Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-01 / 26. szám

KEVESEBBŐL SZEBBET, JOBBAT A gyümölcsritkítással megakadályozzuk a fák túlterhelését, másrészt a meghagyott termésekből nagyobb, szebb, értékesebb gyümölcs fejlő­dik. A fölös gyümölcskezdemények elegendő tápanyag, víz és hely hiányában úgysem fejlődhetnek ki tökéletesen. A fa túlterhelése megakadályozza felkészülését a következő évi termésre, és az idei esztendő túlságosan nagy hozamának jövőre lesz meg a böjtje. Az almát, a körtét, az őszibarackot szinte minden évben ritkítanunk kell, némely nagy termésű években a kajszibarackot is. A ritkítás mértéké­nek általános elve, hogy a meghagyott két gyümölcs között elférjen egy kifejlett harmadik'. Az alma és körte fölös gyümölcskezdeményeit keskeny pengéjű, éles késsel, vagy közepes méretű, hegyes ollóval vágjuk ki. A ritkítandó öszi- és kajszibarack zöld terméseit csavaró mozdulattal válasszuk le a termő- részről. Ne egyszerre ritkítsunk, alkalmanként csak a fa harmadán-negyedén végezzük el ezt a műveletet. Az egyszerre történő ritkításnak - különösen ha azt késve tesszük - egy további gyümölcshullás lehet a következmé­nye. A nagy fák gyümölcseit csak addig a magasságig ritkítsuk, ameddig földön állva elérjük. Gyakran a korona egy-egy ága, gallya is túlságosan berakódik gyümölccsel, míg másutt alig van termés. A túlságosan berakódott részeket ez esetben is meg kell ritkítanunk, mert a többi koronarész hiányos termését nem ellensúlyozza ez a többlet. A terméskötődés és a természetes hullás után már becsülni tudjuk, hogy mennyi termésre van kilátásunk Ekkor lássunk hozzá a ritkításhoz. Az almát és a körtét a júniusi hullás után ritkítsuk. A terméscsoportból egy vagy két gyümölcsöt hagyjunk meg. A fölös kezdeményeket kocsányuk közepén vágjuk le ollóval vagy éles késsel. Az őszibarack ritkításának idejét a gyümölcskezdemény méretéhez igazítva állapítsuk meg. A ritkítás legalkalmasabb ideje, amikor a gyü­mölcskezdemény nagy mogyoró vagy kis dió nagyságú (1,5-2 cm). Ennél korábban ne fogjunk hozzá, mert a természetes hullás még nem következett be. A gyümölcsöket egymástól 8-10 centiméterre hagyjuk meg. Egyes bötermő években a ringlószilvát is érdemes ritkítani, az őszibarackhoz hasonlóan. A ritkítás növényvédelmi szempontból is jelentős. A túl sűrűn álló gyümölcsök közé nem hatol be a permetlé, a gombás betegségek ott fertőzhetnek. A szorosan összeérő terméseket - hasonló okokból - gyak­rabban támadják meg a molyok hernyói is. V. L. TÖBB FIGYELMET ÉRDEMEL Kiskertjeink és gyümölcsöse­ink egyik kevésbé értékelt gyü­mölcsfélesége a fekete ribiszke. A kertbarátok, de a vásárlók is inkább a piros gyümölcsű fajtá­kat kedvelik, holott a fekete gyü- mölcsúek több értékes anyagot tartalmaznak. Ezt igazolja, hogy a fekete ribiszkét a gyógynövé­nyek között is nyilvántartják. A ribiszke az egyik legigény­telenebb gyümölcsfélénk. Az ág­hajlattal és a talajjal szemben egyaránt igénytelen, a téli fagyo­kat jól túri, viszont korai virágzá­sa a termékenyülés szempontjá­ból meglehetősen hátrányos. Telepítésének legmegfelelőbb időpontja október, a tavaszi ülte­tés kevésbé eredményes. Első­sorban a méhészkedőknek kel­lene belőle többet ültetniük, hisz általában 8-10 napon át virág­zik, s kiadós méhlegelöt kínál. A gyógyászatban elsősorban a fekete ribiszke zsenge levelét használják. Teája erősíti, felfris­síti a szervezetet. A vidéki házi­asszonyok a zöldségfélék, főleg a káposzta és az uborka tartósí­tásához használják a növények levelét, mégpedig ízesítőnek. Persze a fekete ribiszke