Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-02 / 35. szám
SZLKP Losonci (Lucenec) Járási Bizottságának székházában nemrég bensőséges ünnepségen köszöntötték hatvanadik születésnapja és nyugdíjba vonulása alkalmából Tankina István elvtársat, a járási pártszerv addigi ideológiai titkárát. A jubilánsnak elsőként Ján Gajdoáík, a CSKP KB tagja, Szlovákia Kommunista Pártja Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára fejezte ki szívből jövő jókívánságait, majd átnyújtotta a pártszerveknél végzett sokéves áldozatos és példamutató tevékeny- _ ségért a köztársasági elnök által adományozott Munka Érdemrendet. A gratulálók között természetesen ott voltak az ünnepelt legközelebbi munkatársai is, köztük Anton Podo- lec, a kerületi pártbizottság ideológiai titkára és Mátyus János, az SZLKP Losonci Járási Bizottságának vezető titkára. Tankina István elvtárs nevét a Losonci járás határain túl elsősorban a pártsajtó hasábjairól ismerik a magyar, a szlovák és a cseh nemzetiségű olvasók. Először több mint harmincöt éve vette kezébe a tollat, hogy tudósítson a Fülek (Fifakovo) környékén és a Medvesalján már az ötvenes évek első felében egymás után megalakult egységes földműves-szövetkezetek dolgozóinak gazdálkodási eredményeiről, gondjairól és örömeiről. Azóta rendszeres időközönként különféle témájú tartalmas, gondolatokat ébresztő és főleg alkotó tettekre mozgósító írásaival is aktívan hozzájárul a CSKP politikai és gazdasági célkitűzéseinek eléréséhez. Ezenkívül több, a nógrádi vidék múltját, munkás- mozgalmi harcait, a CSKP helyi alapító tagjainak életét, munkásságát a járás felszabadulás utáni dinami-, kus fejlődését és szocialista jelenét hűen bemutató publikáció is társszerzőként vagy szaktanácsadóként tünteti fel a nevét.- Az egykori Füleki járás munkás- mozgalmi küzdelmeiről nevezetes Korlátiban (Konrádovce) születtem - kezdi életútjának ismertetését az ünnep elmúltával. - Munkáscsaládból származom. Mint akkor nálunk a magamkorúak úgyszólván mindegyike, én is az édesapám szakmáját tanultam ki. így kőfaragó lettem. Bár szerettem és többek véleménye szerint jól is végeztem ezt a munkát, nem maradtam sokáig a helyi bazalt-bányában, mert a feletteseim hamar megsejtették bennem a szervezőkészséget. A Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomnak 1946-ban lettem a tagja. Szinte ugyanakkor bekapcsolódtam az ifjúsági szövetség feladatainak teljesítésébe, majd nem sokkal később a bánya üzemi szakszervezeti bizottságába is beválasztottak. Számomra lényegében ezzel kezdődött el a politikai szervektől és a tömegszervezetektöl kapott egyre fontosabb megbízatások teljesítésének jelenleg több mint négy évtizede tartó időszaka. Tankina Istvánnak már a szülőfalujában volt kiktől megtanulnia a politikai szervező munka legcélravezetőbb módszereit. Korlátiban a CSKP helyi szervezetének hatvanhat évvel ezelőtti megalakulásától kezdve mindig számottevő a kommunisták sorsformáló ereje. Az első Csehszlovák Köztársaság éveiben szinte állandóan mintegy kétszáz tagot számlált a munkások alapvető érdekeiért következetesen harcoló párt- szervezet. A körülbelül 800 dolgozót foglalkoztató bazaltbánya igen nehéz munkafeltételei és a kőfaragók egyre nagyobb nélkülözései éppen a kommunistákat késztették az 1925-ös sztrájk megszervezésére. Később, a fasiszta elnyomás idején, a fegyveres ellenállási mozgalom legaktívabb résztvevői lettek a CSKP ottani tagjai, akik példáját sokan követték a pártonkívüliek közül is.- A felszabadulás, majd a csehszlovák munkásosztály 1948-as februári győzelme után jelentősen továbberősödött községünk forradalmi jellege - emlékezik az otthon megismert és ifjúkori példaképeknek tekintett elvtársakra Tankina István. - Volt olyan nem rövid időszak, amikor a Füleki járás minden egyes vezető kádere korláti származásúnak mondhatta magát. A becsületes helytállásuk és az egész vidék fejlesztésében elért eredményeik csak szilárdították azt a meggyőződésemet, hogy majd mint kommunista, magam is tehetek valamit a közösségem boldogulásáért. Ezért kérvényeztem felvételemet a CSKP-be, amelynek 1950 óta vagyok a tagja. Tényleges katonai szolgálata alatt politikai ismereteinek gyarapítására is lehetőséget kapott. Tudását és a Csehszlovák Néphadsereg későbbi politikai tisztjei képzésére szervezett tanfolyamon nyert tapasztalatokat a leszerelése után nem sokára a bazaltbánya üzemi pártbizottságának tagjaként és a Népi Milícia üzemi egységének politikai parancsnok-helyetteseként kamatoztatta mind a termelőmunka, mind a munkásosztály új vívmányainak védelme érdekében.