Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-30 / 39. szám
KORKÉP A szocialista gazdasági integráció mechanizmusának átalakítása igényes és hosszú távú folyamat, amely közvetlenül kapcsolódik az egyes tagországok gazdasági mechanizmusának fejlődéséhez. Ezt a folyamatot ezért bizonyos szakaszokra kell felbontani, s meg kell határozni az egyes szakaszok tartalmi céljait, valamint teljesítésük határidejét. A KGST 44. ülésszaka nagy figyelmet fordított ezekre a kérmunkamegosztásban való rugalmas és hatékony részvételre irányuljon. Ebben az irányban a kezdeti szakasz 1990-ig terjed. Ebben az időszakban el kell végezni azokat az elemző felméréseket, amelyek alapján meg lehet határozni a sokoldalú együttműködés mechanizmusának átalakítására vonatkozó feladatokat, ahogy azt a KGST 43. (rendkívüli) ülésszaka előirányozta. Elsősorban a gazdálkodó szervezetek közvetlen tudományos-műszaki és gazdasági együttműködéséhez szükséges szervezési-jogi és közgazdasági feltételek kialakításáról van szó. Ehhez szervesen össze kell kapcsolni a központi állami szervek által kidolgozott stratégiai döntéseket az önállóan gazdálkodó szervezetek anyagi érdekeltségével. Ennek érdekében a népgazdasági tervek koordinálását három szinten kell megvalósítani, mégpedig kormányközi szinten, ágazati szinten és vállalati szinten, hogy teljes összhang alakuljon ki az egyes tagországok szerkezeti, beruházási és műszaki politikája között. A népgazdasági tervek koordinálásának folyamatában növekvő szerepük lesz désekre, mind az egyes tagországok gazdaságpolitikájának koordinálása, mind pedig az áru- és pénzviszonyok elmélyítése szempontjából. A tagországok többsége olyan távlati feladatra vállalkozott, hogy fokozatosan kialakítsa a feltételeket az áru, a szolgáltatások és az egyéb termelési tényezők szabad mozgásához, vagyis a szocialista közösség egységes piacának kialakításához. A KGST eddig elfogadott közös programjainak és koncepcióinak a teljesítése fokozatosan kialakítja a feltételeket a gazdasági együttműködés minden lehetséges formájának érvényesítéséhez, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyösség elvének érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy a tagországok kölcsönös együttműködése a világméretű a gazdasági elemzéseknek és prognózisoknak is. Figyelembe kell venni továbbá a gazdálkodó szervezetek nagyobb önállóságát, az önigazgatás és az önfinanszírozás irányában ható fejlődés körülményeit, valamint a gazdasági szabályozás kibontakozását a termelési folyamatok irányításában. Ami az áru- és pénzviszonyokat illeti, alapvető jelentőségűnek kell tekinteni az árképzés tökéletesítését, valamint a tagországok devizagazdálkodási és hitelmechanizmusának átalakítását. A következő két év folyamán meg kell vizsgálni és ki kell alakítani a szükséges feltételeket a transzferábilis rubel pénzfunkcióinak megszilárdításához és fejlesztéséhez, azzal a távlati céllal, hogy a jövőben konvertibilis valutává váljon. A közvetlen kapcsolatok területén á transzferábilis rubel mellett az egyes tagországok nemzeti valutáinak az alkalmazását is számításba kell venni. Nagy figyelmet kell fordítani a devizaárfolyamok területére is, elsősorban azt a módszert kell pontosítani, amely az egyes nemzeti valutáknak a transzferábilis rubelhez viszonyított árfolyamának meghatározására vonatkozik. A szocialista gazdasági integráció mechanizmusának átalakításában a második szakaszra az 1991-1995-ös években kerül sor, amikor az első szakaszban szerzett tapasztalatok alapján az átalakítás egész koncepcióját meg kell valósítani. A tervezés területén ebben az időszakban szélesebb körben kell érvényesíteni az értékkategóriákat, s be kell szűkíteni az árucsere naturális mutatóinak a körét. Az egyes tagállamok érdekeltségéből kiindulva korlátozni kell az árucserére vonatkozó kontingensek terjedelmét, s növelni kell a gazdasági kapcsolatok keretét a közvetlenül együttműködő szervezeteknél. Az átalakítás második szakaszában további figyelmet kell fordítani a transzferábilis rubel pénzfunkcióinak a megerősítésére, s a sokoldalú elszámolás gyakorlatának kiszélesítésére. Meg kell vizsgálni a transzferábilis rubel részleges konvertálhatóságának a lehetőségét, s tovább kell tökéletesíteni a valutaárfolyamok rendszerét a tagországok kölcsönös elszámolásában. A gazdálkodó szervezetek szintjén egy közös jogrend kialakítására és érvényesítésére kell törekedni, s általános értelemben kell megoldani az együttműködés magasabb formáival, a közös vállalatokkal, társulásokkal stb. kapcsolatos jogi kérdéseket. A szocialista gazdasági integráció mechanizmusának átalakításában a harmadik szakasz 1995 után következik be, amely az előző két szakasz szerves folytatását fogja képezni. Ma még elég körülményes lenne konkrétan meghatározni a harmadik szakasz pontos tartalmát, habár a tagországok többsége ebben az időszakban az egységes piac feltételeinek fokozatos kialakításával számol. Ebből a szempontból nagy jelentőségű lesz az előző szakaszokban, valamint a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív koncepciójának megvalósításában szerzett tapasztalatok elemzése. Ezen az alapon további rugalmas intézkedéseket lehet tenni az együttműködés hatékonyságának fokozására, figyelembe véve az egyes tagországok eltérő belső feltételeit. (SH) Románia első génbankja A 30 éve működó Funduleai Gabonatermesztési Kutatóintézet Calarasi megyében Románia legjelentósebb mezőgazdasági tudományos központja. Az intézetben az elmúlt időszakban több mint 200 árpa-, kukorica-, búza- és napraforgóhibridet állítottak elő. A legújabb búzahibridek 8-10 tonnás termést adnak hektáronként, a kukoricahibridek hektárhozama a 20, a napraforgóhibrideké pedig az 5 tonnát is eléri. A felvétel a kutatóintézet kísérleti árpatábláin készült. (A ŐSTK felvétele) Románia első növényi génbankját a Suceavai Mezőgazdasági Kutató- intézet keretében létesítették. Új épületekben helyezik el az egyes fönövények, a kukorica, a kalászos gabonafélék, a takarmánynövények és a zöldségfélék szakosztályait, továbbá a biokémiai, a genetikai és a fiziológiai laboratóriumot. Jelenleg nyolc légkondicionált tárolóhely építése van folyamatban, ahol mintegy 100 000 magmintát helyeznek el. Négy tárolóban 10-20 évre fogják tartósítani a magvakat, a többiben több mint 100 évre őrzik meg a magvak csíraképességét. A tartósításra beérkező belföldi és külföldi biológiai anyagokat morfológiai, etimológiai, fiziológiai, biokémiai és genetikai szempontból fogják vizsgálni, s a szerzett adatot kát Coral számítógépen dolgozzák fel és rögzítik. Amint arról M. Cristea mérnök, a kutatóintézet igazgatója beszámolt, a genetikai források gyűjtésében és kutatásában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kipusztulással fenyegető fajták megőrzésére, amilyen például a bo- tosani piros búza, valamint a kukorica egyes tájfajtái. Az a kutatási irányzat, amelyhez terjedelmes génbankra van szükség, Romániában még újdonságnak számít. ^ A magyar népgazdaság szervezeti felépítésében növekvő szerephez jutnak a szövetkezeti vállalatok. A számítástechnikai kellékek gyártásával foglalkozó Datacoop szövetkezet mindösz- sze 30 személyt foglalkoztat, s az elmúlt évben több millió forintos nyereséget ért el. A szövetkezet elsősorban a külföldről behozott termékek hazai forrásokból való helyettesítésére törekszik. A szövetkezet egyik legsikeresebb terméke a Datacoop nyomda, amely a személyi számítógépek minden típusához csatlakoztatható. Elkészítéséhez csak hazai, valamint KGST- országokból származó alkatrészeket használtak fel. A felvételen a szövetkezet dolgozói a Datacoop nyomdák csomagolását végzik. (A ŐSTK felvétele) Eredmények és feladatok a KGST-országok kölcsönös kereskedelmében A külkereskedelem a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. és 44. ülésszaka közti időszakban továbbra is jelentős szerepet játszott a tagországok népgazdaságának fejlesztésében. A KGST-országok külkereskedelmi forgalma 1987- ben 316 milliárd rubelt ért el, s az előző évhez viszonyítva 1,5 százalékkal növekedett. A behozatal 2 százalékkal nőtt, a kivitel viszont 1 százalékkal csökkent. A KGST-országok kölcsönös kereskedelmi forgalmának az értéke 1987-ben 297,8 milliárd rubelt ért el, s az 1986-os szinthez viszonyítva úgyszintén 1,5 százalékkal növekedett. A kölcsönös kereskedelem növekedési ütemének lelassulása (1980-ban 3 százalékos volt a növekedés) elsősorban a tagországok mérsékeltebb ütemű gazdasági növekedésével, valamint egyes energiahordozók világpiaci árának csökkenésével függ össze, amelyek döntő hányadot képeznek a tagországok kölcsönös kereskedelmében. A kölcsönös kereskedelem egészén belül lényegesen gyorsabb ütemben növekedett a gépek és berendezések szállítása, főleg annak következtében, hogy ezen a területen egyre nagyobb terjedelmű a gyártásszakositásra és termelési kooperációra vonatkozó szerződések