Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-04 / 44. szám

EGY ÉV A NÖVÉNYVÉDELEMBEN Nem mindegy mikor, mivel és hogyan permetezünk Dél-Szlovákia járásaiban a kert­barátok és a mezőgazdasági válla­latok nagyobbrészt azonos gondok­kal és problémákkal küszködnek a növényvédelemben, tehát a jövő szempontjából talán hasznosnak bi­zonyulhat, ha röviden összefoglaljuk az Érsekújvárt (Nővé Zámky) járás­ban szerzett idei tapasztalatokat. SOK UBORKA ÉS PARADICSOM TÖNKREMENT Az utóbbi évekhez hasonlóan, az uborkát az idén sem kímélte a pero- noszpóra. A fertőzésre utaló első tüneteket június utolsó, illetve július első napjaiban észleltük. A betegség gyorsan terjedt, s az aránylag gon­dos vegyszerezés ellenére a legtöbb kiskertben július végére teljesen tönkretette a növényzetet. Figyelmet érdemel, hogy néhány kertbarátnak (szerződéses háztáji termelőnek) egészen szeptember elejéig sikerült megóvnia a növényzetet a pusztu­lástól. Jó volna, ha közreadnák ta­pasztalataikat, miként sikerült a kö­telező munka- és élelmezés-egész­ségügyi határidők megtartásával hó­napokon át megóvniuk a növényze­tet a fertőzéstől. A hajtató berende­zésekben a hűvös, fényszegény idő­szakban a botritiszes rothadás pusztított a salátauborkán. A paradicsomot fenyegető alter- náriás szárazfoitosság, a botritiszes szárrothadás és bogyófoltosság, va­lamint a paradicsomvész helyenként tetemes, másutt mérsékelt kárt oko­zott. Újabban sok gond forrása a mészhiány. Erre érdemes odafi­gyelni, mert a hiánybetegség követ­keztében a zöld vagy már pirosodó bogyók csúcsi részén bámuló foltok keletkeznek, ami értéktelenné teszi a termést. Nagyobb mészhiányra utal a lassú növekedés, a levelek sárgulása, illetve a tenyészcsúcs bámulása vagy pusztulása. A paprikán ismét sok helyütt lát­tunk csapadékhiányra vagy egye­netlen vízellátásra utaló száraz, vi­zenyős, esetleg rothadó foltokat. Ki­alakulásukban az erős napsütés is szerepet játszik, megelőzésénél a vegyszerezés nem segít. Sót, oly­kor az öntözés sem, a tünetek gya­korisága inkább csak a kiadós esők után és a forróság csökkenését kö­vetően mérséklődik. A szabadban termesztett paprikán augusztusban találtuk a legtöbb takácsatkát. A fol­tokban sárguló levelek fonáki részén rendszerint tömegesen szivogattak, de a csapadékosabbra és hűvö­sebbre váltó időjárás hatására a számuk jelentősen csökkent. A káposztafélékben főleg a ba­golylepke hernyói, a levéltetvek, a molytetü, és nem utolsósorban a földibolhák tettek több-kevesebb kárt. A hagymát aránylag korán és erősen megfertőzte a peronoszpóra, ezért az idén a hagyományos kon­takt hatású készítmények (Kuprikol 50, Neroxon 50, Novozir MN 80) mellett felszívódó szereket (Ridomil M2 72 WP, Rodomil 2 72 WP, Curzate SM, Mikai M) is kellett hasz­nálni. KÍMÉLJÜK A KÁRTEVŐK TERMÉSZETES ELLENSÉGEIT Részben az időjárás, részben a szakszerű kezelés eredménye, hogy az almafákon az idén keve­sebb kárt (lombhullás, gyümölcstor­zulás) okozott a varasodás. A liszt­harmatról ismét bebizonyosodott, hogy a déli fekvésű, alacsony hu­musztartalmú, kiegyenlítetlenül trá­gyázott, s ezért nitrogénben túl gaz­dag - vagy éppenséggel szegény! - talajokon okoz nagyobb kárt. A téli lemosó permetezés gombaölö hatá­sa akkor érvényesül, ha a lehető legkésőbb juttatják ki a permetlét. A takácsatkák kora tavasztól nagy számban támadtak, szaporo­dásukat csak a kiadós esőzés hát­ráltatta. Az almafákon kívül a körte, meggy és cseresznye