- Az egységes földműves-szövetkezetek alakulásakor, illetve a közös gazdálkodás kezdeti, nem kis nehézségekkel teli és kudarcok veszélyével is fenyegető időszakában több helyen nagyon felemelték szavukat a haladás és a demokrácia ellenségei - idézi a mezőgazdaság kollektivizálásával kapcsolatban az emlékezetes 1953. esztendő eseményeit. - Várgedén (Hodejov) például már majdnem szétbomlott a szövetkezet, amikor a földművesek segítségére munkáskádereket küldött oda a párt. A korláti bazaltbányából szintén többen kaptuk feladatul a válságos helyzet jobbrafordí- tását. Ez azt jelentette, hogy etetnünk, gondoznunk kellett az állatállományt, példamutatóan részt kellett vennünk valamennyi mezei tennivaló végzésében és közben vagy esténként a gyűlésekre, beszélgetésekre, vitatkozásokra maradt alkalmakkor az igaz szavú meggyőzés módszerével erősítettük a földből élő emberek szebb jövőbe vetett hitét. Az eredmények láttán fokozatosan lecsillapodott az induláshoz összeadott közös vagyon újbóli szétosztásáért hangoskodók kedélye. Várgedén 1953-ban nemcsak megmaradt, de egyre gyorsuló ütemű fejlődésnek is indult a szövetkezeti gazdálkodás. A füleki járási pártbizottságon akkor Zelenay István elvtárs, a Banská Bystrica-i kerületi pártbizottságon pedig Pavol Tonhauser elvtárs töltötte be az első titkári tisztséget. Ök ketten - többedmagukkal - állandó figyelemmel kísérték és sokoldalúan támogatták a mezőgazdaságban segédkező munkáskáderek tevékenységét. A velük való rendszeres találkozások, értékelések és operatív intézkedések alkalmával Tankina Istvánt is meggyőzték arról, hogy a járási pártbizottság dolgozójaként sokkal szélesebb körben és eredményesebben is kamatoztathatja majd a képességeit.- Először a mezőgazdasági osztályra kerültem - említi életútja további fontos állomását. - Ottani beosztásomban a Füleki járás minden egyes községében feladatom lett a már meglévő efsz-ek alapjainak szilárdítása és az újabbak megalakításának előkészítése. A munkát nagyban nehezítette, hogy akkor néhány községben még nem volt alapszervezete a pártnak. Előbb te- chát a régi kommunisták aktivizálásával és az új tagok felvételével erről kellett gondoskodnunk. Különösen a Medvesalján látszott problematikusnak a helyzet, mert a köztudatban- meggyökeresedett az ottani magángazdálkodók nyakasságának és megnyerhetetlenségének a híre. Óbáston (Stará Baéta) például pontosan ilyennek véleményezett ember volt a helyi nemzeti bizottság elnöke, Kocsmári Gábor magángazda is. Miután azonban a gyakori hosszas és logikus érvelésekkel végül mégiscsak sikerült meggyőzni őt a szövetkezetalakítás komoly előnyeiről, vele együtt az egész falu aláírta a belépési nyilatkozatot. Ugyanilyen jóleső érzéssel gondolok vissza az emberszerető, barátot tisztelő, megértő és a saját sorsuk jobbításáért szüntelenül sokat szorgoskodó hidegkúti (Studená), újbásti (Nová Baéta), vecseklői (Veőelkov) vagy gömöralmágyi (GemerskyJab- lonec) lakosokra, akik a későbbi gyakori találkozásaink alkalmával mindig megerősítették, hogy a medvesaljai mezőgazdálkodás általános fellendítése és mai magas színvonala érdekében a kollektivizálás bizonyult a leghelyesebb lépésnek. Füleken az első hét év alatt a járási bizottság ideológiai, majd politikai szervezési osztályán is dolgozott Tankina István. Amikor 1960-ban a területi átszervezések folytán megszűnt a Füleki járás, a bratisla- vai pártiskolán tanult, hogy újabb ismeretekkel felvértezve, Losoncon folytathassa a munkát.- Az átszervezéssel csaknem háromszorosára megnagyobbodott járásban a pártszerv politikai-szervezési osztályán helyettes vezetőként kezdtem meg a munkát. - Sorolja a beosztásával kapott gondokat is: - Losonctól Ipolynyékig (Vinica) például jó száz kilométer a távolság, és oda szintén rendszeresen el kellett járni a gyűlésekre, vagy a helyi vezetők munkájának irányítása, ellenőrzése céljából, hiszen régen beigazolódott, hogy a pártmunkában semmi sem helyettesítheti a személyes kapcsolattartást a dolgozók széles tömegeivel. Ez a nem ritkán munkaidőn kívüli elvárás persze Stefan Kati felvétele 1964-ben sem szűnt meg, amikor megválasztottak az SZLKP JB ideológiai titkárának. Egyszer összeszámoltam, hogy a szolgálati kiszállásokon, szombati, vasárnapi gyűléseken kívül csupán a tanfolyamok, a rendszeres továbbképzések és a pártfőiskolai tanulmányaim miatt összesen több mint hét évet töltöttem távol a családomtól. A CSKP KB Prágai Politikai Főiskolájának elvégzése után ismét a járási pártbizottság ideológiai titkáraként Losoncon folytatta a felelősségteljes munkát. Bár beosztásából eredően közvetlenül nem tartozott feladatkörébe az ipari ágazatok gondjainak megoldása, mégis a gyárkorszerúsítések és új üzemépítések egyik legaktívabb szorgalmazójának ismerték és tisztelik já- rásszerte.-Az ipartelepítés és -fejlesztés szempontjából sokáig a senki földjének számított a Losonci járás. Csak a hatvanas-hetvenes években került sor a komolyabb beruházásokra. A régi kapacitások - köztük a füleki Kovosmalt, a losoncapátfalvai (Luőe- nec-Opatová) Porana posztógyár, a Poltári Üveggyár és a Lovinobaöai Magnezitfeldolgozó Üzem - fokozatos korszerűsítése közben merőben új termelőágazatok is meghonosodtak nálunk. A Losonci Csempegyár, Nehézgépipari Üzem, Járműjavító Vállalat, a füleki Béke Bútorgyár, a To- máéovcei Kerámiai Üzem, valamint a különféle, élelmiszeralapanyagokat feldolgozó vállalatok létesítése és eredményes termelése egyformán a párt céltudatos gazdaságpolitikai törekvéseit tükrözi. Mint ideológiai titkár, mindig megkülönböztetett figyelmet fordított a nógrádi szlovák és magyar nemzetiségű lakosság békés egymás mellett élése, kölcsönös megértése és összefogása feltételeinek erősítésére, a CSKP nemzetiségi politikájának következetes érvényesítésére és a szocialista hazafiság szellemének elmélyítésére.-A járás déli részén fekvő kétnyelvű községekben az itt-ott időnként még előforduló kisebb súrlódásoktól eltekintve megoldottnak látom a nemzetiségi kérdést - hangsúlyozza. - Mindenütt van magyar óvoda és alapiskola. Füleken a gimnáziumban, több közép- vagy szakmunkásképző iskola párhuzamos osztályaiban pedig szintén anyanyelvükön tanulhatnak a magyar nemzetiségű szülök gyermekei. Természetesen a könyvtárakból sem hiányoznak a magyar szerzők művei. Ezen kívül a hagyományok ápolásáért és a nemzetiségi kultúra fejlesztéséért különösen a Csemadok- szervezetek tesznek sokat. Mindennek köszönhetően Nógrádból helyben, de Szlovákia-, sőt országszerte is évről évre több magyar nemzetiségű diplomás szakember - köztük már nem egy tudományos dolgozó - sikeresen érvényesül az alkotó-, nevelő-, gyógyító- vagy kutatómunka különféle területein. Velük kapcsolatban azt is fontosnak tartom leszögezni, hogy nézeteikkel, magatartásukkal és eredményeikkel egyértelműen tanúsítják a hovátar- tozásukat. Tankina Istvánt sem a korláti bazaltbányában, sem a pártszerveknél betöltött fontos tisztségekben soha senki sem látta tétlenkedni. Bizonyára ennek tudható be, hogy a személyes példamutatása nem maradt követők nélkül. Még jóval a nyugdíjba vonulása előtt elégedettséggel megállapíthatta, hogy az SZLKP JB ideológiai osztályának minden egyes dolgozója egyetemet vagy főiskolát végzett. A nem régi beosztottjai, neveltjei közül az idei járási pártkonferencián két fiatal elvtársat választottak meg az SZLKP JB titkárává. Mások a felsőbb pártszervek vagy a politikai főiskola munkatársai lettek.