Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-11 / 45. szám

- új feltételek között A prágai Erősáramú Elektrotechni­kai Kutatóintézet az elmúlt idő­szakban jelentős eredmények egész sorát mondhatja magáénak, s két Mun­ka Érdemrenddel, A Kiváló Munkáért, valamint az Érdemes Építő kitüntetéssel is elismerték munkáját. A pozitív ered­mények ellenére azonban az intézet fejlődése nem volt zökkenőmentes. A vezetés adminisztratív módszerei, az elektronikai fejlődés megítélésének tisz­tázatlan irányvonala és a népgazdaság egyes ágazatai közti hiányos kapcsola­tok kedvezőtlenül befolyásolták az inté­zet fejlődését. 1988. július 1 -tői az inté­zet állami vállalat lett, és most - úgy­mond - a helyét keresi és vezetői a to­vábbi lépések iránya fölött elmélkednek. Bizonytalanság a feladatok besorolásában Az állami vállalatok közé történő be­sorolás jelentkezőíve kidolgozásánál a hozzáférhető adatok alapján feldol­goztuk a jövendő kapcsolatainkra vo­natkozó elemzéseket. Az állami vállalat­ról szóló törvény nem tesz különbséget termelő vállalat és kutatóintézet között. Úgy véljük, hogy egy termelő vállalat­nak, amely sorozatgyártással foglalko­zik, nem lehetnek velünk azonos sza­bályzói. Jóllehet, az Állami Műszaki-Fejlesz­tési és Beruházási Bizottságnak a mű­szaki fejlesztés tervezésére vonatkozó alapelveiben szó van az állami megren­delések elnyerésének lehetőségéről és a meghatározás hosszabb ideje ismert, mégis mindeddig tisztázatlan, csak el­méleti fogalom maradt. Eddig nem volt lehetőségünk részt venni semmilyen versenytárgyaláson, hogy ezáltal kipró­báljuk lehetőségeinket és alaposan megismerjük hiányosságainkat, öröm­mel fogadnánk az említett eljárások egy konkrétabb formáját. Szeretnénk remél­ni, hogy a műszaki fejlesztés irányítása tárgyilagosabb lesz, és az adminisztrá­ciós módszerek fokozatosan korlátok közé szorulnak. A kutatás-termelés ciklusának lerövi­dítését szorgalmazó igyekezetben fon­tos a tudományos-műszaki fejlődés fel­adatainak kétoldalú, tehát anyagi és műszaki oldalról való biztosítása. Ez az előkészítési szakasz az egész ciklus leghosszabb része, azért, mert nem működnek a szállítói-megrendelői kap­csolatok. A szállítási határidő kedvező esetekben is több mint egy év, s ez az jelenti, hogy az egy évvel ezelőtt kapott kutatási feladat részleteivel nem foglal­kozhatunk hamarabb, mint most. Az állami és reszort jellegű feladatok beiktatásának jelenlegi módja sem tisz­tázott. Konkrétan: intézetünkben az idén kerül sor egy állami és két ágazati jellegű feladat megoldására, melyek ku­tatási kapacitásunk 30 százalékát ve­szik csak igénybe. Ezért új feladatokat kell találnunk. S közben abból az elgon­dolásból indulunk ki, hogy az állami feladatok bizonyos műszaki és gazda­sági színvonalat biztosítanak az intézet számára, tehát stabilizációs hatásuk van. Az 1986-os évben elfogadták a telje­sítmény-elektronika tárgykörébe tartozó feladatot, mely az atomenergetika és a híradástechnika területein lenne alkal­mazható. A feladatok kidolgozására azonban beruházási eszközök híján ed­dig nem került sor. Még mindig tartós jelenség népgazdaságunkban az új technika hiánya. Idén három feladat témáját dolgoztuk ki, amit jóváhagyásra is előterjesztet­tünk. Témáik az erős áramú elektronika termelési folyamatainak automatizálása és elektronizálása, továbbá az elektro­nikai termékek megbízhatóságának nö­velése és a nagyfeszültségű kapcsoló­berendezések és vizsgálati eszközök fejlesztésének problémája. A feladatok besorolásáról, elfogadásáról azonban eddig nincsenek értesüléseink. A kuta­tások finanszírozásához való hozzájá­rulás a vállalatok részéről óvatos, eset­leg elutasító. Ezen kívül nem is érdekük, hogy több évre előre elkötelezzék ma­gukat egy bizonyos termék gyártására. Az állami hozzájárulás mértéke Az állami vállalatokról szóló törvény 8. paragrafusa szerint