Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-15 / 28. szám
NEM IS OLYAN EGYSZERŰ SZÜLŐNEK LENNI... A Szövetségi Statisztikai Hivatal Közvéleménykutató Intézete tavaly felmérte a nők helyzetét és ezzel kapcsolatban arról is képet alkotott, milyenek a nézetek a családi életre nevelésről, a felkészülésről a házasságra és a gyerekek nevelésére. Számítógépekkel 1985 kérdöivet dolgoztak fel. A lakosság valamennyi korosztályát kikérdezték véleményéről. Talán minden szülő jól tudja nevelni gyerekeit, természetesen csak akkor, ha valóban erre törekszik. Ezért az anyának és az apának azonos célokat kellene követnie, örvendetes, hogy a szülők többsége (85 százalék) valóban egységesen akar nevelni. Ezt tanúsítják az alábbi válaszok: 1. A neveléssel kapcsolatos kérdésekben többnyire egyetértünk és egységesen járunk el (45 százalék). 2. Néha különböző nézeteket vallunk, de igyekszünk tnegegyezni (40 százalék). 3. Gyakran vallunk eltérő nézeteket és különbözőképpen járunk el (6 százalék). 4. A gyerekeket egyedül nevelem (6 százalék). 5. Sohasem sikerül megegyeznünk (1 százalék). 6. Más válasz (2 százalék). A gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek azonosságáról, a közös nevelési módszerekről gyakrabban tanúskodtak a férfiak, az időemlítették zavaró tényezőként a válások számát és a környezet közömbösségét. A szlovákiaiak viszont a szülők közötti nézeteltéréseket emelték ki. Általában a leggyakoribb ok az egyetértés hiánya és a házasságok felbomlása olyan családokban, ahol 15 évesnél fiatalabb gyerekek élnek (60 százalék). FELKÉSZÜLÉS A SZÜLŐI HIVATÁSRA A házasságok és a szülői szerep már évek óta a figyelem előterében állnak. Sokan vallják azt a nézetet, hogy ahogyan minden hivatásra fel kell készülni, úgy nem bízható az ösztönösségre a „szülői hivatás" sem. Annak ellenére, hogy már 1966-ban, tehát több mint húsz éve kidolgoztuk a házasságra és a családi életre nevelés első koncepcióját, még mindig csak a kezdetnél tartunk. Ezt tanúsítják azok a válaszok, amelyet az alábbi kérdésre kaptak a szociológusok tíz évvel ezelőtt és most. A szeretet pótolhatatlan sebbek, a nyugdíjasok és az egy gyermekes szülők. Azt, hogy a nevelésről ugyan eltérő nézetük van, de igyekeznek megegyezni a közös eljárásban, a leggyakrabban a 30-44 évesek, a középnagyságú városok lakosai és a kétgyermekes szülők állították. Ritkán, gyakorlatilag sohasem egyezünk meg - ezt legtöbbször az elváltak vagy az újraházasodók mondták. MIBEN NEM ÉRTENEK EGYET? Erre a kérdésre 698 megkérdezett válaszolt, azok,akik beismerték, hogy a gyermeknevelésről eltérő nézeteik vannak. A nézeteltérések elsősorban a következetlenséggel, a gyerekekkel szemben támasztott követelményekkel - a jutalmakat és büntetéseket is beleértve - kapcsolatosak (53 százalék). Gyakoribbak Csehországban (55:45), a 29 évesnél fiatalabb és a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők között. A szülők közötti viták további csoportját az okozza, hogy eltérően vélekednek a gyerekek szabadideje kihasználásának módjáról (13 százalék), a ruházkodásra, sporteszközökre fordított kiadásokról és általában a pénz fel- használásáról (10 százalék), a gyermekek jövőjéről (2 százalék). A vallásos neveléssel kapcsolatban Szlovákiában merülnek fel gyakrabban nézeteltérések (1 százalék). Bebizonyosodott, milyen fontosak és erősek a családi hagyományok. A gyermeknevelésben a megkérdezetteket leggyakrabban szüleik, illetve partnereik szülei befolyásolják. Ezzel szemben az előadások és a barátok hatása elenyésző. Ml ZAVARJA LEGINKÁBB A CSALÁDI NEVELÉST? Az ország valamennyi részéből érkezett 1985 válasz szerint: a szülők közötti összhang hiánya, illetve a szülők magatartása (95 százalék), a válások gyakorisága (93 százalék), egy vagy mindkét szülő érdektelensége (90 százalék), a barátok (71 százalék), a környezet közömbössége (67 százalék), a televízióban és filmekben látott negatív példák (54 százalék), a nők foglalkoztatottsága (53 százalék), a nem megfelelő iskolai nevelés (42 százalék). A csehországi állampolgárok gyakrabban (Nagy László felvétele) Hogyan készültek fel a gyermekvállalásra? 