Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-26 / 34. szám
Vasárnap 1988. augusztus 28. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.50, nyugszik 19.26 Kö- zép-Szlovákia: 05.57, nyugszik 19.33 Nyugat- Szlovákia: 06.03, nyugszik 19.39 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 19.54, nyugszik 06.52 Közép-Szlovákia: 20.01, nyugszik 06.59 Nyugat- Szlovákia: 20.07, nyugszik 07.05 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ÁGOSTON - AUGUSTÍN nevű kedves olvasóinkat • 1906-ban született MaSa HA- LAMOVÁ költónó, nemzeti művész. AZ UJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL ÉRTÉKALKOTÓ ÉVEK Lalo Károly írása NEMZETKÖZI TERRORIZMUS Görföl Zsuzsa cikkének első része ÜNNEPEK ÉS HÉTKÖZNAPOK Németh János írása TURISTA VOLTAM JAPÁNBAN Péterfi Szonya cikksorozatának második része A NEVELÉS ELSŐBBSÉGE Or. Weninger Antal írása IRODALMI ÖSSZEÁLLÍTÁS A TORNÓCI (TRN0VEC NAD VÁHOM) MANIFESZTÁCIÓ 50. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TAVASSZAL ÉS ŐSSZEL IS: V0KSVADÁSZAT Jozef Sabo cikke A növényvédószerek kutatása és gyakorlati felhasználása terén elért eredményekért a Csehszlovák Tudományos Akadémia díját adományozták dr. Miroslav Holubnak, dr. Milos Budé- éínskynek, dr. Zdenka Smítalovának és Dávid $aman mérnöknek, a CSTA Prágai Szerveskémiai és Biokémiai Intézete munkatársainak. A tudósok a kutatások során mindenekelőtt arra törekedtek, hogy a környezetre ártalmatlan növényvédő szereket fejlesszenek ki. A képen a kitüntetett tudósok egy új anyag molekuláinak térbeli elrendeződését vizsgálják. (Jan Vrabec felvétele - ŐTK) A Povazská Bystrica-i Klement Gottwald Vág Menti Gépgyár sikeres kapcsolatokat tart fenn a szovjetunióbeli orsai gépgyárral. A síkköszörügépek gyártása terén működnek együtt. A hazai gépgyár hulladékelszívó berendezéseket szállít a szovjet partnernek, amely különféle alkatrészekkel látja el a Povazská Bystrica-i vállalatot. Az egyezmény keretében a következő tervidőszakban új, korszerű köszörűgépeket fejlesztenek ki közösen. A képen Iván Lednicky (baloldalt) és Rudolf Buckó egy összeszerelt köszörűgépet ellenőriz. (Vladimír Gabco felvétele - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az elmélet és a társadalmi gondolkodás fejlődése, az ideológia megújulása és az új utak formálása természetesen nagyon bonyolult, nem egyértelmű és ellentmondásos folyamat. Időt és igyekezetét követel. De ösztönösen sem fejlődhet. Állandóan irányítani kell, mégpedig kollektív munkával, alkotó vitákkal, az új gondolatok keresésével, viszonyításokkal, a nézetek harcával. A pártszervezeteknek látniuk kell a feladat egész terjedelmét és bonyolultságát, a leegyszerűsítés megengedhetetlen. Nem várhatjuk, hogy minden spontánul, magától menjen. Munkánkat e téren határozottan, a legszélesebb fronton aktivizálni kell: elkerülhetetlenül szükség van a vitákra, szemináriumokra, konferenciákra, publikációkra, röviden - a tudományos tevékenység legkülönfélébb formáira, amelyek képesek az alkotó gondolkodás ösztönzésére. És természetesen szükség van az aktív ideológiai munkára, amely átülteti a gyakorlatba az átalakítás jelenlegi szakaszában az elmélet és a politika terén elért eredményeket. Céltudatosan és okosan kell dolgozni, úgy, hogy az átalakítás eszméi mindinkább magukkal ragadják a tömegeket annak érdekében, hogy az elmélet valóban az átalakítás anyagi erejévé váljon. Vannak olyan vélemények, hogy túl sokat vitázunk. Egyértelműen kijelentem: szükségünk van a vitákra, az időszerű problémák komoly, alkotó módon történő áttekintésére. Csak így formálódhat az aktív közvélemény, a nép tudata, ami nélkül elképzelhetetlen a társadalom átalakításával kapcsolatos feladatok teljesítése. Nem kell félni korunk, az életben lejátszódó folyamatok újszerűségétől. Lehetséges, csak most kezdjük igazából tudatosítani, hogy az átalakítás valóban forradalmi, átformáló folyamat. Ezen túlmenően meggyőződésem, elvtársak, hogy mozgalmunk újszerűsége még nem egy meglepetést, váratlan pillanatot tartogat számunkra. Hát akkor miért essünk pánikba, miért siessük el az értékeléseket és a következtetéseket? Nem, elvtársak. Úgy kell vizsgálnunk mélységében az életet, amilyen, kitartóknak kell lennünk, s a gondos elemzéseket követően végül is helyes, megfontolt döntéseket kell hoznunk társadalmunk érdekében, a szocializmus érdekében. A megfontolt, alapos és következetes munka híve vagyok ezen a területen. Lenin pártjaként, hatalmas politikai szervezetként működésbe kell hoznunk egész intellektuális potenciálunkat, lépésről lépésre kell haladnunk az elméleti kérdésekben, gazdagítva a politikát és gyakorlatot. A gyakorlatból új tapasztalatokat kell merítenünk, megmagyarázni azokat, s utat nyitni a további tevékenység számára, következetesen megvalósítani az SZKP politikai irányvonalát... (Részlet Mihail Gorbacsovnak az SZKP KB legutóbbi ülésén előterjesztett beszámolójából) Sokszor kerül szóba azoknak az aprófalvaknak a helyzete, amelyekből az utolsó tanító is eltávozott. Ritkán akad más vállalkozó arra, hogy vállaira vegye a helység kulturális életének szervezését. Azokról a falvakról már kevesebb szó esik, amelyekben olykor negyven-ötven pedagógus is él és dolgozik, mégsem halad előre a művelődés szekere. A két szélsőség között azonban számos olyan pedagógus él és dolgozik fajainkban, akik megérdemlik a figyelmet, a megbecsülést. Urbán Aladár egy ötszáz lakosú faluban tanít magyar irodalmat és nyelvet, így teszi dolgát mindazzal együtt, ami egy het- ventanulós iskolában a kislét- számú pedagógusközösség feladataiból reá hárul. Ipolyvarbón (Vrbovka) hiába kerestem. A nyár számára nem a pihenést jelentette, bár az, hogy a közeli Szklabonyán (Sklabina) a Mikszáth Kálmán-emlékházban vállalt gondnoki munkát, elmondása szerint nem okozott neki különösebb megterhelést.- Számomra hitvallásnyi értékű Gárdonyi regényhösének mondata: a tanító legyen lámpás. Ne mérje, mit és mennyit kap vissza a másoknak adott tudásért, emberségért. Meghatározó számomra a nemzetiségi létemből adódó sors. A huszonegyedik tanévemre készülve talán ezért sem vetődött fel bennem a változtatás szándéka. Ezt az időt Ipolyvarbón töltöttem el, pedig Nagyzellön (Veiké Zliev- ce) születtem. A falut, ahol élek és dolgozom, jól ismerem. Ismernek engem is, bár manapság a pedagógusnak az idő múlásával együtt csökken a tekintélye. Ez minden bizonnyal az anyagi megbecsüléssel, no meg az emberek megváltozott szemléletével is összefügg. Mégsem mennék el, hiszen amíg vannak olyanok, elsősorban fiatalok, akik számára a művelődés, a Cse- madokban végzett munka tudást, ismereteket ad, addig csináljuk. Vannak persze, akik csupán tudomásul veszik a történteket, s jó, ha eljönnek a rendezvényekre. Már most dolgozok a művelődési klub új évadának műsorán. Figyelembe kell vennem, hogy az életkor és műveltség szempontjából vegyes a hallgatóságunk. Viszont az ismereteket közvetlen módon, túlzott tudományosság nélkül közvetítő előadók, a meghívott írók, költők és előadóművészek mindenki számára fontos értékeket hoznak magukkal ebbe a faluba. Bizonyára Urbán Aladár sem tudja magát túltenni az esetlegesen megnyilvánuló közönyön. Mégis teszi a dolgát, szervezi a falu művelődési életét. Ebben a munkában ott van mindaz, amit pedagógusként is fontosnak tart. Tiszteli a varbóiakat, akik akaratos emberek hírében állnak a környéken. Nemcsak utat, iskolát építettek annak idején, hanem a szövetkezetben ma is törekednek az új dolgok meghonosítására. Az, hogy versenylovakat tartanak, s így néhány gyereknek lehetősége nyílik a lovaglásra is, ezt bizonyítja.- Szerintem a legközönyösebb ember is megfogható valamilyen módon. Az itt élők számára sem mellékes, mennyit tanulnak meg a gyerekeik, viszik-e valamire az iskolában tanultakkal. Közösek az érdekeink, így ahhoz, hogy haladjunk, fel kell ismerni azoknak a dolgoknak a fontosságát is, amelyre néhá- nyan talán csak legyintenek. Ha azt látják, hogy a feleségem is, sőt gyermekeink is úgy cselekszenek, ahogyan mondjuk, hitele is lesz a szavunknak. A közvetlenség, a személyesség meghatározza a pedagógus munkáját. Sokszor a Mikszáth Kálmán-em- lékkiállítás látogatóin is lemérhető, mennyire igénylik ma az emberek az őszinte szót. Ugyanakkor egyre többen sietnek, csak végigfutják a nem nagy kiállítást, majd felszállnak az autóbuszaikba, s talán el is felejtik, amit láttak. Ha viszont csak néhány közvetlen gondolatot hallanak, talán valamikor visszacseng bennük. Voltak olyanok is itt, akik már későn érkeztek, .ezért másnap is eljöttek. Nekem, mint pedagógusnak, tudnom kell, hogy az emberek nem egyformák, viszont valamilyen módon mindegyikük fogékony. Éppen ez a szép feladat; ennek az ezerarcú fogékonyságnak a megtalálása. Amikor szeptember első napjaiban a kis pedagógusközösség egyik tagjaként ismét fellép a katedrára, nemcsak a magyar irodalomra, történelemre, földrajzra és polgári nevelésre összpontosít majd. Hivatástudatához tartozik, hogy az élet teljességének érzékelésére is megtanítsa a gyerekeket. Tudja, hogy amit másoknak ad és másoktól elvár, azt kétszeresen kérik rajta számon, ha a saját dsaládjáról van szó. Két középiskolás fiát is a tudás. a műveltség becsülésére nevelte. Amikor feleségével együtt vendégül látja az ideérkező tudósokat, művészeket, írókat és költőket, nemcsak barátságok születnek: egy kis falu népe tart kapcsolatot a világgal. DUSZA ISTVÁN LEGYEN LÁMPÁS
