Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-28 / 43. szám
Illllliiillllliillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllll EriMLHI Az éjszaka csendjében a századügyeletes léptei visszhangzanak a folyosón. A gépesített lövészegység katonái az igazak álmát alusszák. Hirtelen élesen felberreg a telefon. Az ügyeletes kétszer is elismétli a távbeszélőn a kapott parancsot.- Értem... Riadóztatom a századot. Megszólal a sziréna, minden szobából visszhangzik a parancs: riadó! Félbeszakadnak az álmok, a szülőföldre szálló gondolatok ... Pillanatok alatt hangzavar keletkezik, a hétalvók is felébrednek. Az ügyesebbek már félig felöltöztek, mások álmosan keresik zubbonyukat.- Éppen, hogy aludtunk pár órát - jegyzi meg az egyik lövész, akinek fején már ott a rohamsisak, s éppen bakancsának befűzésével bajlódik.-Gyerünk, fiúk!... Mozgás, mozgás... - kiabálják túl a zajt az altisztek. Néhány perc múlva már az udvaron sorakozik a gépesített lövészegység, mögöttük ott állnak a harci járművek. Köztük van Soltész közlegény is, akit most sem hagyott el a jókedve. Eszébe jut, hogy hányszor hangzott el a bevonulás után: Harci járműbe!, hogy aztán újabb vezényszó érkezzék: Harci járműből! Bizony sokszor botlott meg a toronylövész lábában.- Nem baj, fiúk, ez lesz az utolsó riadó. Fontos, hogy helytálljunk, és a zöldfülűek sokáig emlegethessék, hogy jó kollektíva volt a miénk - mondja suttogva Jan Pinka közlegény. Elöl, ahol a tisztek sorakoznak, folyik az eligazítás, aztán felhangzik a zászlóaljparancsnok érces hangja:- Harci járműbe! A tisztek, a katonák jól tudják, mit kell tenniük, hiszen napok óta készülődtek. Éleslövészettel egybekötött zárógyakorlaton vesznek részt. Igaz, arra nem gondoltak, hogy éjszaka, szemerkélő esőben kerülne erre sor. Mire elhagyják a helyőrségi várost s elérik a katonai kiképzőtér peremét, már minden katona éberen figyel.- Harci rendbe fejlődni. Találkozó harcra felkészülni! - hangzik az éteren keresztül a parancs. A járművezető, a rajparancsnok a periszkópon keresztül figyeli a tájat, mégsem tudják elkerülni a gödröket, nagyokat zökken a páncéljármü. A távolban felvillan egy parányi fény, pár másodperc múlva a közelükben robban á gránát, amit ezúttal egy hanggránát helyettesít. Miloé Pulpytel szakaszvezetö az első raj, illetve a harci járművek parancsnoka, kiadja a parancsot.- A hármas számú tájékozódási ponttól jobbra ellenséges löveg. Irányzék... távolság... tűz... A gépesített lövészegység feltartóztathatatlanul halad előre. Ropognak a fegyverek, színes rakéták kúsznak a magasba. S amikor a feltételezett ellenség hanggránát segítségével zárótüzet lő rájuk, jön az újabb parancs.- Harci járműből... A távolban az ellenség helyett céltáblák, lövegmakettok jelennek meg. Itt az ideje, hogy a gépesített lövészegység katonái bizonyítsanak. A kézifegyverek mellett megszólalnak a fedélzeti fegyverek is. Karéi Homolka közlegény magabiztosan kezeli a gránátvetőt. Az a hír járjó róla, hogy sohasem téveszti el a célt. Ezt mondja:- Az én munkahelyem most itt van a néphadseregben, itt kell helytállnom. Munkahelyemről azt Írják a kollégáim, hogy helyettem is dolgoznak. A mi századunk a legjobb az egységben. Ezt meg is írtam nekik. A honvédelemre jól felkészültünk... Eleinte azt gondoltam, nem bírom itt ki, felesleges a nagy megterhelés, a szigor, de hamar beláttam, hogy így van ez rendjén. A mi századunk mindig helytáll, ha rohamra indulunk. Parancs érkezik, hogy megerősíteni az elért terepszakaszt, a gyalogság ássa be magát. Előkerülnek az ásók, a lapátok, megkezdődik a munka. Ruhájuk átázik, arcukat esővíz mossa. Ki-kí maga módján szitkozódik, de dolgoznak, mert tudják, mire derengeni kezd, fedezékben kell lenniük. Nyakig sárosak, mert amikor rakétát lőnek fel, mindig a földre vetik magukat.