Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-02 / 48. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1988. december 2. XXI. évfolyam Ára 1 korona (ŐSTK-felvétel) Új gondolkodás - új értékrend Nagyon gyakran hallottuk az utóbbi időben, hogy népgazdaságunk extenzív fejlesztésének lehetőségei kimerültek, halaszthatatlanul szükséges áttérni az intenzív fejlesztésre. Ehhez a társadalmi feltételeket az átalakítás és az új gondolkodás teremtheti meg. Olyan társadalmi, gazdasági feltételek kialakítása, amelyek teret nyitnak a termelőerők intenzív fejlődésének, meggyorsítják a tudományos-műszaki haladást, s teljes mértékben érvényre juttatják a szocialista társadalmi rendszer előnyeit. Ebben a folyamatban, amelyet a ma oly gyakran hallott és olvasott „átalakítás" szóval jelölnek, legfontosabb szerepe az embernek, minden társadalmi előrehaladás szubjektumának lesz. Ha csökkenteni akarjuk azt a távolságot, amely bennünket a világ élvonalától a tudomány és a technika vagy akár a munkakultúra terén elválaszt, mindenképpen a termelő munkát végző, a tudományt művelő és a technikát fejlesztő emberre kell összpontosítanunk figyelmünket. A mozgalmi zsargon divatos fordulatával élve: „változást kell előidézni az emberek tudatában", hétköznapi nyelven szólva nevelni kell az embereket. S az átalakításnak ez az egyik, de talán a legfontosabbik feladata. Nem véletlen tehát, hogy ennek a feladatnak a teljesítésével foglalkozott a CSKP Központi Bizottságának 10. ülése, és folynak az előkészületek a Központi Bizottság jövő év eleji ülésére, amely iskolarendszerünk korszerűsítésének kérdéskörét tűzi napirendre. Mindez tükrözi azt a felismerést, i hogy a társadalomban és a gazdaságban végrehajtandó változásoknak alapvető föltétele az ember megváltoztatása. Másrészt a marxizmus-leninizmus sarkalatos igazsága az js, hogy az embert társadalmi környezete formálja. E két kijelentés ellentmondónak tűnik, valójában dialektikus egységet fejez ki, és annak szükségességét támasztja alá, hogy az átalakításnak egyidejűleg kell végbemennie a társadalom minden területén. Most, az átalakítás kezdetén a párt eszmei, politikai nevelő- munkájának alapvető feladata, hogy az emberek tudatosítsák az átalakítás szükségét és lényegét. A Központi Bizottság ez év októberében tartott 10. ülésén a KB Elnökségének beszámolója, melyet Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára terjesztett elő, így fogalmazta meg ezt a feladatot: „Nem lehet közömbös, hogy az emberek hogyan értelmezik az átalakítást, hogyan ítélik meg, hogy miért kezdtünk hozzá az átalakításhoz. Nem mindegy, hogy szükségességét fejlődésünk figyelembevételével tudatosít- ják-e, látják-e megvalósításának bonyolultságát, azt, hogy átgondolt, megfontolt eljárásra van szükség, amelyet nem veszélyeztet az ösztönösség." Természetesen az átalakítás szükségességének elismertetéséhez nélkülözhetetlen a jelenlegi valós helyzet őszinte és kritikus föltárása. A kor színvonalán álló társadalomtudományokra támaszkodva mélyrehajtó elemzéssel föl kell tárnia, hogy milyen akadályokat támasztott az extenzív gazdaságfejlesztésre épülő társadalmi struktúra az emberi alkotóerő, kezdeményezőkészség kibontakozása elé. Körvonalaznia kell, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező embert igényelnek az átalakítás, illetve a társadalmi, gazdasági fejlesztés meggyorsításának feladatai. Tekintettel arra, hogy az átalakítás - mint azt a Központi Bizottság 10. ülésén elhangzott beszámoló megállapítja - nem rövid távú feladat, a párt ideológiai tevékenységének, eszmei, politikai ráhatásának fókuszában az ifjú nemzedéknek kell állnia. A társadalmi termelési viszonyokat, a gazdasági szabályozókat megfelelően alakítva elsősorban a termelésben szükséges fordulatot elérni. A dolgozók felelősségét szilárdítva, kezdeményezésüket kibontakoztatva hatékonyabb termeléssel, a tervfeladatokat teljesítve lehet csak biztosítani a szellemi szférában végrehajtandó átalakítás anyagi feltételeit. Elsősorban az ifjúság új iránti fogékonyságára építve hozható be az a lemaradás, amely a tudomány és a technika színvonalában mutatkozik nálunk a világ élvonalában álló országokhoz viszonyítva. A CSKP Központi Bizottságának 10. ülése hangsúlyozta a humán tudományok pótolhatatlan szerepét az ember, különösen az ifjúság nevelésében. A fiatal nemzedékek világnézetének, történelemtudatának meghatározó szerepe van e nemzedékek erkölcsi magatartása szempontjából. Tagadhatatlan tény, hogy a múlt fölemelő vagy tragikus eseményeinek ismerete nélkül nem alakulhat ki gazdag érzelemvilág, humánus világszemlélet. A világtörténelem és a nemzeti múlt ismeretére épülő történelemtudat az alapja az egészséges értékrendszernek, amelynek hiánya korunkban a fiatal nemzedék jelentős részének legnagyobb problémája, és forrása számos társadalmilag nem kívánt jelenségnek. Az anyagi javak öncélú hajhászása az emberi kapcsolatok megromlásától a társadalomellenes cselekmények elkövetéséig sok mindennek okozója. Ellene a harcot az értékszemlélet megváltoztatásával vehetjük föl a legeredményesebben. Az erkölcsi, művészeti értékek feltárása és elfogadtatása pedig az ideológiai nevelőmunka egyik legfontosabb feladata. Nem tűnik túlzásnak talán, ha megállapítjuk: az új gondolkodás kialakítása - új értékrend kialakítását jelenti. Hozzá pedig a régi, az eltorzult átértékelésén keresztül visz az út, amelyet az átalakítás jelölt ki. MORVAY GÁBOR
