Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-19 / 33. szám

HÁROM SZEREP Könnyű kimondani, de betölteni... Napjainkban a nőknek három szereppel kell megbirkózniuk. Egyenjogúságuk alapel­vei közé nemcsak állampolgári, politikai jogaik törvényes szavatolása, hanem a család­ban betöltött egyenjogú szerepük és mindenekelőtt a mindennapi életben megnyilvá­nuló, egyre mélyülő gyakorlati egyenlőségük tartozik. Hogyan vélekednek állampolgáraink a nőknek a munkahelyeken, a családban, a közéletben betöltött szerepéről? A Szövetségi Statisztikai Hivatal Közvéíeménykutató Intézetének tavalyi felmérése sok érdekes tényt vetett fel. A kérdésekre 1985-en válaszoltak Csehszlovákia 15 évesnél idősebb lakossága valamennyi kor- és szociális csoportjának képviseletében. Egyenjogúak nálunk a nők? A megkérdezettek fele úgy vélekedik, hogy „van, amiben igen, de van, amiben nem". Egyharmaduk meggyőződése, hogy a nők egyenrangúak. Több mint egyhetedük szerint azonban nem. Nagy az eltérés a nők és a férfiak vélemé­nye között. A férfiak nagyobb arányban (43 százalék) vélekednek úgy, hogy társadal­munkban a nők egyenjogúak. Elsősorban a 15-29 évesek és az 5000 lakosnál kisebb települések lakosai osztják ezt a véleményt. A nőtlenek és gyermektelenek többsége is ezt vallja. A nők sokkal szkeptikusabbak, főleg a har­mincadik életéven túl. Általában a nagyváro­sokban vélekednek legbírálóbban a nők hely­zetéről. Igen, is meg nem is Azok válaszoltak így (1300) akik szerint a nők nem teljesen egyenjogúak minden területen. Nézetük szerint a nők egyenjogúsága leg­gyakrabban a családban érvényesül (52 szá­zalék) és a társadalmi-politikai funkciókban (50 százalék). Ezzel szemben a megkérde­zettek háromnegyede úgy véli, hogy a mun­kahelyeken és a vezető beosztásokban nem egyenjogúak a nők. Maguk a nők is negatívan vélekednek a helyzetről. A férfiak, főleg a munkások, sokkal kedvezőbben ítélik meg a nők helyzetét a családban és a munkahe­lyeken is. A csehországi lakosok pozitívab­ban vélekednek a nők családi és társadalmi egyenjogúságáról, mint a szlovákiaiak. A harmadik műszak Helyes, hogy a nők tisztséget töltenek be a társadalmi és politikai szervezetekben, a nemzeti bizottságok szakbizottságaiban, képviselők stb? A közéleti tevékenység in­kább a férfiakra tartozik? Miért fogadják el a nők a tisztségeket? Hogyan állnak helyt ezen a téren? Az ezekre a kérdésekre adott válaszokat az alábbi táblázat szemlélteti (összehasonlí­tás végett az 1977 évi közvéleménykutatás eredményeit is közöljük - százalékban). Vélemények a közéletben való részvételről CSSZSZK Férfiak Nők Tisztségek elvállalása 1977 1987 1977 1987 1977 1987 Helyes 75 71 71 64 78 78 Inkább a férfiakra tartoznak 19 21 21 26 16 16 Az állampolgárok többsége (71 százalék) úgy vélekedik, hogy a nőknek be kell kapcso­lódniuk a közéletbe és csupán egyötödük szerint ez inkább a férfiakra tartozik. A nők nézetei tíz év alatt nem változtak. Az 1977. évi közvéleménykutatás eredményeihez ké­pest azonban csökkent azoknak a férfiaknak a száma, akik szerint helyes a nők bevonása a tisztségekbe és nőtt azok aránya, akik úgy vélik, hogy a tisztségek inkább a férfiakra tartoznak. A nők közéleti tevékenysége mellett foglal­nak állást a 15-29 évesek (75 százalék), az érettségizettek (77 százalék) és az óvodás­korú gyermekek szülei. Miért fogadják el a nők a tisztségeket? Elsősorban a megkérdezettek a nők egyenjo­gúságát említették (30 százalék), ezt követte az önmegvalósítás (22 százalék), az érvé­nyesülés vágya (13 százalék), a társadalom­nak tett szolgálat (13 százalék). Csak kilenc százalék vélekedett úgy, hogy a nőket saját érdekeik, ambícióik késztetik erre... Hozzávetőlegesen azonos arányban emlí­tik meg oknak azt, hogy „hiszen egyenjogú­ak", miközben többen vélekednek így Szlo­vákiában. A „társadalomnak tett szolgálatot" inkább a nők emlegették. Kinek az érdeke? A nők közéleti elkötelezettsége elsősorban a társadalom érdeke (58 százalék) és