Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-02 / 48. szám

Vasárnap 1988. december 4. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 07.10, nyugszik 15.45 Kö- zép-Szlovákia: 07.17, nyugszik 15.52 Nyugat- Szlovákia: 07.23, nyugszik 15.58 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 01.57, nyugszik 13.00 Közép-Szlovákia: 02.04, nyugszik 13.07 Nyugat- Szlovákia: 02.10, nyugszik 13.13 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük BORBÁLA, BARBARA - BARBORA nevű kedves olvasóinkat • 1893-ban született Karéi HOLAN cseh festőművész (fi 953). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AGGASZTÓAN LASSÚ ÜTEMŰ INTÉZKEDÉSEK Katócs Gyula riportja AZ ELSŐ LÉPÉS- Negyvenéves az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata - dr. György István kandidátus írása TAKARÉKOSKODNI LEHETNE, DE... Szénási György írása KIÚT A SÖTÉTSÉGBŐL Gágyor Aliz riportja CENTRUM A KÖZPONTBAN Deák Teréz lengyelországi jegyzeteinek második része A SZLOVÁK SZISZÜPH0SZ (ÉS MAGYAR PÁRHUZAMAI) Tőzsér Árpád írása a hatvanéves Milán Rúfusról A MENET Edward Upward elbeszélése OLVASÓINK FIGYELMÉBE Szerkesztőségünk új épületbe költözött. A cí­münk mától: Új Szó szer­kesztősége, Martanoviőo- vá 25, 81915 Bratislava. Kérjük olvasóinkat, hogy leveleiket a fenti címre küldjék. A prágai Kotva áruház a közelmúltban vette át annak a szakmunkásképző intézetnek az irányítását, amelynek végzős diákjai ebben az üzletközpontban dolgoznak majd. Az áruház vezetősége arra törekszik, hogy azok a fiatalok kerüljenek az intézetbe, akik vonzódnak az eladói szakma iránt. A képen: szakmai gyakorlaton a szakmunkásképző másodikos diáklánya. (Zuzana Humpálová felvétele - ŐTK) Újra várja vásárlóit a brnói Prior áruház. Felújítására - amely 1986-ban kezdődött -10 millió koronát fordítottak. 1030 négyzetméteren több mint kilencven alkalmazott gon­doskodik arról, hogy a vevők elége­detten távozzanak. A kép a játékosztá­lyon készült. (Igor Zehl felvétele - ÓTK) Ataliér M „cégtáblával“ divatáruboltot nyitottak meg nemrégiben Prága III. városkerüle­tében. A fiatalok divatszalonját a Veleni Efsz melléküzemági termelésének keretében működő azon műhely látja el ruhamodellekkel, amelyet közvetlenül a divatárubolt mellett létesítettek. A vásárlók szabadon válogathatnak a ruhaköltemények között. (Zuzana Humpálová felvétele - ŐTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Miről vitatkoznak manapság az SZKP-ban és a szovjet társadalomban? A szocializmus alap­elveiről: a szociális választásról, a tulajdonról, a demokráciáról, és a nyilvános tájékoztatásról, a néphatalomról, a párt politikai szerepéről. Az említett elvek tényleges hatalmáról, arról, hogy a gyakorlatban - anélkül, hogy a kívánságot valóságnak tüntetnék fel, anélkül, hogy az életet a kiegyenlítetlen ambíciók Prokrusztész-ágyá- ba kényszerítenék - hogyan építsék az életet az említett elvek szerint. Ezzel az erkölcsi elvek kérdését is felvetjük nemcsak az életben, ha­nem a politikában is. Az erkölcsös, humánus,- ma szocialistát jelent. Az erkölcsi elvek szem előtt tartása nélkül nem értjük meg sem az átalakítás forrásait, sem pedig céljait és folya­matát. A Szovjetunióban az vitán felül áll, hogy szükséges-e a szocializmus vagy sem. A szo­cializmus választása nem volt véletlen, hanem tudatos és céltudatos. Nagyon nagy árat fizet­tünk érte. A szocialista eszmények és értékek erkölcsi pillérekké váltak, életünkben és lelkivi­lágunkban gyökeret eresztettek. A mi „mai át- alakítási“ vitánk akörül forog, hogy hogyan képzeljük el és hogyan akarjuk tovább építeni a szocialista társadalmat. További kérdés, amit teljes határozottsággal hangsúlyozni szeretnék. Történelmünkben nem kevés példa akad arra, hogy az életet az attól távol álló spekulatív sémákba gyömöszölték. Ezeket a sémákat a bölcsesség csúcsaként tüntették fel. Az átalakítás egész belső lényegé­vel, mozgatóeröivel, céljaival és eszközeivel alapvetően különbözik az effajta kampányoktól. Az átalakítás nem abból az óhajból indul ki, hogy feltétlenül újszerűséggel, a múlttól szük­ségszerűen eltérővel kápráztasson el. Az élet­ből, a társadalmi szükségletekből indult ki, hogy valóban leküzdje az ember elidegenedé­sét a termelési folyamatoktól, az elosztástól, a hatalomtól, az alkotó tevékenységtől. Le kell rombolni a törvénytelen vagy hibás gyakorlat által kialakult mesterséges akadályokat. Tájé­kozódni a jelenségek mély értelmében, és ezzel összhanban alakítani a politikát. Ösztönözni, fejleszteni az emberben azt a képességet, hogy aktív, szellemi életet tudjon és akarjon élni- a mi elképzelésünk szerint ez a szocializmus megújításának értelme. Az átalakítás elméleti fegyvertára és az ezt alkotó gondolatok hosszú ideig, lassan, néha nem egy évtizedig érlelődtek. Most annál erőtel­jesebben hatják át a politikát és az életet. Az átalakítás három és fél évvel ezelőtt kez­dődött azzal a szándékkal, hogy az országot kivezesse a stagnálásból és felgyorsítsa szo­ciális-gazdasági fejlődését. Továbbra is ezek a feladatok állnak előttünk. Teljes mérték­ben tudatosítottuk, hogy az átalakítás tör­ténelmi helyével és jelentőségével messze túllépi a haszonelvü feladatok keretét. A szocia­lizmus fejlődésének új, egy objektívan feltétele­zett szakasza, amely a szocializmus új minősé­gének kezdetét jelenti az élet minden területén. (Részlet Alekszandr Jakovlev elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának a prágai ideológiai aktívaér­tekezleten mondott beszédéből) O któber végén a találmá­nyok és műszaki újítások nemzetközi kiállítása, a brnói In- vex első napján, még nem a be­rendezéseké, a bemutatott és felhasználásra kínált műszaki eszközöké volt a fő szerep, ha­nem az ezeket kigondoló és lét­rehozó embereké. Az ország legjobb újítóit és feltalálóit tüntet­ték ki, közöttük Farkas Istvánt, a Nehézgépipari Művek kombi­nát komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárának újítóját is, aki.e naptól kezdve aranyjelvé­nyes érdemes újító. Amikor a hajógyárban talál­koztunk, az első gondolatom az volt, hogy pontosan úgy néz ki, mint általában az újítók a mun­kások között, vagyis egyáltalán nem különbözik - egy idegen számára - száz és száz hasonló szaktársától. De valóban csak egy idegen számára tűnhet ez így, hiszen a gyárkapun belül jól ismert - sót, a hallottak alapján merem állítani: személyiség. „Számítógép van a fejében - hallottam róla egy véleményt - bármilyen normaváltozást ké­pes pillanatok alatt átszámolni, és felmérni, mit jelent ez majd a munkában és munkabérben, fillérekre pontosan. Öt aztán nem csaphatja be senki a szak­mában". No persze azért képes mást is átszámolni, átkalkulálni, sőt átszervezni is, mint a java­dalmat. Az aranyjelvényes érde­Farkas István, aranyjelvényes érdemes újító (Karol Vlcko felvétele) mes újító cím elnyeréséhez a munkáskategóriában össze­sen legalább másfél milliós tár­sadalmi hasznot eredményező újításokat kell beadni. Neki már kétszer ennyi írható a számlá­jára.- A lemezvágórészlegen dol­gozom, tulajdonképpen nálunk kezdődik meg a lemezek beadá­sa után a hajóépítés. Itt vezetek egy 30 tagú aranyjelvényes szo­cialista brigádot. Mi szabjuk fel a szükséges méretűre a lemeze­ket, így aztán az újítások is leg­inkább az anyagspórolásra vo­natkoznak, de kimutatható bér­megtakarítás és a munkaszerve­zés javítása is. Tudomásom volt róla, hogy a vállalatnak pont ezen a részle­gén kezdtek nagyszabású kor­szerűsítésbe már évekkel ez­előtt, mégpedig azzal a céllal, hogy manipulátorok alkalmazá­sával a lehető legnagyobb mér­tékben gépesítsék ezt a munkát, amely a legmegeróltetöbbek kö­zé tartozik a vállalatnál. Nem mulasztottam el tehát megkér­dezni, mi a véleménye erről. Nemcsak jószemű újító és meg­becsült kolléga, hanem őszinte ember is. Nem sokat kertelt. Nincs megelégedve az eddigi eredménnyel. Mert az elképze­lés, a cél, amit a fejlesztéssel meg akarnak valósítani, az na­gyon jó, mondja, csak már ké­szen lenne, mert eddig számuk­ra csak bonyolultabbá tette a helyzetet. Véleménye szerint az sem jó, ha valami túl van szervezve, s ő úgy látja, hogy például manipulátorból is több van már a kelleténél. A rendszer ugyanis még nem működik meg­bízhatóan, s addig a kézi szállí­tás is folyik. Neki lenne ugyan javaslata, de azt nem fogadják el. Akkor sem lett vidámabb, amikor arra terelődött a szó, mi­lyen a helyzet ma az újítások körül.-Nehezebb, mint évekkel ezelőtt volt, mert valahogy egyre később intéződik el körülöttük a különböző véleményező és papírmunka. A technológusok­nak nincs idejük ezzel kellőkép­pen foglalkozni. Van olyan újítá­som, amelyet már két éve alkal­mazunk is, és még nem intéző­dött el körülötte, ami szükséges. Olyan is volt már, hogy az újítá­somra azt mondták, az a munka­köri kötelességem. Mi három műszakban dolgozunk, tehát nem nagyon maradna idő újítá­sokat rajzolgatni. Én otthon hét­végeken szabad időmben készí­tem elő a benyújtott újításokat, hiszen a munkahelyen más a fel­adatom. Arról is faggatom, hogy sze­rinte milyen ember a jó újító, mi különbözteti meg a többiektől? Véleménye szerint az kell hozzá leginkább, hogy az ember tovább lásson, mint amennyire a munkájában éppen szüksé­ges. Nemcsak azt kell ismernie, ami a saját feladata, de azt is jól kell tudnia, hogy mi van a folya­matban előtte és utána. Amikor az újításokért járó pénz kerül szóba, csak mosolyog:- Elfogy az is mindig, mert szükség van rá, és higgye el, én sok újítót ismerek, de a gazdag emberek között egy sincs belö­lük SZÉNÁSI GYÖRGY Tovább kell látni... újsi 2 1988. XII.

Next

/
Thumbnails
Contents