Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-12 / 32. szám

És az idő? - nézi kíváncsian a táblát Silke Möller-Gladisch a P-T-S versenyén. Mellette jobbra a bolgár Georgieva MARHA NYOMDOKÁBAN Beszélgetés Silke Möller-Gladischsal Furcsa és szokatlan volt a kép: Wolfgang Meier mellett nem Marita Kochot - aki időközben a tanítványé helyett a feleség szerepét vette át - látni, hanem valaki mást, Silke Möller- Gladischt. Síikének még távolról sincs annyi trófeája, mint nagy elődjének, de á legjobb úton halad nyomdokaiban. Tavaly a világ leggyorsabb nője volt, a római világbajnokságon meg­nyerte a 100 méteres vágta után a 200 m döntőjét is, s tagja volt az ezüstérmes váltónak. „Minden embernek kell legyen valamire. Másképp megtorpan!“ r E vekkel ezelőtt hallottam ezt a mondatot a mindig komoly Edwin Mosestöl. Arcának az erős dioptriás szemüveg, a fekete szakáll még komorabb vonást kölcsönöz, emlékszem, borotváltan, nem ritkuló hajjal sem volt más. Mindig megfon­tolt, bölcs, okos ember benyomását tette rám. Idestova tíz év telt el azóta, hogy először találkoztam ve­le. Akkor, csaknem egy évtizede már befejezte tanulmányait a geor- gia állambeli Morehouse magán- egyetemen, ahová pedagógus szü­lei az ohióbeli Daytonból költöztek. Moses büszkén, de tömören ennyit mondott erről: „Ezt az egyetemet látogatta a néger szabadságharcos Martin Luther King is". Azt már máshonnan tudtuk meg, hogy Edwin nemcsak az atlétikai pályán tartozik a legjobbak közé, ó volt az intézmény egyik legjobb, legszorgalmasabb diákja, főként a matematika és a fizika terén tűnt ki. Ezért is helyezkedett el később a Los Angeles-i fizikai kutatólabora­tóriumban, ahol többek között a dop­pingellenőrzés tökéletesítésén dol­gozik. Edwin Mosest, az atlétikai pályák nagy-nagy tehetségét, akinek a fizi­kai kutatómunka és az edzések mel­lett marad ideje az irodalomra is, a nyelvtanulásra, a zenére (imádja a komoly zenét és a modern dzsesszt), Uoyd Jackson fedezte föl a fent említett egyetemen: „Amikor megláttam öt, rögtön megragadott a 186 centi magas, 19 éves fiú mozgása, hosszúra nyúlt léptei, ide­ális gátfutóalkata. Engedelmes volt, de nem szolgai módon, inkább meg­fontoltan, mint aki tudja, hogy közös munkánk mi célt szolgál, s ennek vetette alá egyéni érdekeit is". Közös útjuk azóta különvált, Mo­ses önképző lett. „Uoyd Jackson mindent átadott, amit csak tudott, most jómagam is elegendő tudással és tapasztalattal rendelkezem, hogy egyedül dolgozhassak". Moses ál­talában november 10-e körül kezdi a felkészülési időszakot, hét heti 10-15 kilométeres terepfutás után napi 500-2000 méteres szakaszok következnek, ezeken külön hang­súlyt helyez a hajlékonyságra, amely rendkívül fontos a gátfutók­valamilyen célja, törekednie kell nál. A futás-, a gáttechnika gyakor­lását február végén, március elején kezdi. Valahol egyszer régen ezt a jel­lemzést olvastam róla: „Hosszúra nyúlt lábak, egy vadmacska rugal­massága, egy ragadozó robbané- konysága ötvöződik benne". Találó. Enélkül nem lenne Edwin Moses az, aki, a 400 méteres gátfutás kétsze­res olimpiai és világbajnoka, több­szörös világcsúcstartója. 1975-ben kezdett versenyezni, akkor 52 má­sodperc alatt tette meg a távot. Egy évre rá Montrealban 47,63 mp-es világcsúccsal nyert az olimpián, ez volt az első rekordja, a negyediket, a még ma is érvényben levőt 1983- ban Koblenzben futotta, értéke 47,02. Pályafutása kezdete óta több mint félszázszor futott 48 mp-en be­lül, s hogy ez mennyire nagy teljesít­mény, elég bizonyítékul fellapoz­nunk a krónikákat, amelyekből kide­rül, hogy ellenfeleire rendre legalább egy teljes másodpercet vert a verse­nyeken. Emlékeznek Helsinkiben ki­oldott cipőfűzővel is világbajnok tu­dott lenni! Fantasztikus sorozata ellenére (1975 és 1986 között 155-ször ver­senyzett és csak ötször vesztett, utoljára 1977-ben Berlinben az Európa-rekorder Harald Schmid el­len) Edwin Mosesnek mégsem sike­rült veretlenségben túlszárnyalnia a romániai magasugrónót, Balázs Jolánt, aki megszakítás nélkül 140 viadalon diadalmaskodott. Edwin Moses 122 győzelem után szenve­dett vereséget a trónkövetelő fiatal honfitárstól, Harristól, de mint kide­rült, ez a tavalyi spanyolországi megingás csak átmeneti volt. Tavaly Rómában ismét csillogott, igaz, éle­te legkiegyensúlyozottabb versenyét futva: „Gyorsan, túl gyorsan kezd­tem, féltem Harristól és Schmidtöl. Ezért nem választhattam más takti­kát. Egyébként talán sokkal fölénye­sebben nyerek, de így a tizedik gátra a fáradtságtól kimerültén rosszul ér­keztem, messziről rugaszkodtam el, s volt mit tennem, hogy ne veszít­sem el egyensúlyomat. Azért to­vábbra is hiszek abban, hogy van erőm újabb világcsúcsra, a rég óhaj­tott 47 másodpercen belülire és to­vábbi győzelmekre. Talán még 1992-ben a barcelonai olimpián is!" Edwin Moses sokáig csak önma­gával és az időmérővel versenyzett. A szakemberek szerint annak, aki ót le akarja győzni, ugyanúgy, mint Mosesnak nem szabad 151 lépésnél többet tennie a 400 méteres pályán (egyébként lépésritmusa 13 a gátak között). Egyelőre azonban tovább tart a gátkirály egyeduralma. Nem­régiben megnyerte az Egyesült Álla­mok olimpiai válogatóját, ami azt jelenti, hogy élete során harmadszor vesz részt az olimpiai játékokon. S lehet, hogy harmadszor, túl a 33. életévén, is ó áll a versenyszám eredményhirdetésekor a dobogó legfelső fokán? • Még Marita nagy napjaiban elárulta Wolfgang Meier, hogy van a talonban egy új tehetség, s a te neved említette. Marita is utódjaként emlegetett. Milyen ér­zés egy olyan egyéniség, mint Marita Koch, akit a világ legna­gyobb atlétanőjének tartanak, társaságában felnőni, élni?- Minden tekintetben hasz­nos, a mellette eltöltött idő nagy­szerű iskola volt számomra. Sok mindent ellestem tőle, rengete­get tanultam, anélkül, hogy fi­gyelmeztetett volna, ezt vagy azt így netán úgy csináld. Marita meghatározó, erős egyéniség, aki akarva-akaratlanul befolyást gyakorol a környezetében élő emberekre. • Búcsúja óta változott-e va­lamit a kapcsolatotok?- Továbbra is jó barátnők va­gyunk. A férjemmel együtt náluk töltjük a szabadidőnket, segéd­kezünk a kertben, ha éppen munka akad, az idény befejezté­vel együtt üdültünk Meierékkel Magyarországon. • Milyen edzőnek tartod Wolfgang Meiert?- Neki köszönhetem, amit az atlétikában elértem. Kitűnő szak­ember, aki örökösen jobb és jobb módszerek után kutat, ezt fiatalabb koromban nehezen ér­tettem meg, újabb és újabb ötle­teit fölösleges piszkálódásnak tekintettem, de a későbbi ered­mények, a siker öt igazolták. Bí­zunk egymásban, de ma is elő­fordul, hogy valamiben nem ér­tünk egyet, ilyenkor egyeztetjük az álláspontokat, s józanul igyekszünk megtalálni a megfe­lelő megoldást. • Kétszeres világbajnok vagy, mindenki sikert várt tőled az olimpián. Nem túl nehéz, bé­nító a teher?- A felkészülés alatt mindent elkövettünk annak érdekében, hogy világbajnokhoz méltón helytálljak Szöulban is, ami a gyakorlatban annyit jelent, még többet, még komolyabban dolgozunk, mint a római rendez­vény évében, abból kiindulva, hogy a játékokon még erősebb lesz a mezőny, mint a világbaj­nokságon. .. Az oldalt írta: URBÁN KLÁRA A felvételeket Nagy László (2) és a ŐSTK készítette Együtt a világ és Európa legjobb gátasa; Edwin Moses (balra) és Harald Schmid Tíz méterrel rövidebb a női táv, mint a férfiaké, ez az atlétika híveinek nem újság. De talán azt kevesen tudják, hogy valamikor még száznál is kevesebb volt a pálya hossza, 80 méter. 