gyümöl­cse szintén értékes. Háromszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom, s béltartalmánál fogva serkentőleg hat az anyagcseré­re. Szárított bogyóiból elsősor­ban a téli hónapokban nyerhe­tünk forrázással ízletes és jóté­kony hatású teát. A gyümölcsből néhol szörpöt készítenek. A gyümölcsöt lezúz­zák, kilogrammonként 1/4 liter vizet öntenek hozzá, majd tiszta konyharuhával letakarva, szoba­hőmérsékleten 3-4 napig állni hagyják. A később nyomkodás nélkül leszúrt léhez literenként 0,5 kg kristálycukrot kevernek, majd az egészet mintegy 20 per­cig főzik. Végül a szörphöz lite­renként 10 gramm citromsavat, valamint tartósítás céljából fél tasaknyi szorbinsavat (kyselina sorbinová) adnak. A még forró szörpöt előmelegített, lehetőleg sötét palackokba töltik, s szaba­don vagy szárazgözben kihútik, majd kifőzött dugókkal beduga­szolják. ANTALJENÖNÉ Tarackirtás újságpapírral? örökzöld probléma - hogyan irtsuk ki kertünkből a tarackjaival gyorsan terjedő tarackbúzát? A tarack ugyanis meglepően gyorsan növekszik (jó földben és kedvező időjárás esetén naponta akár 3 cm-t is) és gazdagon elágazódik, s ha csak átmenetileg is szüneteltetjük az ellene folytatott harcot, hamarosan behálózza az egész területet, feléli a kultúrnövényeknek szánt vizet és tápanyagokat. Néhányan a gyakori kapálást javasolják, de ez inkább káros, mint hasznos. A fóliás talajtakarás is csak akkor hoz némi eredményt, ha vastag fóliát használunk, mert a vékonyát többnyire egyszerűen átszúrja a tarack. Aránylag hatásos a kövekkel terhelt fémlemezek használata, de ez elég költséges, ráadásul nem lehet az egész kertet fémlemezekkel borítani, mert akkor nincs hol termelni. Egy magyarországi kísérletező kertbarát újságokat terített a tarackkal „fertőzött" zöldségágyasokra, majd az újságokra tíz-tizenöt centiméter komposztot halmozott, s abba vetette el a sárgarépát, illetve ültette a hagy­mát. Persze, nem egy-egy oldalt, hanem egész újságot terített a talajra. Mint a hírből kiderül, a répa meg a hagyma gyökérzete áthatolt a nedves papírrétegen, viszont a tarack nem volt képes a felszínre tömi. A hír sajnos arról nem szól, hogy kipusztult-e a területen a tarack, vagy a következő évben ismét jelentkezett. Ettől eltekintve, az érdekes módszert érdemes kipróbálni. (dek) A szobanövények házi szapo­rításához a tavasz és a kora nyár a legalkalmasabb időszak. Erre a célra a már termetes növények tórészénél előtörő sarjakat, egyes növényeknél pedig az indáikon kifej­lődő sarjnövényeket lehet leválasz­tani Amelyeknek már legaláibb né­hány kis gyökerük kifejlődött, azokat nem szükséges előzetesen folyami homokban vagy más szaporítókö­zegben, üveg vagy fólia alatt gyöke- reztetni. Közvetlenül beültethetek homok és tápdús laza föld fele-fele arányú keverékébe. A beültetésük­höz kisméretű cserép felel meg, amelyben hamarosan tovább fej­lődnek. A többféle elágazó, terebélyes tö­vű szobanövények akár az átülteté­sükkel egyidejűleg elvégezhető tó­osztással szaporíthatok. A tartóedé­nyükből kiemelt növények gyökérlab­dájáról le kell bontani a földet. Óva­tosan, esetleg kés segítségével szedhetők annyifelé, ahány - lega­lább három-négy leveles és dús gyökérzetű - részre még könnyen szétválaszthatok. Az esetleg túl hosszú gyökérrészek megkurtítása után ültessük be az egyes részeket a méretükhöz illő cserépbe, homo­kos földkeverékbe, és alaposan ön­tözzük meg. Néhány napig árnyé­koljuk a tűző nap elöl a leveleket, bőven permetezzük langyos vízzel, s még fóliatasakot is boríthatunk rájuk kiszáradás ellen, amíg a gyö­kerek