Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-02 / 48. szám
Szlovákiában tavaly a posta dolgozói 25 millió 237 ezer ajánlott levelet és 430 milliónál is több közönséges levélküldeményt, illetve képeslapot kézbesítettek. Ezenkívül 6 millió 583 ezer darab csomagot juttattak el a címzettekhez és 632 millió 191 ezer újságot, folyóiratot forgalmaztak. A felsorolást folytatni lehetne a telefonhálózatra, s a távközlés egyéb formáira vonatkozó adatokkal, de a postások munkájának jelentőségét felesleges ily módon bizonygatni. Az elkövetkező éveket, évtizedeket ugyanis nem véletlenül nevezzük mind gyakrabban az ..információk időszakának", Tudomásul kell vennünk, hogy az ..információipari komplexumot“ alkotó számítástechnika és telekommunikációs hálózat egyre nagyobb mértékben befolyásolja társadalmunk gazdasági és szociális fejlődését. Az emberiség jövőjét meghatározó tényezők, mint az energiaforrások, a nyersanyagkészletek. a termőföld stb. között mindinkább fontosabbá válnak az információk is, amelyek összegyűjtése, feldolgozása és továbbítása nálunk elsősorban a posta feladata. Azé a postáé, amelynek szlovákiai dolgozói épp a közelmúltban emlékeztek meg arról, hogy munkájuk ezen a tájon - ötven év híján - fél évezrede folyik szervezett formában. Az ismert bratislavai postaépület, amely 1853-tól szolgálja a hírközlést Régmúlt idők hagyatéka A „posta" szót állítólag Marco Polo, a híres utazó használta először a kínai birodalom hírszolgálatának jellemzésében. Jelentése állomás, ahonnan a hírvivőt elindították, vagy ahol útközben felváltották. Eredete pedig a latin „positum", illetve a „posita" szóra vezethető vissza. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a postai szolgáltatások csupán a 13-14. században vették kezdetüket. Korunk modern intézményeinek gyökerei sok esetben a primitív korokba nyúlnak vjpsza. így a postáé is. Kialakulásáról és fejlődéséről olvasmányos, de terjedelmes tanulmányokban számolnak be a történészek, hiszen a hírtovábbító őrszem- lánc, a fatörzseken, barlangok falain hátrahagyott üzenetek, és a tűzger- jesztés módjának megismerését követően kitalált különböző jelrendszerek ismertetéséből kell kiindulniuk. A szervezett postai szolgáltatás kezdetére emlékezvén, bevezetőül ugyancsak szólhatnánk az első, Egyiptomból, az i. e. 16-11. századi Újbirodalomból származó, postaemlékekről, amelyekből kitűnik, hogy a fáraók írásos parancsait már egy igazi postaintézmény, a „fai sát“ juttatta el a megfelelő helyekre. Megismerkedhetnénk a Nagy Sándor-ko- rabeli, Nílus völgyében működött, fejlett postahálózattal, vagy az ókor legkiválóbb postájával, a „cursus publicus-szal", amelynek kizárólag a római állam igényei kielégítésére irányuló munkáját uralkodása idején maga Augusztus császár vezette. Foglalkozhatnánk a világ első és leghosszabb ideig megjelenő napilapjával, az Actával, amelyet Julius Ceasar alapított, s száz évvel később Acta diurna elnevezéssel még mindig létezett. Továbbá elemezhetnénk, hogy milyen jelentőséggel bírt a váltott lovakkal történő hírközlés beindulása, vagy a galambposta, amely a Fátimidák uralma alatt, a 10-11. században kezdett elterjedni. Az idő kerekét azonban ezúttal mindössze négy-ötszáz évvel forgatjuk vissza. Azért, mert bár a csehszlovák posta természetesen mindössze hetvenéves múltra tekint vissza, a mai Szlovákiában kiépített hálózata kialakulásának kezdete a 16. század elejére tehető, még a magyar posta részeként, amelyre viszont a történelmi eseményeken kívül az osztrák hírközvetító szervezetek gyakoroltak nagy hatását. Az első postamester A kezdetek előtti helyzetről talán csak annyit, hogy a feudalizálódó világi és egyházi arisztokrácia a 15. század végén és a 16. század elején már egyre több magán-hírközlő szervezetet működtetett. Közülük a Thum und Taxis családé volt a leghatalmasabb, amely úgyszólván Európa valamennyi országában rendelkezett postahálózattal. Igaz, eleinte csak kormányzati igényeket elégített ki, később azonban magánügyfelek is igénybe vehették szolgálatait. Ezért, miután I. Ferdinánd a magyar trónra került, úgy igyekezett, hogy a magyarlakta területeken is kiterjessze birodalma egyéb részein jól bevált postaintézmény-rendsze- rét. Ezzel a feladattal Taxis Mátyást, az akkori bécsi postamester fiát bízta meg, aki szó szerint idegenből ültette át a postát Magyarországra. Nemcsak az újonnan létesített postaállomások berendezése, hanem a postamesterek is németek voltak. A magyar kamarának csupán annyi köze volt a postákhoz, hogy a fenntartásukhoz szükséges költségeket fedezte. A magyar történészek 1528-tól - amikor postavonal létesült Bécs ős Buda között - számítják a szervezett magyar postai szolgáltatás kezdetét, de vannak, akik 1530-tól, amikor a törökök által ostromolt Buda és egész Magyarország helyzete miatt szükségessé vált, hogy postavonalat hozzanak létre Bécs és Pozsony között. Mivel azonban ez a postavonal csupán I. Ferdinánd katonai céljait szolgálta, a szlovák történészek az 1538-as évet tekintik a szervezett posta kezdeti időszakának, hiszen az uralkodó ez évben nevezte ki Paar Pétert Pozsony postamesterévé, s ezáltal ö volt az első, aki ilyen tisztet töltött be a mai Szlovákia területén. Az olaszországi Bergamo vidékéről származó Paar Pétert 1558-ban a császár már Magyarország főpostamesterévé nevezte ki, akinek családja (fiai) egészen 1619-ig állt a magyarországi posták élén. Paar Péter a királyi kamara épületében, a mai Bratislavai Egyetemi Könyvtár helyén végezte teendőit, méghozzá nem is akármilyen rátermettséggel és hozzáértéssel. Egyik legfőbb érdeme, hogy bár a posta - mivel az állam is - állandó pénzszűkében volt, mégis úgy tudta irányítani a rábízott postahivatalok munkáját, hogy azok gyorsaságukról, pontosságukról és megbízhatóságukról voltak nevezetesek. Postai reformok kora • A Paar család postamestereit követően Pozsonyban különösen Bornemissza István fejtett ki figyelemre méltó tevékenységet, 1622 és 1635 között. így például rendbe tette a Bethlen Gábor féle felkelés idején nagyrészt megsemmisült postahálózatot és felújította működését. A 18. század kezdetén a magyar- országi postákat II. Rákóczi Ferenc fejedelem függetlenítette a Habs- burg-uralomtól és vezetésükkel egy rendeletben bízta meg Szepesi Jánost, a kassai postamestert. Egy korabeli jegyzék szerint 1708-ban 63 postaállomás működött az országban, melynek területét négy fő postavonal szelte át. Közürük az északi és a középső érintette a mai Szlovákia területét. A Rákóczi-sza- badságharc leverését követően III. Károly egyesítette a magyar és az osztrák postaintézményt, de hamar felismerte, társadalmi jelentőségét, ezért 1723-ban államosította azt. A posta történetében azonban a legnagyobb reformokat Mária Terézia, majd fia II. József vitte véghez. Többek között például 1749- ben megalapították Bécsben a Postakocsik Központi Igazgatóságát, a következő évben egy külön direktórium vette át a posta irányítását stb. A szervezési változásokat gyakorlati újítások is követték: a posta ez idő tájt kezdte meg az ajánlott levelek szállítását, 1776-ban vezették be a postai pénz- és értékpapírszállítást és 1780-ban az újságok postai forgalmazását. Lóvasút és távíró Mint ismeretes, a 19. századot már az árutermelés fellendülése jellemezte, s ezáltal egyre nőtt a kereskedelem, s vele együtt a postai szolgáltatások jelentősége is. A nagy találmányok időszakában új lendületet vett a posta élete is. Sűrítették a postakocsijáratokat, és éjjel is közlekedő, hét-kilenc személyes gyors postakocsikkal korszerűsítették a személyszállítást. Az első ilyen járat 1824 márciusában indult, és hat óra alatt tette meg a Bécs-Po- zsony közötti utat. Később aztán ilyen gyorsjárat közlekedett Bécsből Budára, Miskolcon keresztül Kassára, Nagyszombatba, Érsekújvárból Esztergomba stb. A gyorskocsik a személyeken kívül sürgős levél- küldeményeket is szállítottak. További változás volt, hogy a posta a személyszállításra is szakosodott postaállomásokon kívül levélbegyűjtő helyeket kezdett üzemeltetni, amelyeket postahivataloknak neveztek el. A század elejétől kezdve viseltek egyébként egyenruhát a postamesterek és a postáslegények. A posta munkáját befolyásoló események azonban tovább szaporodtak, hiszen 1838-ban készült el Magyarország legelső, Pozsonyból Nagyszombatba vezető lóvasútjá- nak első, majd 1846-ban a második szakasza. Eközben Prágában már 1845-ben, majd 1848-ban Pozsonyban, 1860-ban Kassán is elkészült a gózvasút. 1879-ben pedig már Nagyszombatból Trencsénig, egy évvel később egészen Zsolnáig közlekedett a gőzzel hajtott szerelvény. A fő útvonalakon azonban mégis a posta bonyolította le a személyforgalmat, méghozzá továbbra is a lóvontatta postakocsijaival. Mígnem a vasutak és a posta igazgatósága megegyezést kötött a postaforgalom vasúti formáját illetően. A vasutak igazgatósága továbbá 1851 -ben kötelezte magát a posta- küldemények díjmentes szállítására is, minek következtében a vasútállomásokon egyre több postahivatalt helyeztek üzembe. A mai Szlovákia területén 1870-ben indult először útjára vasúti postakocsi a Budapest -Miskolc-Kassa vonalon. Az 1848-as magyar szabadság- harc idején a posta hivatalos nyelve a magyar, leverését követően pedig újra a német. Az első postaládák 1850-ben jelentek meg és ugyancsak ez év októberétől lehetett pénzt küldeni pénzesutalvány segítségével. Ekkor jelent meg az első osztrák postabélyeg, miközben 1846-ban üzembe helyezték Ausztriában az első távírót. Egy évvel később már ily módon továbbítják a legfontosabb híreket Pozsonyból Bécsbe, 1850- től kezdve pedig Pozsony és Érsekújvár, illetve Budapest között is. Akármilyen hihetetlen, a postások csak 1855 óta viszik házhoz a levél- küldeményeket. A Csehszlovák Posta Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követően Szlovákiában az első csehszlovák igazgatóság alá tartozó postahivatal a holiői lett és az első vonatposta Veselí na Moravé -Devínske Jazero vonalon közlekedett. A fokozatosan csehszlovák fennhatóság alá kerülő 831 szlovákiai postahivatal munkájának irányítását a brnói igazgatóság vette át, nem kis nehézségek árán. Az is nehezítette a posta működését, hogy Csehországban az Osztrák, Szlovákiában pedig a Magyar Posta szabályzata volt érvényben egészen 1928-ig, amikor egységes előírásokat vezettek be az egész országban. A huszas évek végén aztán megkezdődött a posta gépesítése: beindult a rádiótávíró- és a rádiótelefonszolgáltatás, valamint a légiposta. Bratislavában felépült a rádióadó, új postaépületek készültek... S ha már a Csehszlovák Posta létrejöttéről szólunk, illik megemlítenünk, hogy miután 1918. december 18-án kiadták az első csehszlovák postabélyeget, a monarchia postabélyegei érvényüket vesztették. December 18-a azóta is a csehszlovák postabélyeg napja. Mai helyzetkép A 20. század harmincas és negyvenes éveinek szomorú eseményei természetesen visszavetették a csehszlovák postaintézményt is a fejlődésben. Dolgozói, stratégiai szempontból különösen nagy jelentőségű munkájukkal számtalan esetben derekasan helytálltak a fasizmus elleni harcban. S a háborút követő időszak? Kemény, megfeszített munka, újjáépítés, majd korszerűsítés: Azt, hogy mindezt eddig miKüldönckalap ...és -csizma a 18. századból (Archívumi felvételek) lyen eredményesen sikerült megvalósítani, saját magunk mérhetjük fel legjobban, szinte naponta. S ha a bevezetőben feleslegesnek is tartottuk a posta dolgozói munkájának jelentőségét számadat-halmazzal hangsúlyozni, nem valószínű, hogy magáról a postaintézmény nagyságáról, fejlettségéről többetmondó lehet bármi, mint néhány számokban kifejezett tény: A Posta Szlovákiai Főigazgatóságához a múlt évben 1590 postahivatal tartozott, tehát minden 3276 lakosra jut közülük egy. Falvaink, városaink utcáin több mint tízezer postaláda segíti a levél- küldemények szállítását, és 1200- nál több újságárus bódé üzemel. A postahivatalok dolgozóinak munkáját könnyíteni, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonalát pedig emelni hivatottak az automatikus levél- és csomagosztályozó berendezések, a különböző számítás- technikai berendezések, a mintegy háromezer darab távíró, az 1,1 milliónál is több távbeszélő állomás, valamint a közelmúltban beindított telefax szolgáltatás.-.. BARANYAI LAJOS Indulásra készen a csomagszállító postások, 1955 táján 'Ull ■ H(lfl UM Az első csehszlovák postabélyeg