-Jó, hogy eszetekbe jutottunk - tesz szemrehányást az oda érkező szakácsnak Rastislav Vyétuk közlegény. - Ide azzal a meleg teával! Román Vopasek hadnagy századparancsnok sorba járja a tűzfészkeket, a lövészek állásait. Utasít, biztat, beszél beosztottjaival. Homolka közlegényhez érve mosolyogva adja tudtára, hogy ha minden igaz, megkapja a Példás Katona jelvényt. Zdenék Őepla tartalékos közlegény megjegyzi, hogy ez az utolsó erőpróbája, de nem lesz könnyebb, mint otthon az esztergapadnál. Hajnalodik. Az alacsonyan úszó felhőktől nem látszik még a magaslat, csak a rózsaszínű tűz, a becsapódások helye. Megélénkül a tüzelés, rohamra indul a század. Amikor eltűnnek a dombhajlat mögött, a zászlóalj parancsnokának politikai helyettese megjegyzi:-A legjobb századunk... Derék fiúk, büszkék vagyunk rájuk. Azóta eltelt néhány nap, többen közülük visszatértek a polgári életbe, munkahelyükre, de mindenkor készek arra, hogy szükség esetén egyenruhára cseréljék fel a munkaruhát, fegyvert fogjanak a szerszám helyett, hogy az ország békés építőmunkáját semmi se zavarhassa meg. NÉMETH JÁNOS Egészség mindenkinek 2000-ig című világtervezetet abból kiindulva dolgozták ki, hogy az emberi szervezet ellenállóképességének határát nemcsak a genetikai tényezők és a környezet határozza meg, hanem, az életmód, tágabb értelmezésben az étrend, valamint az embereknek az egészségükhöz való viszonya is. Az Egészségügyi Világ- szervezet kezdeményezésére és vezetésével végzett széles körű felmérések és kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek - a leggyakoribb halálokok - eredményes megelőzése két alapvető tényezőtől függ: környezetünkben csökkenteni kell a káros anyagokat (beleértve a dohányzást is) és módosítani kell valamennyi korosztály életmódját. Felnőtt korban már csak nagyon nehezen változtatható meg az életmód, illetve szüntethető meg az, hogy az ember felelőtlen legyen saját egészségével szemben. Ilyenkor gyakran már csak akkor változik meg az ember magatartása, ha a betegség első tünetei megmutatkoznak. Ezért az egészség megerősítésére és megőrzésére vonatkozó valamennyi program a gyerekekre és a fiatalokra irányul. Az Egészségügyi Világszervezet azt ajánlja, módszeresen kísérjék figyelemmel, hogy hogyan viszonyulnak a fiatalok egyes csoportjai az egészséghez. A szervezet felszólított, hogy minden ország dolgozza ki saját egészségnevelési programját. Erre a kezdeményezésre született az Egyesült Államokban Az én testem nevű egészségnevelési program az alapiskolások számára, amelyet a nyugat-európai országok és Nagy-Britannia is átvett. A Bratislavai Egészségnevelési Intézet a munkásszakmákra készülő fiatalok egészségvédelmére irányította figyelmét. Azt feltételezte, hogy éppen ezek a fiatalok ismerik a legkevésbé az egészségüket veszélyeztető tényezőket, tudnak legkevesebbet arról, hogyan kell Tudják, hogy az egészség nagy érték, de nem élnek eszerint (ŐSTK felvétele) nak - függetlenség, a személyiség fejlődése stb. - hanem negatívak is. Elsősorban a nagyobb szellemi és fizikai megterhelés. Fiatal- és középkorban a modern nők megterhelése még fokozódik, még akkor is, ha nem vesszük figyelembe biológiai és anyai küldetésüket. Éppen ezért elsősorban a lányokat kell megtanítani a helyes életmódra és nemcsak saját maguk, hanem jövendőbeli gyerekeik érdekében is. Egyelőre azonban egyre több lány és fiatal nő dohányzik. Az egészség csak absztrakt érték? EGY FELMÉRÉS TANULSÁGAI viszonyulniuk egészségükhöz. Elképzelésük szerint értékrendükben az egészség valahol a rangsor végén szerepel. A Szlovákiában végzett felmérés választ adott az alapvető kérdésekre: arra, milyen értéknek tartja a fiataloknak ez a csoportja az egészséget, hogyan nyilvánul ez meg magatartásukban, aktivitásukban, ambícióikban és perspektíváikban. A kérdéseket egyes rizikófaktorokkal - a dohányzással, a szeszes italok fogyasztásával, a táplálkozási szokásokkal, az aktív mozgással és a szexuális magatartással - összefüggésben vizsgáltak. A felmérés tanulsága szerint a szakmunkás- tanulók értékrendjében az egészség nagy értéknek számít. A megkérdezettek csaknem egyharmada elsőrendűnek tartotta, hogy magas kort érjen meg, egynegyedük egészséges és ellenálló akar lenni, azt kívánja, hogy szüleik is egészségesek legyenek. 17,5 százalékuk szellemileg egészséges akar lenni, 14,5 százalékuk pedig tartós érzelmi kapcsolatot akar létesíteni lánnyal, illetve fiúval. Túlsúlyban vannak a pozitív értékek, de ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy fontosnak tartják saját maguk és hozzátartozóik egészségét, illetve hogy értékes érzelmi kapcsolatot akarnak kialakítani, hanem abban is, hogy művelődni akarnak (8 százalék), érvényesülni akar szakmájukban (5 százalék). Érdekes, hogy az értékek között egy teljesen új kategória szerepel - ,,megfelelő szexuális partnert" keresnek. Ez logikus következménye annak, ahogyan ma a fiatalok a szexualitáshoz viszonyulnak. Értékrendjük tükröződik távlati céljaikban és ambícióikban is. Elsősorban arra vágynak, hogy eredményesen fejezzék be az iskolát, ezt követi az, hogy egészségesek, boldogok akarnak lenni, jó házasságot akarnak kötni, s az ötödik helyen szerepel a megértés és a szeretet. Egyértelműen túlsúlyban vannak tehát a pozitív életcélok. Amennyiben az értékrend kifejezi a személyiség viszonyát a valósághoz, tükröződnie kellene ennek a fiatalok magatartásában is, s ezért megfelelő módon befolyásolni kellene értékrendjük kialakulását. Ebből a szemszögből az egészség a szakmunkástanulók értékrendjében csupán absztrakt érték. Ugyanis az a tény, hogy az egészséget nagyra értékelik, nem tükröződik magatartásukban, amelyet' sók szempontból kockázatosnak nevezhetünk. így például a szakmunkástanulók 50 százaléka dohányzik (Svédországban ebben a korcsoportban a fiúk 5 százaléka és a lányok 6 százaléka), kétharmaduk rendszeres dohányos, naponta 1-10 cigarettát szívnak el. Ebben elsősorban lélektani-társadalmi tényezők játszanak szerepet. Társaságban dohányoznak, leggyakrabban szórakozás közben, amit szeszes italok fogyasztásával is összekötnek. Figyelmeztető, hogy nagy a dohányzó lányok aránya. A lányok nem készülnek tehát megfelelően a modern, emancipált nő életére. Az emancipációnak nemcsak pozitív oldalai vanA fiatalok testi és szellemi egészségét befolyásoló további rizikófaktor a táplálkozás. A felmérés során az intézet elsősorban afelől érdeklődött, mennyi gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, rendszeresen táplálkoznak-e és milyen a táplálékuk összetétele. A szakmunkástanulók általában előnyben részesítik a vegyes táplálkozást (minden második megkérdezett), illetve a húsokat (minden negyedik). Kevésbé szeretik a zöldséges ételeket. Ha választaniuk kell a sütemény és a gyümölcs között, a sütemény mellett döntenek. A megkérdezetteknek csupán egyharmada eszik rendszeresen naponta háromszor, kétharmaduk nem reggelizik, csak ebédel. * Rendkívül súlyos probléma a fiatalok körében (nemcsak a szakmunkástanulóknál) az alkoholfogyasztás. A tapasztalatok arra ösztönözték az intézetet, hogy a felmérésben megkülönböztetett figyelmet szenteljenek ennek a kérdésnek. Amennyiben abból az elméleti megállapításból indulunk ki, hogy 18 éves korig a fiataloknak meg sem szabad kóstolniuk a szeszes italokat, akkor az eredmények szinte megdöbbentőek. A megkérdezett szakmunkás- tanulók 5 százaléka naponta iszik sört (20 százalékuk többször hetente), 14 százalékuk többször havonta, 30 százalékuk nem iszik sört. Csak 14 százalékuk mondta azt, hogy még soha nem ivott bort, 2 százalékuk naponta, 10 százalékuk többször hetente, 22 százalékuk többször havonta iszik. A tömény szeszes italok fogyasztásában sem maradnak le. Két százalékuk naponta iszik, 5 százalékuk hetente többször, 12 százalékuk havonta többször és csak 40 százalékuk nem iszik egyáltalán tömény szeszes italokat. . Tudatosítanunk kell, hogy ez a korosztály rendkívül érzékeny, ilyenkor alakulnak ki a káros szokások, amelyekkel aztán felnőtt korban csak nagyon nehezen szakítanak. A szakmunkástanulók magatartásában további rizikófaktor a szexuális magatartás. Csak néhány adatot említünk meg, ezek megerősítették az empirikus feltételezéseket és az előző felmérések adatait. Minden harmadik lánynak, illetve fiúnak 17 éves koráig már volt szexuális kapcsolata (36,9 százalék), a lányok 2 százaléka 12 éves korában kezdett nemi életet élni, egyesek közülük még az első menstruáció előtt. Mi az oka az ilyen veszélyes magatartásnak? A tudatlanság, a helytelen szemlélet, illetve a pozitív példakép hiánya? A válasz bizonyára nem egyszerű. A felmérések előzetes eredményei, de a tapasztalatok is egyértelműen azt tanúsítják, hogy fiataljaink egészség- kultúráját, magatartását számos tényező befolyásolja. Amennyiben nem sikerül valamennyi iskolatípusban az oktatási-nevelési folyamat szerves részévé tennünk az egészségnevelést, amennyiben nem sikerül az egész társadalomban nagyobb érdeklődést felkelteni az egészség iránt, a helyzet néhány év múlva még sokkal bonyolultabb lesz. Dr. ÉVA POLIAKOVÁ kandidátus Gyakorlaton (CSTK felvétel)
