Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-28 / 43. szám
DDtKfflP DB ■ NYEIHÍBDn Jelenről, múltról és jövőről - egy nappal a választások után „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítására, s ezzel a nép életszínvonalának , kifejező mértékű emelésére irányuló stratégia megköveteli a gazdasági mechanizmus következetes átalakítását a szocialista gazdaság intenzifikálása és hatékonyságának növelése céljából, a szocialista demokrácia elmélyítését, valamint a nép részvételének növelését a társadalom irányításában és igazgatásában. A népgazdaság alapvető láncszemei az állami vállalatok és a szövetkezetek, amelyeknek döntő szerepük van a társadalom gazdasági teljesítőképességének növelésében s a szocialista társadalmi termelés fő céljának elérésében, amely a nép anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítésére irányul." Ezek az állami vállalatról szóló törvény bevezető részében megfogalmazott alapelvek foglalkoztattak, amikor a választást követő napon az országos hírű Komáromi (Komárno) Állami Gazdaságba igyekeztünk. Vajon melyik jelöltnek szavaztak bizalmat a dolgozók? Olyan székfoglaló beszédet hallottak-e, amely célul tűzi a gazdasági reform meggyorsítását, s az új fejlesztési program számol-e azzal, hogy a nehezebb feltételek között is ki kell elégítenünk a társadalmi igényeket? Mert a gazdasági mechanizmus átalakításának - amint azt a törvény is kiemeli - éppen ez a fő célja. Megalapozott optimizmus Már az első percekben arra következtettünk, hogy a július elsejétől állami vállalatként működő gazdaság jó kezekbe került. Vágó Árpád, az újonnan megválasztott igazgató 31 éve dolgozik a vállalatnál. Volt gazdasági részlegvezető, bérelszámoló, zootechnikus, főagronómus és igazgató- helyettes, valamint az utóbbi kilenc évben Gaál Attila mérnök: - Úgy érzem, alaposan felkészültünk az új feltételekre igazgató. Optimista hangulatban fogadott. Rámutatva a tízéves fejlesztési elképzeléseket tartalmazó választási programra, határozottan kijelentette:- Nem lesz könnyű az új feltételek között gazdálkodni, de igyekszünk továbbra is jelentős nyereségre szert tenni. Feltöltöttük az alapokat a beruházási és szociális program megvalósításához, tehát nem érhet bennünket meglepetés. Az utóbbi tíz évben a bruttó mezőgazda- sági termelés 53 millió koronával nőtt. Az egy dolgozóra jutó termelési érték 76 755 koronával volt nagyobb, mint az évtized elején, és tavaly elérte a 188 261 koronát. A munka termelékenysége tehát rohamosan növekedett. A nyereség is jól alakult, így a havi átlagkeresetet 418 koronával növelhették. Javultak a szociális feltételek is. Például lakásépítő csoportot alakítottak, hogy a dolgozók egy részének önerőből megfelelő otthont biztosíthassanak. Eddig 140 korszerű vállalati lakást adtak át a gazdaság dolgozóinak. Persze, sokan inkább családi házat építettek. Vágó Árpád, az újonnan megválasztott igazgató beszélgetésünk idején is a vállalat érdekében intézkedett A magas termelési szint és a javuló szociális körülmények általában jellemzőek erre az állami gazdaságra. Jórészt ennek köszönhető, hogy sikerült megtartaniuk a munkaerőt, holott a városban nagyon sok a munkalehetőség. Beszélgetés közben többször feltettük a kérdést, hol kell keresni a gyökerét ennek az ésszerű gazdasági és szociális politikának? Hogyan, honnan indultak az államosítást követően? Vendéglátóink többször szóba hozták Ludovít Náget mérnöknek, az állami gazdaság első igazgatójának a nevét. Úgy emlegették, hogy a nép közül jött, szerette a pontosságot és nagyon emberséges volt. Céltudatosan nevelte a kádereket, nem tűrte a hanyagságot, viszont az elismeréssel ,sem fukarkodott. Ö volt a példakép. Azt is elmondták róla, hogy a számviteli tételeket háromszor is átszámolta. Megbízott az emberekben, de nem sajnálta a fáradságot az ellenőrzésre. Találkozás a példaképpel Amikor eddig jutottunk, derűsen benyitott lludovít Nágel mérnök, a nyugalmazott igazgató. Egy szempillantás alatt megállapítottam, ahhoz tartja magát, amit mindig is hangoztatott: ,,Az embert nem az évek öregítik. öreg az, aki a munkáját már nem gazdagítja új elemekkel, aki nem néz előre, aki nem méltányolja a tudományos fejlődés követelményeit". Tisztelettel kínálták hellyel a becses vendéget, aki afelől érdeklődött, hogy s mint élnek, miként alakul a gazdálkodás mérlege, és a több mint 700 dolgozó kinek szavazott bizalmat? Szívesen tájékoztatták, hiszen ebben a gazdaságban az előd tapasztalatait többszörösen kamatoztatják. Arról is szó esett, hogy az egykori fiatalember, az állami gazdaság valaha egyetlen főiskolát végzett tisztségviselője nem véletlenül formálódott jó vezetővé. Kijárta az élet főiskoláját. Harmincéves volt, amikor a holí- ői Állami Gazdaság Petrová Ves-i részlegét a gondjaira bízták. Szerencséje is volt, hisz éppen ott készítették fel a kiszemelt vezetőket a mezőgazdasági vállalatok irányítására. Tanított és tanult, ismereteket szerzett az irányítás és a munkaszervezés területén. Már a jelenről beszélnénk, de a jelenlevők vissza-visszatérnek az indulásra. Arra az időszakra, amikor Nágel mérnök az egykori Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Állami Gazdaságban 1946. október 28-án átvette a vezetői tisztséget. Ó maga tömören így fogalmazott:- Harminchárom évet és egy hónapot töltöttem el az igazgatói székben. Amikor 1979-ben nyugdíjba mentem, 8 millió koronát „hagytam" a tartalékalapon. Volt miből továbbfejleszteni a gazdaságot. Felkészültek az új feltételekre Gaál Attila, a pártalapszervezet elnöke a baromfitenyésztési részleg vezetője így emlékezett:- Jól megjegyeztem nevelőm szavait. A munkába mindig korán kell menni, a munkaidőt csak megnyújtani szabad, megrövidíteni soha. A termelés korszerűsítése mellett sem szabad megfeledkezni az értékeket teremtő emberről. Ha az emberek érzik, hogy törődnek velük, akkor a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtják. Gaál mérnök részletesen beszélt a baromfitenyésztési részleg eredményeiről. Mint mondotta, a részleg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az állami gazdaságuk nem az állam pénzén élősködik. Volt olyan év, amikor 9 millió korona nyereséget értek el a baromfitenyésztésben. Tartósan jók az eredményeik, mert állandóan tökéletesítik a termelési módszereket és érvényesítik a szerzett tapasztalatokat. Gaál mérnök szintén nem véletlenül került vezető tisztségbe. Közel 20 éve dolgozott a baromfitenyésztésben, amikor az eredményei alapján kiemelték. Az átalakítással kapcsolatban azt mondotta:- Őszintén örülünk a nagyobb önállóságnak. Főleg azért, mert mi már régebben nagyobb teljesítményre és jobb minőségű munka végzésére ösztönző bérezést alkalmazunk. Ha nincs minőség, vagy kicsi a teljesítmény, akkor bizony a dolgozók nem kapnak prémiumot. Szankciókat nálunk évek óta nem kellett alkalmazni, ami a jó szervezést és a feladatokhoz való hozzáállást dicséri. Keltetőtojást termelünk és keltetéssel foglalkozunk, s a kelési átlag 81 százalékos, ami országos mértékben az egyik legjobb eredmény. Egy kis elemzést és értékelést végzett, majd az új gondolkodásmód szellemében, bátran folytatja:-Az anyagi érdekeltség növekedése megmutatkozik a minőség javulásában. Nagyobbrészt ennek köszönhető, hogy nem kell kínálgatnunk az árut, anélkül is akad vevő a csibékre. Az igényléseknek csak a hatvan százalékát tudjuk kielégíteni. Nagyon igaz a mondás, hogy a jó árunak nem kell cégér. A jövedelmezőség is jól alakul, hisz az idén rffegint 7-8 millió korona nyereségre számítunk. Aki többet s jobban dolgozik... Hasonlóan vélekedtek a baromfifarmon dolgozó szocialista brigádok aranyjelvényes vezetői is. Hajtman Márta, a keltető- részleg dolgozókollektívájának a vezetője szintén az ösztönző bérezés kedvező hatását emlegette:- Az az alapelvünk, hogy aki nagy teljesítményt nyújt és hibátlan munkát végez, az több pénzt kapjon, mint az, aki hanyagul dolgozik. Persze a szocialista brigádban arra törekszünk, hogy mindenki tudása legjavát nyújtsa. Még jobbak lehetnének az eredményeink, ha a részleg hatékonyabb támogatást, nagyobb perspektívát kapna. Tóth Ibolya, a tojásosztályozó részleg csoportvezetője a pontos, megfontolt munka jelentőségéről beszélt. Ez az alapja mindennek, és nagyobb nyereséget csak akkor várhatnak, ha a felvásárlónak minél kevesebb okot adnak a minőségi kifogásra.- Sikereink titka, hogy jól összehangolt vezetőség irányítja a gazdaságot. Olyan, amely megbízik a termelési egységekben és azok irányítóiban. Reméljük, hogy a választások után még nagyobb lesz az aktivitás, és főleg valamennyi részlegen korszerűsítik a berendezéseket. Mert a jó munkaLudovit Nágel mérnök, a gazdaság nyugalmazott igazgatója ma is figyelemmel kíséri az állami gazdaság sorsának alakulását fegyelem- és a megfelelő hozzáállás kialakulásában a munkafeltételek is szerepet játszanak. „Vállalkozni kell / Szóba került a választások lefolyása is. Anna Kamziková, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke a választások jó előkészítéséről beszélt. A dolgozóknak bemutatták mind a két jelöltet. A tanácskozásokon akadt elismerés és bíráló vélemény is. Végül, alapos megfontolás után, az élenjáró állami gazdaság dolgozói Vágó Árpádot 82,86 százalékos szavazattöbbséggel választották meg igazgatóvá. Ez remélhetőleg garancia arra, hogy ez az állami gazdaság továbbra is a Komáromi járás élenjáró mezőgazdasági vállalatai közé fog tartozni. Az újonnan megválasztott igazgató bizakodóan mondta, hogy a jövőben is jól gazdálkodhatnak. Annál inkább, mivel nagyobb lehetőségük lesz a vállalkozásra is. Ezen a téren már megtették az első lépést, hisz Both Eleonóra vegyészmérnök vezetésével egy éve üzemel a zöldség- és a laskagom- ba-feldolgozó részlegük. Új termékeiket még az év végi ünnepek előtt egy komáromi üzletben szeretnék „bemutatni" a fogyasztóknak. Más elképzelésük is van a sokoldalú tevékenység és a jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére. A tapasztalt igazgató azonban jogosan elégedetlenkedik. Mint mondotta, vállalatunknál igazán magas szintű az irányítás, rugalmas a munkaszervezés, feszített a munkatempó. Helyteleníti, hogy ók évtizedek óta nyereséggel gazdálkodnak - az idén is 16,7 millió korona nyereséget várnak - ugyanakkor a járás további három állami gazdasága 42 millió korona támogatást kap az állami költségvetésből. Joggal tette fel a kérdést, hol itt az igazság. Ideje volna más vállalatoknál is alaposan kihasználni a lehetőségeket a termelés növelésére. _ .., . BALLÁ JÓZSEF Hajtman Márta (balról) és Tóth Ibolya helyesli a nagyobb teljesítményre Ösztönző bérezést (Lőrincz János felvételei)