Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-19 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1988. augusztus 19. XXI. évfolyam Ára 1 korona K astélyban lakni egy hétig, ahol az ellátásról (ha nem is a szolgák hada) gondoskodnak, igen romantikus dolog. S ha az ott-tartózkodásra egy olyan ötletes plakát invitál, mint amilyet a SZISZ nyitrai (Nitra) járási bizottsága küldött szét a fiataloknak Szlovákia-szerte, nem csoda, hogy szép számmal akadtak jelentkezők. Tény: a romantika sokukat vonzotta, de akik ki is tartottak a dolgos hétközna­pokon, - mert tulajdonképpen ez volt a meghívás célja azoknak szívügyük történelmi emlékeink megmentése. A nevericei kastély megmentése pedig épp a huszonne­gyedik órában kezdődött. Évekkel ezelőtt ugyanis már megszületett a határozat: le kell bontani az alaposan meg­rongálódott tetőszerkezetű, omladozó falú épületet. Az épít­kezés nem egyszerű folyamat, de úgy látszik, a bontás sem problémamentes. Ez ebben az esetben szerencsére szintén gondot okozott. Se pénz, se vállalkozó nem akadt az ítélet végrehajtására. Akadtak viszont olyan fiatalok, akik a Szlo­vákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetséggel, illetve a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel együttműködve úgy döntöttek, nem engedik, hogy elpusztuljon a 16. században épített, eredetileg reneszánsz stílusú, a 19. században átalakított kastély.- Járási bizottságunk immár harmadik alkalommal szer­vez természet-, illetve műemlékvédelmi tábort - tájékozta­tott Iveta Václavová, a SZISZ nyitrai járási bizottságának titkára. - Az előző években a gímesi (Jelenec) várrom megközelítését tették lehetővé, de dolgos fiatalok keze nyoma marad a Nová í/es nad Zitavou-ban felújított parkba valamint a Vieska Nad Zitavou-ban lévő 13. századbeli török híd helyreállításán is. A 680 lakosú Neverice kastélyában Peter Hattas táborve­zető fogadott. Ö már jól ismeri az épületet, hisz néhány segítőtársával márciustól itt dolgozik: megteremtették az alapvető feltételeket ahhoz, hogy a nyári tábor résztvevői itt lakhassanak. Rögtönzött hálószoba, konyha és kamra, mos­dó és egy ideiglenes klub készült el, hogy nyári otthont nyújtson a fiataloknak.- Hét éve üres a kastély, azóta áll gazdátlanul, s bizony alaposan megrongálódott - mondotta a táborvezető. - Most az a legfontosabb, hogy a tetőt rendbe tegyük és kitakarítsuk az épületet. Mi szervezők komolyan gondoltuk az akciót, s aki csak kíváncsiságból jött el közénk, az el is ment az első nap után. Szerencsére minden héten összeverődik egy lelkes csapat, olyanokból, akik nem ijednek meg a munkától, szíwel-lélekkel dolgoznak. A fiatalok munkája, erőfeszítése viszont még e régi kastélyban sem képzelhető el szórakozás nélkül. Az akció szervezői erre is gondoltak. Turnusonként színes rendezvé­nyek váltják egymást: beszélgetés pszichológussal, filmvetí­tés, videoprogram, kirándulás, tábortűz és sorolhatnánk tovább is. Frantisek Kőtár, aki szintén lelkes résztvevője a munkálatoknak, például a fényképeiből rendezett itt kiállí­tást. A táborvezetővel a klubban beszélgettünk, miközben felettünk serény munka folyt. A tornyosuló fekete felhők szinte sürgették a fiatalokat. Peter Krskát is, aki a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola harmadéves hallgatója és már a szünidő ötödik hetét tölti itt, s akit csak néhány szóra állíthattunk le.- Nem nézhetjük tétlenül az ilyen pusztulást- mondotta. - Azt hiszem, azoknak, akik nemcsak a saját érdeküket tartják szem előtt, hanem a közösség jelenét, múltját és jövőjét is, hozzá kell járulniuk az ilyen és az ehhez hasonló munkához. Számomra ez a természetes. S az sem mind­egy, hogy az ember milyen környezetben, kikkel lehet együtt a szünidő alatt. Kívülálló azt gondolná, mit is csinál itt a női kéz, ahol komoly férfimunkára van szükség. Ha nem a tetőn, hát a pincében szorgoskodnak a lányok. Ugyanis a falusiak egy része szemétlerakatként is használta ezt, hát takarítják. Lucia Lapárová kassai (Kosice) gimnazista és Nad’a Roberová Poprádról ügyesen törmelékkel, szeméttel rakták meg a talicskákat. Azt mondták, jól érzik itt magukat, hisz látják, hasznos munkát végeznek. Renáta Trnková Érsekúj­várról (Nővé Zámky) érkezett, nevelőnöként dolgozik, de szívesen tölti itt szabadsága egy részét. Korábban már járt ezen a vidéken pionírtáborban és a felhívást elolvasva döntötte el: a kastély megmentéséért érdemes áldozatot hozni. (gy vannak ezzel a többiek is, akik a kastély lakói e nyáron. Valamennyien segítőkészen érkeztek a kis faluba. Csodálkoznak is, hogy a helybeliek közül még a fiatalok sem olyan aktívak, mint ahogy elvárnák tőlük...- Egyelőre nem tudjuk, mi lesz a kastély sorsa - mondot­ta Peter Hattas. - Mi azt a célt tűztük ki, helyreállítjuk a tetőt, hogy a falak tovább ne rongálódjanak. Ez a legfontosabb. A szakmunkákat úgy sem lehet kizárólag társadalmi össze­fogással elvégezni. De bízunk benne, hogy a lelkesedésünk hasznos folyamatot indít el. Kár volna az idő vasfogára hagyni, amit elődeinktől örököltünk. Ki más karolná fel az ilyen feladatokat, ha nem mi, fiatalok? DEÁK TERÉZ 1. A lebontásra ítélt, de mégis megmentett neveri­cei kastély 2. Peter Hattas táborvezető irányítja a lelkes cso­portok munkáját 3. Most a legfontosabb a tető kijavítása - ezt tartja Peter Krska is 4. Lányoknak is akad munka bőven. Zuzana Rajta- rová a kalapácsot is kezébe veszi. Lőrincz János (3) és CSTK (1) felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents