Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-12 / 32. szám

szú A gyümölcsösben is kell öntözni Futrinkák a kertben A futrinka névről a mezőgazdász­nak hallásra nyomban a gabonafut­rinka (Zabrus tenebroides), ez a rendkívül veszélyes kártevő, illetve annak lárvája, a csócsárló jut az eszébe. Holott a futrinkák (Carabi- dae) családjának több ezer tagja közül jó néhány inkább a hasznos rovarok közé sorolható. A kertekben föllelhető fajok közül a kb. 2,5 cm-es növésű, aranyzöld színű Calosoma syscphanta pl. előszeretettel táplál­kozik gyapjaspillével. Ennek a tulajdonságának kö­szönheti, hogy már régebben áttele­pítettek Európából kb. 4000 pél­dányt az USA-ba, ahol - a keleti államokban - azóta szépen elsza­porodott és kitűnő szolgálatot tesz a biológiai növényvédelemnek. A valamivel kisebb termetű, fényes­fekete hátú, vörösesbarna potrohú Harpalus pennsylvanicus hasonló étvágyú: a legkülönbözőbb hernyók­ra, férgekre vadászik. Közeli rokona, a piros-fekete színű, kb. 2,5 cm-es Scaphinotus elevatus; kedvenc ele­dele a csiga. Úgy jut hozzá, hogy hosszú, mozgékony nyakát bedugja a csigaházakba és kiráncigálja a bennlakókat. Még az álcái is beha­tolnak, hogy élelemhez jussanak. A kutatók megfigyelték, hogy egy- egy futrinka naponta átlagosan 6 burgonyabogár-lárvát fogyasztott AKVARISZTIKA el. Egy zárthelyi kísérlet tanúsága szerint, két futrinka az odahelyezett 500 burgonyabogárból 475-öt kebe­lezett be. Az ellenőrző próbán, ahol nem volt rovar, az 500 tojásból 450 kelt ki. A Carabidae-fajok élettartama 2-5 év. Télire a bogarak beássák magukat a talajba. A másodéves nőstények tavasszal, tojásrakás előtt kis mélyedést vájnak, s ebbe helyezik 15-20 tojásukat. Gondo­san, néha 2-3 héten át étlen-szom- jan őrzik a „fészket". Más fajok nőstényei sárcsomóba bugyolálják tojásaikat, s azt valamilyen növény­hez vagy-kődarabhoz illesztik. A lár­vák meglehetősen falánkok, 2-4 hét alatt kereken 100 hernyót pusztíta­nak el. Az imágók szintén étkesek, naponta a testtömegük 2-3-szoro- sának megfelelő mennyiségű kárte­vőt tesznek ártalmatlanná. Fejük, nyakuk rugalmasan mozgatható, fu­tásuk sebes, zsákmányukat köny- nyen utolérik. Vészhelyzetben' bű­zös folyadékot lövellnek ellensé­gükre. Igaz, néha - főleg szárazságban - ráfanyalodnak egy-egy szamócá­ra, de sokkal szívesebben keresik a megbúvó káposztalepke-hernyó- kat. Kártételük a hasznukhoz képest elenyésző, ezért kíméletet érdemel­nek. (Föld Népe) A gyümölcstermő fák és bokrok öntözésének hazánk­ban nincs nagy hagyománya. Sokan még ma is meggyő­ződéssel hangoztatják, hogy ezek a kultúrnövények nem igénylik az öntözést, hiszen aránylag mélyen gyökerez­nek és jó szívóképességük van, tehát képesek kellő mennyiségű vizet felvenni. Hadd cáfolom meg ezt a té­ves nézetet mindjárt az elején. A gyümölcstermő növé­nyek a mi sajátos éghajlati viszonyaink közepette is többnyire időszaki vízhiányban szenvednek. A kutatások és megfigyelések igazolják, hogy az átmeneti csapadék- hiány is igen kedvezőtlenül hat a fák és bokrok fejlődésé­re, a gyümölcstermés mennyiségére és minőségére. A gyümölcstermesztésben alkalmazott öntözógazdál- kodási kísérletek eddigi tapasztalatai szerint, az öntözés hatására átlagosan 25-35 százalékkal nő a területegy­ségenkénti hozam, a gyümölcsök nagyobbak, mutató- sabbak, a fák és bokrok rendszeresebben teremnek, egészségesebbek és lényegesen jobban ellenállnak a betegségeknek. Magától értetődik, hogy jó eredményt csak helyes öntözéssel lehet elérni. Itt mindenekelőtt arra gondolunk, hogy a hiányzó csapadékot a legmegfelelőbb időben és a szükséges mennyiségű öntözővízzel kell pótolni. Mikor és hogyan? A gyümölcsösben az öntözést úgy kell megoldani, hogy a talaj soha ne szenvedjen vízhiányban. Tehát rendszeresen figyelemmel kell kísérnünk az időjárás alakulását és a lehullott természetes csapadékmennyi­ség, valamint a talaj vízkészletének ismeretében kell üzemeltetni a vízpótló berendezéseket. Akinek módjá­ban áll rendszeresen ellenőrizni a talaj víztartalmát, az Gyümölcs Hónap III. IV. V. VI. VIL VII IX. X. w. XII Alma — — Körte — — — Kajszibarack — Őszibaif&ck — — Cseresznye — — — Ribiszke — — Egres — — — Szamóca- — — ­— Szőlő­— — — — Víziviadalok hőse A sziámi harcoshal (Betta splendens) Délkelet-Ázsiában, a Maláj­félszigeten és Thaiföldön őshonos. Európába 1892-ben került, s azóta is sokan szívesen gondozzák, tenyésztik. Érthető a ragaszko­dás, hiszen tetszetős állatról van szó, különösen, ami a hímet illeti. A harcoshal elnevezés nem véletlen - nagyon is találó. Ugyanis a hím rendkívül harcias, verekedés természetű. Kifejlett hímek együtt nem tarthatók, mert egymásnak rontanak, az erősebb űzi, harapja vetély- társát. Eredeti lelőhelyén a lakosság külön viadalokat rendez ezekkel , a halakkal. Piacokon, utcai sétányokon, tereken mutogatják a harcos­halat, majd alkalmankint két hímet egymásnak eresztenek egy parányi akváriumban vagy befóttesüvegben. Az alig 6-7 centis halak először mustrálják egymást, majd megkezdődik az ádáz viadal. Végül egy marad „talpon", vagyis életben-, a másik elpusztul - vérző sebekkel, tépett úszókkal. E viadalokon fogadni is lehet a avóztesre. A sziámi harcoshal sekély, erősen iszapos aljazatú, oxigénben roppant szegény ingoványbán, lápokban, mocsarakban tanyázik ősi lelőhelyén. A rendszertan az ún. labirintkopoltyúsok családjába sorolja. Az e cspportba tartozó állatokra jellemző, hogy még a légköri oxigént is felhasználják, más szóval a víz felszínén, a levegő „pipálásával" is beérik - nem pusztulnak el. A hím mindig fejlettebb mint a nőstény. Hatalmas hát-, farok- és farok alatti úszójuk van. Színük lehet vörös, barnás-vörös, barna-lila irizálással, máskor kékes alaptónussal. A meleg vizet kedveli. Különösen megfelel számára a 25, szaporo­dásnál pedig a 27-29 C-fok hőmérséklet. A közepesen kemény (10-12 nk°) és a semleges kémhatású (7 pH) vizet igényli. Táplálására lehetőleg élő eleséget - pl. szúnyoglárvát, vízibolhát- adjunk. Tartásra és szaporításra megfelel a 25-30 literes, lehetőség szerint lapos víztartály. Ha fiatal, jól táplált tenyészpárunk van, akkor az előzetesen 24 óráig állni hagyott, de máskülönben friss vízben szinte biztosan leívik. A párzás és az ívás meglehetősen szép látvány. Az ívás előtt a hím több száz légbuborékból - amelyet a szájával formál -, habfészket épít a víz felszínén, többnyire úszó vízinövény-levelek között. A kibo­csátott, megtermékenyített ikrát a hím a habfészekbe viszi. Mivel az ikra hőre roppant érzékeny, pontosabban a lehűlés káros rá, ezért a víztartályt mindig gondosan és alaposan fedjük le. Az ivás után a nőstényt el kell a tartályból távolítani. Az ikrából kikelő ivadékot- tekintettel parányi méretére - először tojássárgájával ( megfőtt és vízzel elkevert pépével) és papucsállatkákkal, majd kandicsrák lárvá­jával tápláljuk. Miután a fiatal halak testhossza túljutott a 20 mm-en, válasszuk szét őket, méghozzá nemek szerint. Végül a hímeket tartsuk külön-külön (pl. befóttesüvegben). Kedvező tartás mellett, hat hónap elteltével ivaréretté válnak. Az üvegekben naponta cseréljük a vizet, lehetőleg azonos hőmérsékletűvel és természetesen állottal. Sem az akváriumba, sem a „nevelőüvegekbe" nem szükséges levegőt juttatni. (Állatvilág) A juhpaklincs A juhpaklincs (Melophagus ovinus) az úgynevezett bábszüló legyek egyik faja, amely állandó élősködővé vált, és ennek megfelelően alakúit át. 4-6 mm hosszú, szárnyatlan, lapos testű, rozsdabarna rovar, amely a ju- hokon gyakori. A gyapjú között igen gyorsan tud mozog­ni, élettartama az állat testén 4-5 hónap, az állatról eltávolítva (pl. a gyapjúnyíráskor) hamar elpusztul. A paklincsok kártétele táplálkozási módjukkal áll összefüggésben. Minthogy vért szívnak, viszketegséget, vérszegénységet okoznak. Másrészt a paklincsokkal ellepett testrész harapdálása és a vakaródzás, továbbá az ürülékkel és a vérrel való szennyeződés miatt a gyap­jú veszít az értékéből. A gyapjúnyírással nagymértékben lehet a paklincso- kat pusztítani, de ilyenkor gondosan kell a gyapjút raktározni, hogy a lenyírással eltávolított paklincsok ne kerüljenek újra érintkezésbe a juhokkal. Juhpaklincsot nem szabad összetéveszteni a kullanccsal. Ez utóbbi a bőrbe furakodik és nem mászkál a gyapjú között, mint a paklincs. A paklincsnak 3 pár, a kullancsnak 4 pár végtagja van. A juhpaklincs irtására egyébként felhasználhatók mindazok a gyógyszerek, amelyeket a tetvesség és a rühösség ellen ajánlanak. F. N. úgy irányítsa az öntözést, hogy a hasznosítható vízkész­let soha ne csökkenjen 50-60 százalék alá. Nagyon fontos, hogy figyelemmel kísérjük az öntözött növényeket és azok fejlettségi szakaszait. Ugyanis bizo­nyított tény, hogy a növényzet és a termés fejlődése szempontjából elsősorban a következő időpontokban juttatott víznek van nagy jelentősége:- a közvetlenül virágzás előtt juttatott csapadék ked­vező feltételeket teremt a virágzáshoz és a terméskö­téshez;- az apró gyümölcsképződmények kialakulása utáni vízkészlet a gyümölcs fejlődését serkenti;- a gyümölcshullás utáni öntözéssel a megmaradt gyümölcsök intenzív fejlődését segítjük;-a szüret előtt 15-20 nappal juttatott víz hatására a gyümölcs tetszetősebb és jobb minőségű lesz;- a száraz őszi időben pedig azért kell öntözni a gyü­mölcsösben, hogy a fák és bokrok kellően fölkészülhes­senek a nyugalmi időszakra és jól teleljenek. A tenyészidő folyamán a gyümölcsösben 120-200 mm csapadékot kell mesterségesen kijuttatni, ami négy­zetméterenként 120-200 liter vizet jelent. Ezt a mennyi­séget 20-50 mm-es adagokra osztva, négy vagy öt öntözéssel kell kijuttatni (lásd a táblázatot). Milyen módszerrel? A gyümölcsösök permetező öntözésére a Sigma vállalat által gyártott berendezések közül (SD-1, SD-2, Revoltin, P-Z, PUK-1) választhatjuk ki a számukra legmegfelelőbbet. A gyümölcsösök öntözésére a felületi öntöző berendezések különösen alkalmasak, mert itt