újra képesek ellátni elegendő vízzel a lombozatot. A legtöbb szobanövény dugvá­nyozással szaporítható. A legalább néhány leveles hajtást fejlesztők egy vagy több hajtásának 4-6 levéllel VIRÁGOK HÁZI SZAPORÍTÁSA rendelkező cúcsrésze közvetlenül egy levél vagy ízrész alatt vágható le. Az alsó levelek eltávolítása után csak egyszerűen vízbe állítva, eset­leg nyirkos folyami homok vagy per- lit és rostos tőzeg egyenlő arányú keverékébe dugva, elóbb-utóbb be­következik a gyökeresedés. Ha már megjelent néhány gyökér, átültethe­tő a növény kisméretű cserépbe, mégpedig homokos földbe. A haj­táslevágás helyén egy vagy több új hajtás fejlődhet ki, a régi növény valóságos megújulását eredmé­nyezve. A vízkultúrás továbbneve­léshez mindig a vízben történt haj- tásgyökereztetés a legjobb. Azoknál a növényeknél, amelyek nem fejlesztenek kézzel megfogható méretű, dugványozásra alkalmas hajtást, a leveleket próbálhatjuk sza­porításhoz felhasználni. Ehhez a ki­fejlett, már kemény levelekből vág­hatunk le egyet-egyet, illetve belőlük arasznyi darabokat. Ezeket aljukkal dugványozhatjuk homokba. Egye­seknél ajánlatos a félcentis nyél­résszel levágott és ezzel eldugvá- nyozott, homokra fekvő lemezré­szen, az érelágazódásoknál egy centiméternyi hosszú hasítást vágni (pl. borotvapengével). A hasítékok­nál ráhelyezett kavicsdarabokkal a gyökereztetó homokfelszínre szo­rított levelek képezhetnek utódnövé­nyeket, ha eldugványozott levélnye­lüknél erre nem is hajlamosak. Új növény neveléséhez minden esetben a meleg, de közvetlen nap­sütéstől védett, félárnyékos hely kedvező. Ezért a szaporításhoz le­választott növényrészeket széles szájú befóttesüveggel vagy műa­nyag edénnyel, illetve kellő nagysá­gú fóliatasakkal ajánlatos jól lefedni, és a kiszáradástól valamennyit gon­dos öntözéssel óvni. K. L. rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/S/SSSSSSs FŐLEG A KÁPOSZTAFÉLÉKEN KÁROSÍT A bagolylepkék családjába tartozó káposzta-bagoly­lepke (Mamestra brassicae) a zöldségfélék közül első­sorban a káposztaféléken okoz tetemes károkat A 2 cm nagyságú, sötétbarna lepke szárnyainak fesztávolsága 4-4,5 cm. A kártevő báb alakban a talajban telel, az imágók aránylag későn, május utolsó vagy június első napjaiban repülnek ki. A múlt évi népesség, illetve a betelelt hernyók száma, valamint az idei május végi időjárás alapján ezen a nyáron nagy kártételre kell számítani. A lepke csoportosan rakja le tojásait a gazda­növény levelének fonáki részére. Egy-egy csoportban 15-200 tojás lehet. A kikelt lárvák csoportban maradnak s a levelek hámozgatásával károsítanak, néha tarrágást okozva. A hernyók csak éjszaka táplálkoznak, kezdet­ben zöldek, később barnás .színre váltanak. Járataikkal és ürülékükkel értéktelenné fesiik a karfiolt és a káposz­tát. A kifejlett hernyók a talaj felső rétegében bábozód- nak, s a második generáció lepkéi július végén vagy augusztus elején kezdenek rajzani. Ebből kiszámítható, hogy az első nemzedék hernyói június közepétől július végéig, a második nemzedék hernyói pedig augusztus­ban és szeptemberben veszélyeztetnek. A káposzta-levéltetú (Brevicoryne brassicae) csak­nem valamennyi termesztett és vadon élő keresztesvirá­gú növényen megtalálható. Jelenlétére utal, hogy a meg­támadott növényi részeken fehér foltok keletkeznek. A kártevő a vírusbetegségek terjesztésében szintén jelentős szerepet játszik. A kártevő tojás alakban telel át a gazdanövények maradványain. A tojásokból tavasszal szárnyatlan egye- dek kelnek ki, amelyek többszöri nemzedékváltás után szárnyas alakká fejlődnek. A szárnyas egyedek átván­dorolnak a termesztett káposztafélékre, ahol telepeket alkotnak és elevenszüléssel nagyon gyorsan elszapo­rodnak, újabb szárnyatlan nemzedékeket hozva létre. Nyár végén ismét megjelennek a szárnyas hímek, meg­termékenyítik a szárnyatlan nőstényeket, amelyek szep­temberben és októberben lerakják az áttelelö tojásokat. A káposzta-levéltetú elleni védekezés a keresztesvi­rágú gyomok irtásán és a termesztett káposztafélék maradványainak következetes megsemmisítésén alap­szik. Persze, más kertekből, az elgyomosodott parlagok­ról „betelepedő" kártevőkkel is számolni kell. Ezek állományát vegyszeres kezeléssel gyéríthetjük. Legjobb a Bi-58 EC készítményt használni, melynek oldata csaknem teljes biztonsággal pusztítja a káposzta-ba­golylepke hernyóit is. A foszforsavészter alapanyagú egyéb készítményeket csak akkor használjuk, ha az ajánlott készítmény nem kapható vagy netán nem hatá­sos SZALAI LÁSZLÓ KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1 Semmelweis Ig­nác jelzője. 13. Vasco da ..., portu­gál hajós. 14. József Attila verse. 15. Hegység Belsö-Ázsiában. 16. ... Sumac, perui énekesnő, 17. Norvé­gia része! 18. Megszólítás. 20. Irány. 21. Tojás - németül. 22. Dara­bokra válik. 24. Kötőszó. 25. Lószer­szám. 27. Város az Ukrán SZSZK- ban. 29. Semmelweis szülőhelye. 31. Magyar színésznő. 32. Mező­gazdasági eszközt. 34. Numero. 35. Nap - latinul. 36. Einsteinium. 38. Anyához tartozó. 40. Az ige ragozott alakja. 43. Betegség. 45. Némán tilt! 46. Nikkel, bór. 47. Futómadár. 48. ... választja el őket: örökre egymá­séi lesznek. 50. Petőfi Sándor verse. 52. Arzén. 53. Magyar táncosnő. 54. Megszólítás. 56. Német müvészcsa- lád. 58. Itterbium, uránium, nitrogén. 60. Rizsfelfújt. 62. öböl - szlovákul. 64. Fiaskóban van! 65. Építkezési anyag. 66. Cseh utónév. 68. Sára Sándor. 69. Azonos betűk. 70. Be­cézett női név. 72. Éktelen kaszáló! 73. Azonos mássalhangzók. 74. Tó­duló. 76. E városban halt meg, vérmérgezésben. 78. Háló. 79. Ju­goszláviai város. 80 Nagyhírű bé­csi tanár. Az ó intézetében dolgo­zott Semmelweis. FÜGGŐLEGES: 1. A szülöanyák legnagyobb ellensége volt. 2. Pál­maféleség. 3. Mutató névmás. 4. Nátrium. 5. A szerelem istene. 6. ... -tenger. 7,Azonos betűk. 8. ... de Cologne. 9. Folyó Belgiumban. 10. Lengyelországi város. 11. Az intő közepe. 12. Palást. 17. Semmel­weis első orvosi disszertációját e tárgyból írta. 19. Becézett női név. 22. Zsírpárna. 23. Magyar hi­giénikus. 25. Város az NDK-ban. 26. Legjobb barátja volt. 28. Hélium. 30. A Száva mellékfolyója. 31. (Nyakprém. 33. Testrész. 35. Első * szakorvosi képesítése. 37. Elsó­zott. 39.Vályú. 41. Vajda János mú­zsája. 42. A kamat közepe. 44. E kórházban vállalt díjmentesen szülész-főorvosi állást. 49.A ma­gyar munkásmozgalom harcosa. 51. Magyar festő. 55. Magyar táncmű­vész. 57. Tömlőben van! 59. ... át, fordulat. 60. Igeképzö. 61. Ilyen kedv is van. 63. Bór általvetö. 65. Vízszintes: 1. Pablo Casals 10. Gárdonyi 34. Nurmi 35. Jászai 42. Edison 44. Blaha 70. Benedek Elek Ennek az anyagnak a használatát ajánlotta fertőtlenítőszerül. 67. Lusta. 70. Női név. 71. Nigériai nép. 73. Hosszú kétjegyű mássalhangzó. 75. Juttat. 77. Dísz. 78. Stannum. 80. R. Függőleges: 1. Paganini 5. Chopin 14. Ford 32. Újházi 41. Gagarin 46. Mikszáth 52. Deák Könyvjutalomban részesülnek: Váczy Éva, Komárom (Komárno), György Szonya, Izsa (Iza), Csernák László, Losonc (Luőenec), Huszár Terézia, Safárikovo, Mészáros Ernő, Dunaszerdahely (Dunajská Streda). A június 17-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents