Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-11 / 45. szám
JSZÚ dia í ■ Iték az egy helyben topogást Új igazgatót választottak a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaságban Hosszas és alapos előkészület után a Galántai (Galanta) járáshoz tartozó Vágtornóci Állami Gazdaságban is megtartották a választásokat. A küldöttek testületének alakuló ülésén a dolgozókollektívákban megválasztott 200 küldöttből 197 jelent meg. Ünneplőben érkeztek, mint máskor a termelési konferenciákra, ám a szemük másként csillogott. A pillantások várakozásról, belső feszültségről árulkodtak. Fetlünt, hogy nem is igen beszélgettek, yalószínüleg ki-ki magában gondolta végig, mi lesz akkor, ha... Többen'talán éppen azokban a percekben tudatosították a vállukra nehezedő felelősség súlyát. Azt, hogy nemsokára egyetlen tollvonással kell hitet tenniük arról, az igazgatói posztra javasolt jelöltek közül szívük szerint melyiknek adnánk lehetőséget a bizonyításra. Más dolog véleményt mondani, bírálni vagy dicsérni, és megint más megfogni a tollat... Felelősség is a demokrácia, nemcsak jog: EGY SZÉK, KÉT JELÖLT Ahogy a szabályzat előírja, előbb a dolgozók tanácsának megválasztását tűzték napirendre. A titkos szavazás eredménye igazolta, hogy az egyes részlegek kollektívái helyesen jártak el a jelöltek kiválasztásánál, s valóban a legrátermettebb dolgozóknak előlegezték a bizalmukat. Ugyanis valamennyi jelölt elegendő szavazatot kapott a küldöttek testületének tagjaitól. Nem sokkal később a választási bizottság elnöke azt is bejelenthette: a dolgozók tanácsa megtartotta első összejövetelét, amelyen elnökévé Michal Petroviöol választotta meg. A „főpróba" gyorsan és szervezetten zajlott, kezdetét vehette az igazgató megválasztása. Ismertették a választás szabályait, majd az alapító, tehát az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának megbízottja, Demian Macák, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője emelkedett szóra. Gondoltam, bemutatja a jelölteket, de nem így történt. Átalakításról, mérföldkövekről, az igényesebb feladatokra való felkészülés fontosságáról, a munka- és technológiai fegyelem megszilárdításának jelentőségéről, no meg arról beszélt, hogy a 8. ötéves tervidőszak elején az állami gazdaságot nem véletlenül sorolták a lemaradozó mezőgazdasági vállalatok közé. Mint mondotta, úgy tűnik, hogy a gazdaság egyelőre a konszolidációs programot sem képes teljesíteni, sót a meglévő gondok mellé újabbak társultak. Például az állattenyésztési ágazatban annyi a probléma, hogy azokkal nemrég a járási párt- és gazdasági vezetés szintjén kellett foglalkozni. Az alapító megbízottja megelégedett azzal, hogy megjegyezze: a jelölteket, hév szerint Angyal János mérnököt, a gazdaság eddigi igazgatóját, és Mészáros Győző mérnököt, a Nádszegi (Trstice) Efsz üzemgazdászát a részleggyúlése- ken bemutatták a dolgozókollektíváknak. Mind á két jelölt megfelelő képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy a gazdaságot előbbre vigye a fejlődésben, csak a küldöttek testületének tagjain múlik, melyikük kap erre lehetőséget. Úgy láttam, nem csupán én örülök, hogy ezek után maguk a jelöltek léptek a mikrofonhoz, hogy eredményekről és gondokról, illetve a jövővel kapcsolatos elképzelésekről beszéljenek. Csak később tudtam meg, miért volt ezekben a percekben síri csönd a teremben. Azért, mert a küldöttek ott és akkor, tehát percekkel a választás előtt hallottak először arról, hogy a jelöltek miként képzelik el az állami vállalatnak és dolgozóinak a jövőjét. TANULNI KELL A DEMOKRÁCIÁT Elnéztem az embereket, ahogy egymás után az urnákhoz léptek és bedobták a borítékba helyezett szavazólapot. Az egyik megkönnyebbülve, felszabadultan, a másik gondolatokba mélyedve idnult tovább. Motorik Árpád, a gazdaság állattenyésztési ágazatának diszpécsere az utóbbiak közé tartozott. Kétszer kellett megszólítanom, hogy észrevegyen.-Gondterheltnek látszik, pedig épp az imént választott magának igazgatót.- Látja, éppen ez az, ami foglalkoztat. Magamnak válasz- tottam-e, vagy a gazdaságnak?- Gondolom, is-is.- Ez nem ilyen egyszerű. Mi a garancia arra, hogy akit én, a sajá} belátásom szerint választottam, az a munkatársaimnak, áz egész gazdaságnak jó lesz?- Valószínűleg beszélgettek róla...- Beszélgetni éppen beszélgettünk róla, de a találgatásoknál nem jutottunk messzebbre. A hallottak alapján néhány perc alatt, és magamnak kellett határoznom. Nem értem, miért nem a részlegeken beszéltek az elképzeléseikről a jelöltek? Akkor lett volna idő kérdéseket feltenni, egy-egy dolgozókollektíva szintjén megbeszélni a problémákat. Főleg nálunk, az állattenyésztésben sok a gond. Elavultak az épületeink, kevés a szakképzett, fiatal munkaerő, hadilábon állunk a munkafegyelemmel. Azt hiszi, jó hallgatni, hogy nálunk van legnagyobb rendetlenség a telepeken, hogy minket emlegetnek elrettentő példaként? Változni, változtatni kell, de ki a megmondhatója, hogy ki tehet ezért többet: a régi igazgató, akit tíz éve ismerünk, vagy egy új ember, aki hallomásból ismeri a gondjainkat? Milán Lobodás traktoros szintén gondokról beszélt. Mint mondotta, kevesen vannak, a tennivalóknak meg se vége, se hossza. Kora tavasztól késő őszig nyújtott műszakokban dolgoznak, és a hétvégeket is a mezőn töltik, mégsem győzik a munkát. Ez többnyire a minőség rovására megy, pedig szeretnék ók is jól előkészíteni a talajt, kifogástalanul megalapozni, minimális veszteséggel betakarítani a termést, mint a környező szövetkezetekben.- A munkagépeink elavultak, az erőgépek összetétele nem megfelelő. A Kirovecekre alapoztunk, amelyek hétszer annyit fogyasztanak, mint a hazai vontatók, így lényegesen drágábban termelünk. Hozzáfogtunk a cukorrépához, csépeljük a kukoricát, de a betekarító gépek többet állnak, mint dolgoznak, mert nem győzzük a szállítást. És akkor még nem beszéltem a szántásról, a talaj előkészítéséről, hisz valószínű, hogy még töretlen tarlónk is akad a határban. És az emberi kapcsolatok. . Valaha örültünk, ha megjelent az igazgatónk a határban, most meg legszívesebben elbújunk előle. Tíz évvel ezelőtt, amikor összevonták az állami gazdaságot és a szövetkezetei, voltak jó traktorosaink, de azóta sokan odébbálltak. És ebben a feltételeken kívül az emberi kapcsolatok is közrejátszottak. Lovász Gyula, a gépjavító részleg autószerelője kételkedve telepedett mellém:- Úgysem írja meg, amit mondok. Eddig csak olvastam, de most a saját bőrömön is tapasztalhattam, hogy egyelőre csak tanulgatjuk, kóstolgatjuk a demokráciát.- Lehetne egy kicsit konkrétabban?- Négyen dolgozunk a műhelyben, de holmi átszámításikiválasztási kulcs értelmében csak ketten jöhettünk választani. Sokan mondogatták, hogy helytelenítik ezt a módszert. Nem úgy lett volna igazságos, hogy mindenki szavazzon? Csak ma hallottunk arról, mit terveznek a jövőnkről a jelöltek, s mi van akkor, ha a kétszáz társunknak nem tetszik az a program, az a jelölt, amelyre, illetve akire mi voksoltunk? Ha már a bemutatkozás alkalmával beszélnek az elképzeléseikről, munkanap elmulasztása nélkül lebonyolíthattuk volna a szavazást. Ki-ki a saját munkahelyén szavazhatott volna a neki leginkább tetsző jelöltre. Szerintem így lett volna demokratikus. Képviselhettem-e a munkatársaimat a választáson, ha nem beszélhettem meg velük a jelöltektől hallottakat? A KOLLEKTÍVA EREJÉRE ALAPOZ A titkos szavazásban Mészáros Győző mérnök 121, Angyal János mérnök pedig 73 szavazatot kapott (három szavazólapot helytelenül töltöttek ki, így azokat érvénytelennek nyilvánították). Ez annyit jelent, hogy a nádszegi szövetkezet 38 éves volt üzemgazdászának személyében új igazgató került a Vágtornóci Állami Gazdaság élére. Őszintén megvallva, a választási programbeszédek alapján nem sok esélyt adtam a fiatal szakembernek. A rosszakarói sem állíthatják, hogy igyekezett tetszelegni a választóknak. Üzemgazdászhoz méltó alapossággal elemezte a gazdaság helyzetét, jelezve, hogy a feladat bonyolultságának ismeretében vállalta a jelöltséget. Igaz, a vállalat volt igazgatója a feltételekre hivatkozva igyekezett szépíteni a helyzetet, de a tényt, hogy a gazdaság nem teljesíti a konszolidációs programot, nem tagadhatta. Vetélytársa ugyanis konkrét adatokkal bizonyította, amit a választók valószínűleg maguk is tudatosítottak: a gazdaság meglehetősen viszontagságos helyzetben lépte át az átalakítás küszöbét. Főleg az állattenyésztésben kritikus a helyzet. Elhanyagolt telepeken, elhasználódott épületekben folyik a termelés, melynek színvonala ma már nem garantálja az egyre növekvő elvárások teljesítését. Ezt a megállapítást egyébként a háromnegyedévi eredmények értékelése is alátámasztotta, melynek tanúsága szerint, az állattenyésztési termékek értékesítése területén az állami gazdaság megint nem teljesítette feladatait. Hogyan is teljesíthette volna, amikor a tehenek létszáma, a hízómarhák és a sertések súlygyarapodásra nem éri el, viszont a borjak és a malacok elhullása jócskán túlhaladja a tervezett szintet. A malacnevelési gondok miatt máris ezer választott malac hiányzik a jövő évi értékesítési feladatok időarányos teljesítéséhez. A tejtermelésben is gyorsan meg kell teremteni a termelékenység növelésének feltételeit, mert különben rövidesen nemcsak járási, de kerületi viszonylatban is a ranglétra legalsó fokára kerülnek. Gond, probléma bőven akad. Nem lesz ez túl nagy erőpróba egy fiatal szakember számára, akinek egyébként az új munkahely és munkakör elmaradhatatlan buktatóit is végig kell járnia?- Tudom, hogy kemény fába vágtam azt a bizonyos fejszét, de a nehéz feladatok nem szoktak megrettenteni - mondta Mészáros Győző. Nem vagyok öntelt, de bízom magamban, no és természetesen abban is, hogy sikerül megnyernem az elképzeléseimnek a vállalat dolgozókollektíváját. Sok-sok munkára, önfeláldozásra lesz szükség ahhoz, hogy kicibáljuk a kátyúból a gazdaság szekerét. Új, igényesebb fejlesztési terveket kell kidolgoznunk, hogy teljesíthessük a konszolidációs programot.- Bizonyára vannak konkrét elképzelései.- Szerintem három alapfeltétele van az előbbre lépésnek. Tökéletesíteni kell a vállalat szervezeti felépítését és irányítási rendszerét, nagyobb figyelmet kell szentelni a tudományostechnikai vívmányok érvényesítésének, s meg kell gyorsítanunk az építkezést, a korszerűsítést, javítva a beruházások hatékonyságát. Ehhez persze pénzre lesz szükség, mégpedig sok pénzre. Csupán a sertés- és baromfitelep korszerűsítése mintegy 72 millió koronába fog kerülni. Persze, nem csupán a hitelekre és a központi hozzájárulásra, de a partnereink segítőkészségére is számítunk, akik az integrációs alap kihasználásával nagyban megkönnyíthetik számunkra a technikai háttér kiépítését, a komolyabb feladatok teljesítésére való felkészülést. Mint a vágtornóci példa is-'-bizonyítja, a választások nem a végét, hanem a kezdetét jelentik a gazdasági mechanizmus átalakításának. Ember legyen a talpán, aki most meg meri markolni a fejsze nyelét. KÁDEK GÁBOR Őszi napsütésben- Az ideinél szebb őszt kívánni sem lehet - mondogatják Szlovákia mezőgazdasági dolgozóival egyetemben a zsélyi (2elovce) Aranykalász Egységes Földműves-szövetkezet vezetői és tagjai Én ennél tovább megyek. Nemcsak kívánni, tervezni sem lehetett volna eszményibb időjárást. A kiadós szeptemberi esők éppen csak annyira áztatták át a talajt, hogy megkönnyítsék a magágykészítést, gyors csírázásra késztessék a jókor elvetett magot. Később a nyáriasan meleg, napfényben bővelkedő napok pedig a termés betakarításán fáradozók munkáját segítették. Az eredmény nem is maradt el. Az Aranykalász Efsz növénytermesztési központjában egymást követik a terménnyel megrakott szállító járművek, hogy néhány perc múltán újabb rakományért induljanak a határ távoli részeibe. A szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője, Stefan átefanides mérnök mostanában ritka vendég a gazdaság.székházában. Naphosszat járja a határt, mindenről tudni akar, mindenütt szeretne jelen lenni, ahol rugalmas intézkedésekre, útbaigazításra, tanácsra van szükség. Látogatásunk idején épp a répabetakarító gépesített csoport munkáját ellenőrizte.-Az idén kereken száz hektáron termeltünk cukorrépát - tájékoztatott. - A szállítási időtervnek megfelelően, október második hetében indítottuk el a gépeket. Egyelőre úgy tűnik, sikerül elérnünk a tervezett hektárhozamot, és a téli takarmánykészlet (eltöltéséhez is elegendő leveles répafejet, illetve cukorgyári répaszeletet szállíthatunk. A betakarító gépekkel Laurík Tibor és Kissimon Péter dolgozik, a szállító járműveket Györgyik János, Dola József, Béres Tibor, Ján Jánoéík, Balga Miroslavés Dionyz Páriz kezeli. Az ágazatvezetó a központi telepre indult, vele tartottunk. Egy csöves kukoricával megpakolt utánfutót vontató traktor kanyarodott be előttünk a telepre. Ráállt a mázsára, de mire odaértünk, már porzott is nyomában a tárolóhoz vezető út.- Harminc hektáron termesztünk kukoricát vetőmagra - biccentett a mérnök a traktor felé. - A termést kézzel takarítjuk be.- Sajnos - nyomta meg a szót Veszlik Gábor mérnök, akinek épp a vetőmagtermesztés a szakterülete. - Merthogy egyelőre nem sikerült szereznünk egy speciális csótöró kombájnt, ami megkönnyítené a munkánkat.- Honnan hozták? - bökött ismét az ágazatvezetó a traktor nyomába. - A Lövölde dűlőből?- Igen, most oda vezényeltük az asszonyokat.- Győzik munkáskézzel? Gondolom, egyéb tennivaló is akad ilyenkor a mezőn, nemcsak a kukoricatörés.-Egyelőre nincs fennakadás, mert a melléküzemág dolgozóit is bekapcsoltuk a munkába, és a partizánskéi Augusztus 29. Cipőgyár fiataljaitól is kaptunk segítséget. Naponta hetvenen is dolgoznak a kukoricaföldeken - magyarázta Veszlik mérnök. - Terepszemlére indulok, ha ráér, tartson velem. Motorra ültünk, s már porzott is mögöttünk az út. A szövetkezethez tartozó Erdömeg (Záhorce) községen áthaladva, Szelestyén (Seleátany) határában fékeztünk. A Honvédelmi Szövetség lövöldéjének közelében találkoztunk a népes asszonycsapattal. A feltűnően alacsonyra sikeredett kukoricában nem volt nehéz felfedezni őket.- Szinte bántja a szemet, olyan csenevész maradt a növényzet, de amint látja, azért csak telnek a vödrök - kommentálta a látottakat kísérőm. - Persze, igyekeznek is az asszonyok, hisz nem a ledolgozott órák alapján, hanem a teljesítménynek megfelelően kapják a fizetést.- így igaz - kapta el a mondat végét Katarina Bartóková, a szövetkezet melléküzemágának vezetője, aki munktársaival együtt szintén bekapcsolódott a törésbe. - Természetesen elsősorban az anyagi ösztönzés serkenti a munkakedvet. De azért arra is gondolunk, hogy a közös bevételek növelése érdekében mielőbb fedél alá kell hordani a termést. Ha egy mód van rá, még az őszi esők beköszöntése előtt, hogy a vetőmagnak való se károsodjon, és a saját munkánkat is megkönnyítsük. Napsütésben mégiscsak vidámabban, könnyebben megy a munka.- A cipőfelsőrész készítő melléküzemágunk dolgozóit követően, a partner cipőgyár SZISZ-szerve- zetének 17 tagja is bekapcsolódott a számunkra igen fontos munkába - magyarázta Veszlik mérnök. - Gondolom, abból a meggondolásból, hogy minél korábban pontot teszünk a mezei munkák után, annál hamarább megindulhat a termelés a melléküzemünkben, ami viszont a cipőgyárnak áll érdekében. Bárhogy van is, közös érdekünk a kölcsönös együttműködés. BOJTOS JÁNOS Amíg nem lesz megfelelő gép, kézzel kell betakarítani a magkukoricát Kevés volt a nyári csapadék, kisebbre nőtt a kukoricacső, ám a szemek jól kifejlődtek. A felvételen Veszlik Gábor mérnök és Katarina Bartóková mustrálja a termést. (A szerző felvételei)