teljesítése. Ennek részaránya az 1985-ös 61,3 százalékról 1987-ben 65,8 százalékra nőtt. A KGST-országok az elmúlt évben számos intézkedéssel segítették elő a kölcsönös szállításokra vonatkozó kötelezettségek teljesítését, a szállítások egyenletes és rugalmas biztosítását. Ennek ellenére az elmúlt évi tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy még nagyobb igyekezetét kell kifejteni a szerződéses fegyelem megszilárdítására. A kölcsönös áruszállítások területén a tagországok állandó figyelmet fordítanak azoknak a kötelezettségeknek a teljesítésére, amelyek a sokoldalú és a kétoldalú gazdasági megállapodásokból, a gyártásszakosításra és a termelési kooperációra vonatkozó szerződésekből, valamint az 1986-1990-es évekre vonatkozó sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervéből erednek. Ide tartozik az érdekelt tagállamok együttműködése a Jamburgból kiinduló, s a Szovjetunió nyugati határáig érő gázvezeték építésében, a Kaszpi-alföld kőolaj- és gázlelöhelyeink kihasználásában, valamint a Krivoj Rog-i ércdúsító építésében. A kölcsönösen szállított gépek és berendezések hatékonyabb népgazdasági hasznosítása érdekében a tagországok intézkedéseket fogadtak el a műszaki szolgáltatások szervezésének javítására, valamint a pótalkatrészekkel való ellátás biztosítására. A tagországok olyan javaslatokat fogadtak el, amelyek növelik a szállítók anyagi felelősségét olyan esetekben, ha nem tartják be a gépek és berendezések, valamint a pótalkatrészek előirányzott szállítási határidejét. Az elmúlt évben további konzultációkra került sor az árképzési módszerekkel kapcsolatban, figyelembe véve az együttműködés további fejlesztésének irányzatait és szükségleteit. A tagországok javaslatokat hagytak jóvá a kölcsönös áruszállítás általános feltételeinek tökéletesítésére. A tagországok együttműködésének fejlesztésében fontos lépés volt az 1988-as évre vonatkozó árucsere-egyezményi jegyzőkönyvek lezárása és aláírása. A tagországok a népgazdaság és a lakosság teljesebb ellátása érdekében az idei évre vonatkozó kereskedelmi tárgyalások során nagy gondot fordítottak az olyan kiegészítő áruforrások keresésére, amelyek meghaladják a hosszú távú kereskedelmi megállapodások feltételezett mennyiségét. Az 1988. évi árucserére vonatkozó jegyzőkönyvek szerint a KGST-országok kölcsönös kereskedelmi forgalma az idén tovább növekszik. A felek a kereskedelmi tárgyalások folyamán megkülönböztetett figyelmet fordítottak a kölcsönösen szállított termékek műszaki és minőségi színvonalára. A KGST-országok intenzifikációs stratégiai irányvonalával összhangban gyorsabb ütemben növekszik a korszerű technológiai berendezések és gépek szállítása, s növekvő arányt képviselnek az olyan ágazatok termékei, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a tudományos-műszaki haladásban. A tagországok gazdasági kapcsolataiban az utóbbi időben növekvő mértékben bontakoztak ki az együttműködés új formái, a vállalatok és egyesülések közti közvetlen kapcsolatok. Az együttműködés egyes területein különösen érdekelt tagországok közös vállalatokat hoznak létre, elmélyítik az ágazaton belüli szakosítást és kooperációt, s növelik az olyan termékek kölcsönös szállítását, amelyek a KGST-országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának teljesítéséből erednek. Mindez a kölcsönös áruszállítások további fejlesztését is új alapokra helyezi. (Svét hospodárstvi) Csehszlovák trolibuszok ötven szovjet városban A Skoda jelzésű csehszlovák trolibuszok már mintegy ötven szovjet városban közlekednek. Főleg Ukrajna, a balti köztársaságok és a Kaukázuson túli köztársaságok városaiban váltak a tömegközlekedés fontos eszközeivé. A szárnyas nyilat viselő népszerű közlekedési eszközök a Krím félszigeten már több éve szolgálják a személyi közlekedést a Szovjetunió leghosszabb trolibuszvonalán, az egymástól körülbelül 100 kilométerre fekvő Szimferopol és Jalta között. A Skodaexport már csaknem harminc éve szállít trolibuszokat a Szovjetunióba. Ezalatt a szovjet megrendelők több mint 7000 trolibuszt vettek át. Az elmúlt ötéves tervidőszakban az ország trolibuszparkja több mint 1200 csehszlovák járművel bővült. Az idén Csehszlo- vákia 340 Skoda trolibuszt szállít a Szovjetunióba, s a korábban szál- M litott jármüvek felújításához és kar- H bantartásához csaknem hétmilló ru- ™ bel értékű pótalkatrészről gondoskodik. (ŐSTK) 19 Az együttműködési mechanizmus átalakításának három szakasza