1978 megfelelően 48 százalék részben 38 százalék nem megfelelően 8 százalék 1987 megfelelően 21 százalék részben 55 százalék nem megfelelően 14 százalék A felmérés tanúsága szerint a családi életre jobban készítették fel a fiatalokat Csehországban (23:17). A megkérdezett nőknek csaknem az egynegyede úgy vélekedik, hogy felkészítették a szülői szerepre, míg a férfiaknak csak egyötöde vallja ezt. A 15-29 évesek, a diákok, az egyedülállók és a gyermektelenek gyakrabban válaszoltak erre a kérdésre azzal, hogy „nem tudom". Figyelmeztető a legutóbbi felmérésnek az a tanulsága, hogy a lakosság 72 százaléka szerint a fiatalokat csak részben készítik fel a házasságra és á szülői szerepre, 11 százalékuk úgy vélekedik, hogy a mai család nem teljesíti ezt a funkcióját és csupán 5 százalék szerint van minden rendben. Ml JAVÍTANA A HELYZETEN? A megkérdezettek többsége (65 százaléka) úgy vélekedik, hogy társadalmunkban fokozni kellene a házassággal és a szülői szereppel kapcsolatos felelősséget. Ezt a nézetet gyakrabban vallják a 30-44 évesek, a kisebb községek lakosai és az iskoláskorú gyerekek szülei. A megkérdezettek negyede (főleg a nők, idősebbek és egygyermekes szülök) szerint mindenekelőtt a családi nevelést kell javítani. Csak elvétve fordult elő az a nézet, hogy javítana a helyzeten, ha az iskola jobban viszonyulna ehhez a kérdéshez. A PARTNERVÁLASZTÁS A házasságra és szülői szerepre való nevelésben a legfontosabbnak a partnerválasztást (78 százalék), a partneri kapcsolatokat (71 százalék), a gyerekek nevelését és gondozását (71 százalék), a pénzzel való gazdálkodást és a háztartásvezetést (52 százalék), a szexuális életet (33 százalék) és a fogamzásgátlást (15 százalék) tartották a megkérdezettek. Csehországban többen tulajdonítottak meghatározó jelentőséget a partnerválasztásnak mint Szlovákiában, főleg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a nagyvárosi lakosok. A partneri kapcsolatokat főleg Szlovákiában tartják fontosnak, elsősorban a 30-44 évesek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a százezernél nagyobb lakosú városokban élők. A gyermekek nevelését és gondozását elsősorban a nők emelik ki, a háztartásvezetésre főleg az idősebbek, az alacsonyabb műveltségű lakosok és a kisebb településeken élők helyeznek hangsúlyt. A szexuális nevelésnek a férfiak (38 százalék), a nagyobb városok lakosai (40 százalék) és az újabb házasságban élők, a fiatalok és az egyedülállók tulajdonítanak jelentőséget. Ki NEVELJEN? Elsősorban a szülök. így vélekedett a megkérdezettek 97 százaléka. A megkérdezettek 16 százaléka szerint a szülők jelentik a legfontosabb tényezőt a nevelés valamennyi területén. A szülőkön kívül a leggyakrabban az orvost említették - a megkérdezettek 60 százaléka. A további sorrend - iskola (25 százalék), szakkönyvek (24 százalék), házassági tanácsadó (23 százalék). Felfigyeltető, hogy a megkérdezettek szinte semmilyen szerepet sem tulajdonítanak a SZISZ- nek, a televíziónak, a rádiónak, a folyóiratoknak, a filmeknek. A LEGFONTOSABB TANÁCSADÓK Ismét a szülők, akiknek gyerekeiket a jó gazdálkodásra (89 százalék), a partnerválasztásra (81 százalék), a gyermeknevelésre (77 százalék), a helyes partnerkapcsolatokra kell nevelniük. Egyesek a partnerkapcsolatban fontos közvetítőnek tartották a házassági tanácsadókat (12 százalék) vagy az iskolákat (8 százalék) és a szakkönyveket (£ százalék). Többségben vannak azok, akik úgy vélekednek, hogy a partnerválasztással, -kapcsolatokkal, gyermekgondozással és háztartásvezetéssel kapcsolatos kérdéseket elsősorban a két szülőnek kell magyaráznia. A szexuális életről és a fogamzásgátlásról a lányokat az anyának, a fiúkat az apának kell felvilágosítania MINDENNEK MEGVAN AZ IDEJE A megkérdezettek döntő többsége szerint a házasságra és szülői szerepre a nevelést 15-17 év között kell megkezdeni. Egy részük korábban javasolja a felvilágosítás megkezdését - 6-14 éves korban. A legkevésbé alkalmasnak, túl korainak az óvodáskort tartják. A megkérdezettek 93 százaléka viszont még nem gondolkodottt el afölött, melyik kor a legalkalmasabb. A megkérdezettek egy bizonyos csoportja nem tudta meghatározni, mikor is kellene a gyerekeknek az első felvilágosítást adni. A szexuális neveléssel kapcsolatban még mindig nagyon sok a kétség és a tisztázatlan kérdés. Ezt legjobban a fogamzásgátlás kérdése szemlélteti. AZ ELSÓ FELVILÁGOSÍTÁS AJÁNLOTT IDEJE 14-17 éves 14 éves korig korban (%) (%) partnerválasztás 28 58 szexuális élet 37 49 partnerkapcsolatok 27 55 fogamzásgátlás 21 57 háztartásvezetés 35 33 gyermeknevelés 22 41 A gyerekek többségét szüleik egyetértésben nevelik (Gyökeres György felvétele) Ha összegezni szeretnénk az elmondottakat, és eltekintünk az egyes kor-, szociális csoportok közti eltérésektől, megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek csaknem valameny- nyien a legfontosabbnak, illetve fontosnak a partnerválasztást, a partneri kapcsolatokat, illetve a gyermeknevelés kérdéseit tartják. Egyértelmű, hogy a szülőknek kell tanítaniuk gyerekeiket a családi gazdálkodásra, a partnerválasztásra és a gyermeknevelésre. A házasságra és szülői szerepre nevelés a fiatalok átfogó felkészítését jelenti a felnőtt életre. A mai helyzettel nem lehetünk elégedettek, mivel a nevelés gyakran csak a szexuális, biológiai és jogi kérdésekre korlátozódik, nem öleli fel az emberek mindennapi együttélésének kérdéseit. Az alapot mindenekelőtt az etikai nevelésnek kell képeznie. ,,A szerelemben és a családi életben mindig az ember általános képességei, politikai és erkölcsi profilja, fejlődése, munkaszeretete, becsületessége, hazaszeretete, a társadalom iránti viszonya lesz a döntő..." (Makarenko). Ugyancsak Makarenko szerint, a házasságra nevelésben a példamutatás a legfontosabb. Az anya és apa közti igazi szeretet, kölcsönös tisztelet, segítségnyújtás és gondoskodás, a gyöngédség megnyilvánulásai a leghatékonyabb nevelési eszközök. További fontos tényező a gyermekek érzelmi nevelése. Amennyiben a gyerek nem tanulja meg szeretni szüleit, testvéreit és hazáját, ha kialakulnak fenne az önzés alapjai, aligha feltételezhető, hogy valamikor mélyen szeretni tudja majd kiválasztott partnerét. Pedig minden felmérés szerint a fiatalok a legnagyobb értéknek a családot, a boldog házasságot és az egészséges gyerekeket tartják. VLADIMfRA KOBYLKOVÁ JIRINA LIŐKOVÁ Irány csapattest Az éjszaka hosszú volt, de Kamocsai Lehel alhadnagy azzal vigasztalta magát, hogy ez az utolsó századügyeletesi szolgálata. Az államvizsga és a diplomamunka megvédése után a hónap közepén lesz a tiszti avatás. Az éjszakai egyedüllétben sok minden megfordult a fejében. Szeme előtt mint a filmen végigpergett a négy év, amelyet a Klement Gottwald Katonai Politikai Akadémián töltött el.- Már kisiskolás koromban megfordult a fejemben az a gondolat, hogy a hivatásos katonai életpályát választom. Ám, amikor a pályaválasztásra került sor, a Nyitrai (Nit- ra) Mezőgazdasági Főiskola mellett döntöttem. Az első év nem úgy sikerült; ahogy gondoltam. Mivel gépipari szakközépiskolában érettségiztem, munkába álltam a Steiner Gábor Hajógyárban - mondja. - Jól éreztem magam, de a továbbtanulási lehetőségről sem mondtam le. Egy év után jelentkeztem az akadémiára. Mivel jó jegyeim voltak, csak testnevelésből felvételiztem. A beilleszkedés nem volt könnyű. Nem is annyira a szlovák, mint a cseh nyelv okozott gondot. Ám ahogy túljutott az alapkiképzésen, öt hónap elteltével törzsőrmesteri rangban, főiskolai hallgatóként, hivatásos katona lett. Szülei - egyke lévén - nem nagyon örültek fiuk elhatározásának, de végül belenyugodtak. Ö pedig szorgalmasan tanult. Talán ezért választották meg a SZISZ-alapszervezet tanulmányi felelősévé.- Meg kellett szokni és a másokat is ösztönzőm a rendszeres, módszeres tanulásra. Dolgunkat nehezítette, hogy közben az országos spartakiádra készülünk. A hétvégeken gyakoroltunk, de megérte, ott lehettünk a strahovi stadionban. A második év sem telt el nehézségek nélkül. Megbetegedett, egy hónapig feküdt kórházban. Amikor meggyógyult, mindent be kellett pótolnia, hogy a vizsgáit letehes- se. Szorgalmáról tanúskodik, hogy a tanulmányi előmenetele továbbra is jó maradt. A nehéz év végén, szakaszparancsnoki beosztásban rövidebb időt töltött az egyik harci egységnél, tábori feltételek között. ÚJS 1988.
