Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-30 / 39. szám
Felelősségre vonják a könnyelmű gépkocsivezetőket- Ez a nap is rosszul kezdődött - jegyzi meg Neszméry János őrnagy, a Dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) Járási Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának parancsnoka. - Eddig már két közlekedési baleset történt, szerencsére emberéletben nem esett kár... Minden bizonnyal többet is mondana, de megérkeznek a büntető bizottság tagjai: Godony Ferenc, a járási szakszervezeti tanács és Mária Lasmanová, a jnb közlekedési szakbizottságának képviseletében; Berekszászi András főhadnagy az írógép mögé ül, hogy a tárgyalásról jegyzőkönyvet készítsen. A folyosón több mint tíz gépkocsivezető várakozik. Az elmúlt hetekben súlyos szabálysértéseket követtek el. Egymással nem beszélnek, mindegyikük a maga gondolatával van elfoglalva. Latolgatják, megússzák-e pénzbírsággal, vagy a hajtási jogosítványukat is bevonják. Öszhajú traktorista lép be elsőnek. Azért idézték a büntetőbizottság elé, mert augusztus 30-án, délelőtt tíz órakor a főútra hajtva nem adta meg az elsőbbséget, felelőtlenségével könnyen karambolt idézhetett volna elő... Előkerül a traktoros személyi lapja, amelyen sok bejegyzés olvasható. 1964-ben például t ,5 ezrelék alkoholt találtak a vérében, ügyét bíróság tárgyalta. Hat évvel később ugyancsak ittas vezetés miatt maraszalta el a büntető bizottság. Most újra itt áll előttünk, nehéz eltalálni, mi játszódhat le benne.- Legalább egy évet szeretnék még traktorosként dolgozni, amíg el nem érem a nyugdíjkorhatárt... Ebben a pár szóban benne van a remény, az, hogy abban bízik, nem vonják be tőle a jogosítványt, hogy annyi év tapasztalat után megússza dorgálással. A háromtagú büntető bizottság azonban más véleményen van. Háromszáz korona bírságot szab ki és félévre bevonják a hajtási jogosítványát, segédmunkásként kell majd addig dolgoznia a mezőgazdasági üzemben. Ha nehéz szívvel is, de egyetért a döntéssel. A következő beidézett ember sem fiatal már, nyugdíjas. Bevallása szerint este megivott két féldecit és két tizenkettes sört. Amikor másnap reggel a közúti ellenőrzés során elszineződött a szonda, vért vettek tőle, amelyben 0,82 ezrelék alkoholt állapítottak meg. Azzal mentegetőzik, este még nem tudta, hogy reggel kormányhoz ül. A bizottság döntését Neszméry János ismerteti vele.- ötszáz korona bírság megfizetésére kötelezzük és egy félévre bevonjuk a jogosítványát. .. Tizenöt nápon belül fellebbezhet a határozat ellen.-Nem tartom szükségesnek... - válaszolja. A piros szoknyás, kék blúzos nő, megszeppenve néz körül, amikor benyit. Februárban kapta kézhez a jogosítványát. Szabálysértést követett el, az „állj" forgalmi táblát nem vette figyelembe, a mellékútról a főútra hajtott, s ennek koccanásos baleset lett a vége.- Megcsúszott a kocsi... Vissza akartam tolatni, de a kocsi nem hátrafelé, hanem előre ment... Talán a sebességváltóval volt valami baj... Amikor előkerül a helyszínrajz, belezavarodik. A döntés: bírság és egy fél évig nem vezethet kocsit.