a vállalatok saját szükségleteiket és kiadásaikat a bevé­telből fedezik, ami főleg a vállalkozásból származhat. Ez az alapelv helyes, mivel a jövőben magasabb szintű, hatható­sabb gazdálkodáshoz és nagyobb fele­lősséghez vezethet a népgazdaság fej­lesztését illetően. Felteszem azonban a kérdést, lehet-e ezt az alapeívet me­chanikusan alkalmazni a kutatóintézet körülményei között? Mindenütt a világon az állam részt vállal a kutatási költségekből - hazánk­ban talán majd ezt szolgálják az állami megbízások, amik nem téveszthetek össze a kötelező állami tervvel. Az álla­mi megbízás kockázattal is jár, és maga a fogalom jogilag nem világos. Legfris­sebb értesülések szerint az NSZK-ban az állam 40 százalékban, Franciaor­szágban 54 százalékban, Nagy-Britan- niában 48 százalékban, Japánban 22 százalékban, az USA-ban pedig 46 szá­zalékban vállalt részt a kutatások finan­szírozásából. Ez egészében természe­tes, hisz ha a kutatás teljesíteni akarja küldetését, be kell biztosítani a szakte­rület és az ágazat fejlődését, egyértel­műbbé kell tenni és fejleszteni kell a nemzetközi kapcsolatokat és munka- megosztást. Az állami vállalatok feltételezik, hogy az új gazdasági mechanizmus megvál­toztatja a kutatás és fejlesztés eredmé­nyeinek az alkalmazásához való vi­szonyt. A műszaki fejlesztés költségeit a vállalat a fejlesztési alapból biztosítja, és a nyereségből való részesedést nor- matívum szabja majd meg. Ugyanazon fejlesztési alapba tartoznak a beruházá­si költségek és az eszközlekötés forgal­mi alapja is. Alapjában véve logikus és helyes összefüggésekről van szó. De előtérbe helyezi-e a vállalat a műszaki fejlesz­tést? A vállalatok szabályszerűen olyan rövid távú feladatok megvalósítására összpontosítanak, melyek az azonnali szükségletek kielégítését szolgálják, vagyis olyan feladatokra, ahol az ún. innovációs szint a legalacsonyabb. Táv­lati feladatokkal, stratégiai műszaki fela­datokkal és magas szintű újítással nem számolnak. Ha szükséges is az önel­számolás módszereinek alkalmazása, nem engedhető meg a kutatás teljesen haszonérdekű tétele, mert az szükség­szerűen az elméleti munka stagnálásá­hoz vezetne. Az intézet vizsgálati esz­közeinek fejlesztése biztosítja a feltéte­leket ahhoz, hogy a magasfeszültségű elektronika terén a műszaki színvonal és a minőség ellenőrzésének központja legyünk. Az intézet két kísérleti központ­tal rendelkezik, amely ágazati jogosult­sággal bír, és a többi munkahelyek laboratóriumai is alkalmasak bonyolult elektrotechnikai problémák megoldá­sára. A műszaki vizsgálatok nagyon költsé­gesek, igényesek, mind a berendezések színvonalát, mind pedig a dolgozók ma­gas szintű műszaki képzettségét illető­en. Költséges a műszerek és eljárások kutatása is, amelyekben széles körű nemzetközi együttműködést folytatunk. Nem valószínű, hogy a költségek meg­térítéséhez a vállalatok hozzájárul­nának. Véleményem szerint ez államérdek lenne, hiszen befolyásolja a termelés minőségét. Két állami feladat javaslatát terjesztettük elő és várjuk az ezzel kap­csolatos állásfoglalást. Mérlegeltük az intézet helyzetét az új feltételek között, és az a véleményünk, hogy hozzájárul­hatnának ahhoz a kívánt változáshoz, amely a szállítók piacát a megrendelők piacává változtatja. Rugalmasabb szervezéssel A jelenlegi feltételek közepette kriti­kusan kell értékelnünk saját munkánkat és annak szervezettségi szintjét is. Túl­ságosan hozzászoktunk a stabil szerve­zeti rendszerhez, és eddig nem hasz­náltuk ki például eléggé a kutatócsopor­tok létesítését sem, amelyek szakkép­zettségüknél fogva egy-egy feladat gyors megoldásárá specializálódnának. Sikeres vállalatok vezetői hangsúlyoz­zák, hogy az irányítás modelljének alap­ja az emberek irányítása. A vezető dol­gozók megválasztása aszerint történjék, milyen mértékben képesek az emberek ösztönzésére. A kötött szervezési rendszer irányítá­sa általában egyszerűbb, de a rugal­masság és az alkalmazkodóképesség az új vállalatoknál gyakoribb. Feltételez­hető, hogy a fokozatosan érezhető gaz­daságosság felé való nyomás - a gaz­daságirányítás mechanizmusa átalakí­tásának kísérő jelensége - pozitív sze­repet tölt majd be, főleg ha hangsúlyt kap a béreszközök kialakítása és a mű­szaki fejlődés magas szintű feladatainak megoldása közötti összefüggés. A nemrég még érvényes költségmo- dell az alkotó munka árképzésében szó szerint negatív hatással bírt a kutatás és fejlesztés ösztönzése terén. Annak elle­nére, hogy érvénybe lépett a V-6/88-as határozat a magállapodás alapján kiala­kítandó árakról, a dolgozók többsége még mindig a régi fogalmakban gondol­kodik. A jelenlegi időszakot úgy jellemez­hetnénk, mint a vállalatokról szóló tör­vény alkalmazásának egy átmeneti idő­szakát, valamint az új normatívákra való áttérést, melyek részben már kidolgo­zottak, részben pedig az előkészítés stádiumában vannak. Számolnunk kell azzal, hogy a 8. öt­éves tervidőszak sikeres befejezése nem lesz egyszerű. Problémák sora áll előttünk, melyeknek összefüggéseit sem ismerjük. Nem elég csak a vállalko­zási tevékenység szükségességét hangsúlyozni, legfontosabb a vállalaton belüli és kívüli gazdasági kapcsolatok megoldása. Hiányosak az ismereteink a központi szervek elgondolásait illető­en. Gyorsan közeledik a 9. ötéves terv­időszak előkészítése. De vesztegetjük az időt meddő vitára pl. a választásokra, és nem keressük a módjáChogy hogyan fokozhatnánk a munkatermelékenysé­get adott feltételek mellett, hogyan ész- szerűsíthetnénk a vezetést, minimálisra csökkentve az adminisztrációt. Nem szavakra van szükség, de a módszerek minőségi megváltoztatására, mely elő­segítené a népgazdaság fejlődését. A kutatásnak nemcsak lehet, de kell is hogy legyen beleszólása ebbe. Tevé­kenységéhez azonban megfelelő teret és feltételeket kell biztosítani. OLDRICH HÓRA kandidátus, a prágai Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézet igazgatója Az intézet által fejlesztett termékek a brnói Invexen (Foto: BW - Stursa) A Chepos kombinát ez év július elsejével alakult és küldetése továbbra is az, ami a régi, ugyanilyen elnevezésű tröszté volt: a vegyipari és élelmiszeripari berendezések és beruházási egységek gyártása, s ezen belül a biotechnológiai eljárások műszaki-technológiai alapjának megteremtése. A kombinát Hradec Králové-i Győzelmes Február vállalata, főleg a biotechnológia terü­letén szerzett jó hírnevet az utóbbi időben, itthon és külföldön is. Ezeknek az új technológiai eljárásoknak a gyakorlati alkalmazásáról és műszaki fejlesztésének módjairól, jövőbeni irányairól beszélgetünk a következők­ben Bohuslav Meiichar mérnökkel, a vállalat műszaki igazgatójával. • A biotechnológia fiatal tudományág ugyan, de alkal­mazásához már nagyon sok területen hozzáláttak. Ezek közül melyekre specializálódik a Chepos?- Mi a biotechnológiát egészében figyeljük és megpró­bálunk minden területen megkapaszkodni. A biotechnoló­gia gépészeti berendezései mindig valamilyen egységek­ből tevődnek össze, amelyek egy-egy eljárás hasznosítá­sát teszik lehetővé. Példának felhozhatnám mondjuk a fer­mentációs, a lepárló, vagy a szárító egységet. Építőele­mes rendszereket fejlesztünk ki, s azután ezekből a beren­dezésekből vagy üzemegységekből össze tudunk állítani egy termelőegységet, akármelyik biotechnológiai eljárás­ra. Ezek az egységek bizonyos típusnagyságokban ké­szülnek, a kisebb kapacitásoktól egészen a gyáregységnyi méretekig képesek vagyunk szállítani. • Akkor tehát a nagyságrendi különbségek a lénye­gesek?- Inkább az eljárások sokfélesége a fontos, mert mind­egyik folyamatnak megvan a sajátossága, de ha egyszer kifejlesztettünk valamilyen célra egy berendezést, azt máshol ugyanabban a formában esetleg más méretekben A piac igényeihez igazodva Sikerek a biotechnológiai berendezések gyártásában is alkalmazni tudjuk. Számunkra tehát a fejlesztés folya­mata a fontos, ahol széles körű együttműködésre van szükségünk, például kutatóintézetekkel, akadémiai mun­kahelyekkel stb. A felhasználók azután már velünk beszé­lik meg a szállítás módját, közösen állítjuk össze a szá­mukra megfelelő termelőegységet. • Ahhoz, hogy mindenféle alkalmazói igényt kielé­gíthessenek, mennyire kell megelőzniük a felhasználókat? Mennyire kell előre látniuk az igényeket?- Megrendelőink különböző szakágazatokba és szerve­zési szférákba sorolhatók, néhányuk most kezdi csak a biotechnológiák alkalmazását, máshol már nagyok a ta­pasztalatok, vannak például külföldről behozott berende­zéseik. Mi arra kényszerülünk, hogy piackutatást végez­zünk, mégpedig a világpiacon, hiszen nemcsak csehszlo­vák vállalatok számára szállítunk. A piackutatásunkat a szó igazi értelmében kell venni, tehát megismerjük mindazt, amit a konkurencia kínál, és azt is, amit bárhol a felhasználók keresnek. A csúcstermékek gazdasági és műszaki. jellemzőinek tanulmányozása után jelöljük ki fejlesztésünk számára a feladatokat. Ezzel a módszerrel két-három évvel ezelőtt kezdtünk dolgozni, ekkor - hogy úgymondjam - objektivizáltuk a fejlesztés és a kutatás feladatait, tehát nem az egyéni elképzelések megvalósításához fogtunk hozzá, hanem azt fejlesztettük, amire a piac igényt tart. • Mivel viszonylag új és a technológiai fegyelem szem­pontjából igényes berendezésekről van szó, s mivel önök nem bírnak mindent saját vállalatuknál elkészíteni, felme­rülhet a kérdés, mennyire elégedettek hazai alszállítóik pontosságával és gyorsaságával?- A szállítói-megrendelői kapcsolatok kérdése, termé­szetesen nagyon komoly dolog. Speciális, steril szerelvé­nyeket, magasszintú irányítási rendszereket kell beszerez­nünk, s ezen kívüf mérőműszereket, szabályozóeszközö­ket, érzékelőket, amelyekből hiány van. Amit lehet, termé­szetesen itthon igyekszünk megrendelni. Ahol ez nem megy, ott lehetőséget keresünk a kooperációra a KGST- országokkal, főleg a Szovjetunióval és Jugoszláviával, de nem zárjuk ki a fejlett kapitalista országok vállalataival való együttműködést sem, ha ez szükséges. De ez utóbbi esetben is a kooperációt részesítjük előnyben, az egysze­rű vásárlással szemben. • Melyik hazai vállalatnál található a legjellemzőbb példája az önök munkájának?- Paskov, tehát az itt lévő papírgyár mellé épített biotechnológiai üzemegység jó-példája a mi lehetősége­inknek és a nemzetközi együttműködésnek is. A mi fermentációs berendezésünk valóban csúcsszínvonalú, eléri azokat a paramétereket, amelyekkel külföldi cégek ajánlották saját berendezéseiket. De ugyanígy magas színvonalú a lepárló és hűtőrészleg is. Az irányító rend­szert viszont a finn Valmet cégtől hoztuk, a szeparátorokat pedig a svéd Alfa Laval szállította, mivel ezek a cégek az adott területen a világszínvonalat képviselik. • Ezek az eljárások kisebb méretekben is alkalmazha­tók. Van-e esélye az olyan megrendelőnek önöknél, aki nem akar gyáregységet építeni?-Természetesen. Szállítunk olyan berendezést is, amely például csak kilogrammos mennyiségeket produkál. Ezeket főleg a tudományos akadémiák laboratóriumai, illetve a kutatóintézetek vásárolják tőlünk. Közösen készí­tettünk el például jövőbeni felhasználóval, a CSSZTA Mik­robiológiai Intézetével egy fermentort, amely az ő saját szükségleteiket elégíti ki. Eközben természetesen mi is hasznos tapasztalatokra tettünk szert. S ha már az együttműködésről van szó, megemlíteném még a bratislavai LIKO vállalat kutatóintézetét, amellyel szintén régi a kapcsolatunk, tőlük a kidolgozott eljárások dokumentációját kapjuk és javaslatokat a technológiai megvalósításra, s mi cserébe gépeket, berendezéseket szállítunk részükre. SZÉNÁSI GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents