Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-05 / 31. szám
T estedzésen szúkebb értelemben testmozgást, sportolást, testgyakorlást értünk. E szó tudományosabb értelmezése szerint ezen kívül a természet erőivel, nappal, levegővel, vízzel való edzést is. A természet erői főleg a szabadban sportolókra hatnak, akik erre az évszaknak és időjárásnak megfelelően fel is készülnek. A testedzés teljes fogalmába tehát a mozgásgyakorláson kívül a természet erőivel történő edzés is beletartozik. Viszont a lényeg itt sem változik: a testedzés magva a mozgás. Mert enélkül nincs sem egészséges élet, sem harmonikus testi és szellemi fejlődés. A rendszeres testedzés célja: a) fejleszteni szervezetünk fizikai teljesítőképességét. Ez szorosan összefügg az izomerő növekedésével, a teljesítmény időtartalmával és hatásfokával, valamint minőségével. Ez viszont lényeges az idegrendszer zavartalan működésének a szempontjából. Hiszen szervezetünk élettani folyamatait hivatott irányítani és összhangba hozni. De fejleszti a szervek, a szív, a tüdő, az izmok alkalmazkodókészségét is; b) a gyerekeknél és serdülőknél segíti a sokoldalú és egészséges fejlődést, biológiai korukra, nemükre és egyéni tulajdonságaikra való tekintettel. Az egészséges életmód kialakításának lényeges tartozéka; c) a felnőtteknél segíti elérni, illetve megőrizni a megfelelő testsúlyt, magasabb korban is még jó munkaképességet biztosít. De előfeltétele a biológiai életkor meghosz- szabbításának is. 1. A gyermeknevelés a jellemformálás igen fontos folyamata. Társadalmunk e téren sok mindenben nyújt támogatást a családoknak. Viszont több olyan probléma is van, amit a szülőknek - saját döntésük alapján - önmaguknak kell megoldaniuk. Ez persze nem mindig sikerül. Itt van például a testmozgás. Vannak olyan apák és anyák, akik el sem tudják képzelni, hogy a megannyi elfoglaltság mellett ők is sportoljanak, sőt gondoskodjanak csemetéjük rendszeres testmozgásáról. Sajnos, ha a szülök viszonya a rendszeres testi aktivitáshoz negatív, akkor gyermeküket illetően sem vallanak más nézeteket. Érdeklődésünk tárgyának megdönthetetlen alapja, s egyben kiindulópontja a természet törvénye. Eszerint a földön minden örök mozgásban van: az anyag, a növény, az állat, az ember. Az ő mozgásigénye már a méhen belüli magzati mivoltában jelentkezik. S ez a spontán mozgás utáni vágy marad legkisebbjeink később is állandó jellemzője. Egy csöppség már születése után néhány hónappal fokozatosan kezdi elsajátítani az alapfokú mozgáselemeket. Fontos, hogy a szülő ezekben a fejlődési szakaszokban ne csak csodálja gyermeke ügyességét, hanem segítse is természetes evolúcióját. Persze, mindezt túlzás nélkül és a maga idejében, arra törekedve: gyermeke megkedvelje a játékos, ügyességi elemekkel tarkított mozgást. A fejlődő csontvázat és izomrendszert viszont nem szabad mértéktelenül terhelni. A gyermek fölöslegesen kiváltott fáradtságérzete a mozgás iránti ellenszenvet eredményezheti. S ez nagy hiba lenne. 2. A testnevelés sokrétű eleme a gyerekeknél elősegíti az alapfokú mozgáskészség helyes irányú fejlődését. Az iskoláskor előtt a gyerekek már képesek sokoldalúan és intenzíven is tornázni. Legfejlettebb az álló- képességük, kevésbé fejlett viszont az ügyességük, gyorsaságuk és erejük. Ebben az időszakban tekintettel kell lennünk a gyermek egyéniségével összefüggő tulajdonságokra. Ezek például a játékos mozgásból fakadó örömérzet, az elégtelen koncentrációkészség, a figyelmetlenség, a gyengébb akaraterő és alacsonyabb értelmi szint. Mindezeket a hiányosságokat céltudatos és fokozatos ráhatással kell eltávolítani. Sajnos, a gyerekek mozgásigénye ritkán van összhangban az otthoni lehetőségekkel, beleértve a hétvégék kínálkozó alkal- . mait is. Ennek okát a napirendi, illetve a szabad szombatok és vasárnapok műsorának helytelen szervezésében kell keresni. E programokban ugyanis többnyire nem kap elég tág teret a testmozgás, nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek esetében A legkisebbeket játékkal nevelik a mozgásra, sportolásra (Orzsik felvétele) sem. Az autózás kényelemteremtó időszakában korlátozódik a szabadban, a friss levegőn tartózkodás időtartama; a gyalogtúrák vagy séták frissítő hatása helyett órákig „nyeli" a család az autóban ülve a benzinnel telített levegőt. A gyermekek kielégítő mozgását városban a játszóterek, parkok, udvarok biztosítják. Ha a szülő helytelen állásfoglalása miatt e lehetőségek kihasználására nem ad gyermekének elég alkalmat, vagy ha korlátozza mozgáslehetőségét, csemetéje ügyetlen, gyenge izomzatú lesz, s kárt szenved légzése is. Előnyösebb feltételeknek örülhetnek a zöldövezetű kertes házban lakó családok, vagy akik erdőben, esetleg annak közelében hétvégi nyaralóval rendelkeznek. Ha a lakás, illetve annak környéke nem ad lehetőséget a testmozgásra, gondoskodni kell a rendszeres kirándulásokról, a természetben három-négy óráig tartó pormentes levegőn való játékról, szaladgálásról. A szülő sokszor tehernek, áldozatnak véli az ilyen hasznos kiruccanást. Arra már egyáltalán nem gondol, hogy a jó levegőn eltöltött idő mennyi lehetőséget és sokrétű tevékenységet kínál gyereknek és szülőnek egyaránt. Ezért helyes, ha a család minél gazdagabb programú hétvégeken vesz részt, melyeken szerepel a nyári vagy téli üdülés számtalan lehetősége. így például a természetjárás, kerékpározás, fürdés, futás, sízés, szánkózás. E tevékenységek fontos tényezője az évszaknak megfelelő öltözék és mozgástípus a kor és teljesítőképesség figyelembevételével. Az elmondottakkal párhuzamosan nem szabad megfeledkeznünk az iskoláskor előtti gyerekek edzettségéről sem, mely szervezetük ellenállóképességét, egészségét növeli. Természetesen az időjárással kapcsolatos edzettséget is fokozatosan kell kiegészíteni, célszerű öltözékkel és mozgással. Az óvodáskor első szakaszában, mivel az izmok lassan erősödnek, a gyermek még nem képes tartós erőkifejtésre. Erre csak az óvodáskor végén kerül sor. Tudnunk kell még azt is, hogy a mozgáshiány is fárasztó testtartást kényszerít a gyerekre. Az ellenszer adott: a szabad levegőn végzett rendszeres mozgás. Persze, azt sem lehet túlzásba vinni, és főleg nem túl korán. Erre a tevékenységre legalkalmasabb a hatodik életév. Azt az életviteli modellt, amit a gyerek fokozatosan elsajátított hatéves koráig, tovább kell fejleszteni az iskola, valamint a család és az iskolán kívüli lehetőségek rendszeres igénybevételével. Sajnos, itt jelentkezik e jó szándékú terv legfőbb akadálya, a korlátozott szabadidő, s annak célszerű kihasználása. A hét-tizenhárom életévig terjedő időszak a pubertáskor kezdetét jelenti. A gyerekek mozgáskészsége ilyenkor aránylag gyorsan fejlődik, ugyanakkor csökken mozgékonyságuk. Ezért kell kellő hangsúlyt helyezni gyorsaságuk, állóképességük és erejük növelésére. Ezt fokozatosan tanácsos megvalósítani, a legóvatosabban a gyorsaság esetében. Közepes terheléssel végeztessük kezdetben az erősítő gyakorlatokat is, mivel a mozgásszervek még nem teljesen fejlettek, könnyen károsodhatnak. A gyerekek ebben az időszakban már eléggé aktívak, képesek növelni teljesítményüket, hiszen bátrabbak is. Viszont az is igaz, hogy a serdülőkor elején egyeseknél előfordulhat a mozgásukkal kapcsolatos koordináció-zavar vagy szórakozottság. E tulajdonságokat megértéssel és türelemmel, tapintatos pedagógiai és lélektani hozzálássál kell eltávolítani. Az alapiskolás gyermekek természetes mozgásigényét a heti két tornaóra nem elégíti ki. Amíg ugyanis az óvodai foglalkozást nagyrészben a játékos mozgás jellemzi, addig az alapiskoláknál három-négy, illetve öt-hat órán át tartó mozgáskorlátozást jelent a tanítási idő alatti ülés. De ez még csak egy része a bajnak, hiszen a diák ül, ha étkezik, ha otthon vagy a napköziben A spartakiád is rendszeres mozgást biztosít a gyerekeknek (A ŐSTK felvétele) tanul, ha nézi a televíziót vagy ha szórakozik. A kötöttebb életforma tehát már korlátozott mozgásszabadságot is jelent. Éppen ezért ebben az korban is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a mozgás jótékony és sokoldalú hatását a gyerek ne mellőzze. Az iskolásélet feszültségét igyekezni kell elegendő kötetlen, naponta legalább egy óráig tartó mozgással feloldani. Amelyik gyerek nem mozog naponta eleget, az egészségileg hátrányos helyzetbe kerül(het). Elsősorban azért, mert nincs kellőképpen igénybe véve sem a szíve, sem a tüdeje, sem pedig az izomzata. Ennek eredménye a csekély terhelökészség, s