Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-11 / 45. szám
JSZÚ 5 Október elején járt Csehszlovákiában Klaus Wedemeier, Bréma főpolgármestere, a szabad Hanza-város szenátusának elnöke. Néhány napot töltött a szlovák fővárosban is. Látogatásának legfőbb oka az volt, hogy Bréma a tizedik lett Bratislava testvérvárosainak sorában. Az erről szóló nyilatkozatot október 4-én írták alá a két város vezetői. Ismerkedjünk meg Brémával egy kicsit, annál is inkább, mivel a jövőben minden bizonnyal többet fogunk hallani róla, akár a kulturális cserével, diákok cserelátogatásával, a kereskedelmi, környezetvédelmi együttműködéssel, de magas rangú vezetőink remélhetőleg gyakoribb kölcsönös tárgyalásaival kapcsolatban is... J A brémai városháza a legszebb európai reneszánsz épületek közé tartozik „Drausen und drinnen, wagen und gewinnen“ - évszázadok óta ez a fő jelszava a brémai kereskedőknek. Nagyjából annyit jelent, hogy messzi földön és otthon is a kockázat, a bátorság győzelmet, nyereséget eredményez. Ez a felirat olvasható ma is a 16. században épült Schüt- ting, a Piac-téren álló kereskedőház falán, hirdetve az elődök bölcsességét, amelynek köszönhetően Bréma ma az, ami: hatalmas konténerkikötő, fejlett gépkocsiiparral, repülőgép- és hajógyártással, kávé-, dohány-, gyapotfeldolgozó iparral, halászattal rendelkező város, fontos tudományos, kulturális, egyetemi központ. A brémaiak másik vezérelve a szabadság gondolata volt mindig. Bréma hivatalos nevében is ott van ez a szó: szabad Hanza-város. De még az észak-német kereskedő városok legendás szövetségének megalakulása előtt érvényes volt, hogy aki egy évet és egy napot lakott Brémában, az szabad, a városon kívül senkinek sem szolgája. A harmincéves háború idején a Hanza- tanács a három legerősebb tagot bízta meg azzal, hogy az egész szövetség nevében cselekedjen. Ennek az „emléke", hogy Hamburg, Lübéck és Bréma - a 180-200 város közül utolsóként - ma is használhatja a szabad Hanza-város címet. Bréma ügyes diplomáciával biztosította függetlenségét és a kereskedelmi hatalom státuszát. Kapcsolatba került valamennyi kontinenssel. A második világháború után először a brit megszállási zónában volt amerikai enklávé, majd 1949-ben, az NSZK megalakulásakor lett önálló szövetségi tartomány. ben" évente tízezer hajót fogadnak csaknem száz országból. El lehet képzelni, milyen műszaki ellátottságot, felkészültséget, jó munkaszervezést, gyorsaságot igényel mindez. No és előrelátást: az elmúlt 30 év alatt több mint 3 milliárd márkát ruháztak be a brémai kikötőkbe. A Hanza-kereskedő egyszerűen tudja, hogy a nyereség kiadásokkal is jár... Bréma tehát hű a Hanza-hagyo- mányokhoz: nyitott a világ felé, szolid partnere kíván lenni mindenkinek. Elsősorban ezt hangsúlyozta bratislavai sajtóértekezletén Klaus Wedemeier is, aki Bréma város főpolgármestere, Bréma szövetségi tartomány szenátusának (azaz kormányának) elnöke, s mellesleg az egyházi ügyekért felelős szenátor tisztségét is betölti. Tudni kell még róla, hogy 44 éves, a gazdaság, a kereskedelem terén számít szakembernek. Huszonnégy éve a Német Szociáldemokrata Párt tagja, s talán neki köszönhetően is Bréma az SPD egyik bástájya az NSZK-ban (legutóbb egy évek, az 1987. október 15- én rendezett választásokon erősítették meg Wedemeiert tisztségében). Klaus Wedemeier megnyerő személyiség, hogy úgy mondjam, korunk embere: a párbeszéd, az együttműködés híve, legyen szó akár az otthoni politikai ellenfelekről, akár egy szocialista ország tag- köztársaságának fővárosáról, mint jelen esetben Bratislavárói. (Bréma mellesleg Gdanskkal és Rigával tart még fenn testvérvárosi kapcsolatot.) A bratislavai sajtóértekezleten az egyik kolléga polgármester „elvtársnak" szólította Wedemeiert, ami nyilvánvaló nyelvbotlás volt, de tovább hallgatva a brémai vezetőt, elv-társnak, (így elválasztva) mindenképp tekinthető. Lelkesen beszélt ugyanis a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés szükségességéről, a kelet -nyugati kapcsolatokban az egyenjogúságot, az előítéletek felszámolását, a nyíltságot nevezte különösen fontosnak. Ő maga is nyíltan szólt arról, hogy a történelemből le kell vonni a tanulságokat, s természetesen nem szabad megfeledkezni a fasizmus rombolásáról, vagy ahogy ő fogalmazott, „pusztító őrültségéről". És Bréma erre is jó példa: a város ifjúságának egyik ismert találkozó- helye a Lidice-Haus, s a város vezetői hozták létre az úgynevezett Lidi- ce-kezdeményezést, amely a népek közötti megértés érdekében munkálkodik. (Klaus Wedemeiercsehszlová- kiai programjában természetesen szerepelt Lidice is, de ezt a látogatás - Franz Josef Strauss bajor vezető temetése miatt - le kellett mondania.) Bréma és Csehszlovákja kapcsolatai nagy múltra tekintenek vissza. Csehországból már a múlt század végén bőripari termékek, vasáru, textíliák érkeztek a kikötővárosba, ahol viszont - különösen a húszas évektől kezdve - Csehszlovákia számára gyapotot, dohányt, cigarettát rakodtak át. Brémában 1920-ban csehszlovák konzulátus létesült, s mára Bréma a csehszlovák külkereskedelem számára az egyik legjelentősebb export- és importkikötő. Ami Bratislavát és Brémát illeti, a jövőben elsősorban a helyi, a kommunális politika területén folytat együttműködést, tapasztalatcserét a két város. Az építészeti és történelmi emlékek megóvása, a városfejlesztés, de főleg a környezetvédelem mind olyan terület, ahol az együtt- cselekvés mindkét fél számára nagy hasznot hozhat. És annak készsége és lehetősége, hogy egymástól tanuljunk, valamint a kölcsönös bizalom kialakítása úgyszintén hozzájárulás a jószomszédi viszony fejlesztéséhez, végeredményben pedig az európai béke megszilárdításához. (papucsok) A bremerhaveni konténerkikötő Bremerhaven Európa legnagyobb gépkocsi-átrakodó kikötője (évi 700 ezer autó), de Bréma Sebaldsbrück nevű negyedében Mercedeseket is gyártanak) a combi és a sportos típusokat) Igaz is, tulajdonképpen két városról van szó, magáról Brémáról (522 ezer lakos) és a tőle 65 kilométerre északra fekvő Bremerhavenról (134 ezer lakos) - közöttük alsó-szászorFöderatív állam lesz Belgium szági területek fekszenek -, ők együtt alkotják az NSZK legkisebb szövetségi tartományát (alapterülete mindössze 404 négyzetkilométer). A különálló területet, az „előretolt bástyát" a múlt század elején szerezte Bréma, amikor a Hannoveri Királyságtól vásárolt egy darabka földet a Weser folyó tengri torkolatánál. Itt épült fel Bréma új kikötője, Bremerhaven. Itt és az „anyakikötőA Roland-szobor Bréma szabadságát és függetlenségét jelképezi (több mint 10 méter magas) Belgiumban nagy reményeket fűznek az 1989. január 1-én érvénybe lépő állami reformhoz - legalábbis kormánykörökben. A föderáció bevezetése ugyanis még nem garancia a gazdasági gondok megoldására, legfeljebb a felelősség oszlik majd meg a szövetségi kormány, valamint a flamand, illetve a vallon autonóm terület vezetői között. Emlékezetes a flamand (azaz holland) nyelv- területen levő Fouron városka polgármesterének esete. Röviden a lényeg az, hogy Happart polgármester vallon (azaz francia ajkú), akárcsak a városka lakosságának jelentős része. Csakhogy a tanácsüléseken a flamand nyelv használata volt a kötelező, amit a derék városatya nem volt hajlandó tiszteletben tartani, sőt, egyesek szerint nem is tud flamandul. Nos, az ügy „begyűrűzött" Brüsszelbe is, és az Happart-botrány több Ízben okozott kormányválságot. Legutóbb tavaly októberben, s azt követte egy hosszú „kormánynélküli" időszak egészen idén májusig, amikor ismét - immár nyolcadszor - Wilfried Martens alakíthatott kabinetet. Az új otparti kormány, úgy tűnik, elejét kívánja venni a fouronihoz hasonló afféroknak, és elhatározta: Belgium föderatív állam lesz. Az erről szóló törvényt a parlament mindkét háza augusztusban hacjyta jóvá. A rossz nyelvek szerint Martensék célja a jogkörök „leadásával" az olyan problémák „átpasz- szolása" a területi autonóm vezetésnek, amelyek a brüsszeli kormány életét megkeserítik. A miniszterelnök szeptember közepén azonban így fogalmazott: „A föderatív Belgiumban új jogköröket kell biztosítani- az egyes közösségeknek, szélesebb autonómiát a területeknek, s egyben fenn kell tartani egy erős, stabil és összetartó központi kormányt". Ami igaz, igaz, az összetartásra még nagy szüksége lesz a Martens-kor- mánynak, illetve a belga politikai pártoknak. Az új törvény értelmében a szövetségi kormány a külpolitika, a pénzügyek, a bíróságok, a hadügy és a rendőrség kérdéseiben lesz illetékes. Az autonóm területek nagyobb önállóságot kapnak a gazdasági döntésekben, az ö hatáskörükbe fog tartozni az energiaipar, a közlekedés, a környezetvédelem, a foglalkoztatottság (pontosabban a munkanélküliség), az egészségügy és az oktatásügy (ez utóbbiban nemcsak a flaman- dok és vallonok, hanem a keleti határvidéken élő mintegy 65 ezer német ajkú belga is önállóan dönthet). A föderatív államnak egyébként három része lesz: az északi flamand és a déli vallon autonóm terület mellett jóval nagyobb jogköröket kap a kétnyelvű főváros, Brüsszel is. A reform szakaszonként valósul meg, úgy, hogy a jövő év második felére - a kétkamarás parlament átalakításával és a szövetségi kormány jogköreinek pontos meghatározásával - ér véget. Nehézségek már most, az előkészítés során felmerülnek. Például a vallonok jóval több pénzt követelnek az iskolaügyre, mivel szerintük az ö oktatási rendszerük sokkal elavultabb, mint a flamandoké. A föderáció ellenzői már Belgium kettészakadásáról beszélnek, ami azért túlzás. A többség szerint helyes a döntés, a reform hozzájárul Belgium stabilitásához. TulajdonképAz NDK-beli Horizont című hetilap térképe a föderatív Belgiumról. A ferdén vonalkázott rész a flamand, a szürke a vallon tartományokat jelöli, középer. a kétnyelvű Brüsszel és a vallon országrész keleti szélén fekszik a német nyelvterület. pen a Martens-kormány elképzeléseinek támogatásaként, jóváhagyásaként fogható föl, hogy az október 9-i helyi választások nem hoztak lényeges változást a községi és városi tanácsok összetételében. Azért a kétségek is jogosak, hiszen ha a központi kormánynak már most nincs pénze a gazdasági és szociális programok finanszírozására, vajon honnan szerzik meg azt az autonóm kormányok? (P- 9) Bratislava tizedik testvérvárosa: Bréma