levelei is bronzosodtak, ami egyértelműen ar­ra utalt, hogy a takácsatkák száma többszörösen túlhaladta az elvisel­hető károsítási szintet. Ez a megfi­gyelés arra is ösztönöz, hogy jobban kell kímélnünk a kártevő természe­tes ellenségeit. Ugyanis a rovarölő szerek használatával egyenes arányban nő a takácsatkák kártéte­le. A vegyszeres növényvédelem si­kere a ftermetezés időpontjának he­lyes megválasztásától (néhány nap­pal virágzás előtt van a tömeges kelés) függ. Jó tapasztalatokat sze­reztünk az Apollo 50 SC készít­ménnyel. Az integrált növényvéde­(Lörincz János illusztratív felvé­tele) lembe jól beilleszthető a Zolone EC. A katicához hasonló atkászböde se­gítségünkre lehet a kártevő elleni biológiai növényvédelemben. Ezért célszerű a Dimilin 25 DP-vel perme­tezni, mert ez a szer kíméli az at- kászbödét. Elgondolkodtató, hogy egyes kertbarátok és nagyüzemek hogyan tudják évi 5-6 permetezés­sel megóvni a fáikat, amikor mások háromszor ennyi beavatkozással sem érnek el említést érdemlő ered­ményt a betegségek és kártevők elleni harcban. A vértetvek többnyire csak a kert­barátoknál szaporodtak el közepes szinten. Az almamoly szintén ott .okozott nagyobb kárt, ahol a perme­tezéseknél nem vették figyelembe az előrejelzést. Az amerikai szövő­lepke az üzemi gyümölcsösökben képtelen elszaporodni, de a háziker­tekben újabban ismét gyakran látni csupaszra rágott fákat. Az első nem­zedék az idén megint eléggé népes volt, s a járás egyes körzeteiben tarrágást okozott. A második nemze­dék erősségét, sajnos, egész fa­sorok szomorú látványa jelezte (utal­va az elhanyagolt növényvédelem­re!). A főleg az almafákat veszélyez­tető aknázómolyok kártétele csök­kent, ami a kártevő természetes szaporodási ciklusának hanyatlása mellett a nagyobb termelői tapaszta­latnak köszönhető. Augusztus vé­gén és szeptember első napjaiban azért láthattunk lombosfa-fehér- moly, almalevél-sátorosmoly, alma- levélmoly és almalevél-törpemoly okozta károkat. Ezt a szüret utáni és tél végi növényvédelemnél szem előtt kell tartani, hisz kedvező körül­mények között a nevezett kártevők bármelyike ugrásszerűen elszapo­rodhat. A korona pusztuló ágai és az almán (körtén) előforduló, apró piros foltok jelzik,hogy csaknem minden kertben honos a kaliforniai pajzstetú. Rózsa a kertben Szaporításkor a bokorrózsákat egy-két éves vadrózsaalanyra szemzik. Ennek a munkának augusztus-szeptember hónapban van az ideje. A munka nem nehéz, de csak az vállalkozzon rá, akinek van gyakorlata az alany előkészítésében, a szemzés kezelésében. Ha csak néhány rózsatöre van szükségünk, érdemesebb kész oltványt vásárolni. Az oltványok gyökerét göngyöljük fóliába, s csak olyan oltványt vegyünk, amelyik nem fonnyadt, száradt. Az ültetést még a fagy beállta előtt fejezzük be. Az elültetendő tó számára ássunk 40 x 40 cm-es gödröt. A gödör aljába előbb a felülről kiásott laza talajt töltsük vissza, amelyet trágyával dúsítottunk, majd a tápanyagokban szegényebb altalajt lapátoljuk a tőre. Kora tavasz- szal végzett ültetés előtt a vesszőket olyan rövidre kell visszavágni, hogy csak 2-3 rügy (szem) maradjon rajtuk. A felső rügy felett másfél cm-es csonkot hagyjunk. A gyökérzetet is metsszük meg, az esetleg sérült, roncsolt gyökérrészeket az egészséges részig vágjuk le. Ugyancsak meg kell metszeni a gyökereket, ha a növény fonnyadt, a vesszők héja ráncos. Ekkor a kissé visszametszett gyökerű töveket egy napig áztassuk vízben. A gyökérzetet ültetés előtt ajánlatos érett marhatrágya és agyag 1:1 arányú keverékéből készített vizes pépbe mártani. A tövet ezután helyezzük a gödörbe, majd lapátoljuk rá a földet. Fa rúddal vagy a lapát nyelével tömörítsük, esetleg tapossuk le a talajt a gyökér körül. A frissen ültetett növényt alaposan öntözzük meg, iszapoljuk. Az őszi metszésnél a rózsabokor felső felét-harmadát kell levágni. A tavaszi metszést lehetőleg korán végezzük, mihelyt a töveket kitakarjuk, mert a rózsa hamar kihajt. Az erős vesszőket 6-8 szemre, az erős, nemes talajhajtásokat még hosszabbra metsszük vissza, a gyengébbeket 3-5 szemre. A felesleges vesszőket, ágrészeket tőből távolítsuk el. A tavasszal ültetett tövek virágzása után következhet az első nyári metszés. A hajtások egyharmadát vágjuk le, a visszamaradt legfelső levelet tépjük le, hogy a hónaljukban levő rügyek minél előbb kihajtsanak. A második nyári metszés során ugyanígy járjunk el, hogy minél nagyobb lombfelület legyen a töveken. Minél több a lomb, annál erőteljesebben fejlődnek az új hajtások. (Ezermester) Sárgarépa fűrészporban Irtásában főleg a téli lemosó perme­tezés lehet a segítségünkre. A kör­tefákon nyár végén ismét láttunk korompenészt, ami a levélbolhák je­lenlétére utal. A kártevő elszaporo­dásának az alapos téli lemosó per­metezésen kívül a kiegyensúlyozott trágyázással, valamint a szellós ko­ronaformák kialakításával lehet gá­tat vetni. A füstösszárnyú levélda­rázs első nemzedékének lárvái járá­sunk déli részén okoztak nagyobb lombkárt. A Metacfion E 50, Anthio 25 és Decemtion EK 20 szerekkel jól irthatok, de a cseresznye és meggy érése idején nem lehet permetezni. A szilvafákon csaknem mindenütt megtalálható a sarka néven emlege­tett szilvahimlő. Leküzdésében csak­is az ellenálló vagy toleráns fajták (pl. Stanley) elterjesztése lehet a se­gítségünkre. ELSZAPORODTAK A LEVÉLATKÁK A virágzás után azonnal jelentke­ző, és szeptember derekáig károsító peronoszpóra sok gondot okozott a szőlőtermelőknek. Akik a júliusi esők után késve permeteztek - ak­kor is főleg kontakt készítményekkel -, azok 50 százalék körüli lomb- és fürtpusztulást észleltek. A liszthar­mat előbb a fürtöket, majd a tenyész- idő végén a leveleket is szokatlan erővel támadta. Ezt a héjvastagodás és a bogyók repedezése is tanúsí­totta. A szürkerothadás nyár végén jelentkezett nagyobb mértékben, amikor már nem lehetett permetez­ni. így több helyen érzékeny veszte­séget okozott a törmeléknek. A száraz és meleg időjárás ked­vezett a levélatkáknak. Néhol úgy elszaporodtak, hogy augusztus vé­gén tömegesen szivogattak a folto­sán sárguló levelek fonáki részén. Számuk arra figyelmeztet, hogy nagy gonddal kell elvégezni a lemo­só permetezést. SZALAI LÁSZLÓ, az Érsekújvári Agrokémiai Vállalat körzeti növényvédelmi technikusa Hosszú éveken át homokkal réte- gezve próbáltam eltartani a téli hó­napokra szánt gyökérzöldséget, de nem sok sikerrel. A betárolt zöldség nagy hányada rendre megrothadt, pedig igazán gondosan átválogat­tam ősszel, és csak a kimondottan egészséges gyökereket raktároztam él. Három éve kísérletet tettem a fű­részporral s azóta csaknem veszte­ség nélkül sikerült eltartanom a sár­garépát, a petrezselymet meg a zel­lert. A módszer egyszerű - homok helyett fúrészporba rétegezem az átválogatott, betárolás előtt ala|3o- san megtisztított, és néhány napig levegöztetett-szikkasztott zöldséget. A tárolásra továbbra is a pincét használom, de most már nem a föl­dön halmozom fel a zöldséget, ha­nem ládákban meg papirdobozok- ban a polcokon. Ezt a módszert azért is becsülöm, mert a tárolt zöld­ség szép tiszta, s a fúrészport is lényegesen könnyebb beszerezni, mint a célnak megfelelő tisztaságú homokot. Feltételezem, hogy így az én pincémnél melegebb és szára­zabb környezetben is el lehetne tar­tani a zöldséget, de a fúrészport időnként meg kellene nedvesíteni. T. K. Az árnyékot kedvelik Az árnyliliomok, mint arra a nevük is utal, árnyékban, félárnyékban érzik jól magukat. Szépen erezett, világoszöld leveleik az elvirágzás után is díszíte­nek. Szilárd burkolatú kerti utak, tipegők mellé érdemes őket ültetni. Húsos, rövid gyökértörzsüket humuszban gazdag talajba ültessük. Társíthatjuk őket más árnyékkedvelővel, például borostyánnal, nefelejccsel, indián csalánnal, télizölddel. Az árnyliliom-töveket 40-50 cm távolságra ültessük. Egy-két év alatt úgy megerősödnek, hogy szinte összeérnek, a talajt is jól takarják. A borostyánt a diszkért azon részeibe ültessük, ahol fény hiányában a fű elóbb-utóbb úgyis kiritkulna. Ha talajtakarásra szánjuk, a gyökeres hajtáso­kat egymástól 10-15 cm-re, hármas kötésbe ültessük. Ha kevés a szaporító­anyag, a töveket ritkábban, akár 30-cm-re is ültethetjük, de mindig hármas kötésben. (Keszö) KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 7. Tőszámnév. 9. Fo­lyadék áramlását szabályozó szer­kezet. 10. Lelohad. 12. Oxigén. 13. Madár. 14. Belgium és Hollandia autójele. 16. Szlovákiai város. 17. Előtag. 18. Limában van! 19. Many- si. 21. Lakásban van! 22. Mondat­rész! 25. Magyar történész. 27. Ide­gen utónév. 29. Díszcserje. 30. Vas­tag posztó. 31. Női név. 32. Zenei hang. 33. Göngyöleg. 34. Rag. 35. Római ezerhatszázegy. 36. Vita tár­gya. 37. Kilopond. 38. Gezemice azonos hangzói. 39. Magyar szí­nésznő. 40. A hollandból fejlődött keverék nyelven beszélő nép. 41. Váltón: forgatmány. 43. Fegyver. 44. Francia regényíró. 45. Kis ólomgo­lyó. 48. I. N. E. 49. Börtönben van! 51. Bolíviai város. 52. Pour condo- ler. 53. Az akta közepe. 54. A goldok altörzse. 56. Neon, foszfor. 57. Aktu­ális. 58. Péksütemény. 60. Francia zeneszerző. 61. Azonos betűk. FÜGGŐLEGES: 1. Német művész- család. 2. Testrész. 3. Amerikai hír- ügynökség. 4. Énekesmadár. 5. A gúla közepe. 6. Éktelen evőesz­köz! 7. Befolyásol. 8. Jószívű teszi. 14. Küldönc. 15. Magyar színháztör­ténész. 17. ,,A“ kettős. 19. Némán vonul! 20. Ausztriai város. 22. Város Japánban. 23. Mátka. 24. Nitrogén, szén. 26. ...avis, ritka madár.28. Mutató névmás. 33. Térdelj. 35. Vissza: kitüntetés. 36. Majomember. 37. Vízforrás. 38. Írország hivatalo­san is használt elnevezése. 39. Az ég istene a föníciaiaknál. 40. Nyak­prém. 42. Mellékáramkör. 43. Kilo­méter. 44. Némán lapoz! 47. Lel­kész. 52. Eternit. 54. Hollandiai vá­ros. 55. K. L. O. 57. Friss. 58. Kettős betű. 59. Relé azonos hangzói. 60. Azonos betűk. 61. Szekundum. Rejtvényünkben Pjotr lljics CSAJKOVSZKIJ, kiváló orosz zeneszerző müveit rejtettük el a vízszintes 123., 46., valamint a függőleges 9., 11 12., 32., 50. számú soraiban. Az október 21 -én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Szólló érik, vessző hajlik, levele tarkul víg nesz hallik. Könyvjutalomban részesülnek: Kovács Zoltánné, Kassa (Kosice), Czaf- rangó Éva, Komárom (Komárno), Juhász Izolda, Fülek (Firakovo), Vajda Marian, Kubánovo, Kóssi Ernő, Csifár (Őifáre).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents