Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-14 / 41. szám

A talaj feljavítása telepítés előtt Az utóbbi években komoly lendületet vett az elfekvő, nagyüzemi ^ termelésre alkalmatlan földterületek felmérésére, feljavítására és hasz- ^ nálatba vételére irányuló, központilag is támogatott törekvés. A parlagföl- 8 deken, az évek vagy évtizedek óta elhanyagolt szőlőültetvények helyén, | a komoly talajjavítási beavatkozást igénylő, elvizenyősödött határrészek- 8 ben és bozótos domboldalakon az emberi szorgalom eredményeként § egyre több kerttelep létesül. § A parlagföldön létesített kiskertben az első két év legfontosabb ^ tennivalója a talajjavítás. A talajt előbb jó mélyen megműveljük, humusz- $ szál gazdagítjuk, készlettrágyázzuk és gyomtalanítjuk. Mielőtt munkához § látunk, mindenképpen érdemes laboratóriumi talajelerazést végeztetni. § Ne csupán a szántórétegböl (0-20 cm-ig) vegyünk mintát, de mélyebbről ^ (21-40 cm) is. ^ Az első talajforgatás előtt juttasuk ki a laboratórium által javasolt ^ mészmennyiséget. A könnyű talajok meszezésére általában 11 kg Ca ^ (15 kg CaO) juttatását javasolják áranként, mégpedig őrölt mészkő ^ formájában. A nehéz talajok javasolt árankénti mészadagja 15 kg Ca ^ (20 kg CaO), égetett mész formájában. A középnehéz talajok meszezé- ^ sét árankénti 13 kg Ca (18 kg CaO) juttatásával végezzük, őrölt mészkö- ^ vei vagy égetett mésszel. ^ Mint ismeretes, a gyümölcstermő növények talajkémhatás iránti igé- ^ nye eltérő, mégis a 6-6,5 pH közötti értéket javasoljuk. Az almafák eltűrik ^ az igen savanyú talajt is, a körte és a szilva inkább a semleges vagy ^ gyengén lúgos kémhatást kedveli. Ebből kiindulva a 6-6,5 pH-értéket ^ tartjuk legmegfelelőbbnek, amikor a növények kellő mennyiségű meszet $ és egyéb tápanyagot tudnak felvenni. Azonkívül nem árt tudni, hogy ^ semleges és lúgos kémhatás esetén lényegesen gyakrabban jelentkezik ^ talajuntság. ^ A következő talajmunkák során áranként 400-600 kilogramm istálló- ^ trágyát juttatunk. Telepítés előtt egy-két évig zöldtrágyázásra füveshere § vagy gabona-hüvelyes keveréket termelünk, s azt aláforgatjuk. Ha inkább ^ hasznot szeretnénk látni a kertből, akkor keverékek helyett kapásokat ^ termelhetünk. A gazdasági trágyák nem csupán tápanyagokat juttatnak ^ a földbe, (pl. az istállótrágya nitrogénen kívül káliumot, foszfort, meszet ^ és nyomelemeket), de humuszképző anyagokat is, amelyek kedvezően ^ befolyásolják a talaj vízbefogadó és nedvességtartó képességét, tehát 8 megteremtik a tápanyagok tökéletesebb kihasználásának feltételeit, s ^ A juttatott szerves trágyákkal együtt kell bedolgozni a szuperfoszfátot, ^ az őrölt foszfátot és a kálisót. Az említett műtrágyák együttes használata | lényegesen javítja a növények tápanyagokkal, főleg foszforral való 8 ellátását. A mély (50 cm-ig) talajforgatás alkalmával a laboratóriumi 8 talajvizsgálat eredményeivel összhangban - minden hiányzó 1 mg K2Ö- ^ ra és P2Os-re áranként 300 gramm K20-t, illetve P2Ó5-öt juttatunk ^ (négyzetméterenként 3 gramm). A bogyósok számára kijelölt területet ^ 35—40 cm mélyen kell megművelni, és minden 1 mg hiányzó K2Ö-ra, ^ illetve P2Os-re 200 gramm tiszta hatóanyagot kell adagolni áranként ^ (négyzetméterenként 2 gramm). Időszakos trágyázás esetén minden ^ hiányzó 1 mg tápanyagra 100 gramm P205-öt és 85 gramrn K20-t kell ^ juttatni egyáras területre. ^ Ha úgy döntünk, hogy betelepítésre váró területet készlettrágyázzuk, ^ vagyis több évre előre ellátjuk a szükséges tápanyagokkal, akkor ^ javasolt adagokat az évek számának megfelelően növeljük. A foszfortar- ^ talmú műtrágyákat általában 4-5, a káliműtrágyákat pedig 2-3 évre ^ szokás adagolni, s ilyenkor a következő években ezeket a műtrágyákat 8 természetesen nem kell használni. ^ A könnyű talajokon, főleg a csapadékban gazdag vidékeken nem ^ tanácsos szántás idején bedolgozni a könnyen oldódó nitrogén- és 8 kálimútrágyákat, mert a kiázás következtében igen komolyak a vesztesé- ^ gek. A homoktalajokon sokkal ésszerűbb kisebb adagokkal mútrágyázni. ^ Magnézium-készlettrágyázásra csak a dolomit mészkő alkalmas. Mag- ^ néziumot könnyen oldódó formában (Kieserit, magnéziumszulfát) kizáró- | lag éves tápanyagpótlásra érdemes adagolni. § A szakszerűen végzett készlettrágyázás, beleértve az istállótrágyá- ^ zást is, megteremti annak feltételeit, hogy a tápanyagok hosszú időn át § folyamatosan szabaduljanak fel, s kedvező életkörülményeket teremtse- ^ nek növényeink számára. Ilyenkor a gyümölcsöst termőre fordulásig $! csak nitrogénnal kell trágyázni. H. G SZÚ i.x.14. AKVARISZTIKA: A tűzfarkú rostosszájú hal Ez a délkelet-ázsiai hal (tabeo biocolor) a pontyfélék családjába tartozik, rejtőzködő életmódot foly­tat. A szabad természetben olyan helyen található, ahol a talajt túlnyo­móan érdesebb kövek, bedőlt faágak, gyökerek borítják, s ahol külön­böző élő szervezetek telepednek meg. A labeo itt gazdagon terített asztalt talál, s szája az ilyen táplálék felvételére alkalmazkodott. A hal mérete a természetben 20 cm, akváriumban csupán 12 cm. A nőstény jóval teltebb, s a hím nyú­lánkabb, erősebb színezetű. Az álta­la megszerzett területet védi, oda más halat nem enged be. Az akvári­um többi lakójával szemben köteke­dő természetű, ezért nem szabad kisebb termetű fajokkal együtt tar­tani. Tartásához nagy, 150-200 literes akváriumra, lágy (10 nk-ig), 22-26 fokos, tözeges vízre, valamint igen sok búvóhelyre van szükség. Mindenevő. Természetesen ah­hoz, hogy jó kondícióban legyen, változatos eleségre van szükség. Ez lehet tubifex, grindál, daphnia, cyclops, jó minőségű múeleség, va­lamint forrázott spenót. Megfelelő tartás esetén halaink mozgékonyak, aktívak lesznek, a nőstények pedig beikrásodnak. Ez néha csak a ne­gyedik évben következik be. A szakirodalom szerint a Labeo biocolor tenyésztéséhez 500-1000 literes akváriumra (!) vagy nagyobb medencére (fűthető üvegházban) van szükség, nullás nk-ű, 24-27 fokos hőmérsékletű vízzel feltöltve. Elsötétítés feltétlenül kell. Az így megteremtett környezet (elvileg) elegendő az ikrázáshoz, ami 30-40 órán belül lezajlik. A lárvák kikelési ideje 48 óra, s további három nap az elúszási idő. Ekkor lehet megkezde­ni az etetést apró poreleséggel. (P-a) llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilM A virághagymákban kárt tehet a korai fagy Kertünk egyik legszebb és leghá- lásabb növénycsoportját a hagy­más, illetve gumós növények adják. Akár külön-külön, akár csoportosan ültetve, kedves színfoltjai virágágyá­sainknak. Különösen kedveltek a sáfrányok és hóvirágok, amelyek kora tavasszal, röviddel a hóolvadás után, elsőkként törik meg a télutó szürke egyhangúságát. De a később virágzó tulipán-, kardvirág-, dália- és begóniafajtákból is bőven kijut a vegetációs időszak szinte minden egyes napjára. Ha a már elvirágzott növényeket később nyílókkal kívánjuk fölváltani, vagy ilyenkor ősszel, amikor a fagy­ra érzékeny fajtákat akarjuk megvé­deni, fontos a hagymák és gumók szakszerű fölszedése és tárolása. A hagymák begyűjtése nem okozhat különösebb gondot. A ki­ásás, szárítás és tisztítás után, nem túl száraz szellós és fagymentes helyen tároljuk a virághagymákat. Az elvirágzott kardvirágok szárát- ha előzőleg nem szedtük vázába- elvágjuk, állítólag gyengítené a gumó fejlődését. A gumó'a virág­zást követő hat héten belül beérik, amit a levelek élénk zöld színének elhalványodása jelez. A korábban virágzó fajtáknál ez korábban követ­kezik be, ezért a gumók begyűjtését szeptember elejétől október közepé­ig folyamatosan végezzük. Ezt a munkát különösen esős ősz ese­tén ne halasztgassuk fölöslegesen, mert a leveleken esetleg előforduló gombás betegségek nagyon köny- nyen átterjedhetnek a gumókra. A betegség a tárolás folyamán a többi gumót is megfertőzheti. Fölszedéskor a növény föld fe­letti részét kb. 10 cm magasságban elmetsszük, majd a gumót óvatosan ásóval kiemeljük. A földet célszerű vízzel lemosni, mert így kisebb az apró gumók vesztesége. Ezután a gumókat hagyjuk megszikkadni, majd szobahőmérsékleten, vagy legfeljebb 30 fokon egy-két hétig száradni. Szárítás után a gyökér­ágyig eltávolítjuk az elsődleges és másodlagos gyökereket, valamint a gumót borító és második hártyás allevelet. A megtisztított gumókat a kiülte­tésig jól szellőztetett, 5-10 fokos hőmérsékletű és alacsony páratar­talmú helyiségben tároljuk. A dáliagumók a tő körül csoporto­san helyezkednek el, a fölső részü­kön alig észrevehető apró rügyek­kel. Fölszedésüket az első őszi fa­gyok beállta előtt végezzük el. Ilyen­korra a növény szára és lombja megbámul, de a gumókat nem éri károsodás. A növény szárát kb. 15-20 cm-es magasságban elvágjuk és a fajta nevét tartalmazó címkével megjelöl­jük. A gumókat ásóval óvatosan ki­emeljük, vigyázva arra, hogy együtt maradjanak, mert törékenyek. A föl­det eltávolítjuk róluk, és szárítás után a gumókat fagymentes helyi­ségben nyirkos homokra helyezve tároljuk, valamilyen gombaölö szer­rel behintve. Ha a helyiség nem fagymentes, a gumókat újságpapír­ba csomagoljuk, és közéjük is papírt teszünk, valamint a ládát is jól beta­karjuk. A nagyvirágú begóniák gumóit mindaddig, amíg a levelük a gyen­gébb fagyokat állja, érni hagyjuk. Az erősebb fagyok beálltakor azonban rögtön fölszedjük őket. Az egész növényt ültetőlapáttal kiemeljük, megtisztogatjuk, és a szárát úgy törjük le, hogy a gumón kb. 2 cm- es szárrész maradjon. A megszikkadt gumókat sűrűn egy­más mellé ládába rak|uk, s hűvösebb (legmegfelelőbb a 6 fok), megfelelő páratartalmú helyiségben 1-2 cm- es tözegréteggel takarva tároljuk. A kánnák esetében a gumók föl­szedését legjobb október elejére időzíteni, tárolásukra pedig maga­sabb hőmérsékletű (10 fok) és na­gyobb páratartalmú helyiséget vá­lasztunk. RNDr. HASÁK GYÖRGY Málnát minden kertbe A málna közkedvelt bogyósgyümölcs, a kertbarátok közül egyre többen termesztik. Aki most készül a telepítéshez, mielőbb jelölje ki az ültetvény helyét. Ültethető a fal tövébe, a kerítés mellé, de térelválasztó sövénynek is megfelel, például a zöldség- ágyások és a kert pihenörésze közé. Nem tanácsos a gyü­mölcsfák alá ültetni, mert árnyékban felnyurgul, kevés és rosz- szabb minőségű gyümölcsöt terem. Az ország sík vidékein és a hegyvidéki körzetben egyaránt sikerrel termeszthető. A málna számára valamennyi talajtípus megfelel, ha elegendő humuszt tartalmaz. Kivételt csupán a nagy sótartalmú és a tartósan elvizenyősödött területek képez­nek. A talaj optimális kémhatása 5,6-6,5 pH között mozog. A lúgos kémhatású talajokon némely fajták klorózisban szen­vednek. A talaj előkészítésének egyik legfontosabb művelete a gyom- mentesítés. Elsősorban a gyorsan szaporodó, ellenálló gyomo­kat (tarack, gyermekláncfű, torma stb.) kell kiirtani. Ez a művelet nagyon fontos, hisz később az ültetvényből szinte lehetetlen kiirtani ezeket a gyomokat. A gyomnövényektől megtisztított területet szórjuk meg istálló- és műtrágyával, majd ássuk fel a talajt. A tápanyagpótlást ajánlatos laboratóriumi talajelemzés alapján végezni. Ennek hiányában 10 négyzetméterre általánosan 60 kg istállótrágyát vagy komposztot, továbbá 0,12-0,15 kg foszfortartalmú és 0,10-0,13 kg káliműtrágyát ajánlatos kijuttatni. Ezekből a műtrá­gyákból négy évre elegendő készletet célszerű bedolgozni a talajba, majd az ötödik éven a készlettrágyázást megismételni. A nitrogéntartalmú műtrágyáknál más a helyzet. Ezekkel évente A támberendezés nem csupán az ültetvényt teszi szebbé, mutatósabbá, de a munkánkat is megkönnyíti kell trágyázni, s telepítés előtt elég 0,04 kilogrammot juttatni 10 négyzetméterre. /• Málnát ősszel és tavasszal egyaránt telepíthetünk, de csak egészséges, egyéves töveket érdemes ültetöanyagként felhasz­nálni. Aki teheti, saját - vagy a közelben beszerzett - ültetöanya- got telepítsen, mert szállítás közben a tövek túlságosan kiszá­radnak. A málnát 30 x 30 cm-es gödrökbe ültetjük, s a gyökerek­hez porhanyós földet vagy komposztot teszünk. A talajt óvatosan tömörítsük, a hajtásokat hozzávetőlegesen kétharmadával kurtít­suk meg. A kertben a málnát 1,5-2 méteres sortávolságra telepítjük, s a sorokban 40-60 cm-re kerülnek egymástól a tövek. Száraz­ság esetén az ültetvényt ajánlatos alaposan beöntözni, őszi ültetés után a töveket felkupacolni. Az ültetvény akkor lesz igazán szép, s benne a munka könnyű, ha megfelelő dróthuzalos támberendezést is építünk. (Záhradkár) KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk­ben CSANÁDI Imre: Ősz elé című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: H, NY, N). 13. A mélybe. 14. Talajnem. 15. A ka­száké tokja. 16. Magyar súlyemelő. 19. Kettősbetú. 20. A sárkány köze­pe. 21. Erdei állat. 22. Norvég költő. 25. Argon. 26. Kapuban van! 27. Abban az irányban. 28. Osztrák el­beszélő. 30. Emberábrázolás. 35. Valamibe.... a bánatát. 36. Hölgy. 37. Tartály. 38. A feltételes mód jele. 39. Magyarországi város. 40. Plasz­tikában van! 41. Csermely. 42. Piaci árus. 43. A mértékegység egy billio- modrészét jelöli. 44. Hollandiai vá­ros. 48. Város a Temze partján. 49. Csehszlovák labdarúgó. 50. Kettős­betú. 51. Némán vél! 52. Utónév. 53. Utána. 55. Bantu néger törzs. 57. Silbak. 58. Bolond.... (Petőfi). 59. Sört iszogat. 62. Valaminek a legfel­ső része. 63. Leányunknak a férje. FÜGGŐLEGES: 1. Határozószó. 2. Keletkezik. 3. Formálódik. 4.. . Gábor (Gárdonyi). 5. Ittrium, sulfur, kálium. 6. Névelő. 7. Keresz­tül. 8. Gabona. 9. Fokos azonos hangzói. 10. A duma közepe. 11. Nyit. 12. Törökország fővárosa. Í7. Faék. 18 ...teszi a kezét. 21. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: SZ, K, O, J, O). 22. Tragédia. 23. Éktelen latyak! 24. Korzikai szabad­ságharcos. 27. ,,A“ mirigyed. 28. Szidalmazó szó. 29 ......mars! 31. Név utó. 32. Talajban élő növényi és állati szervezetek összessége. 33. Bort érlel. 34. Végzet. 39. Ilyen hor­dó is van. 40. Új-Archangelszk. 41. Értelem. 42. Vissza: tartó. 43. Ide­gen férfinév. 44. Az a szám, amellyel az osztandót elosztjuk. 45. Elhanya­gol. 46. J. J. É. 47. Belső sugallat. 51. Az idézet második sora (zárt fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ betűk: S, R, Y). 52. Nagy-Britanniá- hoz tartozó. 53......Nielsen, dán szí­nés znő. 54. Csákvárban van! 56. Mátka. 57. Magyar színész. 58.1. E. Z. 60. Ödön, Sándor. 61. Niké fele. 62. Személyes névmás. 64. Strázsa. A szeptember 30-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Elsuhogott az a füttyös sárgarigó is délre. Sárgul az árva diófa zöld terebélye. Könyvjutalomban részesülnek: Mészáros Etelka, Bodza (Bodza), Váczy Éva, Komárom (Komárno), Iván Aladár, Dunakisfalud (Vieska), Szabó László, Safárikovo, Breznay Júlia, Ipolyság (Sahy). %

Next

/
Thumbnails
Contents