nem áztatjuk el a lombot, hanem perforált műanyagcsö­veken keresztül juttatjuk a vizet a talaj felszínére (csö- pögtető öntözés). Ugyancsak jól bevált a felszín alatti öntözés, amikor közvetlenül a gyökérzónába juttatjuk a vizet. Ha az öntözésről beszélünk, akkor feltétlenül szól­nunk kell a felhasznált víz minőségéről. Tekintettel arra, hogy a kertészeti termékeknek nem kis hányadát nyer­sen fogyasztjuk, az öntözésre használt víznek tisztának kell lennie. A víz tisztaságát annak alapján bíráljuk el, hogy mennyit tartalmaz a különféle vegyi elemek oldott sóiból. Ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban, küldjünk mintát a vegyelemzést végző laboratóriumok vagy köze­gészségügyi állomások valamelyikének és kérjük, hogy az érvényes előírások értelmében (CSN 83 0634, Jakost vody pro závlahu) vizsgálják meg, alkalmas-e az általunk használt víz a gyümölcs- és zöldségfélék öntözésére. MILOSLAV NOVOTNY mérnök IÍBDCC7TDC ITlfCMV WCnCv£i I ■■Erw I w CiIMI B. Vili. 12. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben FÜST Milán egyik gondolatát rej­tettük el: első rész (zárt betűk: E, S, V, O). 13. Másképpen, igazi ne­vén. 14. Női név. 15. Ária - németül. 16. Megegyezés. 17. Előtag. 18. Nemes veretű. 20. A gondolat be­fejező része (zárt betűk: R, É, H). 22. Szeszes ital. 23. Orosz festő. 24. Kérdőszó. 26. Névutó. 27. Azonos betűk. 29. Hangszer. 31. Erre a helyre. 33. A földszint alatti szint. 35. Címer - szlovákul. 36. Zola re­génye. 38. Sorszámnév. 39. Tova. 41. Juttat. 42. Őrlemény. 44. ...- yang. Hszinjang kínai város másik elnevezése. 46. Antal Imre. 48. Irány. 49. Indiai város. 51 __-Baker, ango l politikus. 53. Az algériai nem­zeti felszabadítási front. 55. Akár­melyik. 57. Numero. 58. Becézett női név. 60. Knock out. 61. Talp ... való zene. 63. Azonos betűk. 64. Alit azonos hangzói. 65. Vissza: űrmér­tékegység. 70. Autótípus. 73. A sza­badba. 74. Burgonyafajta. 76. Ide­gen szavak előtagja. 77. Harckocsi. 79. Sűrű pamutvászon. FÜGGŐLEGES: 1. Folyó Németor­szágban. 2. Illetve. 3. A győzelem istennője. 4. Ok - latinul. 5. Kétes! 6. Lepuffant. 7. Azonos betűk. 8. össze-vissza lep. 9. Regensburgnál ömlik a Dunába. 10. Afrikai ország. 11. Erbium, nitrogén. 12. Folyó az USA és Kanada határán (ék. f.). 17. Havasszépe. 19. Tengerszoros Ausztrália és Új-Guinea közt. 21. Épületszárny. 24. A gondolat má­sodik része (zárt betűk: T, L, H, D). 25. Női név. 28. Csapadék. 30. Rag. 32. Vég - angolul. 34. Alumínium. 37. Angolna - németül. 40.... Piao, kínai politikus. 43. Ritka női név. 44.' Híres csipke. 45. Idegen tagadás. 47. Ókori nép. 49. Magasabb rangú angyal. 50. Rag. 52. A munka egy­sége. 54. A főnévi igenév képzője. 56. Y. L. Á. 59. Csatangoló. 62. Ügynök. 66. Idegen szavak elókép- zője. 67. Török súlyegység. 68. A vallás közepe. 69. A pogányláza- dás vezetője. 71. Karomban van! 72. Ember. 75. Rag. 78. Nagy Gábor. 79. A vita közepe. A Július 29-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Az egyéni boldogság elképzelhetetlen a mások boldogsága nélkül. Könyvjuta­lomban részesülnek: Győri Lászlóné, Nagymegyer (Öalovo), Morvay Anna, Vágsellye (Sara), Novotny Róbert, Dunaradvány (Radvan nad Dunajom), Bohács Gabriella, Kassa (Koáice), Iván Aladár, Dunakisfa- lud (Vieska).

Next

/
Thumbnails
Contents