális tömegpolitikai jelenséggé vált, ami visz- szavetette a mozgalmak tudatformáló, társadalomalakító hatását. Elburjánzott és megszokott gyakorlattá vált a köz­ponti irányítási mód, s ez bénítólag hatott az alsóbb szintű, éppen a tömegeket legközvetlenebbül érintő kezdeménye­zésre, az önálló cselekvésre, a valódi akcióképességre. Ezért sürgető tennivaló most visszaadni a társadalmi szer­vezeteknek és mozgalmaknak eredeti küldetésüket, korunk követelményeinek szintjén ismét gyakorlattá tenni az emberre figyelő, az érte szervezett vonzó, hatékony, érdekes és eredményesen mozgósító tömegpolitikai munkát. Az említett problémák radikális változásokat követelnek. Azt, hogy a tömegpolitikai munka visszanyerje társadalmi becsületét, rangját. Ennek egyik fontos feltétele a társadalmi szervezetek specifikumának, eredeti küldetésének pontosítása, e küldetés jellegének elmélyítése. Csak így lehet elkerülni, hogy egyes területeken átfedésekre, ismétlődésekre, kettősségre kerüljön sor, s hogy ezáltal a társadalmi erőket pocsékoljuk, vagy hogy ismét a formalizmus vegye el a helyet és az időt az értelmes és hasznos tevékenység elől. Legfőképpen a belső szervezeti élet demokratizálódására van szükség. Arra, hogy az alapszervezetek nagyobb önálló­sággal, szélesebb hatáskörrel rendelkezzenek. A Nemzeti Front helyi bizottságainak alapvető küldetése, hogy ennek feltételeit mindenütt megteremtsék. Bizottságainknak kell összefogni, összehangolni a társadalmi szervezetek tevé­kenységét, hogy a tömegpolitikai munka eredményesebbé, hatékonyabbá váljon. A társadalmi kezdeményezés és cse­lekvés sikere az ó kezükben van, s nekik kell bizalmat erősítő fórummá tenniük a Nemzetit Front helyi bizottságait, amelyek a közügyek irányításában való részvételért is felelősek, és nekik kell megteremteniük a jogok és kötelességek párhuza­mos érvényesítését, a mélyreható demokratizálódási folyama­tot megvalósítani a nép legszélesebb rétegei számára. A Nemzeti Front szerveinek és társadalrhi szervezeteinek az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a váro­sok lakótelepein folyó társadalmi mozgás fellendítésére. A lakótelepeken vitathatatlanul jelentős társadalmi erő össz­pontosul, amelynek széles körű mozgósítása és hasznosítása óriási erkölcsi-szellemi értékek forrása lehet. Az érdekes és hasznos, tartalmas és vonzó, okosan és hozzáértéssel irányí­tott társadalmi munka a lakótelepeken nagy mértékben hozzá­járulhat a szabadidő értelmes és értékes kihasználásához, az emberi-lakóközösségi kapcsolatok szorosabbá fűzéséhez. EREDMÉNYEK, HIÁNYOSSÁGOK, TARTALÉKOK A legutóbbi éveket a Nemzeti Frontban és ennek társadalmi szervezeteiben is a megújhodási törekvések, az új utak, hatékonyabb munkaformák keresése jellemezte. Ennek a folyamatnak adott új lendületet az említett dokumentum. Minden járásban számos követendő .példa bizonyítja, hogy lehet kézzelfogható, valódi eredményeket elérni ma is. Az előző évtizedekben iskolák, napközik, gyalogjárók és virágok­kal beültetett terek, parkok születtek a társadalmi összefogás­ból. Számtalan kiváló együttesre és csoportra, élményt jelentő tanfolyamokra, közös tanulmányi kirándulásokra, ma is mér­ceként emlegetett előadássorozatokra, műsoros estekre hivatkozhatunk társadalmi szervezeteink legsikeresebb idő­szakából. Ma azonban már összetettebb, bonyolultabb és igényesebb feltételek között kell az egyre sokrétűbbé és sajátosabbá vált érdeklődésnek és elvárásnak megfelelni. De korunk elfoglalt, idejét beosztó embere is megérti, hogy a társadalmi tevékeny­ség, a Z akcióban való részvétel az ó érdekét is szolgálja, s szívesen kapcsolódik be a társadalmi szervezet munkájába is, ha az érthető, érdekes, ha igényeinek megfelel. Ott, ahol ilyen eredményeket tudnak felmutatni, megtalálható a haté­kony és felelősségteljes pártmunka, a lakossági érdeket is szem előtt tartó gazdasági irányítás, ami szintén a magas tartalmi színvonalú, formalizmustól mentes tömegpolitikai munka feltétele. A részeredmények viszont nem szépíthetik a valóságot. A CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottsága legutóbbi értékelése szerint a társadalmi tevékenységben még nem állt be döntő fordulat, nem érezhető a társadalmi aktivitás olyan lendülete, ereje, amilyenre lehetőség volna, s amilyen az átalakítás szelleme és célja megkívánna. Nincs számottevő javulás a Nemzeti Front szervei és szervezetei és a nemzeti bizottságok együttműködésében sem. Sok állami és gazdasági vezető nem ismeri, nem tanulmányozta még át a Nemzeti Front dokumentumát kellő alapossággal. A minisztériumok többségének gyakorlatában még nem kapott helyet a dokumentum szelleme. Nem csök­kent radikálisan a társadalmi szervezetek adminisztratív irá­nyítása sem. Lassú a javulás a szervezetek járási bizottságai­nak munkafeltételeiben, a küldetésüket meghatározó intézke­dések bevezetésében is. 1987 januárjától újból a Nemzeti Front tagszervezetévé vált a Csemadok és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége. Ezáltal lehetőség nyílott arra, hogy a két, nemzetiségeinket képviselő kulturális szövetség a Nemzeti Front szerves része­ként eredményesen tevékenykedő szervezet legyen, hogy nagyobb jogkörrel és még konkrétabban szolgálhassa szocia­lista hazánk egysége megerősítését. A Nemzeti Front mozgósító erejű programjának megvalósí­tása érdekében feltétlenül nagyobb társadalmi megbecsülést, komolyabb erkölcsi elismerést és tekintélyt kell adni a tömeg­politikai munkának. Csak így válhat társadalmat formáló erővé, össznépi mozgalommá a célul kitűzött átalakítás. MÁZSÁR LÁSZLÓ, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának munkatársa iimimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiRiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Next

/
Thumbnails
Contents