az elégtelen edzettség, melynek gyakori velejárója nemcsak a túlsúly, de a rossz közérzet, ingerlékenység és a gyenge ellenálló képesség is. Az ilyen gyerek teste elpuhul, ellustul. De károsodhat idegrendszerileg és mozgásszervileg is. A csökkentett vagy egyoldalú fizikai igénybevétel elég gyakran okozhat problémát a helyes testtartást és annak következményeit illetően. Mozgásra tehát két okból van szükség: egyrészt karbantartja az izmokat, ízületeket, belső szerveket, másrészt a mozgással összefüggő élettani folyamatok oldják az idegrendszer feszültségét, fáradtságát, frissítik az egész szervezetet. Az említettek miatt igyekeznünk kell tehát minél több iskolán kívüli mozgási lehetőségről gondoskodni a diákok számára. A tornaórákon kívül erre lehetőséget adnak a sportköri foglalkozások. Nem lebecsülendők a családi kirándulások és a vakációk aktív pihenéssel eltöltött órái, napjai sem. A lehetőségek lényegében adottak. Mégis vannak a maguk kényelmét kereső szülők, akik nem tudatosítják: minden életszakasznak megvannak a maga mozgásigényei. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat, akik gátolják gyermekük mozgásigényét, s indokolatlanul felmentésüket kérik az iskolai testnevelési foglalkozások alól. Az elmondottakat összegezve és általánosítva: a gyermekkorban végzett rendszeres testmozgásra lényegében élettani, esztétikai, mozgásmúveltségi okok miatt van szükség. Élettani okok miatt azért, mert minden szerv rendszeres működését segíti, növeli azok teljesítő-, ellenálló és alkalmazkodóképességét. Ezért van az, hogy jobban bírják a terheléseket, a betegségekkel szemben is ellenállóbbak a sportoláshoz szokottak, mint az edzetlenek. Esztétikai szempontból a testgyakorlás azért fontos, mert általa az izomzat feszesebb, fejlettebb lesz, segíti az előnyös megjelenést. A feszesebb izomzatúaknak szebb a testtartása, a járása, a mozgása, vonzóbb a külseje, mint a gyenge izomzatúaknak. A szép külsőt rontó zsírpárnák ellen is csak rendszeres testedzéssel lehet védekezni. Aki koplalással próbálkozik megszabadulni súlyfölöslegtöl, igen helytelenül cselekszik! A mozgásműveltség színvonalától függ, hogyan tudunk fizikai jellegű feladatokat eredményesen végrehajtani. Csak a rendszeres testedzés fejleszti a mozgásismeretet. Ilyen értelemben a gyereknek többféle mozgást kell elsajátítania. Meg kell tanulnia nemcsak járni, hanem úszni, futni, ugrani, dobni is. Hattól tizennégy éves korig el kell sajátítania többféle sporttal is összefüggő mozgást. 5. Ennyit az iskoláskor előtti és az iskoláskorú gyerekek testedzésének jelentőségéről. Ezeknek az általános érvényű elveknek a birtokában ideje lenne végül megválaszolni azt a kérdést is: mit tehet a szülő ezzel kapcsolatban gyermeke egészségéért. Elsősorban azt, hogy megszeretteti gyermekével a mozgást, a friss levegőt, a napfényt, a vizet. Másodsorban abban segíti, hogy legyen ideje ezeket élvezni. Továbbá arra kell ügyelnie: a mozgással kapcsolatban ne keletkezzenek gyermekénél kellemetlen, elidegenítő élmények. Végezetül, a szülőnek gyermeke testedzését úgy kell irányítania, hogy azt ne érezze kényszernek, hanem jószántából, kedvtelésből tegye mindazt, ami mozgásigényét kielégíti. Nagyot vétkeznek a szülök akkor, ha mozgás helyett mással foglalkoztatják csemetéiket, vagy pedig korlátozzák a szabadban mozgással töltött idejüket. Ha így tesznek, ez előbb- utóbb alaposan megbosszulja magát. Dr. SZŐKE ISTVÁN 3. . Kiádja Szlovákia Kommunista Pártiénak Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10.. telefon 309, 331-252, f 332-301 Főszerkesztő 532-20 Szerkesztósegi titkárság 550-18 Sportrovat 505-29. Gazdasági ügyek 506-39 Távíró 092308. Adminisztráció Pravda Kiadóvallalat, 815 80 Bratislava, Volgogradska 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava. Martanoviőova 21.). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5.. telefon 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közuleteknek: 815 80 Bratislava. Vajanského nabrezie 15., II. emelet, telefon: 561-83. 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás VASÁRNAPI KIADÁS előfizetési dija negyedévenként 13.- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava. Index 48097 Gottwaldovo námestie 6.