- Kiegyensúlyozott és elégedett ember vagyok - mondja a beszélgetésünk végén. - Úgy érzem, visszakaptam mindazt, amit a társadalomnak a munkámmal adhattam. Most, hogy nyugdíjas vagyok, végre több időt szentelhetek a családomnak is. Ez fontos, mert náluk nagy az adósságom. A feleségem megértése, türelme nélkül aligha láthatnám magam mögött az eredményeket. Ugyanis a három gyermekünk felnevelése elsősorban az ő érdeme. És nem akármilyen nevelést, szeretetet kaptak! Éva lányunk a füleki takarékpénztár pártalapszervezetének elnöke. István fiunk az ipolygalsai (Holisa) Május 1. Efsz energetikusa, Józsi pedig ugyanott zootechnikus. Mindketten a CSKP tagjai. LALO KÁROLY Senki sem próféta a saját hazájában - tartja a régi közmondás, ám ő mégis szülőfalujában, Királyréven (Kráfov Brod) találta meg boldogulását. Szikura Ferenc mérnök az Úrföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság igazgatóhelyettese azt vallja, hogy becsületes munkával olyan környezetben is érvényesülhet az ember, ahol kisgyermek korától ismeri mindenki. • Mint a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium esztrádcsoportjának tagja, tudtommal színésznek készültél. Még most is magam előtt látlak, mint vidám, örökké izgő- mozgó fiút, esztrádmüsorok komikus jeleneteinek sikeres szereplőjét. Színésznek indulva, hogyan lettél mégis mezőgazdásszá? Vagy a színészi pálya csak afféle romantikus ábránd volt?- A színészetet akkor még komolyan gondoltam. Még az érettségi előtt felvételiztem a Magyar Területi Színháznál. Azzal az ígérettel vettek fel, hogy ha beválok, főiskolára küldenek. Ezt én kissé bizonytalan jövőnek tartottam, s ezért inkább jelentkeztem a Nyit- rai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolára. Mivel csaknem színmagyar vidékről származom, a szlovák nyelvvel kezdetben voltak nehézségeim, a gimnázium azonban alaposan felkészített az egyes szaktárgyakból. Például matematikából a közepesnél csak valamivel voltam jobb, a főiskolán azonban még évfolyam- társaimnak is segíteni tudtam. Hasonlóan jó alapjaim voltak a többi, a főiskolán oktatott tantárgyakból. Tanulmányaim befejezése után egy évet töltöttem Terezínben katonaként. Régi kedvtelésemnek itt is hódolhattam, katonatársaimmal szavalócsoportot alakítottunk, s több rendezvényen, versenyben szerepeltünk. Leszerelésem után mint növényvédő specialista kezdtem dolgozni. Gyom- és kártevőirtás, műtrágyázás, öntözés volt a tevékenységi területem. 1983-ban befejeztem a posztgraduális tanulmányaimat. 1984-től párttag vagyok, az utóbbi időben az SZLKP Galántai Járási Bizottsága mezőgazdasági bizottságában is dolgozom. 1987 májusától töltöm be az igazgatóhelyettesi tisztet, amellett a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom múhelybizottságának elnöke vagyok. Annak ellenére, hogy beosztása és funkciói alaposan igénybe veszik minden percét, megtalálta a módját annak, hogy előmozdítsa szülőfaluja kulturális életét. Mint a Csemadok helyi szervezetének alelnöke, szervezi a falu kulturális életét. Az aránylag kis faluban énekkar, citerazenekar és tánccsoport működik. Büszkén beszél arról, hogy vegyes karuk szerepelt a budapesti rádióban is. • Köztudott, hogy a fiatal gazdasági vezetők nehezen találják meg a megfelelő utat az emberekhez. Vagy túl merevek, tartózkodóan tekintélyféltőek, vagy pedig erőltetetten közvetlenek. Hogyan sikerült megtalálnod az emberekhez vezető helyes utat?- Talán épp azért, mert azok közt dolgozom, akik közt felnőttem, viszonyom az emberekhez őszinte és közvetlen. A helyes döntéseket az emberekkel nem nehéz elfogadtatni. Ha őszintén tájékoztatjuk őket, megértik a problémákat és hajlandók áldozatokra is. Vannak persze olyanok is, akiknél csupán az erélyes fellépés célravezető. Jómagam azonban szívesebben építek lelkiismeretességükre, meggyőződésükre. Hiszen azonos célok kovácsoltak bennünket kollektívává, és közös érdekünk, hogy benne jól érezzük magunkat. Az eredményes munka és az emberek jó közérzete egymástól elválaszthatatlan. MORVAY GÁBOR ÚJ E jfloooooococoocoo&so&ooocoooooooscoeoooocoooooecoooooooocooooK 1988. ÍRTfKALKOTfl EVEK Az emberek meggyőződésére, lelkiismeretességére épít