1926-tól jegyzik a 80 méteres gátfutást, amely egyébként az egyik legrégibb olimpiai versenyszám volt. Az 1932-ben Los Angelesben rendezett ötkarikás játékok műsorán már szerepelt, ezen a rendezvényen az esemény történe­tében másodszor rajtoltak a gyengébb nem képviselői is. Csak a 60-as évek második felében változott a táv hossza (1969-ben hivatalosan is elkönyvelték a 80 méter he­lyett a 100 métert), ezért is nehéz az eredmények alakulásának összehasonlí­tása. A változás azonban nem jelenti azt, hogy a fejlődés menetét nem tudnánk nyomon követni. Világcsúcsot 1934 óta tartottak nyilván ebben a számban, 11,6 volt az értéke, s az utolsónak, amit még a módosí­tás előtt bejegyeztek, 10,2. A 80 méteres gátfutás legnagyobb egyé­nisége az ausztrál Shirley Strickland (leánynevén De la Hunty) volt, minden idők egyik legsikeresebb atlétanője. Az 1948-as londoni játékokon 23 évesen bronzérmet nyert a gáton és a legrövidebb vágtában is, ezüstöt a váltóban. Négy esztendővel ké­sőbb Helsinkiben már ő lett a gátkirálynö, méghozzá világrekorddal, elsőként futott 11 másodpercen belül. Melbourne-ben, hazai környezetben megvédte bajnoki címét, s még egy további arannyal gazdagította gyűjteményét, a váltóban. Strickland mögött az NDK-beli Karin Balzert illeti a második hely, a 33 éves koráig élvonalba tartozó atlétanó volt Tokió olimpiai bajnoka, s nyolc esztendő elteltével bronzot nyert Münchenben. Közben három­szor diadalmaskodott Európa-bajnokságon, egy ízben ezüstérmes lett. Balzer pályafutá­sa egyébként egybeesik a versenyszám módosításának idejével. A hatvanas évek­ben a szakvezetés rájött, hogy a 80 méter elavult, a versenyzők felkészültsége, moto­rikus képességei kikényszerítették a válto­zást, így a táv hosszát 100 méterre módosí­tották. 1968 óta tartanak számon világcsú­csot, s 1972-ben Münchenben (Balzer már a 100 méteres gátfutásban lett harmadik) szerepelt először a játékok műsorán. Az NDK-beli gátfutó mellett említsük meg az ausztrál Pam Kilbornt, is, aki elsőként futotta a 80 métert tíz és fél másodpercen (10,40) belül, s a 100 méteres gátfutásban is feliratkozott a világrekorderek közé. Az őket követő versenyzők hosszabb távon nem igen csillogtak (az NDK-beli Erhardt, Schaller, valamint a szovjet Ko­misz), kivéve a lengyel Grazyna Rabstynt, aki a 70-es évek derekától uralta a számot, s 1980-ban 12,36 mp-cel állított föl világre­kordot. A lengyel lány tétversenyen azon­ban nem tudott diadalmaskodni. Úgy tűnt, helyét az NDK-beliek (Oschkenat, Uibel, Paetz) veszik át, de nem így történt, bolgár korszak következett és tart napjainkban is. Először Jordanka Donkova váltotta föl a világranglista élén a lengyel lányt, majd Ginka Zagorcseva nagy éve következett: tavaly előbb 12,25-re módosította a lista élén álló eredményt, majd megnyerte a ró­mai világbajnokságot. Az idén, úgy tűnik, fordul a kocka, Zagorcseva fáradt benyo­mást keltett az eddigi viadalokon (12,48 mp-es. eredménye csak a harmadik a rang­listán),- Donkova viszont nagyon jó formát mutatott, 12,36 mp-cel ő a leggyorsabb a világon az idén a szovjet Grigorjeva (12,46) előtt. Honfitársnök és vetélytársak. A női 100 m-es gátfutás jelenlegi két legnagyobb egyénisége, Jordanka Donkova (balra) és Ginka Zagorcseva (jobboldalt) . Kiadja Szlovákia Kommunista Páttianak Központi Bizottsága Főszerkesztő Kiss József, helyettes tőszerkesztő Szarka István és Csető János Szerkesztóseg 815 81 Bratislava. Gorkého 10.. telelőn 309. 331-252. t B M -B % JL| 332-301. Főszerkesztő 532-20. Szerkesztőségi titkárság 550-18. Sporlrovat: 505-29. Gazdasági Jgyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava. Martanovióova 21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091 Hirdetési iroda kozuleteknek 815 80 Bratislava. Vaianského nabrezie 15.. II emelet, telefon 551-83. 544-51 Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadassa! együtt - 14,70 korona A vasárnapi kiadás VASÁRNAPI KIAOÁS előfizetési díja negyedévenként 13 - korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta es kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Index 48097 Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
Thumbnails
Contents