csak kisebb mértékben a nőké (38 százalék). Ez­zel szemben a megkérdezettek 42 százaléka vélekedik úgy, hogy károsan befolyásolja a gyerekek nevelését. Ez jelzi, hogy a nők közéleti aktivitása nincs összhangban a gyer­mekneveléssel kapcsolatban velük szemben támasztott igényekkel, főleg ami a szülök kevés szabadidejét, a szolgáltatások hozzá­férhetőségét illeti. Különösen a férjezettek és a nősek mutatnak rá, hogy bár hasznosnak tartják a nők közéleti tevékenységét, úgy vélik, hogy negatívan befolyásolja a gyerme­kek nevelését. A férfiak általában valamivel szkeptikusab­bak a közéleti aktivitás hasznosságának megítélésében. Ennek ellenére a megkérde­zettek többsége szerint a nők nagyon jól, illetve jól beváltak a közéleti tisztségekben. Csupán 4 százalékuk vélekedik úgy, hogy „nem nagyon" vagy „egyáltalán" nem váltak be. A nők és a munka Csehszlovákiában a népgazdaság dolgozói­nak csaknem a felét nők képezik. Az 1985. évi statisztika szerint az anyagi termelés öt ágazatában és a nemtermelési szféra tizen­három ágazatában túlsúlyban vannak. A ke­reskedelemben, az oktatásügyben, az egész­ségügyben, a szociális ellátásban, a bank­szakmában, az idegenforgalomban az alkal­mazottak háromnegyede nő. Miért akarnak dolgozni? Hogy javuljon a család anyagi helyzete 55 százalék Hogy kihasználják képzettségüket 16 százalék Hogy kollektívában legyenek, ne maradjanak a háztartásban 10 százalék Hogy anyagilag függetlenek legyenek 9 százalék Hogy társadalmilag hasznosak legyenek 7 százalék A pénzügyi helyzet javítására gyakrabban hivatkoztak az idősebbek, az alapiskolát vég­zettek, illetve a három vagy több gyerme­kesek. Azt a nézetet, hogy a nők szakképzettsé­gük érvényesítése miatt lépnek elsősorban munkaviszonyba, főleg a 15-29 évesek, az egy gyermekesek vagy gyermektelenek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők val­lották. Milyen lehetőségeik vannak bevételük, szakképzettségük növelésére, magasabb be­osztásba való kerülésre, a férfiakkal azonos poszt betöltésére, jobb felszereléssel végzett munkáira? A megkérdezettek 72 százaléka szerint a nőknek rosszabbak a lehetőségeik a mun­kahelyeken, mint a férfiaknak az előbb emlí­tett öt terület közül legalább az egyiken. Csupán 28 százalékuk vélekedik úgy, hogy azonosak a lehetőségeik. A legjobb lehetőségük arra van a nőknek, hogy növeljék szakképzettségüket és a leg­újabb technika alkalmazásával dolgozzanak. Rosszabbak azonban a lehetőségeik abban, hogy hasonló munkát végezzenek, mint a fér­fiak és növeljék bevételüket. A megkérdezettek háromötöde szerint még nehezebb a nők helyzete a magasabb beosztásba való jutás szempontjából. Az 1979. évi felmérés ered­ményeihez viszonyítva nőtt azoknak a szá­ma, akik szerint a nőknek kevesebb lehetősé­gük van arra, hogy magasabb beosztásba kerüljenek. Ezzel szemben nőtt (nyolc száza­lékkal) azok száma, akik szerint a nők ugyan­úgy növelhetik szakképzettségüket, mint a férfiak. A legszembetűnőbb különbségek a legfia­talabb és legidősebb lakosok, az alapfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosok nézetei között vannak. Kit vezető beosztásokba? A megkérdezett 1985 lakos többsége (a nők 65 és a férfiak 46 százaléka) helyesnek tartja, hogy a nők vezető beosztásba kerüljenek. Egyharmaduk azonban úgy vélekedik (a nők 27 és a férfiak 43 százaléka), hogy a „veze­tés" inkább a férfiakra tartozik. Mintegy egy­narmaauKnaK nincs ezzel kapcsolatban véle­ménye. A legnagyobb eltérés a nők és a férfi­ak véleménye között mutatkozik. Míg a nők kétharmada ezen a téren is az egyenjogúság híve, a férfiaknak csak a fele vélekedik így. Ami a felettes személyét illeti, a férfiak 54 százaléka előnyben részesíti a férfi felettest, négy százalék a nőket, 38 százalékának pedig mindegy. Annak érdekében, hogy növekedjen a nők érdeklődése a gazdasági vezető beosztások Az anya térjen vissza munkahelyére: iránt, a megkérdezettek elsősorban azt java­solják, hogy bízzanak a nőkben, adjanak nekik lehetőséget a bizonyításra, javítsák a fi­zetéseket, a családok támogatását és az egyenjogúságot. Ahhoz, hogy a nők megfelelő körülmények között tölthessék be a vezető beosztásokat, azt javasolják, hogy javítani kell a szolgáltatá­sokat, a csáládok támogatását, meg kell bízni a nőkben és tökéletesíteni kell munkafeltéte­leiket. Amikor még kicsinyek a gyerekek Általában az a vélemény, hogy amíg a nő kisgyerekekről gondoskodik, ne dolgozzon. Eltérőek a vélemények a kérdésben, hogy mikor kellene visszatérnie a munkahelyére. Azonnal a fizetett anyasági szabadság után 3 A nem fizetett gyermekgondozási szabadság után 22 Amint a gyermek iskolába kezd járni 32 Az iskolalátogatás első éveiben is maradjon otthon 22 Tovább is maradjon otthon a gyerekkel 12 Ezek szerint a legtöbben úgy vélekednek, hogy az anya maradjon otthon, amíg a gyerek nem kezd iskolába járni. A szlovákiai megkér­dezett lakosok közül többen vélekedtek úgy, hogy az anya a lehető legtovább maradjon otthon gyermekével. A nők gyakrabban vall­ják azt a nézetet, hogy a nem fizetett gyer­mekgondozási szabadság után a legalkalma­sabb visszatérni a munkahelyre. Az anyai és munkahelyi kötelességek összehangolása Hogyan töltheti be a nő legkönnyebben az anya, a dolgozó és az aktív közéleti személyi­ség szerepét? Erre a kérdésre nem adhat választ egy felmérés. Csehszlovákiában ki­lenc tudományág foglalkozik a családdal, mindegyik más szemszögből boncolgatja a kérdéseket. Vitathatatlan, hogy a nő egyen­jogúságának alapját a hasznos társadalmi tevékenységben való részvételük képezi, amelyben érvényesíthetik képességeiket, te­hetségüket, műveltségüket és szakképzett­ségüket. Nálunk jellemző a fiatal, kisgyermekes anyák foglalkoztatottságának magas aránya, ez a csoport csak ritkán használja ki (9 százalék) a rövidebb munkaidő lehetősé­gét (az NDK-ban 30 százalék). A fokozatos munkakezdés és a bedolgozói munkaviszony is csak kivételnek számít. Hogyan hangolha­tok össze az anyai, családi és munkahelyi kötelességek, ha a munkaidő kezdete nem a legalkalmasabb, a munkahely távol esik a lakóhelytől? Ehhez még hozzá kell számíta­ni a gyakori túlórázást, a rendkívüli szombati műszakokat. A kétmúszakos munkahelyeken a dolgozók 61 százaléka nő. Sok ágazatban a munkafeltételek sem a legjobbak - szalag­munka, egyhangú munkafolyamatok, zaj, por stb. Gyakran megfeledkeznek arról, hogy fi­gyelembe kell venni a női munkaerő sajátos­ságait is. A nők pótolhatatlanok a gyermeknevelés­ben, a barátságos, biztonságos otthon meg­teremtésében. De ugyanúgy a közügyek inté­zésében is, hiszen közismerten megértőén vi­szonyulnak a gyerekek és idősek gondjaihoz,. szükségleteihez. Azáltal, hogy az anya veze­tő szerephez jutott a gyerekek nevelésében, lebecsültük a férfiak apaszerepét, a gyermek személyiségének formálására gyakorolt hatá­sukat. A férfiak is gyakran illúzióikat táplálják a házastársak abszolút gazdasági egyenlő­ségét illetően. Pedig nagyon sok vonatkozás­ban éppen az apa, a férfi hozzáállásától függ, hogyan sikerül összehangolni az anyai, mun- kehelyi és közéleti szerepet. A különféle felmérések tanúsága szerint a nők a legfontosabbnak azt tartják, hogy a társadalom gondoskodjon a gyermekek neveléséről, míg a szülők munkáiban vannak (klubok, napközik). Ugyancsak nagy fontos­ságot tulajdonítanak a rugalmas és olcsó szolgáltatásoknak, a megfelelő, jól ellátott üzlethálózatnak, a gyors és kényelmes közle­kedésnek, a jó orvosi ellátásnak. Szükséges­nek tartják, hogy az egész család együtt nyaralhasson és a szabadság időtartama a végzett munka nehézségétől, a gyermekek számától és korától függjön. Felmérésünkben a megkérdezettek fele azt javasolta, hogy az anyák hat órát dolgozzanak, miközben meg­kapnák egész fizetésüket. A nők helyzetét javító további intézkedésekhez szükség van valamennyi velük kapcsolatos kérdés alapos elemzésére. VLADIMÍRA KOBYLKOVÁ JIRINA UŐKOVÁ ÚJS3 8 1988 VII

Next

/
Thumbnails
Contents