Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-02 / 35. szám
TERVEN FELÜLI GABONATERMÉS MAGYARORSZÁGON Magyarországon ez idén 8,6 millió tonna kalászos gabonát takarítottak be, ami körülbelül félmillió tonnával haladja meg a tervben előirányzott mennyiséget. Búzából 5,41 tonnás hektáronkénti csúcshozamot értek el, s az őszi árpa is minden eddiginél többet fizetett, ebből 4,56 tonna termett hektáronként. A rozs, a zab és a tavaszi árpa hozama is meghaladta a tervezett szintet. A napraforgó elég jól bírta a szárazságot, s a feltételezések szerint termése eléri a tervezett 2 tonnát hektáronként. Cukorrépából azonban nem érik el a tavalyi 41 tonnás átlagos hozamot. Mivel az idén cukorrépát az általában szokásos százezer hektár helyett 115 ezer hektáron termesztenek, cukorból a répa alacsonyabb hozama ellenére zavartalan lesz az ellátás. Jó termést várnak szőlőből, gyümölcs- és zöldségfélékből, amelyek a magyar mezőgazdasági kivitel jelentős részét alkotják. A tervek szerint ebben az évben egymilliárd rubel értékben szállítanak élelmiszeripari termékeket a szocialista országokba, a kapitalista országokba irányuló élelmiszeriapri kivitel értéke pedig eléri az 1,3 milliárd dollárt. A kapitalista országokba irányuló kivitelben első helyen szerepel a hús, majd pedig a baromfi, a gyümölcs és a zöldség, valamint a gabonafélék következnek. A magyar borok továbbra is tartják jó pozíciójukat az, ország külkereskedelmében, az első félévben a tőkés piacokra 95 ezer hektoliter bort szállítottak tartályokban, 26 ezer hektolitert pedig palackozva. A magyar borok legnagyobb megrendelői Kanadában, az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és Nagy- Britanniában vannak. (CSTK) EGYÜTTMŰKÖDÉS A VEGYIPARI TERMELÉS ÉSSZERŰSÍTÉSÉBEN A KGST Állandó Vegyipari Bizottsága nagy figyelmet fordít a tüzelőanyagok, a nyers- és az alapanyagok ésszerű hasznosításával kapcsolatos kérdésekre. A tagországok az együttműködés hosszú távú célprogramjából kiindulva a kevésbé anyag- és energiaigényes termelési folyamatok bevezetésére törekednek, s az ehhez szükséges technológiai berendezések kifejlesztésében és gyártásában kihasználják a nemzetközi szakosítás és kooperáció lehetőségeit. Nyolc tagország, Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia 1979-ben általános megállapodást kötött az energiaigényes és a kevésbé energiaigényes vegyipari termékek szakosított gyártására valamint ezek kölcsönös szállításaira. Az általános megállapodás keretében az egyes tagországok kétoldalú egyezményeket is kötöttek, amelyek konkrétan meghatározták a kölcsönös kötelezettségeket. Az 1981 -töl 1985-ig terjedő időszakban a vegyipari termékek tagországok közti kölcsönös kereskedelmi forgalma 245 millió rubelről 855 millió rubelre, vagyis körülbelül 3,5-szeresére nőtt. Egyúttal a kölcsönösen szállított termékek választéka is kibővült. A tagországok 1987-ben további általános megállapodást írtak alá a katalizátorok gyártásának nemzetközi szakosításáról, melynek megvalósítása úgyszintén csökkenti a vegyipari termelés fajlagos energia- és anyagigényességét. Az utóbbi ötéves tervidőszakban a KGST-országokban csökkent a tüzelőanyagok, az energia és az anyagok fajlagos fogyasztása, s bizonyos mértékű haladást sikerült elérni a másodlagos energiaforrások és az ipari hulladékok hasznosításában is. Bulgáriában például az 1980-tól 1990-ig terjedő időszakra szakágazati programot dolgoztak ki az energia- és nyersanyagforrások hatékonyabb hasznosítására, valamint egy speciális programot a petrolkémiai technológiai berendezések rekonstrukciójára. E program teljesítése során 1985-ig a fajlagos energiafelhasználás 12 százalékkal csökkent, s a nyolcvanas évek második felében további 9 százalékos csökkenéssel számolnak. Az NDK vegyipari minisztériumához tartozó vállalatoknál a nyolcvanas évek első felében 40 millió tonna barnaszénnek megfelelő energiát sikerült megtakarítani. Miközben az árutermelés 12,3 százalékkal növekedett, a fajlagos energiafogyasztás 8,1 százalékkal csökkent. A jelenlegi ötéves terv előirányzata szerint az NDK vegyipari termelése 1990-ig 24,7 százalékkal növekszik, az ágazat fajlagos energiafelhasználása pedig 14,7 százalékkal csökken, ami 18,8 millió tonna barnaszénnek felel meg. Lengyelországban a vegyipari termelés állami fejlesztési terve szerint az 1986-1990-es években a termelés fajlagos