Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-02 / 48. szám

1 lönbözö kutatóintézetek segítették. Lé­nyege, mint azt beszélgetőpartnereim elmagyarázták - mindössze annvi, hogy az 1000-1500 liter permetlevqt ultra­hanggal keverik be, így a vibráció hatá­sára a hordozóanyagról jobban leválik a hatóanyag, ami nagyobb takarási felü­letet biztosít a levélen. Természetesen ez csak a pozitívumok töredéke, amihez egy másik, a gazdaságosság szem­pontjából igen figyelemreméltó haté­konyság járul. Nevezetesen arról van szó, hogy ha netán a permetezés köz­ben elered az eső, a tartályban maradt mennyiség nem vész kárba, nem ülep- szik le, s ami a legfontosabb, az ultra­hanggal kezelt permet akár több nap eltelte után sem zárja el a porlasztónyí­lásokat. Az állami gazdaság szakem­berei tájékoztattak, hogy ezzel a mód­szerrel, illetve a vibráció alkalmazásával soha nem tapasztalt javulást értek el a fejöberendezések bonyolult, mechani­kai úton szinte lehetetlen tisztán tartása terén. Hogy miben mutatkozik meg A gazdasági átalakítás időszakát él­jük. Egyre nagyobb figyelmet kap, elis­merést érdemel a dolgozók munká­hoz való viszonya, hozzáállása. Az el­múlt héten a Dunaszerdahelyi (Dunajs- ká Streda) járás egyik élenjáró mező­gazdasági üzemébe látogattunk el, ahol a termelésben az elterjedtnél gazdasá­gosabb és hatékonyabb technológiát si­került kidolgozniuk. A Gombai (Hubice) Állami Gazda­ságban az előzetesen megbeszélt terv alapján egyfajta kerekasztal-beszélge- tést folytattunk. Szakemberek, a gazda­ság egyes ágazatainak képviselői Far­kas László mérnök, a növénytermesz­tési részleg irányítója, Tóth Gyula, a műszaki szolgáltatások vezetője, Mé­száros Árpád mérnök, a közgadasági osztály vezetője és Szabados Sándor mérnök az állami gazdaság főgépesítő- je mondták el véleményüket, tapaszta­lataikat az újításokról, azok előnyeiről, gazdasági hasznosságukról. Mindjárt az elején tisztázzuk, hogy mi az újítás, illetve, hogy mi számít annak. - Tehát - jött a válasz -, minden olyan jellegű dolog, ami eltér az eredeti konst­rukciótól és javít a gép munkáján, ener­giát takarít meg - újításnak számít. Általában költségmegtakarítást is kell eredményeznie, ez alól azonban van kivétel. Ilyen például, amikor az újítás élet- és munkakörülményt javít. Ez eset­ben elfogadott a többletköltség is. Évente átlagosan húsz újítást regiszt­rálnak a gazdaság dolgozóitól, melyek többsége iránt nemcsak az üzemen be­lül, hanem szerte a járásban is érdek­lődnek és realizálják is. Leggyakrábban az alkatrészek hiánya készteti jobbnál jobb elképzelések megvalósítására a dolgozókat.- Elsősorban a gépkezelők és a gép­javítók tűnnek ki ötletességükkel. Mind­annyian megfelelő műszaki felkészült­séggel rendelkeznek ahhoz, hogy el­képzeléseiket konkrét formába öntsék. Rajtuk kívül olyan dolgozóink is vannak, akik társaik újítási javaslatainak megva­lósításából veszik ki részüket. A műsza­ki fejlesztésben tehát ők szintén segítő­ink. Ez a folyamat különben egész év­ben folyik, de csak az év végén értékel­jük ki. A növénytermesztési részleg irányí­tója még hozzáteszi, hogy sokszor a dolgozók maguk sincsenek tisztában azzal, hogy amit egy-egy gépen javítot­tak, az újításnak számit. Ezért kapta feladatul a fiatal főgépesítő mérnök azt, hogy összeírja, feldolgozza és továb­bítsa a gazdaság testületének, illetve a járási mezőgazdasági igazgatóságnak a megvalósult kisebb-nagyobb újítá­sokat. Hogy melyek az utóbbi évek legsike­resebb, megvalósított legjobb ötletei, azokról a műszaki szolgáltatások veze­tője állítólag akár fél napot is tudna beszélni. A sokból kiemeli a már terme­lésben levő répakiszántót, amelyet fele annyi lóerővel lehet húzatni, megtakarít­va így tetemes mennyiségű üzemanya­got. Es természetesen az egyes kom­bájnok, traktorok részegységeinek át­alakításával a kiküszöbölt kényszerpi­henők, meghibásodások száma is ala­csonyabb volt. A növénytermesztés szakaszán, fő­leg a szőlészetben használják ki azt az ultrahangos keveröberendezést, amely túllépi az egyszerű újítás fogalmát. Az ötlet itthonról eredt, megvalósítását kü­a hasznosság? A közgazdász a kitűnő tejminöségre és az így kapott nyereség­re hivatkozik. Az,.sem elhanyagolandó, hogy mind a szőlészetben, mind pedig az állattenyésztésben kevesebb vegy­szerre, illetve tisztító anyagra van szükség. A felsorolásból nem maradhat ki az az újítás, amellyel előreláthatóan 100 ezer koronát takarítanak meg. Bádog­tartályokban 600 tonna kukoricát her­metikusan tárolva megőrzik annak beta­karításkor meglevő nedvesség- és bel- tartalmi értékeit. A termény költséges szárítását és a fuvarozás kiadásait így teljesen kiiktatták az állami gazda­ságban.- Mi az alapja, feltétele, esetleg titka annak, hogy egy mezőgazdasági üzem­ben ilyen szorgalmasan és kitartóan dolgoznak az újítók?- Alapja, feltétele van, de titka nincs. Tapasztalatainkat szívesen megosztjuk másokkal, ösztönözzük a dolgozóinkat. Minden egyes újítási javaslatot, ha elfo­gadjuk, ha nem, értékelünk. ,,Csak“ az igyekezetei 100 koronával jutalmazzuk. A juttatás összege nincs arányban azzal az időráfordítással, fizikai és szellemi munkával, amit egy-egy új ötlet gyakor­lati megvalósítása igényel. Hogy mégis itt, ebben az 5570 hektáros és 760 dolgozót foglalkoztató gazdaságban születik a járásban fellelhető újítások 10 százaléka? Szerencsére olyan dolgozó­ink vannak,akiket nemcsak az anyagiak ösztönöznek, hanem eszüket és fantá­ziájukat a közösség érdekében minden­ki javára hasznosítják. A közgazdász szerint mindennek ez a lényege. A to­vábblépésnek, a fejlődésnek egyaránt. Vajon ez mindenütt így van? SZITÁS GABRIELLA Negyven év egy vállalat életében elég hosszú idő. Értékelni lehet a megtett utat, és a tapasztalatok alapján meg lehet jelölni a legfontosabb feladatokat. Ez történt a Krskanyi Gép- és Traktorállomás megemlékező ünnepi gyűlésén is. Milán Slovík mérnök, kandidátus, a vállalat igazgatója beszámolója bevezető részében elmondotta, hogy a falu szocialista átépí­tése kezdetén a gép- és traktorállomások jelentős segítséget nyújtottak az új úton induló földműveseknek. Az Alsószecsén (Dolná Sec), és később Garamkálnán (Kalná nad Hronom) működő gépállomás szlovákiai méretben is az elsők közé sorolható. Ézután megemlítette, hogy a mai Lévai (Levice) járás területén, az akkori kisebb járásokban, hol és mikor alakultak gép- és traktorállomások, s milyen tevékenységet fejtettek ki az egységes földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok termelési feladatainak megvalósításában. A terü­leti átszervezés után ezek a kisebb gép- és traktorállomások nagyobb egységekbe tömörültek. így alakult ki a Krskanyi Gép- és Traktorállomás, amely ma már a múlthoz viszonyítva lényegesen jobb körülmények között dolgozik. Á sok nehézség és probléma közepette fejlődő gép- és traktorállomás négy évtizedes fennállása alatt sokat fejlődött, és lényegesen bővítette szolgáltatásai hálózatát. Az igazgató számadatokkal bizonyította, hogy az egyes ötéves tervidő­szakban milyen volt a szolgáltatások aránya. A 4. ötéves tervidőszakban 112 millió korona értékű forgalma volt az állomásnak, nyeresége pedig elérte a 11 millió 500 ezer koronát. A tapasztalatok alapján a gépállomás tevékenysége egyre nagyobb méreteket öltött. Ezt bizonyítja, hogy az 5. öt­éves tervidőszakban az elvégzett munka értéke 20 millió 600 ezer koronával nagyobb volt, mint az előző tervidőszakban. A nyereséget 8 millió koronával növelték. A 6. ötéves tervidő­szakban ugrásszerű volt a fejlődés. A teljesítmények értéke 189 millió korona volt, a nyereség pedig 33 millió koronára emelkedett. Amint Slovík elvtárs kiemelte, a 7. ötéves tervidőszakban is eleget tettek az elvárásoknak. Arra törekedtek, hogy megálljá­nak a saját lábukon. Bizonyítsák, hogy a szocialista nagyü­zemi vállalat jól felhasználhatja a lehetőségeket a termelés növelésére, és az önálló elszámolási módszer kialakítására, Ebben a tervidőszakban nyereségük már elérte a 43 millió 775 I ezer koronát. A 8. ötéves tervidőszakban is jó alapokkal indultak. Az első két évben nyereségesen gazdálkodtak. Az értékelések szerint idén is sikeresen gazdálkodhatnak. Ezt bizonyítja, hogy az év kilenc hónapjában a tervezett nyereség tervét 109,43 százalékra teljesítették. Növekedett a munka ter­melékenysége is. Az ünnepi ülésen arról is szó volt, mit hoz a jövő. A dolgo­zók tudják, hogy nagy és igényes feladatokat kell megvalósí­taniuk. Tenniakarásban nincs hiány. Ez a gép- és traktorállo­más újító- és feltaláló mozgalmáról ismert. Ezen a téren nagyon jó eredményeket értek el a kezdeményező dolgozók. Az évforduló alkalmából elismerésben részesítették az érdemes dolgozókat, azokat, akik a legnagyobb mértékben járultak hozzá a gépállomás fejlődéséhez. Cserba János, Rák Imre és Olbert András á Lévai járás érdemes dolgozója kitüntetést kapta meg. Macho János, Viliam Körbe!a és Anion Senesi a Lévai járás emlékplakettjét vette át. Több dolgozó reszortkitüntetésekben részesült. Az egyik legrégibb gép- és traktorállomás dolgozóinak eltökélt szándéka, hogy a jövőben még több és jobb minőségű szolgáltatást nyújtanak a mezőgazdaságnak. TÓTH ILONA Az utcákat a munkából sietve hazatérők népesítették be. Közülük többen egy üzle­tecskébe nyitottak be. Kisvártatva vásárfiával távoztak. A kirakat megtekintése után mi is kíváncsian tértünk be. Arról akartunk érdek­lődni, hogy mit kínálnak az elárusítók a vásár­lóknak. Az áruval zsúfolt kis helyiségben pár perc alatt elénk tárult a kínálat. Közelről láthattuk a növényvédő és gyomirtószereket, a külön­böző műtrágyákat, a madáreledeleket és az ültetőburgonyát. Többen már apró magvakat vásároltak, hangoztatva, hogy tavaszra nem kell futkosniuk utána. Alzbeta Maderková a Szlovákiai Kertbará­tok Szövetsége Vágsellyei (Sara) szolgáltató üzemének alkalmazottja, a galántai (Galanta) 03-as számú üzlet vezetője elmondotta, hogy napról napra nagyobb a forgalom, mert a kertbarátok a betakarítási és talajművelési munkák elvégzése után a termeléshez szük­séges eszközöket igyekszenek bevásárolni. Április óta jobban kielégíthetik igényléseiket, mert a vágsellyei központ törődik azzal, hogy a kertészkedők minél jobb körülmények kö­zött dolgozhassanak. Három üzletet nyitott. Az egyiket helyben, Vágsellyén, a másikat Galántán, a harmadikat pedig Nádszegen (Trstice). A termelőknek nem kell túl messzire utazniuk, ha valamit vásárolni akarnak. A beszélgetést többször meg kell szakíta­nunk, mert újabb vásárlók érkeznek. A veze­tő, Éva Klempovával alig győzi kiszolgálni őket. Izsák Kálmán tanító Galántán kertész­kedik. Amint elmondotta, szőlőt és zöldséget termel kis kertecskéjében magának és az unokáinak. Most rózsát akar ültetni. A vásár­lási lehetőséggel kapcsolatban megjegyezte:- Szeretek ebbe az üzletbe járni. Bár elő­fordul, hogy néha nem kapok valamit, de ha még egyszer jövök, akkor már megvásárolha­tom. Nyugodtan alszom a télen, mert a fóliát már beszereztem. Újabb érdeklődő érkezik. Megtudjuk, hogy Magyarics Ferenc, a kertbarátok galántai 8-9-es számú alapszervezetének immár nyolc éve titkára. Eredményekről és gondok­ról beszélt. 660 tagot kell irányítania és taná­csokkal ellátnia. Ezek közül százan családi házuk körül kertészkednek. A többiek a kert­telepeken termelik a zöldséget, virágot, gyü­mölcsöt, kisebb-nagyobb sikerrel. Amikor ed­dig ér a mondókájábán, így értékeli a hely­zetet:- Sikerek és problémák tarkítják az életün­ket. Bizony sofszor előfordul, hogy amikorra a kertbarát termelésre alkalmassá teszi a földjét, elveszik tőle. December végén 17 kertészkedő marad kert nélkül. Fogalmam sincs, hol szerezzünk nekik újabb területet. Annak idején szinte minden talpalattnyi föl­det kisajátítottak a termelni akaróknak. Nem hagyták, hogy évekig a gyom burjánozzon a megmúveletlen területeken. Sajnos, a gaz­dasági szervek döntése után ezeket a terüle­teket beépítik. A 19 kerttelepből 5 veszeiyue került. Az egyiket menteni akarják. Az új kórháztól a meleg vizet akarják rajta keresztül vezetni. Tiltakoznak ellene. Bizonyítják, hogy ha a kivitelezők jobban körülnéznek, akkor a kertek helyett az egységes földműves- szövetkezet területén is elhelyezhetik a veze­téket. Ha sikerül megakadályozni a „kertron- tó“ tervet, akkor ez a kerttelep sértetlen maradhat. A problémák és nehézségek emlegetése után arról beszélt, hogy alapszervezetük tag­jai lényegesen hozzájárultak a közellátás ja­vításához. Az idei évben 2 millió 400 ezer korona értékben 370 tonna zöldséget adtak el. A kertészkedők főleg fejes salátát, zöld­paprikát, salátauborkát, étkezési és konzerv- paradicsomot adtak el nagy mennyiségben. Az értékesítéssel általában elégedettek, a termelés szerkezetén szeretnének változ­tatni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:- Az új évben hatékony gazdasági propa­gandával akarjuk elérni, hogy a kertbarátok minél több sárgarépát és petrezselymet ter­meljenek. A termelés növelésére jók a feltéte­lek, de a jövedelmezőség aránya mérsékli a termelési tervet. Véleményem szerint emel­ni kellene a gyökérzöldségek felvásárlási árát. A titkár elsiet és újra Alzbeta Maderkovával beszélgetünk az áruellátásról és terveikről. Ők mindent megtesznek, hogy az áruválasz­tékot bővítsék. Nemrég Kromérízből tért ha­za, ahonnan MKH 18-as cseppfolyós műtrá­gyát hozott. Szintén beszerezte, a Suhit szá­rított baromfitrágyából készült tápanyagdús trágyát, amiből sokat vásárolnak a kertbará­tok. Permetezőgépeket, talajművelő eszkö­zöket is egyre jobb minőségben kínálnak. Nagy problémájuk, hogy az utóbbi időben nem kaptak elegendő választékban apró­magvakat. Hiányzik a holland paradicsom- és uborkamag. Az idei év májusa óta nincs az üzletükben Herbasyn. Nagyon keresik a ker- tészkedök. Úgyszintén kevés a foszförtartal- mú műtrágya. Elmenöben megtekinthetjük az ugyancsak kicsi raktárt. Alig férünk el a kartondobozok és a tornyosodó műtrágyák között. A vezető ijedten tekint körül. Lesi, hogy nem fut-e át egy-egy egér. Mérgelődik, mert jelentős kárt okoznak. Atkiált a szomszédnak, hogy jöjjön egeret fogni. Miután elbúcsúztunk a két elárusítótól, azt a következtetést vontuk le, hogy a Galán­tai járásban a kertbarátok, egyre több zöldsé­get akarnak termelni. Fokozni kellene kedvü­ket, elsősorban jobb áruellátással, és a vá­sárlási körülmények javításával is. Talán, ha nagyon akarnák az illetékesek, egy korsze­rűbb üzletközpontot is kialakíthatnának. Nem kis tétről van szó. Amint a titkár említette, közel két és félmillió korona értékű zöldséget adtak el egy alapszervezetből. A sok millióból talán beruházásra is jutna egy kis összeg... BÁLLÁ JÓZSEF MÁR A TAVASZRA KÉSZÜLNEK • NEHÉZ BESZEREZNI A FÓLIÁT • MEGKÖTÖTTÉK AZ ELADÁSI SZERZŐDÉSEKET • TÖBB ÁRU IS ELFOGYNA • VESZÉLYBEN A KERTTELEPEK 88. XII. 2. AKIK AZ ELSŐK KÖZÖn INDULTAK Kitüntették az érdemes dolgozókat Tóth Gyula, Farkas László és Mészáros Árpád az újításokat elemzi (Szabados Sándor felvétele) ■ At?Rt? la íímI IdThIiFH

Next

/
Thumbnails
Contents