- Igaz, járásunkban az év nyolc hónapjában nem növekedett a közúti balesetek száma, de sok a durva szabálysértés. Az év elejétől kilencvenhárom hajtási jogosítványt vontunk be szabálysértésért, a helyszínen több mint ötezer gépkocsivezetőt bírságolEz maradt a Karlovy Vary-i gépkocsiból tünk meg. Sajnos, a 339 karambolból 36- nál az ittasság játszott közre - magyarázza az őrnagy a közúti közlekedés helyzetét. - Csupán a fő turistaidényben 1241-en lépték túl a megengedeti sebességet, de a járművezetők mellett nem kis gondot okoznak a kerékpárosok is. A bizottság előtt magas homlokú, görbe botra támaszkodó ember áll. Három éve leszázalékolták, rokkantsági nyugdíjat kap, csak a hét végén dolgozik. Július 22-én este fél*hatkor a kocsmából kerékpáron hazafelé tartva, amikor egy pótkocsis trakNeszméry János: „Az emberek gyakran túlbecsülik képességeiket tor hajtott el mellette, elesett, sérülést szenvedett, csak a kórházban tért magához. Vérében 2,04 ezrelék alkoholt állapítottak meg. Az eset rosszabbul is végződhetett volna- Mennyit ivott meg? - kérdezi a bizottság egyik tagja.-A fene tudja. Már az előző este is poharaztunk, aztán aznap is. Nem számoltam mennyit fogyasztottunk...- Miért ül ilyen állapotban kerékpárra, hiszen a saját és mások életét is veszélyezteti? - '- Kerékpár nélkül nehezemre esik a járás... Aztán meg nem éreztem magam részegnek... A négyszáz koronás bírságot ellenkezés nélkül megfizeti. 1985-ig, amíg be nem vonták, hajtási jogosítványa is volt. Ismernie (A szerző felvétele) kell tehát a közlekedési szabályokat. Ismerte azokat a BA 58-59-es rendszámú teherautó vezetője is, akit augusztus nyolcadikán éjfél után pár perccel állított meg Felbáron (Horny Bár) a rendórjárör, s akinél elszíne- ződött az alkoholszonda. A vérvételt megtagadta. így most a bizottság előtt egy féldeci és egy tizenkettes sör megivását ismeri el. A vérvétel megtagadásáért már fizetett ötszáz koronát, most újra megfizeti ezt az összeget és hajtási jogosítvány nélkül távozik.- Ügyelünk arra, hogy a hajtási jogosítvány bevonásáról a munkaadó is tudomást szerezzen, hogy ezek az emberek csak segédmunkásként vagy a műhelyben dolgozhassanak - vélekedik a főhadnagy. Újra ittas vezetés esetét tárgyalja a bizottság. Aztán egy olyan balesetet, amelynél nem történt sérülés, csak a szabálysértő gépkocsija szenvedett mintegy harmincezer koronás kárt. A fiatalember a Tallós (Toma- síkovoj-Eperjes (Jahodná) közötti útszakaszon az egyik kanyarban elvesztette uralmát a jármű felett és felborult. Három éve van hajtási jogosítványa. Most egy fél évig nem lesz. Egy másik fiatalembert azért idéztek be, mert falujában nekiment az útszéli vaskorlátnak. Azt vallja, kiesett a zsebéből a pénz, fel akarta venni, ekkor történt a baj. Csakhogy tovább hajtott és az esetet három óra múlva jelentette, akkor amikor rádöbbent, hogy a biztosító másképpen nem fizet. A kár megközelítőleg hétezer korona. Nem vezetett ittasan, de nehogy megfeledkezzen az augusztusi esetről, a bírságoláson kívül bevonják a hajtási jogosítványát. Arcán látni, hogy nem ért egyet a döntéssel és kereken meg is mondja, hogy fellebbezni fog. Véget ér a bizottság munkája, összegezésként elmondható, hogy egy tucat gépjárművezető állt a büntető bizottság előtt, amely csupán egyetlen esetben adta vissza a hajtási jogosítványt annak a mérnöknek, akinek 2arnoviceban gyorshajtás miatt vonták be a jogosítványát, de fellebbezett. Esetéhez még visszatérnek.- Bizottságunk hetente ülésezik, minden alkalommal 7-8 esetet tárgyal meg. A közutakon uralkodó helyzet arra kényszerít bennünket, hogy szigorúan lépjünk fel a szabálysértőkkel szemben. Az emberek gyakran túlbecsülik teljesítőképességüket - mondja az őrnagy, majd így folytatja. - Itt van ez az augusztus tizenhetedikei eset, amely a 63-as számú főúton történt. Egy Karlovy Vary-i személygépkocsi vezetője Alistál (Hrobonovo) és Nagymegyer (Calo- vo) között egy pillanatra elaludt, leszaladt az útról és egy fának ütközött. A vezető túlélte a balesetet, de a felesége a kórházban meghalt. Az ilyen alvás csak másodpercekig tart, a vezető szinte észre sem veszi, éppen ezért nagyon veszélyes. Hosszabb úton érdemes pihenést közbeiktatni. Szóba került az is, alig várják már, hogy a forgalmat elterelő út megépüljön és a járási székhely megszabaduljon az átmenő forgalomtól. Nagymegyeren is szükség van egy rövidebb útszakasz átépítésére. Am azt is tudják, hogy amíg ez nem valósul meg, a mostani körülmények között kell helytállniuk. A rend és a fegyelem érdekében igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni. Még akkor is, ha munkájukat sokan túl szigorúnak tartják. NÉMETH JÁNOS Ö sszeillő pár - mondta róluk mindenki aki csak látta őket, s aki beszélt is velük, csak igazolni tudta az állítást. Megvolt az esküvő, s a fiatalok nem gondtalanul, de szépen éltek. Befejezték tanulmányaikat, majd dolgoztak, s amikor a keresetükből összejött egy kis pénz, vettek ezt azt a lakásba. Igaz, a szülők - kinek segítsünk, ha nem nektek, felkiáltással - azon voltak, hogy a fiatalok minél előbb díszes, kényelmes otthonban lakjanak. Ám ők a saját életüket máshogy képzelték. Köszönjük a támogatást, de a magunk erejéből szeretnénk... Ha szükségünk lesz pénzre, szólunk... Nagyobb öröm, ha valamit nehezebben tudunk megszerezni... hárították el az anyagi segítséget szüleik nagy megrökönyödésére. Ha megszületik a gyerek, akkor másképp beszélnek majd - füstölögtek a szülök. A fiatalok is nagyon várták a gyermekáldást, ám az valahogy késett. Türelmetlenek ugyan nem voltak, de biztos, ami biztos alapon kétévi együttélés után orvoshoz fordultak. Kissé sápadtan, remegő térdekkel, egymásra támaszkodva hagyták el a rendelőt, s nem tudták felfogni, miért nem lehet éppen nekik közös gyerekük. Pedig legalább két gyerekről álmodoztak. A szülők előbb kétségbeestek, majd egymás ellen kezdték őket uszítani. El kell válnotok, gyerek nélkül nem élet az élet, nekünk unoka kell. A fiatalok még. erősebben kapaszkodtak egymásba. S amikor vagy egy év után megunták a szülök öröKös siralmait, kijelentették, lész gyermekük. Megtették a szükséges lépéseket, s hamarosan hazahozták a gyermekotthonból az örökbefogadott kislányt. A bejelentést követően elszabadult a pokol. A szülők mindkét részről hálátlansággal vádolták gyermekeiket, s megkezdték lebeszélési hadjáratukat. Igaz, a házaspárt mások is figyelmeztették a örökbefogadás veszélyeire, de ók csak elnézően mosolyogtak, talán boldogabban, mint valaha. - Tisztában vagyunk mindennel, harmincévesek vagyunk, mire várjunk? - mondták. "r A gyerek érkezése megváltoztattaéletüket, s néhány hónap múlva már eszükbe sem jutott, hogy a kislány másé volt. A szülők is lassan igazi nagyszülőkké váltak, a családi béke helyreállt. Egy valamiben nem tudtak megegyezni, éspedig abban, hogy a későbbiekben be kell-e a gyereket avatni örökbefogadása történetébe, vagy sem. Majd meglátjuk - közölték a fiatalok nyugodtan, s élvezték a boldog családi életet. A ház és a környék lakosai továbbra is összesúgtak a hátuk mögött, milyen összeillő pár, milyen szép család. Egy ember kivételével, s pont a házban, ahol éltek. Amíg nem volt gyermekük, nem is volt baja velük, később annál inkább. .Egy megkeseredett idős asszony rosszindulatú megjegyzéseivel mérgezte nemcsak a házaspár, hanem a gyermekes lakók közérzetét is. Az indokolatlan, gonosz megjegyzéseitől nem menekült meg senki, s a parányi kisgyerek mellett sem tudott elmenni úgy, hogy oda ne sziszegte volna: lelenc. A kicsi persze még nem érthette a szavak súlyát, a szülők annál inkább. Eleinte még kedvesen, majd egyre határozottabban próbáltak szót érteni az idős asszonnyal, de kísérletük kudarccal végződött. Aztán megtörtént a csoda, a harminchárom éves anyuka saját gyermekét hordta a szíve alatt. A házaspár boldogan készült a testvérke fogadására, ám valami mégsem hagyta őket nyugodni. Mi lesz, ha a kislány előtt feltárja valaki a titkot? S mindketten az idős asszonyra gondoltak amikor úgy döntöttek, el kell menniük megszokott környezetükből. A gyerek miatt, a gyerek védelmében. A költözködés, a nem éppen könnyű terhesség, majd az új csöppség érkezése lekötötte a szülőket, a nagyszülőket. Az új szomszédok nem tudtak róluk semmit, s nem ütköztek meg azon sem, hogy a két kislány rfém hasonlít egymásra. Nem is olyan régen valamelyik nagymama szóba hozta az idős asszonyt, aki súlyosan megbetegedett, s a házban - mert mindenkihez goromba volt - nem akad senki, aki rányitná az ajtót. Ez nem véletlen - állapították meg a fiatalok, s szinte egyszerre döntöttek, meglátogatják a nénit. A nagyszülők megszokták, hogy amit gyermekeik egyszer a fejükbe vesznek ... ezért szándékukról nem is igyekeztek lebeszélni őket. Bátortalanul csengettek be az ajtón, féltek a találkozástól. Amikor meglátták a sápadt, megtört tekintetű nénit, megfeledkeztek mindenről. Az nem értette látogatásuk célját, de nem tehetett mást, a lakásba invitálta a fiatalokat. Azonnal észrevették az elhanyagoltságot, s a néni engedélyével elvégezték a legszükségesebbeket. Elszaladunk az üzletbe is - ajánlkozott a férj. Miután a néni irányításával kiürítette a táskákat a szobába ment a feleségéért. Látta, hogy megkövültén áll az öreg vitrin előtt, s egy fényképre mutat. Első pillanatban a nagyobbik kislányát vélte a képen felfedezni, ám észrevette a különbségeket is. Igaz, a hasonlóság óriási volt. Ki ez? - kérdezték, s a megkeseredett néni szinte megkönnyebbülve felidézte a múltat. Elmondta már nem fiatalkori házasságkötését, a iánya születését. A családi boldogság nem tartott sokáig, férjét elvitte a szíve. A kislány lett élete értelme. Mindent megadott neki A jóból a jobbat, a szépből a szebbet. Amikor alig 18 évesen bejelentette, gyereket vár, nem szidta, csak az esküvő időpontjáról érdeklődött. A lánya közölte vele, hogy az esküvő elmarad s a szülés után még a kórházban lemond gyermekéről. Hiába próbálta jobb belátásra bírni, gyerek nélkül jött haza, s rövidesen üdülni ment. Elment, s csak egy képeslapon közölte, hazát cserélt. Ezt a csapást is el kellett viselnie, s amikor enyhülni vélte fájdalmát, egy nap meglátta a kocsiban ülő kisbabát. A lánya vonásait fedezte fel rajta. Az unokájával találkozott. PÉTERFI SZONYA
