Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-01 / 26. szám
Banská Bystrica-i Állami Erdőgazdasági Vállalat dolgozói gondosan készülnek az átalakításból eredő feladatok teljesítésére. Ez nehéz feladat lesz, hiszen tizenhárom üzemük elszórtan fekszik a Közép-szlovákiai kerület déli részében. A vállalat csaknem 400 ezer hektárnyi erdőterületen gazdálkodik, többnyire nehezen megközelíthető, tagolt terepen. Ezen a területen évente körülbelül 1 millió 200 ezer köbméter fát termelnek ki. De vajon mi köti le jelenleg a vállalat vezetőinek a figyelmét?-Szeretnénk elérni, hogy az önfinanszírozás minél előbb nálunk is valósággá váljon. Ehhez az út csak az önálló elszámolás alapelveinek következetes érvényesítésével vezet. Bizonyos tapasztalataink már vannak, hiszen nem várhatunk csupán ,.felülről" jövő utasításokra - mondja Pavol Vachula mérnök, kandidátus, a vállalat igazgatója. A Banská Bystrica-i erdészek nagy gondot fordítanak arra, hogy a kitermelt fa minél jobban hasznosuljon. Ehhez közvetlenül a kitermelés után teszik meg az első lépést: a manipulációs raktárakon, a választék pontos osztályozásával. A gallyakat, a kérget és a fürészport is jobban megbecsülik, nak elő. Ez azt jelenti, hogy a kitermelt fenyőfák lombjait már nem kell az erdőben elégetni, sőt más erdőgazdaságokból is ide szállítják feldolgozásra. A vállalat dolgozóit leginkább az bántja, hogy a kitermelés üteme túl gyors, nincs kellő arányban az erdők megújulásával. Igaz ugyan, hogy ebben az erdőgazdaságban az idén 60 ezer köbméterrel kevesebbet termelnek ki, mint tavaly, de az előirányzott 260 ezer köbméter még így is meghaladja az erdőgazdasági szempontból megengedhető mértéket. Nem büszkélkednek azzal, hogy a fakitermelés szakaszán az ötéves tervet négy év alatt teljesítik, inkább sajnálkozásukat fejezik ki. Vajon mit fog jelenteni egy erdőgazdasági vállalat számára az önálló elszámolás, az önfinanszírozás, az új gazdasági mechanizmus? Erre a kérdésre Jaroslav Závodny, az igazgató termelési-kereskedelmi helyettese válaszol.- Elsősorban azt, hogy minden szakaszon magasabb szintre kell emelni az irányítást és az ellenőrzést, s a gazdaságosságnak és a fegyelemnek minden szakaszon és minden dolgozónál szigorúan meg kell nyilvánulnia. A jövőben csak hatékony A poprádi erdőgazdasági üzem a kassal (Koiice) Kelet-szlovákiai Állami Erdőgazdasági vállalat legjobb munkahelyei közé tartozik. Különösen jó eredményeket érnek el a kitermelt faanyagok osztályozásában és feldolgozásában a vydrnlkl komplex módon gépesített lerakaton. A felvételen Milán fürészkezelő. (A CSTK felvétele) mint korábban. Azelőtt a vékonyabb gallyakat és a lombot az irtáson tüzelték el. Ma a vékonyabb gallyakat is feldarbolják és speciális kazánokban tüzelik el a faiskolai és más építmények fűtésére. A hajdani gallyhulladékból ma évente több mint 8 ezer köbméter darabolt és hasogatott tűzifát készítenek, amely iránt más szervezetek is érdeklődnek. Az Istebnéi Fémkohászati Müvek például az idén háromezer köbméter ilyen tüzelőanyagot vásárolt tőlük, amelyet a technológiai folyamatokban hasznosí- . tanak. A fakérget és a fürészport a faiskolákban hasznosítják, összesen 180 hektáron termelnek facsemetéket, évente 30 millió darabot. Ebből a mennyiségből öt-hat milliót más szlovákiai és csehországi szervezetek vesznek át, sőt az idén tavasszal a magyar- országi erdőgazdaságokba is szállítottak 200 ezer darabot. A fenyölombok hasznosítása is jó úton halad. A Zvoleni Erdőgazdasági Kutatóintézettel együttműködve üzembe helyeztek egy gépsort, amellyel a luc-, az erdei és a jegenyefenyó lombjaiból vitamindús takarmánylisztet készítenek, s ebből szem- csézett takarmányt gyártanak az erdei vadállomány téli etetésére. Tavaly Michalová- ban, Brezno mellett csaknem 200 tonna takarmányt készítettek, s az idén próbaüzemelés keretében több mint 500 tonnát állítaés nyereséges tevékenységet folytathatunk, hiszen elsősorban mi látnánk a kárát, ha az év végi mérleg veszteséget mutatna ki. Az itteni erdészek ebben az irányban már jól átgondolt intézkedéseket tettek. A vállalat Banská Bystrica-i üzemében például faipari melléküzemágat létesítettek, ahol a kevésbé értékes faanyagokból különböző rakodólapokat, ládákat és egyéb termékeket gyártanak. Ebben az üzemben egész éven át több mint száz embert tudnak