anyagigényessége 7,5-9,5 százalékkal, fajlagos energiaigényessége pedig 8,8-10,8 százalékkal csökken. A Szovjetunióban az 1981-1985-cs években több mint 50 hulladékmentes, illetve minimális mennyiségű hulladékkal járó gyártási folyamatot vezettek be. A Szovjetunió vegyipari minisztériuma olyan termelési programot dolgozott ki, melynek végrehajtása az előzetes számítások szerint 2 milliárd rubel értékű megtakarítást fog eredményezni. Többek között membrántechnológiai eljárások, katalizátorok, szerkezeti korrózióvédelemre szolgáló festékek és lakkok kifejlesztéséről, valamint termelési hulladékok és másodlagos nyersanyagforrások hasznosításáról van szó. A Szovjetunió papír- és cellulóziparában az 1980-tól 1985-ig terjedő időszakban 6 százalékkal csökkent a termelés fajlagos anyagigényessége, s 27 százalékkal nőtt a másodlagos energiaforrások hasznosítása. Csehszlovákiában a tüzelőanyagok és az energia takarékosabb hasznosítására vonatkozó célprogram a vegyipar területén 1990-ig több mint 3 millió tonna egyezményes tüzelőanyag megtakarítását irányozza elő. A tüzelőanyagok, az energia és a nyersanyagok takarékosabb hasznosítását jelentős mértékben segíti elő az a perspektív együttműködési program, amelyet a KGST-országok és Jugoszlávia a vegyipar, a mikrobiológiai ipar, valamint a papír- és cellulózipar területére vonatkozólag 1984-ben fogadtak el. E 2000-ig szóló perspektív program értelmében a termelés növekményét az említett szakágazatokban 2/3 részben a megtakarított forrásokból kell előállítani. A program az elmúlt évben 39 együttműködési témát tartalmazott, amelyek közül 21 témára a konkrét szerződéseket is megkötötték. A feladatoknak több mint a fele az anyag- és energiatakarékos technológiai folyamatok kifejlesztésére, mintegy 25 százaléka a másodlagos alapanyagok és a hulladékhó hasznosítására, a maradék 20 százalék pedig a fenti feladatokkal kapcsolatos berendezések és gépek kifejlesztésére irányul. Bulgária, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió 1987-ben szerződést írt alá egy ideiglenes nemzetközi tudományos kollektíva létesítésére, azzal a céllal, hogy a szakemberek dolgozzanak ki olyan technológiai eljárást a nyomdaipari hulladékpapír feldolgozására, amely kevesebb vizet igényel. Ez a program a papíripari másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló munkákat egészíti ki. Ezek keretében sikerült kifejleszteni egy olyan kazánt is a szulfitlúgok égetésére, melynek hőtermelése 10 százalékkal nagyobb, s amely a cellulózgyártás önköltségeit 2,5-3 százalékkal csökkenti. A műtrágyák területére vonatkozó együttműködés öt témakörben bontakozott ki. A tudományos kutatás eredményei alapján a tagországok több mint 20 ajánlást valósítottak meg, amelyek évente 29 millió rubel értékű megtakarítást tettek lehetővé. Csupán az ammóniumnitrát szemcsézettségének megőrzése az ömlesztett szállításnál mintegy 10 millió rubel értékű megtakarítást jelentett évente Bulgáriának, az NDK-nak és Csehszlovákiának. » (Svét hospodárství) Az NDK-ban az év elején elkészült az első nagy teljesítményű, szén-dio- xiddal működő lézerberendezés. A Pirnában sikeresen kipróbált lézer- berendezést az NDK Tudományos Akadémiája Jénai Fizikai-Műszaki Intézetének, valamint a drezdai reaktív motorokat gyártó vállalatnak a dolgozói közösen fejlesztették ki. A felvételen látható berendezés vastag lemezek vágására és hegesztésére, valamint fémtágyak felületkezelésére egyaránt alkalmas. (A ŐSTK felvételei) A bulgáriai Bansko város elektrotechnikai üzemében kifejlesztett D-8-as automatikus telefonközpont iránt élénk érdeklődés mutatkozik x a KGST-országokban. A telefonközpont főleg kisebb vállalatok, szállodák, kórházak, kutatóintézetek stb. számára alkalmas. A felvételen az üzem dolgozói a telefonközpontok minőségi ellenőrzését végzik. (A CSTK felvétele) BEINDÍTOTTÁK AZ 0RADEA 2 HŐERŐMŰ MÁSODIK BLOKKJÁT Késnek a nagyjavítások Románia energetikai rendszerében Az elmúlt napokban Romániában üzembe helyezték az Oradea 2 hőerőmű második blokkját. A 60 MW teljesítményű turbógenerátort Csehszlovákia szállította. Az azonos teljesítményű első turbógenerátort az elmúlt év őszén helyezték üzembe, s a harmadik, s egyben az utolsó a tervek szerint 1989-ben kezdi el az áramtermelést. Az Oradea 2 hőerőmű Csehszlovákia jelenlegi legnagyobb beruházási szállítása Romániában. Az erőmű főegységeit, vagyis a kazánokat és a turbógépsorokat az Első Brnói Gépgyár szállítja és szereli össze, a Skodaexport és a Romelektro külkereskedelmi szervezetek közti megállapodás alapján. Az Oradea 2 hőerőmű építése a csehszlovák és a román szakemberek több évtizedes együttműködésének sikeres folytatása. A jelenlegi időszakban a román energetikusok nagy gondot fordítanak a téli időszakra való felkészülésre, egyrészt az erőművek főjavításaival, másrészt az energetikai szénkészletek növelésével. Románia Kommunista Pártjának Politikai Végrehajtó Bizottsága azonban egyik nemrég megtartott ülésén elégedetlenségét fejezte ki a munkák ütemével kapcsolatban. Az első félévben az erőművi berendezések főjavítási tervét csak 85 százalékra sikerült teljesíteni. Különösen rossz a helyzet a széntüzelésű erőműveknél, ahol a javítások tervét csak 75 százalékra teljesítették. A széntüzelésű erőművek tényleges teljesítménye ennek következtében 600-800 megawattal elmarad a tervben előirányzott szinttől. A javítások késedelmes végrehajtása miatt azokat a blokkokat is üzemeltetik, amelyeket már szintén javítani kellene, s ez a körülmény növeli az elhasználódásukat, csökkenti a megbízhatóságukat. A főjavítások késedelmes végrehajtásának fő okai az anyagi-műszaki ellátás, valamint a szervezési előkészítés hiányosságaiban rejlenek. Felelősség terheli a gépipari minisztériumot is, amely nem gondoskodik elég rendszeresen a szállítások tervezett időben való teljesítéséről. A szállított berendezések és részegységek színvonala nem kielégítő, s a szerelési és javítási munkák minőségére is elég sok a panasz. A romániai sajtó ezzel összefüggésben arra is rámutat, hogy bár az állam jelentős pénzeszközöket fordít az energetikai berendezések korszerűsítésére és javítására, a munkák elsősorban szervezési fogyatékosságok miatt lassan haladnak előre. Példaként megemlítik, hogy a Rovinari és a Turceni hőerőművekben, amelyek az ország legnagyobb széntüzelésű erőművei, az energetikai minisztérium rendkívül nagy létszámú javítócsoportokat összpontosított, ezek azonban nem érik el a kívánt eredményeket. A helyzet felméréséből arra lehet következtetni, hogy az energetikusok téli időszakra való felkészülésében nagy a lemaradás, amit szeptember végéig okvetlenül be kell pótolni. Ez nemcsak a berendezések főjavításaira vonatkozik, hanem az erőművekben felhalmozott szénkészletekre is, amelyek meghaladják ugyan az elmúlt év azonos időszakában elért szintet, de még nem érik el a tervezett mennyiséget. Ennek az oka részben abban rejlik, hogy egyes szénmedencékben nem teljesítik a jövesztési tervet, részben pedig abban, hogy a termelők és a fogyasztók közti munka koordinálása nem kielégítő, s ezért a szállítás sem egyenletes. (CSTK) Az Interlichter jól betölti a szerepét Vietnam együttműködését a KGST európai országaival jelentős mértékben elősegíti a gazdasági szempontból előnyös teherszállítás, amelyet az Interlichter, a szocialista országok nemzetközi szállítmányozási társulása valósít meg. A társulást 1978 májusában, Budapesten alapították, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország és Bulgária részvételével. A Julius Fucík teherhajó, a lichterek, vagyis az uszálykonténerek egyik hordozója, 1980 áprilisában futott be először a Vung Tau vietnami kikötőbe. Azóta több mint 3,6 millió tonna árut szállítottak a Duna és a Mekong folyókat összekötő vonalon. Ez több mint 40 százaléka annak az áruforgalomnak, amelyet Vietnam, Kambodzsa és Laosz az említett Duna menti országokkal bonyolít le. Az Interlichter tulajdonában levő két teherhajó, a Julius Fucík és a Sza- muelly Tibor, már több mint 60-szor tették meg a 4000 tengeri mérföldnyi utat a Dunától a Fekete- és a Földközi-tengeren, a Szuezi-csatornán és az Indiaióceánon át a Mekong deltájáig. A Szovjetunióból többek között műtrágyákat, acélcsöveket, Csehszlovákiából gépeket, komlót szállítanak. A lichtereken, amelyeket a Mekong torkolatától iolóhajók szállítanak tovább az említett országok belső folyami kikötőibe, visszafelé trópusi gyümölcsök, textilipari anyagok, kaucsuk és egyéb árufélék érkeznek a KGST európai országaiba. Flozzá kell még tenni, hogy az Interlichter hajói nemcsak a vietnami kikötőkbe jutnak el, hanem India és a Maláj-félsziget kikötőibe is. Az alapító országokon kívül Ausztriából, az NSZK-ból, Romániából és Jugoszláviából is szállítanak árut. (ÖSTK) 198Í