foglalkotatni. Ez főleg a fiatal nők számára kedvező, akik tavasztól őszig a kopár területeken ültetik a facsemetéket, ápolják a fiatal növényzetet, s így télen is munkához, keresethez jutnak. Ami az önálló elszámolásra való felkészülést illeti, ebben a vonatkozásban a zar- novicei erdőgazdasági üzem dolgozói haladnak az élen. Már hat éve bevezették az üzemen belüli önálló elszámolást, illetve a brigádrendszerú munkaszervezést és javadalmazást. Igaz, hogy csak a dolgozók 20 százaléka vesz részt benne, de az eredmények így is figyelemre méltók. A brigádforma bevezetése következtében például a javítóműhelyek dolgozóinak a létszámát hét emberrel csökkentették, miközben gyorsabb lett a tehergépkocsik és más gépesítési eszközök javítása, s a javítási költségek is csökkentek. Azelőtt az alkalmi javításra behozott tehergépkocsik sofőrjei és kocsikísérői órabérben a műhelyben vesztegették az időt, most pedig az anyagraktárban vagy máshol kapnak munkát hasznos időtöltésre. A gépjavítók az üzem vezetőségével megállapodnak a javítás feltételeiben, s ha kell, hosszabbított műszakokban, vagy a szabad napokon is végzik a sürgős munkákat, hogy más szakaszokon se legyen fennakadás. A zarnovicei újdonságok közé tartozik az is, hogy gyűléseket csak munkaidő után tartanak, illetve a szombatokat és a vasárnapokat is felhasználják erre, ha a helyzet úgy hozza. S hogy mit jelent ez az üzemnek? Például azt, hogy az utóbbi hat év alatt több mint 10 millió koronával növekedett a dolgozókollektíva teljesítménye, s a gépjavítók átlagbére is több száz koronával emelkedett. Hasonló eredményekről számolhatnak be a befíuái erdőgazdasági üzem dolgozói is; itt tavaly a brigádformáóak köszönhetően négy kollektívánál 110 ezer koronával csökkentették az anyagráfordítási költségeket, 30 ezerrel a bérköltségeket, s 263 ezerrel növelték az árbevételt. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a gazdaságosság növelése, a jobb munkafegyelem és a színvonalasabb termelés elsősorban a brigádformaV bevezetése útján érhető el. Ehhez ráadásul nincs is szükség pótlólagos beruházásokra. Megköveteli azonban a nagyobb következtetéseket az irányításban és az ellenőrzésben, s a tömegpolitikai munkára is nagyobb gondot kell fordítani. Nyíltan kell beszélni az emberekkel, megnevezni azokat, akik átlagon aluli teljesítményeket nyújtanak, s ezzel másoknak is kárt okoznak. Amikor a zarnovicei műhelyekben bevezették a brigádformát, az egyik szerelőnek ez nem tetszett, s munkahelyet változtatott. Néhány hónap múlva azonban visszajött, s most a rend és fegyelem leglelkesebb hívei közé tartozik, egyre-másra szidalmazza azokat a gépkocsivezetőket, akik elhanyagolják a kötelező karbantartást. Nem mondhatjuk, hogy a Banská Bystrica-i erdészek munkáját nem hátráltatja számos nehézség. Igaza van Jozef Bystríansky gazdasági igazgatóhelyettesnek, amikor így vélekedik:- Legfőbb ideje, hogy rendet teremtsünk a tervezésben. Elsősorban a központi irányszámokat és limiteket kell reálissá tenni. Hogyan javítsuk meg például a gömbfát szállító tehergépkocsikat, ha a szükséges pótalkatrészeknek csak a harmadát kapjuk meg? Hogyan korszerűsítsük a lerakatokat, ha a kért 3000 tonna aszfalt helyett csak 400 tonnát kapunk? Remélem, hogy az átalakítás az ilyen gondokat is meg fogja szüntetni. B. J. A VERSENYKÉPESEK Tízéves az első szlovákiai csempegyár Amikor az első csempegyárat akarták létrehozni Szlovákiában, nem döntöttek elhamarkodottan. Három eshetőség közül végül is Losoncra (Lucenec) esett a választás, mivel a környéken gazdag kaolin- és agyaglelöhelyek találhatók. Mint ismeretes, a kerámiai gyártmányok alapanyaga a kaolin és az agyag. Az üzem felépítésével kapcsolatos határozatokban a hetvenes évek elején ez döntő szempont volt. Persze, figyelembe vették azt is, hogy Losonc, mint járási székhely és kereskedelmi központ ideális feltételeket tudott teremteni a gyár felépítéséhez és működtetéséhez is. Az építést több mint 360 millió koronás beruházással 1973-ban kezdték meg. Az építési munkálatokat a Banská Bystrica-i Stavoindustria építövállalat végezte, míg a műszaki berendezéseket a Prerovi Gépgyáron kívül NDK-beli és olasz cégek szállították. A gyár építését nem egész öt év alatt, 1978 első felében befejezték, majd megkezdték az első szlovákiai csempék gyártását. A gyár kapacitását évi 2 millió 600 ezer négyzetméter csempe gyártására tervezték, de ezt a mennyiséget ma már 30-40 ezer negyzetméter csempével is túlszárnyalják. Eredetileg háromféle nagyságú gyártását tervezték, de végül is az üzemet a 150x150 milliméteres fürdöszobacsem- pék gyártására szakosították, bár a jövőben nagyobb méretű csempék gyártásával is számolnak. A Losonci Csempegyár Szlovákia egyik legkorszerűbb üzeme Már az építés kezdetén sokrétű szociális programmal számoltak. A gyártórészlegek közvetlen szomszédságában étkezdét, büfét, orvosi rendelőket, fedett uszodát, szaunát és 25 személy részére szálláshelyet is létesítettek. Az üzemnek jelenleg 260 dolgozója van, s mivel nagyrészük nő, gyermekeiket bölcsődében és óvodában helyezik el. A lakáskérdést vállalati stabilizációs lakások építésével oldották meg. A dolgozók nyaranta külföldön és itthon üdülhetnek, gyermekeik pionírtáborokban nyaralhatnak. A gyárban már az indulás első évében több mint 300 ezer négyzetméter csempét gyártottak, főleg a hazai piac számára. A következő évben megkezdték a für- döszobacsempék exportálását is. A munkások a csempegyártás technológiáját aránylag hamar elsajátították, s ma már képesek igényesebb, összetettebb feladatok végzésére is, ami atermékek minőségén is visszatükröződik. Szépek az itt készült csempék. A fehéreken és egyszí- núeken kívül különféle mintás, nyomott és fénytelen csempéket is gyártanak, amelyek iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Felveszik a versenyt a nagyobb hagyományú csehországi üzemek termékeivel, de ugyanakkor a világpiacon is megállják a helyüket. Ma már az itt gyártott csempéknek mintegy 60 százaléka külföldre kerül. Legnagyobb megrendelőjük a Szovjetunió, de az utóbbi években kedvező kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek nem szocialistaállamokkal, így Finnországgal, Dániával és Franciaországgal is. Az üzemben az elmúlt tíz év során kiváló eredményeket értek el a műszaki fejlesztés terén. A munkafolyamatok nagy része gépesített és automatizált. A csempegyártáson kívül a csomagolást és szállítást is elektronikus, automatavezérlésú berendezések, rakodók és manipulátorok végzik. A műszaki fejlesztéssel, új berendezések bevezetésével és a meglévők tökéletesítésével külön munkacsoport, 10 tagú realizációs brigád foglalkozik. Ezáltal az újításokat^fctechnikai berendezéseket aránylag rövid idő alatt alkalamazzák. Ezenkívül az üzemben két komplex racio- nalizációs brigád is működik. Az egyik a kiégetókocsik alkalmazásával foglalkozik a csempegyártásban, míg a másik új összetételű csempék előállításával kísérletezik az esetleges alapanyaghiány kiküszöbölése és a minőségjavítás érdekében. Mindkét brigád eredménye figyelemreméltó. A dolgozók nem idegenkednek az újfajta, hatékonyabb munkamódszerektől sem. 1982-ben bevezették a brigádrendszerú munkaszervezést és javadalmazást, s azóta nagyrészt sikeresen teljesítik a tervezett gazdasági feladatokat, és a dolgozók bérszínvonal tekintetében is elégedettek. Ez év januárjától a Losonci Csempegyárban is elkezdték az új gazdasági mechanizmus alapelveinek érvényesítését. Bevezették az önálló elszámolást, így csatlakoztak a járás kísérletező üzemeihez. A jó gazdasági eredményekkel már az előző években megteremtették az új alapelvek alkalmazásának előfeltételeit. A múlt évben az árutermelés tervezett feladatait csaknem 2 millió koronával túlteljesítették, és az évet 9,2 millió korona nyereséggel zárták. A csempegyár dolgozói az idén is jól startoltak. Az elmúlt öt hónap alatt 56,4 millió korona értékű csempét gyártottak, s az időarányos tervet ezen a téren hiánytalanul teljesítették. A minőségi mutatók közül a tiszta termelési érték öt hónapra szóló tervét 3,9 százalékkal túlteljesítették, és az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 5,9 százalékos növekedést értek el. . TREStANSKY MÁRIA A Kassai (Koéice) Kerámiaipari Művek Losonci (Luőenec) Csempegyára évente több mint 1 millió 300 ezer négyzetméter csempét exportál a szocialista országokba, főleg a Szovjetunióba. A gyár termékeinek több mint 80 százalékát első minőségi osztályba sorolják. A jó színvonalat az is bizonyítja, hogy eddig még nem érkezett reklamáció a losonci csempékre. A felvételen Irma Babőanová és Emília Skreőková a fénymázbevonó gépsort kezeli. (A CSTK felvétele)
